rss
  • Fûre lépni ajánlatos? - tudósítás Londonból

  • Bocsánatot kért tõlem egy autós, mikor átmentem a piroson. Nem intett be, nem ordibált durván, még dühös arcot sem vágott. Nem, ez nem Magyarországon történt, hanem Londonban, Európa legnagyobb fõvárosában. Honnan eredhet ez a nyugalom? Míg nálunk a televízióban sorra készítik a leleplezõ riportokat, egyesek hogyan vágják át a külföldieket; Angliában a turistákat inkább marasztalni próbálják, és újra meg újra visszacsábítani. Ha együtt látnak a kezedben térképet és az arcodon gondterheltséget, menthetetlenül meg fogja kérdezni valaki, miben segíthet.

    Vajon csak annak tudatában cselekszenek így, hogy övék a legismertebb világnyelv? Nem hiszem, ez sokkal több annál. Általában mosolyogva, türelmesen végighallgatják a turisták kusza angol mondatait. A metró egyik pénztárosa például kedvesen, hüvelykujját felfelé mutatva nyugtázta: megértett engem.

    A mozgólépcsõkön mindenki betartja, hogy a jobb oldalon közlekedik, utat biztosítva a sietõknek. Londonban a nagyjából 12 metróvonal ellenére ez a legkönnyebben kiismerhetõ közlekedési eszköz. A megállók mind érthetõen kitáblázottak. Kizárt, hogy eltévedj! Ingyenes térkép-kártyák bárhol beszerezhetõek, amin megtalálhatóak a metróállomások nevei, az átszállási lehetõségek, illetve a zónák határai. Olcsóbb több napra érvényes metró-busz „bérletet” vásárolni. Egy útra viszont távolság szerint lehet venni a jegyet; aluljáróba lemenetel és feljövetel elõtt is kezelni – így elkerülik az ellenõrök örökös „járõröztetését”. Minden metróvonalnak megvan a maga színe. Néhány járatnak a kapaszkodókorlátja tükrözi jelölését, például sárga a Circle Line-on, pirosas a Centralon, és következetesen minden fémszínû a Districten. Kíváncsi lennék, mit tesznek majd, ha elfogynak a színek!

    Valahányszor eltévedtünk Londonban, egy parkban kötöttünk ki. Szállásunk keresése közben a Kensington Parkban tanácstalanodtunk el, õrségváltás helyett csak a Regent’s Parkot tudtuk megnézni, a Trafalgar térre nagy nehézségek árán találtunk el a St. James Parkból. Ezeken a helyeken pedig mindig ültek, feküdtek, piknikeztek, olvastak, elméláztak vagy épp rendezvényt tartottak. Fiatalok, idõsek, barátok és családok egyaránt. Budapest legtöbb parkjában csak a „Fûre lépni tilos” tábla látható. A zöld pázsit idilli nyugalma adhatja a britek higgadtságát a hétköznapokban? A parkban fekvést én csak egyszer próbáltam ki, méghozzá a Westminster apátság árnyékában. Negyed órával késõbb egy két méteres „medveölõ” magasodott felém, mondván, hogy zár a park, vagyis ezt hangos „Up! Up!” kiáltásokkal jelezve. Talán én vagyok a peches.

    A sok souvenires bódé megingatta az angolok szilárd erkölcsébe vetett hitem.

    A legtöbb turista megbolondul, ha ilyeneket lát. Megveszi a mûanyag bobby-sapkát, a katonafigurákat, a piros emeletes buszokat kicsiben, a méregdrága plüss macikat, illetve mindent, amin angol zászló van: strandpapucsot, kendõt, pólót és hasonlókat. A nõvérem a Tower shopjában jegyezte meg, hogy nem is kell bemennünk a várba, mert mindent látunk kicsiben.

    Sok üzletet bevándorló mûködtet. Nagy esélyed van rá, hogy találkozni fogsz Romániából jött szórólap-osztogatóval, pakisztáni taxisofõrrel vagy épp magyar szerencsepróbálóval, ha Londonban jársz.

    A belvárosban az üzletek és a nevezetességek mellett a többi épület is figyelemreméltó. Olcsó, kívülrõl szép szállásokat is ki lehet fogni, de ezek szobái vaságyasak. Harry Potter elsõ éves diákként talán a hotelszobák labirintusában is eltévedt volna. Nekem minden alkalommal nyolc különbözõ ajtón kellett keresztülmennem, ha a sajátomig akartam eljutni. A mellettünk lévõ szobát fiatal angol srácok bérelték. Hangosan köszöntek, kérdezgettek, mikor a folyosón összefutottunk, sõt a szobánkba is bekiabáltak, nem mennénk-e el velük valahova. Ez fokozott érdeklõdést jelent más nemzetiségûek iránt, de szerintem õk lepõdtek volna meg legjobban, ha elfogadjuk az ajánlatot.

    Az au-pair-ként kinn dolgozó barátnõm mesélte, hogy a kisfiú, akire vigyáz, még öt éves sincs, de már reggel kilenctõl délután ötig az iskolában tölti az idejét. És még mi panaszkodunk a hetedik-nyolcadik órák miatt! Minden iskolának saját egyenruhája van, így reggelenként nem kell azon gondolkodni, hogy mit vegyenek fel aznap. Szünetre kifogást és ünnepre alkalmat sokszor találnak. Szentestét nem tartanak, de Karácsonykor minden gyerek képeslappal ajándékozza meg összes osztálytársát. Igazán szép gesztus! A lapra írt üzenetbõl derülhet ki esetleg, kit mennyire kedvelnek.

    Egyszerû turista számára még nehezebben fejthetõek meg a britek valódi gondolatai. A derûsnek tûnõ távolságtartást, a látszólagos fegyelmezettséget talán már az iskolai egyenruhák rejtekében magukba szívják. Valódi érzéseik tényleg csak azokra tartoznak, akikkel a parkban a szabadidejüket együtt töltik. De az is lehet, hogy a „piros lámpás” jelenetnél nem egy brit autóssal találkoztam, hanem egy ráérõs külföldivel – a rendszámot ugyanis nem figyeltem.

    …és a Temze is tetszett.

    Habók Lilla


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Látogatható lesz Montecristo szigete

    Negyven éven át védett állatok és növények bölcsõje volt a toszkán tengeren levõ Montecristo szigete, ahova kizárólag engedéllyel lehetett belépni: a természetvédelmi terület most megnyitja kapuit, a tervek szerint fejenként 50 eurós belépõdíjat kérve a látogatóktól. Még a kalandregényét errõl a szigetrõl elnevezõ idõsebb Alexandre Dumas sem járt soha Montecristón. Amikor a XIX. század közepén megírta könyvét (Monte Cristo grófja), a Toszkána partjaival szemközti sziget lakatlan volt. Az olasz egységesítést követõen, 1878-tól börtönként mûködött, késõbb pedig III. Viktor Emánuel király vadászbirtoka lett.

  • Ó, azok az orosz méretek!

    Ha valaki elvetõdik Oroszországba, hamarosan rádöbben, itt most is más léptékkel és ûrmértékkel számolnak, mint Magyarországon. Moszkva épületei monumentálisak, az utak 8-10 sávosak - jobb állapotban vannak a budapestieknél -, a forgalom hatalmas, a metrón csaknem 10 millió ember hullámzik. Bõ tíz évvel a Szovjetunió felbomlása után vajon milyen lehet Moszkva? - töprengtem, miközben a repülõgép landolt a Seremetyevo repülõtéren. A városba befelé vezetõ úton már látható...

  • Tanácsok a nyaralás megtervezéséhez

    A kellemetlenségek elkerülése érdekében jó tanácsokkal segíti a nyári szabadságukat idehaza vagy külföldön töltõket a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület (KÖFE).

    A jogszabályi változások hatására ma már csak olyan vállalkozás szervezhet utazást, amely a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal engedélyével rendelkezik. Ha az engedéllyel rendelkezõ társaság anyagi helyzete miatt nem tudja teljesíteni vállalását, az érdeklõdõ az iroda által megjelölt hitelintézethez, illetve biztosítóhoz fordulhat.

  • Andorra: Hercegség Franciaország és Spanyolország között

    A Pireneusok völgyében egykor elszigetelt ország ma a turizmusnak és a kedvezõ adózási szabályoknak (ingyenes betegellátás, vámmentesség stb.) köszönhetõen virágzik.

    Andorra államalapításának éve 819 volt, amikor a pásztorközösségek jogait írásba foglalták. A hagyomány szerint az andorraiak önrendelkezési joga (szabadságlevél) Nagy Károlytól származik, aki a mórok elleni harcban való helytállásukért adományozta ezt nekik. A terület feletti ellenõrzés a helyi Urgel grófjáé lett, késõbb Urgel egyházmegye püspökére szállt. A 11. században a püspök és a szomszédos francia gróf között viszályt szült a terület hovatartozása.

  • Túraútvonal létesül a jász és kun emlékek mentén

    Szolnok – Különleges túraútvonalat létesítve egy csokorba gyûjtve tenné vonzó látványossággá Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdag jász és kun történelmi emlékanyagát, valamint kulturális örökségét egy program, amelynek megvalósítására a megye önkormányzata, tucatnyinál is több település és hetven turisztikai vállalkozás, illetve civil szervezet fogott össze. -Talán még soha sem nyilvánult meg a megyében ilyen erõs és egységes szándék egy új idegenforgalmi attrakció életre hívása érdekében – jelentette ki a záródokumentum csütörtöki aláírásakor a program önkormányzati felelõse.

  • A Velencei karnevál

    A napilapok és utazási irodák hirdetéseiben megszaporodnak a Velencei Karnevál utazásokra szóló hirdetések, turisztikai programok. Igen, itt van a Karnevál idõszaka! 2008-ban január 25-tõl február 5-ig tartanak az ünnepek. Európa sok helyén tartanak karneváli ünnepségeket, de méltán a Velencei Karnevál a leghíresebb ezek között. Ennek megismerésére hívjuk meg olvasóinkat, hasznos jó tanáccsal és információkkal segítve.

  • Extrém utak a nagyvilágból (képekkel)

    Vannak extrém utak...

    Hegybe kialakított közlekedési alagút, sivatagon átszelõ autópálya, õserdõn átfutó úttest, hihetetlen szakadékok mellett futó utacskák...

    A világ legveszélyesebb útjait elnézve nehéz elképzelni azok egykori elkészítésének körülményeit, hát még a rajtuk való közlekedést… hogyan tartják karban ezeket az utakat? Ha baleset van, létezik kiút???

  • Jekatyerinburg

    Jekatyerinburg a Szeverdlovszki terület központja, és Oroszország legnagyobb ipari városa.

    Az Ural hegység keleti részén, az Iszety folyó partján fekszik. A város nyugati határán húzódik Európa és Ázsia határvonala. A negyedik legnagyobb város Oroszországban, közel 1,3 millió lakossal. Jelentõs ipari szerepe mellett a régió vezetõ oktatási és tudományos központja. Az 1721-ben alapított települést I. Katalin tiszteletére nevezték el Jekatyerinburgnak.

  • Várnegyed Monacóban

    A várnegyed reneszánsz stílusban épült sikátoraiban falatnyi terek kúttal, váratlanul elõbukkanó templomok, gyönyörû épületek, éttermek és boltok kötik le az embert.

    Hangulatos éttermek mindenütt vannak, ahol a francia és olasz konyha egyszerre van jelen – már csak a város elhelyezkedése miatt is. A két nép habitusa közötti különbség az ételeken is tetten érhetõ, hogy ki mire használja a konyhát és a fõzést.

  • Kenya, a többarcú ország

    A világnak kevés tája kínál több természeti csodát, mint Kenya. Itt szabadon élnek mindazok a vadállatok, amelyekkel leginkább csak a tévében (és újabban egyre gyakrabban a sajtóban is) találkozhatunk. Sok évtizeden át ez a táj az európaiak vadászparadicsoma volt. Mára már az emberek megértették, hogy a fényképezõgéppel történõ vadászathoz legalább annyi ügyességre van szükség, mint a fegyvereshez. Csak az orvvadászokat nehéz megfékezni.

  • Földi paradicsom: Kanári-szigetek

    Földi paradicsom: Kanári-szigetekA szigetek összterülete 7500 km2. A turisztikai paradicsom két provinciára, tartományra oszlik. Las Palmas tartományhoz tartozik Lanzarote, Gran Canaria és Fuerteventura szigete, Santa Cruz de Tenerife tartományt Tenerife, La Palma, Gomera és Hierro alkotja. Minden sziget vulkanikus eredetű, érdekesség, hogy mindegyik közepén egy-egy vulkán magasodik. Ami először eszünkbe jut a Kanári szigetekről, az a szörfözés, napozás, fürdés és golfozás - ám ezen kívül számos más izgalmas élményt és látnivalót kínál nekünk ez a világ.

  • Venezuela

    A Dél-Amerika északi részén fekvõ ország mintegy 2800 km-es partszakasszal érintkezik a Karib (Antilla)-tengerrel és az Atlanti-óceánnal. Az ország déli részét a Guyannai-felföld õserdõvel borított, 2000 m fölé nyúló hegyei alkotják. Északon az ország legmagasabb csúcsát is hordozó Andok termékeny medencéket körülölelõ láncai hálózzák be az országot. A két hegyvidék között terül el az Orinoco folyóvizek által feltöltött, szavannás síksága. Az északon fekvõ Maracaibói-medence lagúnás partvidéke hatalmas kõolajkészletet rejt.

  • Az átalakuló dublini dokknegyed

    Dublin sok látogatója a várost átszelõ Liffey folyót olyan kiindulópontnak használja, amely elvezet az ír fõváros központjában lévõ fõ turistahelyszínek irányába.

    Akik azonban a folyót követve tovább merészkednek a dublini kikötõig, egy új, modern Dublint is találnak a part mentén. Itt található a Daniel Libeskind tervezte Grand Canal színház, egy új konferenciacentrum, valamint a Google és a Facebook európai központja csakúgy, mint a U2 együttes volt stúdiója.

  • Trinidad és Tobago

    Színpompás kosztümök és a steel bandek forró calypsoritmusai - ez a "mas", a trinidadi karnevál. Igencsak különbözõ ez a két sziget: Tobago csendes, elhagyatott; a kereken 30 kilométerre délebbre fekvõ Trinidad viszont izgalmas és harsány, messze földön híres "carnival"-jával, calypsozenekaraival, dübörgõ steel band-jeivel - ezekben a zenekarokban gyakran több mint 20 fémdobot vernek.

  • Horvátország kevésbé vonzó

    A július közepi határforgalmi adatok alapján mintegy 15 százalékkal kevesebben érkeztek az elmúlt napokban Horvátországba, mint a tavaly ilyenkor.

    Ugyanakkor átalakulóban is van a turizmus az Adria partján: egyes helyeken a turisták a korábbinál hosszabb ideig maradnak.

    Az elmúlt hétvégén 1,154 millió utas - közülük 912 ezer külföldi - lépett be az ország területére.

  • Petra, a sziklába vájt város

    A Jordán Hasemita Királyság fiatal állam, de történelmi emlékei a civilizáció legkorábbi idõszakából származnak. Még pénzét, a jordán dínárt is a római kori denarius mintájára verik. Az országnak és az egész Közel-Keletnek egyik legérdekesebb látnivalója Petra, a korábban eltemetett nabateus város. A települést a Biblia Szela néven említi, amely héberül sziklát jelent. Ennek görög fordítása Petra; az arabok Wadi Moussának, Mózes völgyének nevezik. Nincs még egy hely a Földön, ahol ennyire belesimulna a város a tájba: nagy részét a sziklákba vájták.

  • Zadar

    A "kis horvát Rómaként" emlegetett Zadar közelében öt nemzeti park található. Ezek a Paklenica, a Kornati-szigetcsoport, a Plitvicei-tavak, a Krka-folyó vízesései és a Velebit-hegység északi része. Zadarból, és a régió más idegenforgalmi központjaiból is, legfeljebb 1-2 óra alatt elérhetõ bármelyik felsorolt nemzeti park. Zadar méltán büszke történelmi hagyományaira, a mindig vendégszeretõ házigazdák bármikor szívesen megisznak velünk egy pohár finom zadari Maraskino likõrt.

  • Verona

    Az "urbs nobilissima" (legnemesebb város) kiemelkedik az adriai partvidék és a Pó-síkság gyönyörû városai közül. Õsi kereskedelmi útvonalak találkozási pontjánál épült, jelentõs nemzetközi vásárok helyszíne, joggal nevezték e1 Itália kapujának. Egyeteme, történelmi emlékei, múzeumai révén a térség kulturális centruma.

    Alapításáról nem szólnak legendák, de Kr. elõtt az 1. században már fontos római kolónia volt. Itt született a latin aranykor legnagyobb költõje, Catullus. Szerepét, fontosságát a korai középkor évszázadaiban is megõrzi. Nagy Károly fia, Kis Pipin, majd I. Ottó német-római császár szívesen idõzik itt.

  • Spanyolország üdülõparadicsomai

    Az ibériai félszigetbõl Spanyolország 3150 km tengerpartot mondhat magáénak. A keleti és déli part a Földközi tenger medencéjében, illetve gibraltártól keletre az Atlanti óceán partjainál igazi vízi paradicsom. A több, mint 1100 km-es északnyugati óceáni part Portugália és a Vizcayai öböl között azonban - bár több szép strandja van - meg sem közelíti a Földközi tengerit. Ennek oka részben az, hogy kiesik a fõ turista útvonalakból részben pedig az óceán hatalmas víztömegének...

  • Peking: az ősiség és modernség hazája

    Peking: az ősiség és modernség hazájaPeking - népességét tekintve - Sanghaj után a második legnagyobb kínai város. A világ egyik legősibb és legmodernebb látnivalóitól roskadozik ez a város, de már nem csak egy fura virtuális múzeum, amit csak nézni lehet, egyre élhetőbb és színesebb. Bár az egyik legdrágább város Kínában, ez nem tartja távol az európai és amerikai turistákat. A szállodák és szállások minősége általában jó, az áruk is kedvező, különösen a szervezett keretek között utazók számára. A látnivalók belépti díja jutányos, de sok a tolakodó csaló és szélhámos minden látványosság körül.

  • Olcsó tippek Londonba

    London valamikor még távoli úticélnak számított, de a fapados légitársaságoknak hála ma már nagyon sokan eljutnak ebbe a nyüzsgõ, kozmopolita nagyvárosba. Nem ritka, hogy valaki csak egy-egy kiállításra, színielõadásra „ugrik ki”, vagy éppen az aktuális árleszállítások vonzzák a brit fõvárosba. A tényen azonban még az elérhetõség sem változtat: egy londoni hétvége bizony drága mulatság. Ha azonban elég leleményesek vagyunk, akár több tízezer forintot is meg tudunk spórolni személyenként.

  • Húsvét Máltán

    Az alig 320 km2-nyi Máltán több mint 360 templom vigyáz a hívekre. A vallást Szent Pál hagyományozta a szigetre, aki i.sz. 60-ban Málta partjainál hajótörést szenvedett. A kereszténység tehát igen régi gyökerekkel rendelkezik Máltán. Nem csoda, hogy a mediterrán nép egyik legnagyobb vallási ünnepe a húsvét. A szertartások a nagyhetet megelõzõ pénteken kezdõdnek. Vallettában és a többi településen körmenettel elmlékeznek meg Krisztus szenvedéseirõl.

  • Nemcsak a húszéveseké az utazás

    A teljes népesség 73 százaléka nem volt üdülni az elmúlt 12 hónapban, az 50 éven felüli korosztályban ez az arány 80 százalék, a 65 felettiek esetében pedig 87 százalék. Mégis, az 50 felettiek 23 százaléka tervez üdülést - mondta 50+ utazási kiállítás szervezõje. Számítani kell tehát az ötven év feletti korosztállyal és korosztályra. Az 50 év felettiek legnagyobb arányban Magyarországon töltöttek el legalább 5 napot üdülés céljából. Kedvenc külföldi úti céljuk: Ausztria, Olaszország, Görögország, Románia és Horvátország - idézték a szerdai tájékoztatón az egyik közvéleménykutató cég felmérését.

  • Hong Kong - mint egy nemzetközi ûrállomás

    A vakáció megtervezésében alighanem a megfelelõ úticél kiválasztása a legnehezebb. A színes prospektusok és az utazási irodák ajánlói nem elég életszagúak, olyan ismerõst pedig nem könnyû találni, aki pont azon a helyen nyaralt tavaly, amit kinéztünk magunknak. Mikor a reptéren megcsap a párás, sós levegõ, s beszívod a tüdõdbe, mikor látod a hatalmas felhõkarcolókat úton a hipergyors reptéri metróról, ahol reklámokat vetítenek egy lapos képernyõn...

  • Görögország egyik leglátogatottabb városa: Athén

    Görögország egyik leglátogatottabb városa: AthénA modern Athén hatalmas, kozmopolita jellegű város; az ókori Athén nagyhatalmú városállam, jelentős tudományos központ volt. 1985-ben Athén lett Európa első kulturális fővárosa. Az UNESCO 1987-ben felvette a világörökségek listájára az Akropoliszt és 1990-ben a Daphni kolostort. Nevét az ősi görög mitológiai városvédő istennőről, Athénéről kapta. Görögország \"Aranykorában\" az egész Nyugati világ vezető kulturális, kereskedelmi és tudományos központja, valójában az ókori Athén szellemi és gyakorlati életében gyökerezik az a fogalom, amit ma \"nyugati civilizációként\" emlegetünk.

  • Szeged és környéke

    Délkelet-Magyarország központját, Szeged vidékét az E75-ös nemzetközi fõút kapcsolja össze a fõvárossal - és az európai közlekedési hálózattal -, de fõutak vezetnek innen minden égtáj felé. Budapestrõl jó a vasúti közlekedés is, de érkezhetünk ide vonattal Szolnok, Békéscsaba, Makó és Röszke irányából is.

    Az 1920-as trianoni békeszerzõdés Szeged szomszédságában húzta meg az országhatárt, s ez érzékenyen érintette a város déli és keleti kapcsolatait. 1921-ben Szegedre került a Kolozsvári Tudományegyetem, két évvel késõbb a csanádi püspök is áttette székhelyét Temesvárról.

  • Kanton - Kína déli kapuja

    A város Kína déli részén, a „Gyöngy” folyó torkolatánál fekszik, Hong Kong és Macao szomszédságában. 7.434 négyzetkilométernyi területén 6.66 millió lakosa él. Klímája szubtrópusi monszun, forró és esõs, az éves átlaghõmérséklet 21.7 fok, a legmagasabb 38.7, a legalacsonabb télen nulla fok. Guangzhou 2.200 éves történelmével a világ legnagyobb, legrégebbi tengeri kereskedelmi központjának tekinthetõ. Gazdag históriájának köszönhetõen bõvelkedik látnivalókban.

  • Libanon

    A beiruti fõvárosú Libanon, kicsi köztársaság, amelyet leírni nem lehet, csak megélni. Libanon neve a „lubna” arab szóból ered, melynek jelentése fehér, utalva a hófedte hegycsúcsok színeire. Az ország örök szimbóluma a közel kétezer méter magasságban honos libanoni cédrus. Magyar vonatkozásként meg kell említenem, hogy ezeket Csontváry Kosztka Tivadar is megörökítette A magányos cédrus címû híres festményén.

    Az országba való beutazáskor vízumra van szükség, valamint a 30 év alatti, egyedül utazó hajadonoknál elõzetes vízumfelvétel szükséges.

  • Szigetszentmiklós

    Szigetszentmiklós a fõváros agglomerációs övezetében, Budapest központjától 20 km távolságra, a 48 km hosszú, 257 km2 területû Csepel-szigeten helyezkedik el.

    Szigetszentmiklós elsõsorban Budapest közelségének, valamint az idetelepült ipari létesítményeknek köszönheti várossá fejlõdését. 1986. január 1-jén vált várossá. A népesség összlétszáma a 2008-as adatok alapján 32.800 fõ. Az országos tendenciáktól eltérõen többségben van a fiatal és a középkorú lakosság.

  • Mezõkövesd, a Matyó fõváros

    A Matyóföld fõvárosa, Budapesttõl 130 km-re az M3-as autópálya mentén, a Bükk-hegység és az Alföld találkozásánál található hangulatos város. Hírnevét a világhírû „matyó” népmûvészeti hagyományainak és a határainkon túl is jól ismert Zsóry Gyógy –és Strandfürdõjének köszönheti.

    Az új Matyó Múzeumban a látogató többek közt a három matyó település – Mezõkövesd, Tard, Szentistván – viseleteit, lakodalmas menetet, 3 osztatú matyó ház berendezsését csodálhatja meg. Közelében az impozáns Szent László templomban városunk szülöttjének, Takács Istvánnak a freskóiban gyönyörködhet a látogató.