rss
  • Sínai gyöngy

  • A Vörös-tenger partján fekvõ Sharm el Sheikh még a téli hónapokban érkezõket is kora nyári meleggel, ragyogó napsütéssel és nyíló virágokkal fogadja. A látogatók a búvárkodás, pihenés mellett évezredes történelmi emlékekben is gyönyörködhetnek. A Sínai-félsziget csücskénél található a népszerû, egyiptomi üdülõhely, Sharm el Sheikh. Itt még februárban is 24-25 Celsius fokra melegszik fel napközben a levegõ, a tenger pedig 21-22 Celsius fokos.

    A napfürdõzés, úszkálás mellett a turisták azonban számos érdekes látnivalót is találnak ezen a vidéken.

    Perzselõ sivatag, fagyos hegyek

    A valamikori falu, amelynek a Naama-öböl a központja, az eltelt évek alatt modern üdülõközponttá nõtte ki magát. A színes korallokban, ezerféle halfajban gazdag, kristálytiszta tenger a világ minden pontjáról vonzza a búvárkodni vágyókat, de emellett a vendégek a mélytengeri halászatot, a széllovaglást, a vízisíelést és a vitorlázást is kipróbálhatják.

    A Sharm el Sheikh-et körülvevõ, perzselõ sivatag és a hatalmas, kopár fagyos hegyek pedig különleges kirándulásokra csábítják a turistákat.

    Quadozástól a tevegelésig

    Akinek nincs kedve egész nap a tengerparton heverészni, száguldozhat a gokartra emlékeztetõ, csak nagyobb méretû, négykerekû quadokkal a sivatagban, ha azonban jobban szereti a hagyományosabb utazást, akkor akár a tevegelést is kipróbálhatja.

    A vásárlás is igazán szórakoztató elfoglaltság, hiszen a városban rengeteg a bazár, s az ajándéktárgyak kínálata is lenyûgözõ. A papíruszok, a bõráruk mellett nagyon szépek a zsírkõbõl vagy márványból készült, faragott szobrok és az egzotikus ékszerek is.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Tatabánya és környéke

    Budapest felõl a Vértes és a Gerecse hegység találkozásának völgyeibõl kilépve, míg nyugati irányból a Kisalföld síkja után a Gerecse zöldellõ vonulatának tövében pillantják meg városunkat a hozzánk érkezõ látogatók.

    A Turul emlékmû és a Szelim-barlang látványa messzirõl vonzza a tekintetet, s idéz fel régmúltra utaló emlékeket, legendákat. Tatabánya Komárom-Esztergom megye székhelye, 3 település egyesülésekor kapott városi rangot. Évtizedeken át a bányászat és a hozzá kapcsoló ipar határozta meg az itteniek életét.

  • Várna újra vár

    Sokak számára az Aranyhomok tengerpart gyermekkori nyaralását idézi, de legalábbis ismerõsen cseng.

    Ma fõleg német és angol turisták kedvelt nyaralóhelye, ahol magyar hangot szinte nem, vagy alig hallani. Várna arra vár, hogy ismét felfedezzük… Ha a nyaralásunkat egy hûsítõ vízparton töltenénk, akkor elõször azt döntsük el, hogy tengerpartra vagy gyógyvizekhez utazzunk. Kikapcsolódásunkat és felüdülésünket a legjobban az szolgálja ha egyikrõl sem kell a másik javára lemondanunk, mint például Bulgáriában ...

  • Tallinn - A legek városa

    Tallinn Észak-Európa legrégibb fõvárosa, központjában található a térség legjobban megõrzött középkori városmagja, és még folytathatnánk a legek sorát: a város falai között bukkanhatunk rá a világ legrégebben (1422 óta) mûködõ patikájára, St. Olaf nevét viselõ temploma az 1800-as évek végéig a világ legmagasabb épületének számított, a Városháza pedig Észak-Európa egyetlen érintetlenül megmaradt ilyen jellegû gótikus épülete. Az észtek mai fõvárosa, egykori nevén Reval, gazdag történelme során tartozott a dánokhoz, a német lovagrendhez, a svédekhez, az oroszokhoz, és pár évtizedig a Szovjetunió egyik nagyvárosa volt.

  • Gibraltár, az Ibériai-félsziget legdélibb pontja

    Az ókorban görögül Kalpe volt a neve. 711-ben egy arab hadvezér, Tárik ibn-Zijád foglalta el, arab nevét (Dzsabal Tárik) is innen nyerte. 1462-ben került spanyol uralom alá. A spanyol örökösödési háború idején, 1704-ben szerezték meg az angolok. 1830 óta brit koronagyarmat.

    A második világháború alatt fontos támaszpont volt a Németország elleni harcban. Habár a szomszédságában, Spanyolországban a fasiszta jellegû Franco-diktatúra már elõzõleg fenyegette a területet, hisz Franco elvei szerint ezt az eredetileg is spanyol régiót vissza kell szerezni az angoloktól.

  • A Karib-tenger paradicsoma: Barbados

    A Karib-tenger paradicsoma: BarbadosBarbados a Karib-térség egy kis szigetállama, a Kis-Antillák legkeletibb tagja. Az ország neve a spanyol „szakállas férfi” kifejezésre vezethető vissza, és azzal is kapcsolatba hozzák, hogy az itt honos fügefák levelei szakállra emlékeztetnek. A sziget legnagyobb részét korallzátonyok övezik. Az ország fő bevételi forrása a turizmus. Végtelen hosszúságú homokos partok 110 kilométeren keresztül, a mesés azúrkék tenger és a folyamatos felfrissülést hozó fuvallatok Barbadost olyan hellyé varázsolják, ahol a nyaraló mindig jól érezheti magát.

  • Tihanyi-félsziget

    A félsziget földtani felépítésében nagymértékben eltér a Balaton-felvidék más területeitõl. A terület fiatal alapzatát miocén mészkõ alkotja, rajta pannon rétegsorral. Tihany jelképe lehetne a valaha a Pannon-tengerben élt "balatoni kecskeköröm" (Congeria ungula caprae) is. A lepusztult pannon üledékre bazalttufa sorozat rakódott, melynek számos érdekes feltárása ma is látható, pl. Barátlakások. A felszíni kõzetek szerkezete és formái a vulkanizmus robbanásos tevékenységét bizonyítja. Különleges földtani értékei a gejzírképzõdmények, amelyek hévforrások vizébõl keletkeztek.

  • Vác

    Egy várost, ugyanúgy, mint egy embert a múltja, jelene és jövõje minõsít. Így van ez Vácott, ebben a több mint ezer éves kisvárosban is.

    Vác múltját kedvezõ földrajzi fekvése, a dunai hajózás lehetõsége, valamint a négy irányba mutató útkeresztezõdés létrejötte (Bécs, Krakkó, Kijev és Belgrád felé) alapozta meg. Nemcsak nemzetközi utak csomópontjaként, hanem kapuvárosként is definiálhatjuk, ahol a sokfelõl ide irányuló forgalom terelõdött rá a város akkori egyetlen átvezetõ útjára, a mai Budapesti fõútra.

  • Földi paradicsom: Kanári-szigetek

    Földi paradicsom: Kanári-szigetekA szigetek összterülete 7500 km2. A turisztikai paradicsom két provinciára, tartományra oszlik. Las Palmas tartományhoz tartozik Lanzarote, Gran Canaria és Fuerteventura szigete, Santa Cruz de Tenerife tartományt Tenerife, La Palma, Gomera és Hierro alkotja. Minden sziget vulkanikus eredetű, érdekesség, hogy mindegyik közepén egy-egy vulkán magasodik. Ami először eszünkbe jut a Kanári szigetekről, az a szörfözés, napozás, fürdés és golfozás - ám ezen kívül számos más izgalmas élményt és látnivalót kínál nekünk ez a világ.

  • Málta

    A Földközi-tenger közepén, Szicília és Afrika között fekvõ Málta kis mérete ellenére változatos kulturális és turisztikai élményt nyújt az odalátogatóknak. Régi templomromok, tekintélyt parancsoló erõdök, középkori paloták, szûk utcák, hatalmas katedrálisok és a köréjük fonódó legendák tanúskodnak az ország gazdag múltjáról. A három lakott szigetbõl (Málta, Gozo, Comino) és sok kopár sziklából álló kis ország nemcsak mûemlékeivel, hanem természeti adottságaival is lenyûgözi az utazókat, a Földközi-tenger térségében keresve sem lehet búvárkodásra alkalmasabb öblöket, lagúnákat találni.

  • Verona

    Az "urbs nobilissima" (legnemesebb város) kiemelkedik az adriai partvidék és a Pó-síkság gyönyörû városai közül. Õsi kereskedelmi útvonalak találkozási pontjánál épült, jelentõs nemzetközi vásárok helyszíne, joggal nevezték e1 Itália kapujának. Egyeteme, történelmi emlékei, múzeumai révén a térség kulturális centruma.

    Alapításáról nem szólnak legendák, de Kr. elõtt az 1. században már fontos római kolónia volt. Itt született a latin aranykor legnagyobb költõje, Catullus. Szerepét, fontosságát a korai középkor évszázadaiban is megõrzi. Nagy Károly fia, Kis Pipin, majd I. Ottó német-római császár szívesen idõzik itt.

  • Majestic Imperator luxusvonatok Bécs és Budapest között

    Bemutatták annak a luxus nosztalgiavonatnak a vagonjait Budapesten, amely az egykori osztrák-magyar monarchia fõvárosai között szállítja a turistákat.

    Ünnepélyes keretek között, tûzoltózenekari kísérettel várták a fõvárosi Nyugati pályaudvarra nyolcvanöt utassal érkezõ Majestic Imperator-Train de Luxe osztrák nosztalgiavonatot vasárnap. A Majestic Imperator nevû cég modernizált császári luxusvagonjai már 1991 óta szolgálják a turisták igényeit.

  • Barlangvárrá, turisztikai központtá válik a siroki sziklavár

    Sirok - Vadregényes barlangvárrá, turisztikai központtá alakul a siroki sziklavár az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Magyarországi Operatív Programjának (ÉMOP) támogatása nyomán - jelentették be kedden Sirokon.

    A 320 millió forintos támogatásnak köszönhetõen hamarosan megkezdõdhet az összességében 356 millió forintos turisztikai fejlesztés, amelynek keretében látogathatóvá tesznek több, a rom talapzatába vájt riolittufa-járatot - közölte a projektgazda Mûemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója.

  • A Shogun Birodalom központja: Tokió

    A néhai halászfaluból nõtte ki magát a Shogun Birodalom központjává Tokió, amely mára már nem csupán Japán szíve, hanem a világ egyik legnagyobb pénzügyi központja.

    Modern irodaházak, felhõkarcolók, több emeletes autópályákon cikázó eszeveszett forgalom, 12 millió ember, rohanás, pezsgés, örült tempó. Ez ma Tokió. Nyugodtság, fegyelem, tradíciók, öreg faházak, japán fogadó és kimonót viselõ asszony, amint épp a járdát söpri. Ez is Tokió. Egy élettel teli város, ahol sosem fogyhatunk ki a felfedezésre váró helyekbõl. Nehéz elhinni, hogy a város már kétszer épült újra romjaiból.

  • Damaszkusz: A próféta földi paradicsoma

    A legszebb és egyben legkülönösebb bókot Mohamed prófétának köszönheti Damaszkusz.

    Amikor a vallásalapító hosszú utazás után letekintett egy hegyrõl a ciprusokkal és pálmafákkal, színpompás bazárral, tornyokkal és kupolákkal ékeskedõ oázisvárosra, lenyûgözte a hely szépsége, mindazonáltal vonakodott belépni Damaszkuszba. „Az én számomra csupán egy Paradicsom létezhet - mondotta a próféta kísérõinek - s mivel az Allahnál van a mennyországban, a földit messze ki kell kerülnöm."

  • Antalya

    A félmillió lakosú, mediterrán éghajlatú Antalya a Török Riviéra fõvárosa. Gyönyörû tengerpart, temérdek látnivaló, nyüzsgõ élet és bazárok teszik felejthetetlenné a látogatást. Klímája miatt igazán szeptemberben a legkellemesebb itt nyaralni, a levegõ ilyenkor már kevésbé párás, de még meleg. A törökök rendkívül vendégszeretõek, nem árt azonban észben tartani, hogy muzulmán országban járunk, ne bosszantsuk fel õket túlzottan lenge öltözettel, nyilvános alkoholfogyasztással, vagy azzal, hogy disznóhúst rendelünk az étteremben.

  • Amerikai Virgin-szigetek

    Az Amerikai Egyesült Államok önkormányzat nélküli területe.

    Az Atlanti-óceánon, pontosabban a Karib-tengeren található ez a terület, körülbelül 140 kilóméterre, Puerto Rico-tól keletre. 4 fõ sziget tartozik ebbe a csoportba: Saint John, Saint Thomas, Saint Croix és Water Island, illetve néhány tucat kisebb szigetecske.

    Az Amerikai Virgin-szigeteket leginkább a fehér homokos strandjairól ismerhetjük, ilyen például Magens Bay és Trunk Bay, illetve találhatók még erre stratégiai kikötõk is.

  • Havanna története

    Diego Velázquez de Cuéllar spanyol hódító 1515-ben alapította meg Havannát Kuba szigetének déli partvidékén, a jelenlegi Surgidero de Batabanó városka helyén. A város 1519-ben került át jelenlegi helyére, a Carenas öböl partjára.

    Havanna eredetileg kereskedelmi kikötõváros volt, 1607-ben lett a Kuba fõvárosa, egyben az új-világi spanyol gyarmatok központi kikötõje is. Havannát 1538-ban felégették, 1553-ban és 1555-ben teljesen kifosztották a kalózok.

  • Madeira - Portugália gyöngyszeme

    A portugál fennhatóság alá tartozó Madeira régóta készteti álmodozásra az utazókat. Meglehetõsen nagy elszigeteltsége révén - 1000 km-re fekszik Lisszabontól és közel 550-re Marokkótól - sokáig az önkéntes számûzetést keresõk helye volt (itt talált menedéket például IV. Károly a Monarchia bukása után), és ma is úgy érezzük: a nagyvilág zajától elvonulva paradicsom-közeli állapotba kerültünk. Elég a botanikus kertbõl letekinteni a városra, sétálni a kiskertekben növõ banánfák között vagy a sziget belsejének a hegyei között, és rájövünk: megérte ekkora távolságra eljönni.

  • Taiwan (Kína)

    Tajvan egy csendes-óceáni sziget Kína partjaitól kb. 200 km-re délkeletre. A szigetet északról a Kelet-kínai-tenger, keletrõl a Fülöp-tenger, délnyugatról a Dél-kínai-tenger határolja. Tajvan keleti része hegyvidék, mely a szigetnek kb. kétharmadát foglalja el, nyugat felé síkság terül el. Tajvan szigete napos tengerpartokat, erdõkben gazdag hegyeket, csendes vidékeket kínál. A kínai és japán örökségbõl származó templomok és mûemlékek keverednek a felhõkarcolókkal a városokban, amelyek hajnalig mozgásban vannak.

  • Göteborg

    Stockholm után Svédország második legnagyobb városa 600.000 lakossal. Göteborgot 1621-ben alapították, német és holland tapasztalatok alapján csatornarendszerekkel, hiszen a település mocsaras talajra épült. Ennek megfelelõen sok híd, mindenhol jelenlévõ víz, és sok-sok halétterem jellemzi. Göteborg fontos tengeri kerskedelmi és hajózási központtá nõtte ki magát. Svédország legnagyobb hajógyára itt épült, ami jelentõs hatással volt a város iparára, gazdaságára majd száz éven keresztül. A 20. században a Volvo és Svenska Kullagerfabriken lett a meghatározó gazdasági erõ.

  • St. Martin - Repülõgépek a strandolók felett

    A szigeten egymás mellett él a francia oldal "St. Martin", és a holland oldal "St. Maarten", tulajdonképpen ez a világon a legkisebb territórium, amelyen két állam osztozik.

    A teljes sziget zöld, dombos, kellemes vidék képét mutatja, az "államhatárt" csupán egy kétnyelvû, az út szélén felállított tábla jelzi. A holland oldalon: bisztrók, francia divatüzletek, Philipsburg-ban nemzetközi játékkaszinókat és vámmentes bevásárlóutcákat találunk nagy választékban. A kompok is ide kötnek ki.

  • Ezt látnia kell Kuala Lumpurban: A Petronas Ikertornyok

    A francia pókember is megmászta Kuala Lumpurban, Malajzia fõvárosában a helyi olajtársaság székházát, a Petronas Ikertornyok egyikét, amely - 452 méteres magasságával - egy ideig a világ legnagyobb épületének számított.

    A Petronas Towerst többen nevezték techno-pagodának. Tervezõje Cesar Pelli amerikai építész, aki minden munkájában a legfejlettebb csúcstechnológiát ötvözi a helyi kultúra és hagyomány jelképeivel. A komplexum alapjául az iszlám építészet két jellegzetes eleme, a minaret és a városkapu szolgált.

  • Világörökségünk: Hollókõ

    A csodálatos természeti környezetben fekvõ település népi építészeti emlékeivel, napjainkig élõ paraszti hagyományaival 1987 óta szerepel a világörökségi listán. Múzeumai, a hollókõi vár maradványai számos látnivalót kínálnak. A község fölé magasodó, a XIII. századból származó vár históriája összefonódik a falu történetével. Az erõdítmény elsõ írásos említése 1313-ból származik, "castrum Hollokew" alakban. A XV. században további védõmûvekkel bõvítették. A török idõket átvészelt vár maradványaihoz erdei ösvény vezet a faluból.

  • Moszkva és London a világ legdrágább városai

    Immár második éve Moszkva számít a legdrágább európai városnak, legalábbis a svájci Mercer tanácsadó cég felmérése szerint. Az orosz fõvárost a hagyományosan drága London követi, amely egy év alatt három helyet ugrott elõre. Az elsõ tízben még négy európai város található, Koppenhága, Genf, Zürich és Oslo mellé csak japán települések és Hong Kong fért be. Az elsõsorban a külföldiek szemszögébõl készített felmérés alapján Európa a világ legdrágább régiója, hiszen a TOP 50-ben harminc európai város szerepel, közülük Milánó a 11., Szentpétervár a 12., Párizs a 13., Dublin a 16. és Róma a 18. helyet foglalja el.

  • Gaudí nyomában

    A spanyolok azt mondják, Barcelona a legdélibb észak-európai város. Tény: az andalúziai fiestának és sziesztának se híre, se hamva. Spanyolország legkozmopolitább városa sok jelzõt kiérdemelt már. Ipari nagyváros, ugyanakkor csillogóan elegáns és divatos: sikk végigsétálni a La Ramblán, a széles, árnyas sétálóutcán, ahol mindenki megfordul, aki számít. Talán a leggazdagabb város az Ibériai-félszigeten, ez persze az árakban is megmutatkozik. A kereslet mégis nagy: a legtöbb külföldi ide, és nem Madridba vagy Andalúziába látogat.

  • Az Aggteleki Nemzeti Park

    Az Aggteleki Nemzeti ParkA nemzeti park a Sajó és a Hernád folyó között, 20 170 hektár területen helyezkedik el az Aggteleki-karszton, a Gömör–Tornai-karszt magyarországi részén. 1962-ben a karszt területén található összes barlang természetvédelmi oltalom alá került az 1961. évi 18. számú, természetvédelemről szóló törvényerejű rendelet eredményeképpen. 1979-ben az UNESCO a tájvédelmi körzetet bioszféra-rezervátummá nyilvánították, s két magterületet jelölt ki a Haragistya, valamint a Nagyoldal térségében.

  • Falusi turizmus hazánkban

    A falusi turizmus összefogás hiányában csak cammog, amíg az utazás szervezõk nem vesznek komolyan tudomást a létezésükrõl. Az utazási irodáknak például nem számít nagy bevételnek az a jutalék, amelyeket a vendégházak fizetnek. Ezzel szemben a szállodák és a külföldi ajánlatok igazi üzletnek számítanak. Egy átlagos vendégszoba egy éjszakája után 300 - 400 Ft-ot kap az utazási szervezõ. Ebbõl a káoszból csak összefogással lehetne kijutni, de senki nem kezdeményez, így mindenki reklámoz úgy ahogy akar és él abból a pénzbõl, amelyet megszerez magának.

  • Elég az akvaparkokból?

    Túlkínálat, átgondolatlan fejlesztések, felszeletelõdõ piac - jellemzi a hazai akvaparkok piacát a Világgazdaság összeállításában. Túlkínálat jellemzi az akvaparkok hazai piacát, Magyarországon már "túl sok a jóból".

    A lapnak nyilatkozó akvaparkok vezetõi úgy vélik, túl sok szereplõs már a hazai piac, ráadásul az új fejlesztések is gyakran átgondolatlanok, mennyiségük nincs összhangban a fürdõzõk, azon belül is elsõsorban a külföldi vendégek számának a csökkenésével.

  • Amszterdam - Észak Velencéje

    A város kilencven aprócska szigetre épült, hatvan csatorna választja el ezeket egymástól, ám nem igazán, hiszen összeköti a több mint ötven hasonlóan homorú és mégis különbözõ híd. A csatornapartokat övezõ keskeny utcácskák, ahol az úr a kerékpáros, ismerõs a tipikus németalföldi, magasba törõ karcsú házak látványa - annyi képeslapon láttuk már - és mégis, a hangulat, amit árasztanak, utánozhatatlan. Az ember hamar bennfentes lesz - már grachtnak hívja a csatornákat, s azt hiszi, tudja, melyik hídról a legszebb a kilátás: aztán a következõ hídon elbizonytalanodik, mert újabb csodára lel.

  • Korzika

    Korzika Franciaország 26 régiójának (région) egyike, noha a jog magát Korzika szigetét "kollektív territórumként" (collectivité territoriale) határozza meg. Számos olyan fontos jogot élvez, amely nagyobb hatáskört biztosít számára, mint amennyi a többi régió rendelkezésére áll, de összességében jogi helyzete mégiscsak a többi régióéhoz hasonló. A köznyelvben Korzikát mindenesetre csak mint régiont említik meg. A szigetet a Ligur-tenger választja el a szárazföldtõl.