rss
  • Indonézia

  • A majdnem 3700 szigetbõl álló Indonézia (Indonéz Köztársaság) mintegy hidat képez Ázsia és Ausztrália között. Az ország talán egyik legjellemzõbb vonása, hogy igen sok kultúra találkozik a szigetei alkotta térségben: Indonéziában 200-300 etnikai csoportot tartanak számon. Indonézia szigetei 8 millió km² kiterjedésû tengerrészen szóródnak szét az Indiai-óceán és a Csendes-óceán választóvonalában. A legnagyobb szigetek: Jáva (itt találjuk a fõvárost, Jakartát is), Szumátra, Borneó és Celebesz. A szigetvilág nagy részét hegyláncok hálózzák be, jelentõs a vulkanikus mûködés.

    A hegyvonulatokat változó szélességû parti síkságok övezik. A part menti sávokban mocsaras erdõkkel, beljebb tipikus trópusi esõerdõkkel találkozhatunk, melyek roppant fajgazdagságuknál fogva is igen értékes természetes élõhelyeket képeznek. A terület idõjárásában egyenlítõi fekvésénél fogva a trópusi monszun a meghatározó: a hõmérséklet az év egészében magas, és sok a csapadék.

    Az Indonéz-szigetvilág az ember által legkorábban benépesített területek egyike. Az indonéz nép õseinek többsége Ázsia felõl érkezett az i. e. 1. évezred elején, majd India irányából érkeztek jelentõsebb csoportok. A hinduizmus behatását az i. sz. 7. századtól a buddhizmus térhódítása követte. A kereskedelmi szempontból közvetítõ szerepet játszó térségben számos állam született az ezt követõ idõszakban. A 16. századtól jelentek meg a nyugat-európai gyarmatosítók: elõbb portugál, késõbb holland befolyás alakult ki. A holland terjeszkedés csak a 20. század elejére érte el csúcspontját, azonban ekkorra már feléledt az indonéz függetlenségi mozgalom is. 1942-ben japán megszállás alá került a terület, majd a fegyverletétel után az indonéz nacionalista erõk kikiáltották Indonézia függetlenségét, amelyet Hollandia is kénytelen volt elismerni. Az önállóság megszerzése után azonban diktatórikus államirányítás lépett fel, a tekintélyelvûség és a korrupció térnyerésével csökkent a belpolitikai stabilitás, továbbá gazdaságilag is erõsen megromlott az ország helyzete, mindez többször is belvillongásokhoz vezetett. Az 1980-as évektõl ugyanakkor lassú liberalizáció indult meg, amely gazdasági modernizációval és élénkülõ külpolitikai aktivitással társult.

    Az ország gazdasági életét a mezõgazdaság dominanciája jellemzi, legalábbis a foglalkoztatottak arányát illetõen - a legfontosabb termény a rizs; exportra elõállítanak még teát, kávét, fûszernövényeket. Jelentõs a térség ásványkincskészlete is: az ón-, a réz-, a mangánérc, a bauxit, valamint a szénhidrogének bányászata a legmeghatározóbb. Az ipart leginkább a mezõgazdasági és ásványi termékek feldolgozása képviseli.

    Nagyutazas.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Száz évvel a Titanic után - A luxus óceánjárók biztonsági hiányosságai

    A Costa Concordia luxus óceánjáró hétvégi katasztrófájával kapcsolatban leggyakrabban felmerült kérdés, hogy miként eshetett meg egy ilyen baleset a 21. században, éppen 100 évvel a Titanic elsüllyedése után.

    Andrew Linington tengerészeti szakember szerint viszont inkább az a meglepõ, hogy eddig nem következett be hasonló szerencsétlenség. Kutatások szerint a tengeri balesetek 60-80 százaléka részben emberi mulasztás miatt következett be.

  • Szeged és környéke

    Délkelet-Magyarország központját, Szeged vidékét az E75-ös nemzetközi fõút kapcsolja össze a fõvárossal - és az európai közlekedési hálózattal -, de fõutak vezetnek innen minden égtáj felé. Budapestrõl jó a vasúti közlekedés is, de érkezhetünk ide vonattal Szolnok, Békéscsaba, Makó és Röszke irányából is.

    Az 1920-as trianoni békeszerzõdés Szeged szomszédságában húzta meg az országhatárt, s ez érzékenyen érintette a város déli és keleti kapcsolatait. 1921-ben Szegedre került a Kolozsvári Tudományegyetem, két évvel késõbb a csanádi püspök is áttette székhelyét Temesvárról.

  • Tiszafüred a Tisza-tó fõvárosa

    Tiszafüred a Tisza-tó fõvárosa, a térség legnagyobb települése, a Tisza bal partján, a Hortobágy szélén fekszik, Budapesttõl 150, az M3-as autópályától 35 km-re. Ideális hely a csónakázni, horgászni, vadászni, nyugodt családi körben kikapcsolódni és pihenni vágyók, valamint a mozgásszervi gyógyulást keresõk számára.

    A Tisza-tó ezen területe igazi horgászparadicsom, kapitális harcsák, pontyok és csukák birodalma. Kenu- és motorcsónakos túra keretében tekinthetik meg az érdeklõdõk a ritka, védett növényeket és madarakat.

  • Újabb leg Dubaiból: Kinyitott a világ legmagasabb szállodjája

    Megnyílt a világ legmagasabban mûködõ étterme, amely a földkerekség legmagasabb épületében, a Burdzs Kalifában kapott helyet Dubajban.

    Az At.mosphere elnevezésû vendéglõ a felhõkarcoló 122. emeletén várja a vendégeket, 422 méteren.

    A hírek szerint a vendégek nemcsak a magaslati fekvés, hanem az árak láttán is elámulhatnak, a mûködtetõk ugyanis nem sajnálták a pénzt, és luxussal zsúfolt éttermet alakítottak ki. A 122. emeleten 210 vendégnek jut hely, az étlapon biofogások is szerepelnek.

  • Ó, azok az orosz méretek!

    Ha valaki elvetõdik Oroszországba, hamarosan rádöbben, itt most is más léptékkel és ûrmértékkel számolnak, mint Magyarországon. Moszkva épületei monumentálisak, az utak 8-10 sávosak - jobb állapotban vannak a budapestieknél -, a forgalom hatalmas, a metrón csaknem 10 millió ember hullámzik. Bõ tíz évvel a Szovjetunió felbomlása után vajon milyen lehet Moszkva? - töprengtem, miközben a repülõgép landolt a Seremetyevo repülõtéren. A városba befelé vezetõ úton már látható...

  • Néhány alapszabályt kell csak betartani a biztonságos tengerparti nyaraláshoz

    A biztonságos és mégis élményekkel teli tengerparti nyaraláshoz mindössze néhány alapszabályt kell csak betartani, amelyekkel nemcsak a kellemetlenségek elõzhetõk meg, hanem akár életeket is menthetnek.

    Szentesi Árpád, a 7 Tenger Búvárklub oktatója szerint a legfontosabb a megelõzés, mert a biztos információk birtokában búvárkodás közben is kisebb az esélye az esetleges vészhelyzetek kialakulásának.

  • Szkopje

    Az "igazi" sopszkasaláta Szkopjéban kapható - legalábbis ezt bizonygatja a pincér a Macedónia téren, a városközpont egyik teraszán. Külsőre egy görög saláta, sajttal koronázva, de szerbesen sült paprikaszeletekkel, méregerős pirospaprikával és két fél tojással koronázva. Igazi szkopjei találmány: egy kicsit görög, egy kicsit török, egy kicsit délszláv, mégis valami egyéni és különleges. Szkopje a kultúrák válaszútján található, de egyéni íze van.

  • Utazás egy másik Irakba

    Újra feltûnnek a nyugati tévécsatornákon az iraki országimázs filmek és reklámhirdetések, amelyben egy "másik Irakról" igyekeznek meggyõzni a turistákat. A "The Other Iraq" nevû, az Egyesült Államokban futó kampány tulajdonképpen az északi kurd területek biztonságát és szépségét hivatott megismertetni a világgal. Életképes ötleteink vannak - mondta Nimrud Youkhana, kurd idegenforgalmi miniszter, aki az új intézményben 417 alkalmazottal a nemzetközi kapcsolatok erõsítésén fáradozik.

  • Acapulco és a Pie de la Cuesta

    A nyugati parti kis halászfalu csak négy évtizede ébredt Csipkerózsika-álmából. Óriási fejlõdését mutatja az óceánparti szállodasor és a szórakoztatónegyed, ahol mindenki megtalálja az igényének és pénztárcájának megfelelõt. A kontinens nyugati oldalán levõ gyönyörû öböl már évtizedek óta az amerikai és az európai turisták legkedveltebb úti célja. Közkedveltségét éttermeivel, hangulatos bárjaival, rengeteg programlehetõségével és persze ez egzotikus környezettel és a kellemesen hullámzó tengerrel vívta ki magának a népszerû üdülõhely.

  • Szigetszentmiklós

    Szigetszentmiklós a fõváros agglomerációs övezetében, Budapest központjától 20 km távolságra, a 48 km hosszú, 257 km2 területû Csepel-szigeten helyezkedik el.

    Szigetszentmiklós elsõsorban Budapest közelségének, valamint az idetelepült ipari létesítményeknek köszönheti várossá fejlõdését. 1986. január 1-jén vált várossá. A népesség összlétszáma a 2008-as adatok alapján 32.800 fõ. Az országos tendenciáktól eltérõen többségben van a fiatal és a középkorú lakosság.

  • Az Aggteleki Nemzeti Park

    Az Aggteleki Nemzeti ParkA nemzeti park a Sajó és a Hernád folyó között, 20 170 hektár területen helyezkedik el az Aggteleki-karszton, a Gömör–Tornai-karszt magyarországi részén. 1962-ben a karszt területén található összes barlang természetvédelmi oltalom alá került az 1961. évi 18. számú, természetvédelemről szóló törvényerejű rendelet eredményeképpen. 1979-ben az UNESCO a tájvédelmi körzetet bioszféra-rezervátummá nyilvánították, s két magterületet jelölt ki a Haragistya, valamint a Nagyoldal térségében.

  • Mexikó két csodálatos üdülõközpontja

    Acapulco kikötõváros a mexikói Guerrero államban.

    A Csendes-óceán partján fekszik, a világ legpompásabb kikötõinek egyike, melyben 500 hajó biztonságban horgonyozhat egymás mellett. A közelben fekszik San-Diego erõdje.

    Az égalj forró és egészségtelen; kisebb földrengések nem ritkák, két jelentékenyebb földrengés (1779 és 1837) a várost csaknem teljesen összerombolta. 4000 (többnyire indus) lakossal.

  • Monaco: A világ leghíresebb hercegsége

    A Vatikán után Monaco a második legkisebb állam a világon. A Földközi-tenger partján, Nizzától 18 kilométerre keletre fekszik, a francia-olasz határ közelében, szárazföldön csak Franciaországgal határos.

    Az ország egy keskeny földsáv a a harmadkorban felgyûrõdött, jobbára kristályos kõzetekbõl álló Tengeri-Alpok lábánál, legmagasabb pontja a 140 méteres Mont Agel. A Földközi-tengerbe nyúló Monacói-félszigeten és Monte-Carlo sziklakiszögellésén fekszik. 3 km hosszan és 200–500 m szélesen nyúlik el a parton.

  • Dánia a világ legboldogabb országa

    Dánia

    Demokráciájával, társadalmi egyenlõségével és békés légkörével Dánia a világ legboldogabb országa - közölték amerikai kutatók.

    A politikai és társadalmi harcokkal sújtott Zimbabwe a legkevésbé boldog, míg a világ leggazdagabb nemzete, az Egyesült Államok a 16. helyet foglalja el a World Values Survey (WVS) legfrissebb listáján.

  • Milánó: Divat és kultura

    Sokak szerint Milánó a legunalmasabb olasz települések egyike, klasszikus óvárosa össze-vissza, tán ha tíz utcából áll, látványosságai egyetlen délután alatt könnyûszerrel végigsétálhatók.

    Ráadásul, ha jobban megnézzük, még csak nem is hasonlít egy rendes olasz városra. Lehet, hogy nem hasonlít, mondják a Milánó-hívek, de ezzel együtt a legtipikusabban európai olasz város, a divat és a dizájn fellegvára: 2,5 millió lábon járó pazar elegancia. Bevallom, jómagam sosem gondoltam volna, hogy ennyire elbûvöl.

  • Luxor - Város a Királyok völgyében

    Luxor város Dél-Egyiptomban, Al-Ukszur kormányzóságban, a Nílus partján.

    Az ókorban itt volt Théba, Egyiptom déli fõvárosa, és a város területén, illetve közvetlen közelében olyan híres ókori mûemlékek találhatók, mint a karnaki templom, a luxori templom, a Királyok völgye, a Királynék völgye és az Dejr el-Bahari templom (Hatsepszut halotti temploma). A város gazdaságában jelentõs szerepet játszik a turizmus. A város mai neve az erõdöt jelentõ al-ukszur arab szóból ered; ez a templomra vonatkozik, melyet a római idõkben erõddé alakítottak át.

  • Szeged a Napfény Városa

    Szeged egy olyan város, amelyet minden magyarnak egyszer látni kell. Az országban nincs olyan ember, aki nem hallott volna már a Pick szalámiról, a szegedi paprikáról, a szabadtéri játékokról és esetleg a szegedi papucsról. Ezek csak azok a dolgok, amelyekrõl folyamatosan tájékoztatnak minket, pedig Szegeden sokkal több látnivaló van mint gondolnánk.

  • Burano: az élénk színű házak és a csipke otthona

    Burano: az élénk színű házak és a csipke otthonaAz olaszországi Burano a velencei lagúna északi részén fekvő kis sziget, mely 7 kilométerre található Velencétől. Burano öt városrészre tagolódik, ezek: San Martino Destro, San Martino Sinistro, San Mauro, Giudecca és Terranova. A városrészeket csatornák választják el egymástól, ezek: a Rio Ponticello, a Rio Zuecca és a Rio Terranova. Burano területe mindössze 0,21 km², részeit hidak kötik össze egymással. Burano főként színes, élénk színű házairól és a több évszázados hagyományú csipkekészítéséről nevezetes.

  • Kolostorfelfedezõ túrázók - Élõ, hajdani és rommá vált pálos helyek

    Egyre nagyobb népszerûségnek örvend a Pálos kolostorok Magyarországon elnevezésû túramozgalom, amelyhez hozzájárul a 2008. júniustól 2009 júniusáig tartó Szent Pál-év, valamint az, hogy az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok pápai jóváhagyásának 700. évfordulója tavaly volt - mondta az utazunk.com-nak Fabók Julianna túravezetõ.

    A Vasas SC természetbarát szakosztályának túravezetõje, Fabók Julianna azzal kezdte ismertetõjét, hogy felhívta a figyelmet: a mozgalomhoz mindenki kapcsolódhat azzal, hogy felkeresi a kiírt látnivalókat.

  • A török idegenforgalom 2009-ben is optimista

    További növekedési elõrejelzések. A város- és wellnes-utazások boom-ja Budapest, 2009. február 25. - „2008 a törökországi turizmus jó éve volt, 2009 még jobb lesz.” Így összegzi Dr. Tahsin Yilmaz, a bécsi Török Követség Kulturális és Idegenforgalmi Tájékoztatási Irodáját vezetõ követtanácsos az idegenforgalom aktuális fejlõdését. Törökország az odalátogató vendégek számát és a turizmusból származó bevételeket illetõen a világ elsõ tíz országa között van. 2008 januárja és novembere között a Boszporusz menti ország több mint 25 millió látogatót fogadott, ami 13,1 %-kal több mint 2007 azonos idõszakában.

  • Dayang sziget

    A Malájzia keleti partjainál található Dayang szigetet azoknak ajánljuk, akik szeretnek búvárkodni, a sziget egy igazi búvárparadicsom: kristálytiszta kék víz és érintetlen természet jellemzi.

    A víz alatti látótávolság 15-20 méter, de akár 30 méter is lehet. Rengeteg fajta halat lehet látni, illetve vannak óriásteknõsök is. A part annyira fehérhomokos, hogy a napközben szinte alig lehet látni, annyira vakít. És hát olyan extrák is vannak, hogy például két kókuszfa között kifeszített ágyban lehet kipihenni a nap fáradalmait, közben természetesen igazi kókusztejet kortyolgatva!

  • A világ 7 legszokatlanabb szállodája

    A cikk írójának, Florin Costache-nak elege lett az unalmas, egymáshoz igencsak hasonlító szállodai szobákból, ezért csokorba gyûjtött a világban fellelhetõ szokatlan szállodák közül néhányat. Összeállításában a Woodpecker Hotel (Svédország, Vasteras) került az élre. A tériszonyosoknak nem ajánlható "mini" szállodát egy, a Vasaparken parkban lévõ 130 éves tölgyfában, a földtõl 13 méter magasban létesítették. A Mikael Genberg által megálmodott nagyon kicsi "Harkály" Hotelnek megvan a maga sajátos komfortja:

  • Port au Prince, a Haiti Köztársaság fõvárosa

    Az ország délnyugati részén, a Karib-tenger Gonave-i öblének folytatásában levõ mélyvizû tengerág, a Szent Márk-csatorna délkeleti csücskénél fekszik.

    Port-au-Prince eredeti lakosai az arawak indiánok voltak, melyeket a harcias karibok irtották ki, majd miután Kolombusz 1492. december 25-én felfedezte Hispaniolát, a karibok is áldozatul estek a spanyol konkvisztádoroknak.

    A 16. század elejétõl a karibok helyére mintegy félmillió néger rabszolgát hurcoltak be Afrikából, a Guineai-öböl partvidékérõl.

  • Kaposvár - A festõk városa

    A Dél–Dunántúl változatos dombvidékén, a Dráva folyó és a Balaton ölelésében fekszik Somogy megye és székhelye, Kaposvár. 2008-ban a város elnyerte az „Év települése” címet, ugyanebben az évben ítélték meg Kaposvárnak „Az év turizmusbarát települése” címet is.

    Kaposvár területe már az õsidõktõl fogva lakott volt. A település neve - mely eredetileg a kapu (Copus) szóból származik - elõször 1009-ben, Szent Istvánnak a pécsi püspökség határait kijelölõ alapítólevelében jelent meg. Kaposvár elsõ vára az 1200-as években épült, amit a törökök 1686. novemberéig uralmuk alatt tartottak.

  • Ahol a természet mindent legyõz: Az Amazonas vidéke

    A dél-amerikai Amazonas folyó Földünk legbõvizûbb folyama, egyike a világ két leghosszabb folyójának (a másik a Nílus).

    Az Amazonason több víz folyik le, mint a Mississippin, a Níluson és a Jangcén együttvéve. A vízgyûjtõ területe is ennek a folyónak a legnagyobb: 7 180 000 km² — ez Dél-Amerika területének 40%-a. Elõször Francisco de Orellana spanyol kutató próbálta meg végigjárni a folyót a 16. században. Expedícióját harcos nõk támadták meg, ezért kapta a folyó brazíliai szakaszán a görög mitológia harcos nõire utaló Amazonas nevet.

  • Ausztrália kulturális központja: Sydney

    Ausztrália kulturális központja: SydneyA város az első brit gyarmat, 1788-ban alapította Sydney Cove és Arthur Phillip, az első flotta két parancsnoka, akik az elítélt raboknak hoztak létre egy büntető kolóniát. Ez a várost övező dombokon (a mai Port Jackson vagy közismert nevén Sydney Harbour városrésznél) jött létre, ahol a mai Operaház és Harbour Bridge (Kikötői híd) áll. A várost ma nemzeti parkok, számos öböl, folyók, strandok veszik körbe, köztük a híres Bondi Beach. A városban számos nevezetes park van, köztük a Hyde Park és a Királyi Botanikus Kert.

  • Ezt látnia kell Kuala Lumpurban: A Petronas Ikertornyok

    A francia pókember is megmászta Kuala Lumpurban, Malajzia fõvárosában a helyi olajtársaság székházát, a Petronas Ikertornyok egyikét, amely - 452 méteres magasságával - egy ideig a világ legnagyobb épületének számított.

    A Petronas Towerst többen nevezték techno-pagodának. Tervezõje Cesar Pelli amerikai építész, aki minden munkájában a legfejlettebb csúcstechnológiát ötvözi a helyi kultúra és hagyomány jelképeivel. A komplexum alapjául az iszlám építészet két jellegzetes eleme, a minaret és a városkapu szolgált.

  • Röszke

    Röszke község Szegedtõl délnyugatra, a Tisza gyálai holtága, valamint a Szerb országhatár között helyezkedik el.

    Településünk 1950-ben kapott önálló rangot, tehát fiatal település, mely 3600 ha-on terül el, lakóinak száma 2009 évben 3379 fõ. A hozzánk látogató turista vagy átutazó gyönyörködhet a klebelsbergi stílusú mûvelõdési házban, az elsõ és második világháborús emlékmûben, a római katolikus templom épületében, és a mai napig még fellelhetõ napsugaras oromzatú házakban.

  • Szeged tényleg a napfény városa!

    Szeged városa páratlan élményt nyújt minden látogató vendég számára. Nevezetességei - mint például a Fogadalmi templom, a Zsinagóga, a Hõsök kapuja, a Móra Ferenc Múzeum - olyan egyedi karaktert adnak a városnak, hogy túlzás nélkül állítható: Szeged az Alföld gyöngyszeme. A felújított Kárász utca kávézóival, boltjaival, gyönyörû épületeivel mediterrán hangulatot árasz. Az utcát ketté szelõ Klauzál téren megpihenve élvezhetjük a híres Virág cukrászda finom süteményeit és fagylaltjait. Szeged nem csak történelemérõl, paprikájáról, szalámijáról hanem szép lányairól is híres.

  • Sínai gyöngy

    A Vörös-tenger partján fekvõ Sharm el Sheikh még a téli hónapokban érkezõket is kora nyári meleggel, ragyogó napsütéssel és nyíló virágokkal fogadja. A látogatók a búvárkodás, pihenés mellett évezredes történelmi emlékekben is gyönyörködhetnek. A Sínai-félsziget csücskénél található a népszerû, egyiptomi üdülõhely, Sharm el Sheikh. Itt még februárban is 24-25 Celsius fokra melegszik fel napközben a levegõ, a tenger pedig 21-22 Celsius fokos.