2020.12.02. - Melinda, Vivien

Indonézia

Indonézia
A majdnem 3700 szigetbõl álló Indonézia (Indonéz Köztársaság) mintegy hidat képez Ázsia és Ausztrália között. Az ország talán egyik legjellemzõbb vonása, hogy igen sok kultúra találkozik a szigetei alkotta térségben: Indonéziában 200-300 etnikai csoportot tartanak számon. Indonézia szigetei 8 millió km² kiterjedésû tengerrészen szóródnak szét az Indiai-óceán és a Csendes-óceán választóvonalában. A legnagyobb szigetek: Jáva (itt találjuk a fõvárost, Jakartát is), Szumátra, Borneó és Celebesz. A szigetvilág nagy részét hegyláncok hálózzák be, jelentõs a vulkanikus mûködés.
bohócdoktor vizit szja 1%

A hegyvonulatokat változó szélességû parti síkságok övezik. A part menti sávokban mocsaras erdõkkel, beljebb tipikus trópusi esõerdõkkel találkozhatunk, melyek roppant fajgazdagságuknál fogva is igen értékes természetes élõhelyeket képeznek. A terület idõjárásában egyenlítõi fekvésénél fogva a trópusi monszun a meghatározó: a hõmérséklet az év egészében magas, és sok a csapadék.

Az Indonéz-szigetvilág az ember által legkorábban benépesített területek egyike. Az indonéz nép õseinek többsége Ázsia felõl érkezett az i. e. 1. évezred elején, majd India irányából érkeztek jelentõsebb csoportok. A hinduizmus behatását az i. sz. 7. századtól a buddhizmus térhódítása követte. A kereskedelmi szempontból közvetítõ szerepet játszó térségben számos állam született az ezt követõ idõszakban. A 16. századtól jelentek meg a nyugat-európai gyarmatosítók: elõbb portugál, késõbb holland befolyás alakult ki. A holland terjeszkedés csak a 20. század elejére érte el csúcspontját, azonban ekkorra már feléledt az indonéz függetlenségi mozgalom is. 1942-ben japán megszállás alá került a terület, majd a fegyverletétel után az indonéz nacionalista erõk kikiáltották Indonézia függetlenségét, amelyet Hollandia is kénytelen volt elismerni. Az önállóság megszerzése után azonban diktatórikus államirányítás lépett fel, a tekintélyelvûség és a korrupció térnyerésével csökkent a belpolitikai stabilitás, továbbá gazdaságilag is erõsen megromlott az ország helyzete, mindez többször is belvillongásokhoz vezetett. Az 1980-as évektõl ugyanakkor lassú liberalizáció indult meg, amely gazdasági modernizációval és élénkülõ külpolitikai aktivitással társult.

Az ország gazdasági életét a mezõgazdaság dominanciája jellemzi, legalábbis a foglalkoztatottak arányát illetõen - a legfontosabb termény a rizs; exportra elõállítanak még teát, kávét, fûszernövényeket. Jelentõs a térség ásványkincskészlete is: az ón-, a réz-, a mangánérc, a bauxit, valamint a szénhidrogének bányászata a legmeghatározóbb. Az ipart leginkább a mezõgazdasági és ásványi termékek feldolgozása képviseli.

Nagyutazas.hu