rss
  • Moszkva és London a világ legdrágább városai

  • Immár második éve Moszkva számít a legdrágább európai városnak, legalábbis a svájci Mercer tanácsadó cég felmérése szerint. Az orosz fõvárost a hagyományosan drága London követi, amely egy év alatt három helyet ugrott elõre. Az elsõ tízben még négy európai város található, Koppenhága, Genf, Zürich és Oslo mellé csak japán települések és Hong Kong fért be. Az elsõsorban a külföldiek szemszögébõl készített felmérés alapján Európa a világ legdrágább régiója, hiszen a TOP 50-ben harminc európai város szerepel, közülük Milánó a 11., Szentpétervár a 12., Párizs a 13., Dublin a 16. és Róma a 18. helyet foglalja el.

    Érdekesség, hogy Dublin már csak 0,4 százalékkal olcsóbb, mint New York és drágább, mint Róma. Az Európai Unió fõvárosának számító Brüsszel - ahol csaknem 80 ezer EU-tisztviselõ, újságíró és lobbista él - a 44. helyre futott be, Los Angeles és Abu Dhabi közé. Aggasztó lehet az ott élõknek, hogy a belga város tavaly még a 70. volt. Európa legolcsóbb nagyvárosa Szófia, amely a 108. helyen található. A felmérést végzõ svájci cég az európai városok drágaságát az angol font, az orosz rubel és az és zaki országok fizetõeszközeinek erõsödésére vezeti vissza. Hasonló hatása volt a lakhatási árak meredek emelkedésének is - különösen Moszkvában és Londonban.

    Nagyutazas.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Sharm el Sheik, a Sínai félsziget gyöngye

    Sharm el Sheikh, Egyiptom; a Vörös-tengeri turista paradicsom a kikapcsolódni, búvárkodni vágyóknak, családi üdülõknek. A Sínai félsziget gyöngye, évezredes történelmi múlttal, kulturális élményekkel gazdagon - és persze az egész évben ragyogón sütõ nappal. Egyiptom egyik legkeresettebb turistadesztinációja, egyik oldalán a Vörös-tenger, a másikon a Sínai hegy.

  • Dubai - Elbûvölõ kontrasztok

    A sivatag idõtlen nyugalmától a pezsgõ életû bazárig, Dubai az attrakciók egyedi kaleidoszkópját kínálja az idelátogatóknak. Az emirátusok kis területen nagy tájképi változatosságot mutat. A turista akár egy nap alatt megtapasztalhatja a zord hegyeket, a félelmetes homokdûnéket, a buja-zöld parkokat, a településeket az egyszerû kis falvaktól a luxusnegyedekig, az õsi építészeti emlékektõl az ultramodern, 21-ik századi csodákig. Az emirátusok dinamikus nemzetközi üzleti központ és a kikapcsolódásra vágyó turisták célpontja is egyben.

  • Lengyelország

    Lengyelország a természet és a kultúra kincsestára. Korszerû gazdaságot építõ, a nemzeti örökséget ápoló, vendégszeretõ demokratikus állam Európa szívében. Lengyelországot évente sokmillió turista keresi fel. Elégedetten utaznak haza és gyakran vissza is térnek. Mindenki megtalálja Lengyelországban a kedvére valót. A korszerû turisztikai infrastruktúra biztosítja a legmagasabb szintû pihenést. A múzeumok, kortárs mûvészeti galériák, koncerttermek, valamint az uszodák, lovas iskolák, diszkók és éjszakai klubok kielégítik a legigényesebb vendégeket is.

  • Ferrari World Abu Dhabi

    Az új Közel-Keletként elhíresült Arab Emirség, Dubai testvére Abu Dhabi újabb világszínvonalú csáberõt vetett be a turisták megszerzéséhez. A Ferrari F430 Spider világ által ihletett hullámvasút jelenti most az új arab csodát.

    A park megnyitásával az olasz sportautó gyártó belépett a szórakoztatóiparba. A Ferrari világát 20 különbözõ túra segítségével ismerhetjük meg. Természetesen a legnagyobb attrakciót a GT hullámvasút jelenti, amelynek minden kocsija egy Ferrari F430 Spider másolat.

  • Jordánia

    A Közel-Kelet egyik gyöngyszeme a Jordán királyság, Szíriához és Libanonhoz hasonlóan a szent föld része. A királyság földjére való beutazáskor nem kell vízum, viszont kilépéskor illetéket kell fizetnünk, amelynek díja: 8 USD / fõ. Pénzváltásra csak a kijelölt helyeken van lehetõség, de az ismert hitelkártyákat nagyobb üzletekben elfogadják.

    Ez az a világ, ahol jártak már perzsák, asszírok, Nagy Sándor görögjei, rómaiak és kereskedõ arabok.

  • Kulturális fõvárosunk - Pécs

    A Magyarország déli részén, a Mecsek-hegység lábánál fekvõ Pécs éghajlata, növényzete, zegzugos utcácskái valósággal mediterrán hangulatot árasztanak. Gazdag mûvészeti életével, színházával, múzeumaival, fesztiváljaival nemcsak a környék, de az ország egyik jelentõs kulturális központja is.

    A várost Kr. u. II. század elején a rómaiak alapították. A IV. században Sopianae virágzó tartományi székhely és a korakereszténység egyik jelentõs központja volt. Szent István, az elsõ magyar király 1009-ben püspökséget alapított itt, 1367-ben pedig a városban kezdte meg mûködését Magyarország elsõ egyeteme.

  • Iráklio - Kréta fõvárosa

    A sziget északi partján fekszik, az ókori minószi fõváros, Knósszosz északnyugati szomszédságában. Ezért feltehetõ, hogy ebben az idõben a palotabirodalom kikötõje lehetett.

    Mai nevét Heracleum ókori római kikötõrõl kapta, amely valószínûleg ugyanezen a helyen volt. A i. sz. 9. században a szaracén Kréta fõvárosa volt, ekkor az arab Kandak („sáncárok”) nevet kapta, s ez torzult Candiává. A több ezer éves város korai történetére vonatkozóan csak töredékes emlékek utalnak.

  • Costa Rica: A Jurassic Park igazi szigetei

    Costa Rica a közép-amerikai kontinenshídon elterülõ ország. Karib-tengeri és csendes-óceáni partvidékét keskeny síkság kíséri.

    Az ország magját alkotó, 1500 m átlagmagasságú fennsíkot a Kordillerák vulkánokkal tûzdelt láncai fogják közre. Trópusi éghajlatú földjein jelentõs a mezõgazdaság. Említésre méltó az ország kõolaj- és bauxitbányászata. A világ legboldogabb országa a „happyplanetindex” szerint. Kiváló éghajlat és tengerpart csábítja a turistákat az országba.

  • Hajdúböszörmény - a hajdúk fõvárosa

    Hajdúböszörmény, a legnagyobb hajdúváros, a Hajdúság gazdasági, kulturális központja, egykor a Hajdúkerület központja volt. 32 ezer lakosával Hajdú-Bihar megye második, a régió negyedik legnagyobb városa.

    Írásos források elõször 1248-ban említik a települést, Nagyböszörmény néven. A helyi társadalom szellemiségében meghatározó szerepet játszott a református egyház, és annak iskolája, a mai gimnázium õse. Városunkban ma is döntõ szerepe van a kultúrának, a tudásnak.

  • Brit Virgin-szigetek

    A Brit Virgin-szigetek az Egyesült Királyság tengerentúli területe. Több mint 50 sziget alkotja a Karib-térségben.

    Jelentõsebb szigetei: Tortola, Virgin Gorda, Anegada, Jost Van Dyke, Great Camanoe, Guana Island, Peter Island, Salt Island, Beef Island, Cooper Island, Ginger Island, Norman Island és több kisebb szigetecske szétszórtan a Sir Francis Drake átjáróban. Néhány sziget magántulajdonban van, például a Necker Island tulajdonosa Sir Richard Branson. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Gyarmatosításellenes Bizottsága úgy listázza, mint nem független területet.

  • Donovaly (Dóval, Szlovákia)

    Csillámló hó, szikrázó napsütés, friss havasi levegõ, lélegzetelállító panoráma… Ki ne akarná szabadidejét ilyen fenséges körülmények között tölteni? Feledve a szürke hétköznapokat síléccel a lábán, és nosza, neki a fehér lejtõnek. A síelés nem csupán sport. A síelés életforma. Amint beköszönt a tél, az üdülõközpontok sorra telnek meg a téli sportok szerelmeseivel.

    Donovaly, magyar nevén Dóval, néhány szénégetõ település összeolvadásával jött létre, s hamar a környékbeli községek adminisztrációs központjává nõtte ki magát.

  • A romok is mutatósak

    Csővár tipikusan az a hely, ahová soha nem jutnánk el, ha nem lenne geocaching. De szerencsére van, következésképpen az ifjak, s a vállalkozó szellemű idősebbek is nekiláthatnak geoládát keresni, például épp Csővár környékén. Miközben konstatálhatják, hogy a Cserhát ősszel is gyönyörű. Ilyenkor erdőben sétálni erre nemigen létezik a látványnak tökéletesen megfelelő kifejezés. Értjük tehát, ha a geoládát keresők jobb híján utóbb ilyesmiket írnak: "fantasztikus a panoráma, és a romok is nagyon mutatósak".

  • Dardzsiling – egy város a világ tetején

    Ha a hétköznapok után, egy hosszú hétvégén ki akarsz szabadulni a 15 milliós Kalkuttából, és a forró, száraz, piszkos szmog után egy kis hûvös, tiszta levegõre vágysz - igencsak meg kell küzdened érte. „Elugrani” a Himalája keleti részén fekvõ híres Dardzsilingbe, a volt brit helyõrségbe, amelyet már a gyarmati idõkben is tiszti üdülõhelyként használtak, egynapos program.

    Ugyanis 630 kilométert kell legyûrni még akkor is, ha vonat vagy busz helyett (ezekkel 13-16 óráig tartana az út), a jóval drágább repülõgépet választjuk.

  • Kijev csodái

    A végeláthatatlan sztyeppék országának egyik legrégibb városa Kijev. Ukrajna fõvárosát az V. században alapították.

    A három millió lakosú fõváros, a valamikori Kijevi Rusz bölcsõje a Dnyeper partján fekszik. A város túlélte a mongol inváziót, a pusztító tüzeket, a kommunista várostervezést és a második világháború rombolását. Kijev központjától gyalog sincs messze az óváros, melynek leghíresebb látnivalója a XI. században épült Szent Szófia Székesegyház.

  • Brioni titkai a dinoszauruszoktól Titóig

    Brioni - Az Isztriai-félsziget egyik különleges szigetcsoportja évmilliók óta lakott területnek számít, ahol a megõrzött történelmi emlékeknek köszönhetõen ma is megtalálhatók a dinoszauruszok lábnyomai, a római luxusvillák maradványai és Josip Broz Titónak, az egykori Jugoszlávia államfõjének kedvelt vadasparkja.

    Brioni valójában szigetcsoport, amely 14 szigetbõl áll, ám a látogatók ma is csak a két legnagyobbra léphetnek be, a többi szigorúan védett terület, oda csak a horvát állami vezetés tagjai és vendégeik látogathatnak el, akárcsak Tito idejében.

  • Turku, a finn élet központja

    Amikor az éjszakák hosszúak (márpedig nagyon hosszúak tudnak lenni), akkor sokkal több mindent lehet csinálni, mint leülni a szobában egy vodka mellé. Síelhetünk, vagy szaunázhatunk. A nyári évszakban a partmenti területek, ideértve az Aland-szigetet és a Turku-félszigetet is, a vitorlázók és a horgászok paradicsomává válik. A belsõ vidékek Európa legnagyobb érintetlen vidékének értékeivel turisták ezreit vonzzák minden évben. A délen fekvõ fõváros, Helsinki több, mint 30 galériával, illetve múzeummal dicsekedhet, míg az északi területek a Télapóval való találkozással kecsegtetnek.

  • Az arab országok illemtana

    Az arab országok illemtanaEgy külföldi utazás során sok kellemetlenség adódhat, kezdve a jelentéktelenektől - mely a helyi szokások nem ismeréséből fakadhat- az életveszélyesig. Indulás előtt tudjunk meg minél többet a területről, melyet felkeresni szándékozunk. Ahány ország, annyi szokás, vagyis nem könnyű illedelmesnek lenni külföldön. Ha arab országba készülünk, alaposan fel kell készülnünk, mivel kultúráink nagyon eltérőek, így bizonyos helyzetekre teljesen más szabályok vonatkoznak, mint nálunk itthon, így könnyen bajba keveredhetünk.

  • Liverpool - A tengeri kapocs Európa és Amerika között

    A város egy hegygerincre épült, melynek legmagasabb pontja az Everton domb, 70 méterrel magasodik a tenger fölé.

    Északról Sefton, keletrõl pedig Knowsley kerülete határolja, míg a Mersey túlpartján Birkenhead és Wallasey városával néz farkasszemet. A város központja mintegy 5 mérföldnyire van a Liverpool öböltõl és az Ír-tengertõl. Liverpoolt, amely Anglia egyik legjelentõsebb, és ötödik legnépesebb városa, a Liverpool Városi Tanács kormányozza, egyike annak az öt tanácsnak, ami Merseyside grófságban mûködik.

  • Maldív-szigetek: a földi paradicsom

    Maldív-szigetek: a földi paradicsomA Maldív Köztársaság egy szigetország az Indiai-óceánon, India délnyugati csücskénél. A szigetország 26 atollból, 1192 szigetből áll, amelyből kb. 200 lakott, további 87 a turisták részére fenntartott hely. A szigetvilágot Marco Polo az Indiai-óceán virága névre keresztelte. A szigetek ritkán emelkednek 2,5 méternél magasabbra a tengerből, és egyikük területe sem nagyobb 13 km²-nél. A szigetek összterülete mintegy 300 km². Az alacsony tengerszint feletti magasság miatt a szigetek létét a globális felmelegedés miatti tengerszint-emelkedés fenyegeti.

  • Spanyolország rejtett kincse

    Aragónia fõvárosa, Zaragoza többnyire kiesik a turisták spanyolországi útjából, pedig érdemes hosszabb kitérõt is tenni ebbe az izgalmas városba! A Barcelona-Madrid vasútvonalon fekvõ Zaragoza ideális megálló: elég nagy ahhoz, hogy legyen benne sok látnivaló, és elég kicsi ahhoz, hogy jól érezzük magunkat e kedélyes városban.

    Zaragoza neve a római Caesaraugusta, azaz Augustus császár névbõl ered. Ebbe a provinciába már az i.e. 14.században 25 ezren vándoroltak. A muzulmán idõkben Al-Andaluz északi határvidékének fõvárosa lett.

  • Huszonöt éve jár Budapestre Jumbo Jet

    Huszonöt éve, hogy a Lufthansa légitársaság Boeing 747-230B típusú repülõgépe elõször landolt Magyarországon. Ezzel egy új korszak kezdõdött a Ferihegyi repülõtér történetében, hiszen a hatalmas 747-es, becenevén a Jumbo Jet jelenléte a korszerû és nagy repülõterek közé emelte a budapesti légikikötõt.

    Negyed századdal ezelõtt, 1985. július 15-én több újság, sõt, még a televízió is kivonult a repülõtérre, a kilátóteraszon pedig százak tolongtak, hogy láthassák a Lufthansa D-ABYP lajstromjelû gépét, amely az óriásgépek közül elsõként szállt le a magyar fõvárosban.

  • Lake City: A természet és a modern építészet találkozása

    Az észak-floridai Lake City város közelében található a híres floridai indián törzsfõnökrõl elnevezett Osceola National Forest.

    Az erdõt szép tavak, kisebb mocsarak tarkítják, a legnagyobb tó, az Ocean Pond partja strandolásra is alkalmas. Az észak-floridai White Spring kénes tartalmú gyógyforrásáról ismert, ízületi bántalmak és reuma gyógyítására használják - már az indiánok kora óta. A törzsek szent területnek tartották, tilos volt megtámadni a más törzsbelieket, ha a forrásnál kerestek gyógyulást.

  • A Csodabogyós barlang titkai

    Megnyitották a nagyközönség elõtt az ország egyik leghosszabb cseppkõ-barlangját. A Csodabogyós barlang a Keszthelyi-hegység peremén, Balatonederics közelében húzódik, az ismert járatok hossza több mint öt kilométer. A turisták hétszáz métert járhatnak be . Többségét persze csúszva-mászva. Ne a legjobb ruháját húzza fel az, aki kíváncsi a Csodabogyó barlang csodáira - tanácsolják a túravezetõk. Itt még érintetlen állapukban láthatók a mészkõ képzõdmények. Kevés a kiépített sétaút. Nekem nagyon tetszett. Voltak nagy csepkövek. Kusztunk, másztunk, piszkos lettem.

  • Világörökségünk: Hortobágyi Nemzeti Park

    A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggõ, természetes füves pusztája, vagyis nem az erdõk kiirtása és a folyószabályozás eredményeként jött létre. Az 1973-ban létrehozott elsõ magyar nemzeti park az ország legnagyobb védett területe (82 ezer hektár). Jelentõs része Bioszféra Rezervátum, egynegyede pedig nemzetközi védettséget is élvez. A Nemzeti Park területének döntõ hányadát természetes élõhelyek, szikes puszták, rétek és az ezek közé ékelõdõ kisebb-nagyobb mocsarak alkotják. Természetvédelmi szempontból is nagy jelentõséggel bírnak a jóval kisebb területet lefedõ mesterséges vizes élõhelyek.

  • Temesvár (Románia)

    Különös város Temesvár. A messzirõl jött látogató ezen az egy teleülésen szembesülhet az egész Kárpát-medence zaklatott történelmével.

    Itt kezdõdött a magyar Anjou-dinasztia uralkodása, Károly Róbert királyi székhelye volt a XIV. században, aztán itt ért véget Közép-Európa legnagyobb középkori parasztlázadása 1514-ben, itt ért rettenetes véget a lázadók vezérének, Dózsa Györgynek az élete a sok költõ által megénekelt izzó vastrónon. A szelíd Bánát volt az utolsó tájegység, amely megszabadult a török uralomtól, amit 150 évesnek emleget a magyar történetírás fázisa, pedig ezen a vidéken 164 évig volt úr a török. Emiatt kellett aztán kívülrõl betelepíteni a térséget és az idekerülõ, új otthont alapító katolikus osztrákok-németek kezdték Temesvárt úgy emlegetni, hogy "Kicsi Bécs".

  • Az Aggteleki Nemzeti Park

    Az Aggteleki Nemzeti ParkA nemzeti park a Sajó és a Hernád folyó között, 20 170 hektár területen helyezkedik el az Aggteleki-karszton, a Gömör–Tornai-karszt magyarországi részén. 1962-ben a karszt területén található összes barlang természetvédelmi oltalom alá került az 1961. évi 18. számú, természetvédelemről szóló törvényerejű rendelet eredményeképpen. 1979-ben az UNESCO a tájvédelmi körzetet bioszféra-rezervátummá nyilvánították, s két magterületet jelölt ki a Haragistya, valamint a Nagyoldal térségében.

  • Kis Magyar Mediterráneum - Palkonya

    Egy falu a Villányi-hegységben, mely leginkább boráról híres, pedig bõven van még miért idelátogatni. Örökségvédelem és találékonyság – Európa már felfigyelt rá.

    Köztudott, hogy a legtöbb napos órát egy évben az ország déli szegletének lakói élvezhetik. Ezen belül is a Villányi-hegység az egyik legszerencsésebb régió. A borissza népek inkább tavasszal és õsszel zarándokolnak ide, pedig bõven van errefele látni- és tennivaló nyáron is.

  • Látnivalók Észtországban

    Kevés olyan hely van Európában, ahol ennyire megmaradt a XIV-XV. század hangulata, mint Tallin óvárosában.

    Középkori falak, tornyok, kövezett utcák. Toompea a domb, amelyen a város kialakult. A várban tartják az országgyûléseket. Toomrik az evangélikus katedrális, amely 1233-ban épült. A Mûvészeti Múzeum egy XVIII. századi épületben található Toomkiriktól nem messze. Kiek-in-de-Kök, a magas vaskos torony 1475-ben épült. Kellemes sétát tehetünk Kadriorg parkjában, Tallin óvárosától keletre.

  • Hova utazzunk kisgyerekekkel

    Kigyerekes családok sokat gondolkodnak azon, hová menjenek nyaralni kisgyerekekkel. A legfõbb szempont általában az, hogy elsõsorban a gyermek élvezze a nyaralást, de azért a szülõk is tudjanak pihenni, ne legyen túl messze és ne kerüljön sokba. Egy szóbajöhetõ uticél lehet az olaszországi Jesolo! Velencébe repülhetünk skyeurope-pal (szinte “ingyen”) vagy má légitársasággal, onnét helyi busszal vagy taxival mehetünk át Jesoloba. Persze választhatjuk az autókázást is Magyarországról. Budapest-Jesolo mintegy 6 órás autóút. Szállodákból Jesoloban nincs hiány, az interneten találhatuk bõven ajánlatot.

  • Hurghada

    Sueztõl délre, 395 km-re fekszik Egyiptom Vörös-tenger tartományának székhelye, az egyik legrangosabb üdülõhely. Kéttornyú mecsetjén, szerény kormányzósági épületén kívül legfontosabb nevezetessége a Cairo-i Egyetem közeli Tengerbiológiai Intézetében berendezett múzeum és akvárium. A várostól mintegy 5 km-re délre kezdték kiépíteni a modern szállodasort. Hurghada nem büszkélkedhet kilométeres pálmasorokkal, lévén a sivatag és a tenger találkozása. Ebbõl adódóan viszont szinte folyamatosan szél fúj a parton, a szörfözõk és a túlzott forróságot nem kedvelõk legnagyobb örömére.