rss
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

  • Dublin: szórakozás hajnalig

  • Dublin a harmadik leglátogatottabb fõváros Európában. Folyó szeli ketté, sziluettjét nem csúfítják felhõkarcolók. Annak ellenére, hogy az ország lakosainak egyharmada a fõvárosban él, megmaradt középkori, emberléptékû településnek.

    A legfõbb látnivalót a kora-középkori óváros jelenti. A vár környékén már a történelem elõtti korban is volt település. Dublin jelentése sötét tó (Duhh Linn), a mely a Liffey és a Poddle folyók összefolyásánál keletkezett. Ez utóbbi egykor kettészelte a vár területét, ma a föld alatt csörgedezik.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    Az angol-normannok 1170-ben húztak erõs falat a vár köré, ekkor kezdõdött a város fejlõdése is. A falakból egy kevés ma is látható, de a két legjellegzetesebb angol-normann örökség a Christ Church Cathedral (1172) és Írország legnagyobb temploma, a St Patrick's Cathedral (1192). Amikor a város György király alatt terjeszkedni kezdett, a Temple street macskaköves utcáiból a kézmûvesek és kereskedõk negyede lett. Ma ez a város legfelkapottabb, éttermektõl, kocsmáktól, üzletektõl nyüzsgõ bohém mûvésznegyede.

    Dublinban könnyû átmulatni egy éjszakát, mert rengeteg szórakozóhely van, közel egymáshoz. A paletta széles: vannak világszínvonalú színházak, koncertek, ír népzenét, jazzt vagy rockot játszó kisebb klubok. Az írek amúgy is mesteri szervezõi minden ünnepnek és fesztiválnak, õk azok, akik egyetlen szál hegedûvel vagy tangóharmonikával is hihetetlen hangulatot képesek varázsolni. A zene és a tánc hozzátartozik az írek mindennapjaihoz, Írország az egyetlen ország, amelynek nemzeti jelképe egy hangszer, a hárfa.

    Ha nem is ír találmány, de Írországra nagyon jellemzõ a kocsma, a pub, amely valóságos életforma a Zöld szigeten. Sok regény, dráma cselekményének színhelye, itt találkoznak a lázadó fiatalok és a politikusok, itt debütálnak világhírû zenészek. Az õsi ír kocsmákba a tartalmas és jóízû ételek, az erõs sör, a barátságos helybéliek és a vidám hangulat, azaz a mulatság miatt érdemes betérni. Az ír kocsmák a középkori fogadók utódai. Viktória királynõ korában a szeszfõzés és lepárlás volt a két legjövedelmezõbb iparág. Egyes kocsmák díszes, Edward vagy Viktória korát idézõ belsõ kiképzése, a mahagóni burkolat és a márvány bárpult is ezt igazolja.

    Lenyûgözõ a Stag's Head, a Viktória korabeli (1770) kocsma eredeti tükrökkel, festett ablaküvegekkel és mahagóni bárpulttal. 1779 óta mûködik a McDaid's, amely három szinten fogadja a mulatni vágyókat, mégsem vesztette el bohém jellegét. A legrégibb az 1198-ban alapított Brazen Head, jelenlegi állapotában 1750 óta mûködik. A leghíresebb a Temple Bar, amely 600 férõhelyével a legnagyobbak egyike, ráadásul esténként élõ zene szórakoztatja a közönséget. Itt kizárólag osztrigát lehet fogyasztani, az ínyencek az édeskés, barna helyi sört, a világhírû Guinnesst kortyolják rá.








  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Ausztrália kulturális központja: Sydney

    Ausztrália kulturális központja: SydneyA város az első brit gyarmat, 1788-ban alapította Sydney Cove és Arthur Phillip, az első flotta két parancsnoka, akik az elítélt raboknak hoztak létre egy büntető kolóniát. Ez a várost övező dombokon (a mai Port Jackson vagy közismert nevén Sydney Harbour városrésznél) jött létre, ahol a mai Operaház és Harbour Bridge (Kikötői híd) áll. A várost ma nemzeti parkok, számos öböl, folyók, strandok veszik körbe, köztük a híres Bondi Beach. A városban számos nevezetes park van, köztük a Hyde Park és a Királyi Botanikus Kert.

  • Comó, az Alpok lábánál fekvõ kisváros

    Áprilisban és májusban legszebb a Comói-tó: ilyenkor rózsaszínû, és lila pöttyözi a hegyoldalakat. Tavasszal nem ritka, hogy az Alpok csúcsait még hó födi, de a tó partján már virágoznak a fák és a levegõt oleander illata tölti be. A város fõtere - ellentétben az olasz városok többségével - nem az, amelyen a Dóm áll. Egy tóparti városnak tóparti fõtér dukál, a Piazza Cavour, itt van a hajóállomás is, ahonnan különbözõ falvakba, kisvárosokba indulnak sétahajók és gyorsabb vízibuszok.

  • Brüsszel: unalmas kisváros, vagy pezsgõ multikulturális központ?

    Van, aki szerint Brüsszel unalmas kisváros, mások szerint pezsgõ multikulturális élete izgalmasan sokszínû. Sorozatunk Európa nagyvárosait, az ottani élet- és munkakörülményeket mutatja be.

    Brüsszelben meg kell tanulni élni – hangoztatják sokan a városról. Amikor valaki elõször jár ott, nem érti, hogyan lehet valaki szerelmes Brüsszelbe. Ugyanakkor egy kis idõ után sokan imádják a belga fõvárost, és élvezik az ottani életet. A város sokféle arcot mutat: a központban kedves, középkori házak, míg a távolabb esõ európai uniós negyed már modernebb és jóval ridegebb.

  • Káprázatos és egyedi tengerpartok a nagyvilágból

    Káprázatos és egyedi tengerpartok a nagyvilágbólA világ nemcsak meseszép hegyvidékeket, vízeséseket, erdőket és izgalmas nagyvárosokat tartogat számunkra, hanem egészen elképesztő tengerpartokat is. Ha valaki kimondja azt a szót, hogy tengerpart, az ember automatikusan a klasszikus fehér homokos, vagy kavicsos változatra gondol. Pedig nem csak ilyen partok léteznek. Az alábbiakban olyan furcsa és meghökkentő partszakaszokat mutatunk meg, melyek szokatlanságuk ellenére is egészen biztos, hogy életre szóló élménnyel ajándékozzák meg az odalátogatókat.

  • Nem mindennapi látványt nyújt a világ első vízalatti étterme

    Nem mindennapi látványt nyújt a világ első vízalatti éttermeA Maldív-szigeteken található a világ első víz alatti étterme, ahol közel öt méteres mélységben várja vendégeiket egy különleges vacsorára. A 2005-ben megnyitott Ithaa Undersea étterem lenyűgöző tengeri kilátással rendelkezik. A víz alatti vendéglő része a Conrad Maldives Rangali Island hotelnek. Az 5 méter széles és 9 méter hosszú építészeti különlegesség 14 fő befogadására alkalmas. A hotel egyik mólójának a végén található csigalépcsőn keresztül lehet lejutni az étterembe. Különleges kérés esetén az étkezde hálószobává is átalakítható. Az biztos, hogy felejthetetlen élmény lehet.

  • Kalocsa, a paprika hazája

    Budapesttõl 120 km-re délre, a Dunától mintegy 5 km-re fekszik ezeréves katolikus városunk, a 18.500 lakosú Kalocsa. A Duna-Tisza köze legrégebbi városának legfontosabb, legmeghatározóbb építészeti remekei az egyházhoz kapcsolódnak.

    Az elsõ székesegyházát államalapító királyunk, Szent István építtette, aki megkeresztelkedésével elsõként ismerte el, vette fel, majd terjesztette el népe körében a keresztény vallást. Elsõ érseke Asztrik apát lett, aki elhozta a pápától kapott koronát Magyarországra.

  • Egyre népszerûbbek a fesztiválok

    A fesztiválok látogatása egyre népszerûbb program, a legkedveltebbek a gasztronómiai és a könnyûzenei rendezvények - derül ki a Magyar Turizmus Zrt. legfrissebb kutatásából.

    A két legnépszerûbb és egyúttal legismertebb fesztivál a Sziget és a Debreceni Virágkarnevál. Az ismertség tekintetében az elsõ tíz között szerepel még a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a VOLT és a Hegyalja Fesztivál, a Mohácsi Busójárás, a Mûvészetek Völgye, a Miskolci Kocsonyafesztivál, a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Budapesti Nemzetközi Bor- és Pezsgõfesztivál.

  • Medúzariadó Mallorca partjainál

    Ez már a felmelegedés miatt van?

    Palma de Mallorca - A fürdõzõ vendégek számára kellemetlen csalánozók - a sötétségben fénylõ medúzák és polipok (Pelagia noctiluca) - csapatait fedezték fel tengerkutatók a spanyol nyaralóparadicsom Mallorca, valamint Menorca és Ibiza partjainál.

    A 22 Celsius fokot meghaladó tengervíz-hõmérséklet és megfelelõ szél esetében a hullámok a strandokhoz sodorhatják õket - írta a helyi sajtó.

  • Kanton - Kína déli kapuja

    A város Kína déli részén, a „Gyöngy” folyó torkolatánál fekszik, Hong Kong és Macao szomszédságában. 7.434 négyzetkilométernyi területén 6.66 millió lakosa él. Klímája szubtrópusi monszun, forró és esõs, az éves átlaghõmérséklet 21.7 fok, a legmagasabb 38.7, a legalacsonabb télen nulla fok. Guangzhou 2.200 éves történelmével a világ legnagyobb, legrégebbi tengeri kereskedelmi központjának tekinthetõ. Gazdag históriájának köszönhetõen bõvelkedik látnivalókban.

  • Toronto (Kanada)

    Toronto Kanada délkeleti részén a Nagy Tavak szívében fekszik, az Ontario folyó délnyugati partján. Az ország legnagyobb városa, az üzleti és a társasági élet központja.

    Toronto elképesztõ mértékben megnõtt az elmúlt néhány év alatt, tekintélyes felhõkarcolói és rácsszerkezetû utcahálózata láttán pedig nem csoda, ha összetévesztjük az USA valamely nagyvárosával. Egyébként könnyen elõfordulhat, hogy láttuk már ezt a helyet, csak nem tudatosult a dolog: az amerikai filmipar - amelyet az olcsó árak és a helyi stábok profizmusa vonz ide - már sok-sok éve itt forgatja sikerdarabjait.

  • Egyiptom

    Mottó: "Egy utazás sosem hosszú, ha megtaláljuk azt amit keresünk."

    "A Nílus életadó forrás" -mondják ma is a fellahok, azaz a földmûvesek. Nekem is régi álmom volt Egyiptom földjére lépni. Utazásaim során leginkább a mítoszok, rejtélyek iránti érdeklõdés hajt, hát itt volt belõlük bõven. Bizony az út során gyakran összekeveredett a valóság a legendával.

  • Az egyik utolsó õsvadon

    A kanadai Sziklás-hegységben már 1885-ben nemzeti parkot alapítottak, s ezt nemsokára követte a többi. Az összefüggõ, összesen több mint 20 ezer négyzetkilométeres térség igazi õsrengeteg. E parkokat az ember tevékenységével megalakulásuk óta nem háborgatta: területükön nem létesített ipart, nem folytatott erdõgazdálkodást és nem vadászott. A Jasper, az Yoho, a Banff és a Kootenay Nemzeti Parkot az UNESCO 1985-ben a Világörökség részévé nyilvánította.

  • Balatonfőkajár

    Megközelíthető gépkocsival a 7. sz. főútról, autóbusszal a környező településekről és a Budapest-Tapolca és Szombathely-Budapest vasúti vonalon. Szomszédos települései: Balatonakarattya, Füle, Lepsény, Csajág. Balatonfőkajár a Balaton keleti oldalán helyezkedik el (Közép-Dunántúl, Veszprém megye), a Mezőföldön, a Balatontól 3 km-re. Római kor óta lakott (1086), 1332 óta egyházas hely. Az emberek a falu határán lévő dombokon szőlőt termesztenek a mai napig.

  • Hajdúböszörmény - a hajdúk fõvárosa

    Hajdúböszörmény, a legnagyobb hajdúváros, a Hajdúság gazdasági, kulturális központja, egykor a Hajdúkerület központja volt. 32 ezer lakosával Hajdú-Bihar megye második, a régió negyedik legnagyobb városa.

    Írásos források elõször 1248-ban említik a települést, Nagyböszörmény néven. A helyi társadalom szellemiségében meghatározó szerepet játszott a református egyház, és annak iskolája, a mai gimnázium õse. Városunkban ma is döntõ szerepe van a kultúrának, a tudásnak.

  • Dubrovnik - Elkezdõdött a szezon

    Dubrovnik óvárosi kikötõjébõl elindult az elsõ kirándulókkal a kishajó a szemközti Lokrum szigetre, ezzel hagyományosan kezdetét vette az idegenforgalmi szezon a Dél-Adrián. A Jutarnji List címû horvát napilap beszámolója szerint a zöld rezervátumban az elsõ vendégeket, mint minden szezonkezdetkor, Djani Bankovac vendéglõs fogadta rózsapálinkával és lokrumi datolyalikõrrel. Tonci Dedo, a Lokrum Rezervátum igazgatója elmondta ...

  • Las Vegas - A világ szórakoztató központja

    Las Vegas - A világ szórakoztató központjaAz amerikai Nevada állam legnépesebb városa, Clark megye székhelye, és egyben a világ egyik legnagyobb szórakoztatási, bevásárlási és szerencsejáték-központja. Mint ahogy beceneve („A világ szórakoztató központja”) is jelzi, a város otthont ad rengeteg kaszinónak, és ehhez kapcsolódó szórakoztatási egységnek. Jelenleg az Amerikai Egyesült Államok 28. legnépesebb városa, mintegy 599 087 becsült lakossal, de elővárosaival együtt a Las Vegas-i agglomerációs körzetnek, amely egész Clark megyét magába foglalja, 1 986 146 lakója van.

  • Jó bizonyítványt kaptak a balatoni strandok

    Egy felmérésben 4,3-as átlagosztályzatot kaptak a balatoni strandok, a válaszadók a mosdók állapotában és tisztaságában találták a legtöbb kivetnivalót. A legjobbnak a gyenesdiási "Játékstrandot" találták a 37 balatoni helyszín közül.

    Gyõrffy Árpád, a Balatontipp.hu internetes portál szerkesztõje ismertette a balatoni strandokat bemutató portál legfrissebb felmérésének eredményeit. Az oldal 3192 olvasója az iskolai osztályzatokhoz hasonlóan értékelte a balatoni fürdõhelyeket tíz jellemzõ alapján.

  • A Kék Hegyeken túl

    Sydney házihegye a mindössze két-három órányi autózással elérhetõ Kék-Hegység. Ötven körüli idegenvezetõnk, Harry öreg, legalább húszéves kisbuszával tesszük meg az utat a nemzeti parkba. Amikor áthaladunk a 900 méter magasan fekvõ Leurán, egy kicsi, angolszász stílusú városkán, megtudjuk, ide azért zarándokolnak az ausztrálok, hogy megnézzék maguknak a gyökereiket. Mivel elég magasan van, éghajlata a kontinentálisra emlékeztet, õsszel, tehát úgy március felé megsárgulnak és lehullanak a levelek, elõfordul, hogy télen még hó is esik.

  • Indonézia

    A majdnem 3700 szigetbõl álló Indonézia (Indonéz Köztársaság) mintegy hidat képez Ázsia és Ausztrália között. Az ország talán egyik legjellemzõbb vonása, hogy igen sok kultúra találkozik a szigetei alkotta térségben: Indonéziában 200-300 etnikai csoportot tartanak számon. Indonézia szigetei 8 millió km² kiterjedésû tengerrészen szóródnak szét az Indiai-óceán és a Csendes-óceán választóvonalában. A legnagyobb szigetek: Jáva (itt találjuk a fõvárost, Jakartát is), Szumátra, Borneó és Celebesz. A szigetvilág nagy részét hegyláncok hálózzák be, jelentõs a vulkanikus mûködés.

  • Washington, a mókusok városa

    Washington - Washington lakói közül van, aki gyûlöli, mások imádják õket. A nagy többség valószínûleg közömbös irántuk, pedig mindenhol jelen vannak. Az amerikai fõváros egyik jelképérõl, a szürke mókusról van szó, amelybõl száz éve még csak néhány cikázott a parkokban.

    Washingtont ma már nem lehet elképzelni nélkülük. Az elõvárosokban és a belvárosban, a bevásárlóközpontoknál, még a Fehér Ház kertjében és a kongresszus körüli fákon is szaladgálnak.

  • Rodosz: Sziget az Égei-tengeren

    A régi idõkben a föníciaiak uralkodtak rajta, akik Lindosz, Ialüszosz és Kameirosz városokat alapították. Az i. e. 1. évezred elején szorították ki õket a görögök, fõképpen a dórok.

    A rodoszi városok Halikarnasszosszal, Knidosszal és Kósszal egyesülve szövetséget, úgynevezett hexapoliszt alkottak. A sziget hatalma ezután gyorsan növekedett és különbözõ gyarmatokat alapított. Hatalmát növelte az is, hogy a három régi város milétoszi Hippodamosz mûépítõ tervei szerint i. e. 408-ban a sziget északkeleti végében egy új, a sziget nevét viselõ várost alapított.

  • Séta Esztergomban

    A magyar Dunakanyar kapujában, Budapesttõl 40 kmre, erdõs hegyek koszorújában fekvõ Esztergom a magyar nemzet történetének kiemelkedõ helye.

    Esztergom története

    Nemcsak történelmi múltja, de híres mûemlékei, muzeális kincsei, kultúrtörténeti hagyományai, ódon hangulatot árasztó óvárosi utcái, jelentõs kulturális rendezvényei is Magyarország nemzeti zarándokhelyévé teszik ezt a kis várost.

  • Válságkezelés világ körüli úttal?

    Az idei katasztrofális év lehet a világgazdaság számára, de az egyik legizgalmasabbnak ígérkezik Heather Eisenlord New York-i ügyvédnõnek - éppen a válság miatt.

    Cége világkörüli útra küldte.

    A New York Times online kiadásában megjelent írás szerint, a 36 éves jogász öt éve dolgozik a Skadden, Arps, Slate, Meagher and Flom irodánál, és most nagy utazásra készül.

  • Az Aggteleki Nemzeti Park

    Az Aggteleki Nemzeti ParkA nemzeti park a Sajó és a Hernád folyó között, 20 170 hektár területen helyezkedik el az Aggteleki-karszton, a Gömör–Tornai-karszt magyarországi részén. 1962-ben a karszt területén található összes barlang természetvédelmi oltalom alá került az 1961. évi 18. számú, természetvédelemről szóló törvényerejű rendelet eredményeképpen. 1979-ben az UNESCO a tájvédelmi körzetet bioszféra-rezervátummá nyilvánították, s két magterületet jelölt ki a Haragistya, valamint a Nagyoldal térségében.

  • Írország

    Vigyázat: aki életében egyszer eljutott ide, az örökre az Ír-sziget rabja lesz - kivéve persze, ha ellen tud állni a gyönyörû tájaknak, a barátságos embereknek és az emberléptékû élettempónak, vagy ha ki nem állhatja, ha néha jól bõrig ázik.

    Méretéhez képest az Ír-sziget annyi látnivalót kínál a turistáknak, hogy az már szinte csalás - nem véletlen, hogy a sziget egyik legvirágzóbb iparága a turizmus. Az ide látogatók legtöbbjét a csodálatos táj vonzza, melynek változatosságát sok nagyobb ország is megirigyelhetné.

  • Washingtoni séta

    Egy kis domb, amely a város jelképének a helyszíne, nem más mint a Capitol Hill. Az amerikai törvényhozás épületének a neve, az antik csengésû capitol szóból származik. Az épület napközben mindig nyitva áll a látogatók elõtt, reggel 9 és délután 4 (nyaranta este 6) óra között, a nagy ünnepek kivételével. A belépés díjtalan, a látogató önállóan is megtekinthet minden nyilvános helyiséget.

  • Omán: keleti romantika és nyugalom

    Az Arab-félsziget délkeleti peremén elterülõ szultanátus az utóbbi idõben rengeteget áldozott a fõváros csinosítgatására, az ottani szolgáltatások fejlesztésére, szem elõtt tartva a környezetvédelmi kívánalmakat is.

    Maszkatban (Muscat) az olajvagyonból emelt modern épületkomplexumok és iszlám mûemlékek látványa fogadja a turistákat. A Perzsa-öböl menti országok közül Omán turisztikai kínálata a legszínesebb. A többi elõbb említett országnál gazdagabb a történelmi múltja. A fõbb vonzerõket az ökoturizmus, a kalandturizmus, valamint az üdülõturizmus köré lehet csoportosítani.

  • Brüsszel

    Ha valaki nem tudná, Brüsszelt nem belgák, nem vallonok, de nem is flamandok lakják, hanem "a brüsszeliek". A hosszabb-rövidebb idõre Belgium (és Európa fõvárosában) megtelepedõ külföldiek, akik egyébként már maguk is színtiszta brüsszeliek, gyakran elkövetik azt a hibát, hogy gyanúsan francia vagy flamand nevû szomszéduktól megkérdezik: a Belgiumban élõ egyik vagy másik nagy népcsoporthoz tartoznak-e. "Je suis bruxellois" (azaz "brüsszeli vagyok") - vágják rá ilyenkor az esetek többségében a megkérdezettek, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.

  • Szingapúr

    Szingapúr különleges hely. Figyelemre méltóan jól mûködik minden, hatékony és jól szervezett a társadalmi és a gazdasági élet, ugyanakkor az embereknek lehetõségük van arra, hogy gátlásoktól mentesen élvezzék az életet. Szingapúrban minden látogatónak azonnal feltûnik a hihetetlen modernség. A csúcstechnológia az élet minden pillanatában érezhetõ - de a hétköznapi és ünnepi szokásokban egyaránt érezhetõk az évszázados hagyományok.

  • Göteborg

    Stockholm után Svédország második legnagyobb városa 600.000 lakossal. Göteborgot 1621-ben alapították, német és holland tapasztalatok alapján csatornarendszerekkel, hiszen a település mocsaras talajra épült. Ennek megfelelõen sok híd, mindenhol jelenlévõ víz, és sok-sok halétterem jellemzi. Göteborg fontos tengeri kerskedelmi és hajózási központtá nõtte ki magát. Svédország legnagyobb hajógyára itt épült, ami jelentõs hatással volt a város iparára, gazdaságára majd száz éven keresztül. A 20. században a Volvo és Svenska Kullagerfabriken lett a meghatározó gazdasági erõ.

bohócdoktor vizit szja 1%