rss
  • New York kerületei: Manhattan (5/2. rész)

  • Manhattan szigete 21 km hosszú és legszélesebb részén 3,7 km széles. Déli és északi csücske kivételével utcaszerkezete teljesen merõleges rács-szerkezetû, követi a Hudson folyó partvonalát.

    A Hudson folyóval párhuzamos utcák a sugárutak (Avenue), a merõlegesek az utcák (Street), többségük csak számot visel, az Avenue-k számozása az East Rivertõl felfelé emelkedik 1-tõl 12-ig (közöttük van néhány más sugárút is ami csak nevet, néhány más nevet és számot is visel), a házszámok délrõl emelkednek.

    A sziget nagyjábóli középvonalában az 5. sugárút (Fifth Avenue) található. Az utcák számozása a déli résztõl emelkedik, az utcáknak a Fifth Avenue-tól keletre illetve nyugatra esõ részeit külön nevezik meg, például Keleti 42. utca és Nyugati 42. utca (East 42nd Str, West 42nd Street), a házszámozás az utcákban a Fifth Avenue-tól jobbra és balra emelkedik, általában a házak számától függetlenül sugárutanként 100-at emelkedik. Az utcák közt kb. 60 m távolság van, a sugárutak sûrûsége változó, 80 és 250 m közötti a háztömbök hossza.

    Érdekesség, hogy május 28-án és július 12-én napnyugtakor pontosan az utcák hosszában süt a nap, így ez a két nap a kizárólagos esély, hogy a belsõ területekrõl az utcaszintrõl lehessen látni a napnyugtát.

    A középsõ és az északi területeken a rács-szerkezetben egyetlen kivétel van, a Manhattan-en végighúzódó Broadway, amely néhány enyhe ívû kanyart kivéve megközelítõleg a földrajzi Észak-Déli irányt követve "ferdén" keresztezi a sugárutakat és utcákat. Ez néhol érdekes építészeti megoldásokat szül, leghíresebb képviselõjük a háromszög alapterületû "Vasaló-ház" a Broadway és a Fifth Avenue találkozásánál.

    Dél-Manhattanben a keskenyedõ terület és a történelmi hagyományok miatt kicsit kuszább szerkezetûek az utcák, a "Nulladik" utcától, a Houston Street-tõl délre (illetve a Nyugati részen már a 14. utcától délre) neveket viselõ, változó szögben haladó utcákat találunk.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Kréta: a nagy sziget állam az államban

    Nagy szigetnek becézik, a görögök Krétát, mivel Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete. A krétai emberek életritmusát az idõjárás határozza meg. Késõn kezdõdik náluk a nap és délig ülnek a frappéjukat kavargatva egy-egy taverna teraszán, jókat beszélgetve egymással.

    A kis ebéd utáni szieszta nem csak az emésztést segíti, hanem a nagy hõségtõl is megvéd. Késõ délután, a hõség enyhülésével ismét kinyitnak az üzletek és megindul az élet.

  • Zala környéki termálfürdők

    Zala környéki termálfürdőkHévíz központjában, a szépen gondozott nagy park százéves fáinak ölelésében fekszik a fürdőváros messze híres szimbóluma, a Tófürdő épülete, a víz fölött nyíló tavirózsákkal. Az enyhe hajlatú dombok övezte hévízi Gyógytó Európa legnagyobb melegvizű tava. A 4,44 ha kiterjedésű tó a világ legnagyobb gyógyító erejű melegvizű tava! Gyógyító erejét évszázadokon át csak a környék népe ismerte. A tó átlagos mélysége 12 méter, a forrástölcsérben 35,6 méter. A feltörő víz hőmérséklete 33 Celsius. A felszíni víz hőmérséklete 28-32 Celsius, télen sem hűl 25 Celsius alá.

  • Spanyolország üdülõparadicsomai

    Az ibériai félszigetbõl Spanyolország 3150 km tengerpartot mondhat magáénak. A keleti és déli part a Földközi tenger medencéjében, illetve gibraltártól keletre az Atlanti óceán partjainál igazi vízi paradicsom. A több, mint 1100 km-es északnyugati óceáni part Portugália és a Vizcayai öböl között azonban - bár több szép strandja van - meg sem közelíti a Földközi tengerit. Ennek oka részben az, hogy kiesik a fõ turista útvonalakból részben pedig az óceán hatalmas víztömegének...

  • Bangkok, Délkelet-Ázsia legnépszerûbb városa

    Bangkok Thaiföld legnagyobb városa, fõvárosa és legfõbb kikötõje, kulturális, oktatási, politikai és gazdasági központja - az egyetlen metropolisz az országban. Bangkok népessége eléri a kilencmillió fõt, éghajlata forró, párás, egész évben 26-31 fok között mozog a hõmérséklet. Lakossága nagyrészt az õshonos thaiakból áll, ezenkívül nagyszámú kínai, indiai, arab, maláj és európai populáció létezik. A helyiek kedvesek és készségesek az idelátogató turistákhoz, hiszen Délkelet-Ázsia egyik legnépszerûbb célpontja a város.

  • Rekord Japánban: több mint 4,33 millió vendég fél év alatt

    Tokió - 4 millió 330 ezer külföldi érkezett Japánba az év elsõ hat hónapjában, több mint 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban, ami új rekordot jelent - közölte a japán országos turisztikai szervezet.

    Elõször fordult elõ, hogy januártól június végéig több mint négymillió látogató - üzletember és turista - kereste fel a Felkelõ Nap országát. A sikerben nagy szerepe volt a külföldön megrendezett Japán promóciónak is.

  • Cseh köztársaság: nyugalom és kikapcsolódás

    Nyugalom és kikapcsolódás, ezek a szinonimák merülnek fel a legtöbb embernek a fejében, akik már egyszer ellátogattak a Cseh Köztársaságba, ebbe az elbûvölõ közép-európai országba.

    Õk már felismerték, hogy az Európai Unió eme új tagja több ezer kilométernyi turistaút által átszõtt gyönyörû természetet, hihetetlen mennyiségû kulturális mûemléket, festõi történelmi városokat és olyan nagy hírû fürdõket kínál az odalátogatóknak, melyekbe nemcsak gyógyulás, hanem pihenés céljával is érkeznek a vendégek.

  • Moszkva

    Nagy falu - így minõsítették sokan, különösen a nyugati városiasságukra olyan büszke rátarti szentpéterváriak, örök riválisukat, Moszkvát. Ha meg is õrzött egy-egy szöglete valami orosz vidékiességet, a volt szovjet birodalom központja hatalmas világváros volt, az egy évtizede lezajlott változások elõtt is.

    Több mint 1000 négyzetkilométeren 10 millió lakos, 250 kilométer hosszú, 150 állomást magába foglaló kitûnõ metróhálózat - ezek Moszkva adatai - és még megannyi valódi világvároshoz illõ tartozék.

  • Az olasz tengerpartot kedvelik a magyar turisták

    A magyar turisták közül egyre többen választják a tengerparti pihenést, ezek közül is minden második utazás célja Olaszország - derült ki a NagyUtazás.hu nevû, internetes portál csütörtöki közleményébõl.

    A tavalyi fõszezonban, július és augusztus között a külföldre utazó magyarok 21.5 százaléka választott tengerparti nyaralást.

  • A Seychelle szigetek luxusa mindenkit vár

    Ez a 115 szigetbõl álló csoport, a Seychelles szigetek Afrika partjainál, Madagaszkár szigetétõl észak-keletre található. A szigeteket alig 25 évvel ezelõtt fedezték fel mint turista paradicsomot, akkor még csak 75 ezer lakója volt, akik szinte csak a kreol nyelvet beszélték.

    A szigetek egy részét korallzátonyok, másik részét pedig gránitszigetek alkotják. Mahé, a legnagyobb sziget a Praslin, La Digue és Silhouette szigetekkel és a néhány közelben lévõ gránitszigettel alkotják a Seychelles szigetek közel felét. Ezeken a szigeteken él a legnagyobb számú lakosság és ezeket látogatják többnyire a turisták is.

  • Utazás Tunéziába

    Utazás TunéziábaTunézia, hazánkból mindössze kétórányi utazással elérhető. Finomhomokú tengerpartjai, pedig különösen kedveltek, az utazók főképp ezért választják célként Tunézia területeit. Tunézia népe rendkívül vendégszerető. Különös ország ez, ahol minden megtalálható, amit egy mediterrán országban keresnénk, de mindez vegyül az ezeregy éjszaka titokzatosságával is. Kedvező klímájának köszönhetően Tunézia egész évben vonzó célpontot jelent a turisták számára, hiszen a nyarak forrók, míg a telek kellemesen enyhék.

  • Dubailand

    Alig két négyzetkilométeres lesz a City of Arabia, vagyis Dubailand központja, méretéhez képest azonban jóval nagyobb szerepet játszik a kétmilliárd dolláros projekt, ahol a legkülönlegesebb épületeken kívül kulcsfontosságú irodák is helyet kapnak. Dubaj egyik legdinamikusabban fejlõdõ városrésze a 280 négyzetkilométeres Dubailand, amely a dúsgazdag arab emirátus szárazföldi részén épül, és a hétcsillagos Burj al Arab szállodától, a pálma alakú mesterséges szigetek bejáratától, illetve a nemzetközi reptértõl egyaránt tíz percnyi autóútra található.

  • Petra, a Vörös sziklákba faragott világ

    Jordánia sziklába faragott, õsi rózsaszín városa, Petra is az Új hét világcsoda címû program egyik hivatalos jelöltje lett. A jelöltségi okiratot a versengés alapítója, Bernard Weber személyesen adta át Rania jordániai királynénak ünnepélyes keretek közt. Az Új hét világcsoda versengést 2007-ben hirdette meg Bernard Weber egy genfi alapítvány létrehozásával, amelynek célja a különféle történelmi emlékek megõrzése, felújítása, támogatása.

  • Hajós

    Hajós Város a Duna-Tisza közén Kalocsa és Baja város között fekszik a maga 3200 fõs lakosságával, akiknek 70-75%-a vallja magát az 1723-ban elkezdõdött betelepítések folyamán ideérkezett sváb telepesek leszármazottjának.

    Württembergbõl érkezett õsök rend és munkaszeretetét továbbvivõ polgárok egy ma is élõ, az õsök hagyományait tisztelõ települést laknak, ahol a rend a tisztaság a maguk által felállított követelményrendszer elején helyezkedik el. A borkultúrájáról és pincefalujáról messze földön híres Hajós 2002-ben Hild díjat kapott település 2008. július elsejétõl pedig elnyerte a városi rangot, Bács-Kiskun megye huszonnegyedik városa lett.

  • Melbourne - az egész évben szórakoztató város

    Melbourne - az egész évben szórakoztató városKlasszikus város, a látogatókat bizonyos szempontból emlékeztetheti San Franciscóra, legalább is ami a művészeteket és a gasztrokultúrát illeti. Ez sem egy olcsó város, mérsékelt árú szállást, hoteleket vagy hosteleket nem egyszerű találni. Melbourne és Sydney között ádáz a harc, de melbourne-iek abban a megnyugtató tudatban sütkéreznek, hogy kulturális tekintetben valójában verhetetlenek. Sőt, e város a helyszíne az Austral Open tenisztornának és az ausztrál Forma 1 Grand Prix-nek is. A város közelében Macedon Ranges világhírű forrásai várják a spa élmények kedvelőit.

  • Tunézia és a Szahara varázslatos világa

    Tunézia, a „fátylak országa”, Magyarországtól alig 2 órányira, de mégis egy távoli, különös világban, Afrika földjén fekszik.

    Itt nyújtózik a Szahara végtelen homoktengere, amelybõl csak az itt-ott felsejlõ romok, Hammamet vagy Sousse medinái vagy Sidi Bou Said mór óvárosa idézik a rendkívüli történelmet. Karthago egykor hatalmas birodalom központja volt, ma az európaiak kedvelt kirándulóhelye.

  • Kastély a park közepén

    Európa szerte, így hazánkban is megfigyelhetõ az a tendencia, hogy a felújított kastélyok szállodaként mûködnek, és ez a tény nem meglepõ. Egy-egy kastély rehabilitációja több milliárd forintot emészt fel és nyilván a befektetõk szeretnék, ha pénzük idõvel megtérülne, erre azonban belátható idõn belül csak a kastély szállodai formában való hasznosítása nyújt lehetõséget. Azonban vannak ellenpéldák is, és most egy ilyen kastélyt szeretnék bemutatni.

  • Buenos Aires: A Szentháromság városa

    Buenos Aires, Argentína fõvárosa, egyben legnagyobb városa és kikötõje, valamint Latin-Amerika egyik legnagyobb városa.

    A 19. századi polgárháborúkat követõen a város elszakadt Buenos Aires tartománytól és nagyvárossá nõtte ki magát, beolvasztva Belgrano és Flores városokat. Az argentinok szövetségi fõvárosként is nevezik megkülönböztetésül az azonos nevû tartománytól. Az 1994. évi alkotmányban Ciudad Autónoma de Buenos Aires néven hivatalosan is autonóm városi rangot kapott.

  • Hawaii - The Big Island

    Hawaii-sziget azaz a „Nagy Sziget” vagy „Az orchideák szigete” az Amerikai Egyesült Államok Hawaii államának a legdélibb és legnagyobb kiterjedésû szigete a maga 10 450 négyzetkilométerével.

    Az Amerikai kontinens partjaitól 3400 kilométerre, keletre, a Csendes-óceánból kiemelkedõ vulkanikus eredetû sziget, a Hawaii-szigetcsoport legfiatalabb, a vulkanikus aktivitásnak köszönhetõen ma is növekvõ tagja. A háromszög alakú sziget méreteit jól jellemzi, hogy a területe jóval nagyobb, mint az összes többi szigeté együttvéve.

  • Világörökségünk: Az Aggteleki- és a Szlovák Karszt barlangjai

    A Magyarország északkeleti és Szlovákia délkeleti határán elterülõ Aggteleki- és Szlovák-karszt természeti és kultúrtörténeti értékekben egyedülállóan gazdag, összefüggõ barlangrendszere a két ország közös felterjesztése alapján 1995-ben került az UNESCO Világörökség Listájára. A felvétel mellett szóló legfõbb szakmai érv a felszín alatti világ természeti formáinak rendkívüli változatossága, komplexitása és viszonylagos érintetlensége volt, és sokat nyomott a latban az is, hogy a szinte sértetlen természeti értékek sértetlen állapotban való megõrzése garantálható.

  • A tenger nyugalma

    Dalmácia az utóbbi években ismét a legkedveltebb úti célok egyike a nyaralni vágyók körében. Nem is csoda: a legszebb tengerpart kontinensünkön. A tenger kristálytiszta, a part sziklákkal és öblökkel tagolt, vadregényes. A városok utcái történelmi levegõt árasztanak, lakói barátságosak, az ételek finomak, a borok tüzesek. Aki már sokszor nyaralt a horvát tengerparton, újabb és újabb területeket akar megismerni. Számukra ajánlható az eddig kevéssé ismert kis sziget: Primosten. A Sibeniktõl 28 km-re található sziget valóságos gyöngyszem az Adrián.

  • Temesvár (Románia)

    Különös város Temesvár. A messzirõl jött látogató ezen az egy teleülésen szembesülhet az egész Kárpát-medence zaklatott történelmével.

    Itt kezdõdött a magyar Anjou-dinasztia uralkodása, Károly Róbert királyi székhelye volt a XIV. században, aztán itt ért véget Közép-Európa legnagyobb középkori parasztlázadása 1514-ben, itt ért rettenetes véget a lázadók vezérének, Dózsa Györgynek az élete a sok költõ által megénekelt izzó vastrónon. A szelíd Bánát volt az utolsó tájegység, amely megszabadult a török uralomtól, amit 150 évesnek emleget a magyar történetírás fázisa, pedig ezen a vidéken 164 évig volt úr a török. Emiatt kellett aztán kívülrõl betelepíteni a térséget és az idekerülõ, új otthont alapító katolikus osztrákok-németek kezdték Temesvárt úgy emlegetni, hogy "Kicsi Bécs".

  • Drezda

    II. Frigyes Ágost (1670-1733) szász választófejedelem és 1697-tõl lengyel király is, olyan gazdagon volt megáldva testi képességekkel, hogy hódolói az Erõs melléknévvel ruházták fel. Állítólag 350-nél több gyermeket nemzett, és patkókat hajlított össze puszta kézzel. Az uralkodónak még más, nem kevésbé kiváló adottságai is voltak: elhatározta, hogy Észak Velencéjévé varázsolja Elba-parti rezidenciáját. Túl akart tenni a berlini udvaron - ami sikerült is neki -, Versailles fényét-pompáját kívánta szász földre hozni.

  • Európa teteje - Davos

    A három- és négyezer méteres hegycsúcsokkal büszkélkedő Svájcnak - s egyben kontinensünknek - legmagasabban fekvő városa Davos. A múlt században ismertté vált gyógyüdülőhely ma világhírű konferenciaközpont, nemzetközi sportversenyek színhelye - elsősorban azonban igazi turisztikai fellegvár. A német ajkú őslakosság, a walser népcsoport apró ablakú faházaiból már alig akad mutatóban...

  • Mexikó - sertésinfluenza és csodás partok

    Mexikóról nem sok jót hallani mostanság. Drog, bandaháborúk és újabban a sertésinfluenza rontja a közép-amerikai ország hírnevét. Pedig a sombrero országában rengeteg rejtett paradicsom van, ahová érdemes lesz egyszer majd ellátogatni.

    Mexikó tele van ellentmondással. Az egyik oldalon luxusszállodák, a másikon szegénynegyedek düledezõ kartonvárosai. Gyönyörû tengerpartok és kietlen sivatagok is megtalálhatóak az országban, amelynek turizmusa fittyet hány a válságra.

  • Milánó: Divat és kultura

    Sokak szerint Milánó a legunalmasabb olasz települések egyike, klasszikus óvárosa össze-vissza, tán ha tíz utcából áll, látványosságai egyetlen délután alatt könnyûszerrel végigsétálhatók.

    Ráadásul, ha jobban megnézzük, még csak nem is hasonlít egy rendes olasz városra. Lehet, hogy nem hasonlít, mondják a Milánó-hívek, de ezzel együtt a legtipikusabban európai olasz város, a divat és a dizájn fellegvára: 2,5 millió lábon járó pazar elegancia. Bevallom, jómagam sosem gondoltam volna, hogy ennyire elbûvöl.

  • Peking: az ősiség és modernség hazája

    Peking: az ősiség és modernség hazájaPeking - népességét tekintve - Sanghaj után a második legnagyobb kínai város. A világ egyik legősibb és legmodernebb látnivalóitól roskadozik ez a város, de már nem csak egy fura virtuális múzeum, amit csak nézni lehet, egyre élhetőbb és színesebb. Bár az egyik legdrágább város Kínában, ez nem tartja távol az európai és amerikai turistákat. A szállodák és szállások minősége általában jó, az áruk is kedvező, különösen a szervezett keretek között utazók számára. A látnivalók belépti díja jutányos, de sok a tolakodó csaló és szélhámos minden látványosság körül.

  • Brno

    400.000 lakosa Brnot Csehország második legnagyobb városává teszi. A folyamatosan növekvõ település 1091-ben kapott városi rangot és Vencel király privilégiumokat is adományozott a városnak 1243-ban. A XIII. századtól királyi városi védelmét a Spilberg királyi várból látták el, majd a XIV. századtól Luxemburg-Ház székhelyéül szolgált. A XV. században a husziták többször megtámadták, de elfoglalniuk nem sikerült. 1641-ben Brno Morávia fõvárosa lett és 1645-ben sikerrel állt ellen a svéd támadásoknak is, ezzel még jobban megerõsítve pozícióját.

  • Finnország: A hosszú téli éjszakák, a rövid tavasz, a szaunák és a télapó országa

    Finnország a hosszú téli éjszakák, a rövid tavasz, a szaunák és a télapó országa.

    Télen a sífutók és korcsolyázók paradicsoma, nyáron a vitorlázók, a túrázók és a horgászok mennyországa. Belterületein Európa legnagyobb érintetlen vadonját találhatjuk, kiterjed lápvilággal és számtalan madárfajjal. A finnek állítólag rokonaink és Õk e szerint is viselkednek. Finnországban magyarnak lenni rangot jelent. Az egyetemeken magyar tanszékekkel találkozhatunk, és a finn átlagember meglepõen tájékozott Magyarországról.

  • Horvátország kedvelt célpontjai a Plitvicei tavak, a Krka folyó vízesései és a Brioni szigetcsoport

    Kétmillió látogató a horvát nemzeti parkokban

    Több mint kétmillió látogatója volt Horvátország nyolc nemzeti parkjának a múlt év elsõ kilenc hónapjában, legtöbben a Plitvicei tavakat, a Krka folyó vízeséseit és a Brioni szigetcsoportot keresték fel - derül ki a Horvát Idegenforgalmi Közösség MTI-hez eljuttatott adataiból.

    A Plitvicei-tavakhoz 873 ezer turista látogatott el, a dalmáciai Krka Nemzeti Parkban 666 ezer turistát regisztráltak, Brionit pedig 162 ezren keresték fel.

  • Montenegró

    Montenegróban ebben a pici országban olyan természeti kincsek vannak, melyeket sehol nem találhatunk meg Európában de egyedül állóak a világon is.

    A turisták számára igazi élményt nyújt a tengerpart, melynek hossza 293 kilométer, ahol csodás partok, öblök, strandok váltogatják egymást. A kotori öböl csodálatos, aki már járt ott az tudja, hogy soha nem felejti el a hatalmas hegyek és a kék tenger látványát. Két különbözõ természeti egység kapcsolódik itt össze, a kontinens és a mediterrán, a tenger és a hegyek.