2024.03.29. - Auguszta

Cegléd és a Ceglédi Gyógy- és Strandfürdõ

Cegléd és a Ceglédi Gyógy- és Strandfürdõ
Pest Megye egyik kiemelkedô termál adottságokkal rendelkezô városa Cegléd. Önkormányzatának célja egy olyan gyógyfürdõ komplexum megvalósítása, amely nemcsak a helyi és a régióbeli, de a hazai és a külföldi vendégkör egészségügyi és kikapcsolódási igényeit is kielégíti.

A klasszikus fürdõk nyújtotta lehetôségeken felül a Ceglédi Gyógyfürdõben a vendégeknek lehetôsége nyílik gyógyászati kezelések, valamint fitness és wellness szolgáltatások igénybevételére.
bohócdoktor vizit szja 1%

A Ceglédi Gyógyfürdõ víze nátriumkloridos-hidrogénkarbonátos, fluoridos, jódos gyógyvíz, amely elsôsorban javallott: emésztô- és mozgásszervi, izületi, nôgyógyászati és reumatikus panaszok, krónikus gyulladások kezelésére.

A Gyógyfürdõ 2003. május 1-jén nyitotta meg kapuját, majd 2004-ben húsz évre szóló regionális gyógyfürdô és gyógyvizes strandminôsítést kapott, azaz orvosi beutalóval érkezôknek jár a 85%-os OEP-támogatás. A fedett és szabadtéri részen négy-négy medencével összesen 1400 négyzetméternyi vízfelülettel áll a vendégek rendelkezésére.
A létesítmény szolgáltatásai között szerepel a gyógy- és wellness maszszázs, szauna, fizikoterápia, tornaterem, valamint élménymedence, gyermekmedence, súlyfürdô, gyógytorna medence, tangentorkádak, úszómedence, napozó terasz, továbbá vízisport, kulturális és animációs programok, rendszeres éjszakai fürdôzés várja a fürdôbe látogató vendégeket.

További fejlesztésként 2004-ben, a Gyógyfürdô tôszomszédságában kialakításra került az Aqua Centrum, amely 17 féle különleges csúszdának ad otthont. A Centrum alapmotívuma egy középkori vár hangulatát idézi, mesés, játékos elemekkel. A csúszdák között gyermek-, családi-, kamikáze-, zárt-, nyitott-, hullámforma-, hagyma-csúszdák, illetve Magyarországon egyedülálló csúszda fajta, az Ingacsúszda is megtalálható.

Az Aqua Centrum beruházással párhuzamosan kivitelezésre került egy háromcsillagos besorolású kemping, amelyben 120 lakókocsi egység elhelyezését tudjuk biztosítani. Mindezek mellett 36 db apartman ház is rendelkezésre áll, amely egyidejûleg 144 fõ befogadására alkalmas. Az új létesítmények 2005. május 1-tôl várják a kedves vendégeket.

Szent Kereszt Templom

A templom helyén a XIV-XV. században kápolna állott Szent Anna tiszteletére. Erzsébet királyné Cegléd városát 1368-ban az óbudai Clarissa apácáknak adományozta. A mai templomot az 1821-ben lebontott gótikus templom helyére emelték. Tervezôje Homályossy (Tunkel) Ferenc, szolnoki építômester. A templomot 1827. augusztus 31-én szentelték fel.

A fõoltárt Dunaiszky Lôrinc készítette 1830-ban. Ugyanebben az évben Schöfft József pesti festô festette meg a fôoltár képét, amely a kálvária jelenetet ábrázolja. A templom elôtt lévô Szentháromság-szobor a mai formájában 1902 óta látható, amely Kiss György szobrász alkotása.

Református Nagytemplom

Városunk egyik jelképe a ceglédi Református Nagytemplom. A Hild József által tervezett, késôbb átépített templom Közép-Európa legnagyobb református temploma, 1835-1870-ig épült klasszicista stílusban. Alapkövét 1835-ben rakták le, 1871-ben szentelték fel, majd 1895-96-ig átépítették. A kupolája 1936-ban leégett, s ekkor az eredetihez képest magasabb kialakítást kapott.

2002 májusától egy új elektronikus hangversenyorgonával gazdagodott a templom. Albert Péter miskolci elektromérnök tervezte és építette a 4 manuál-pedálos 63 regiszteres orgonát. Az orgona hangképe kitûnôen kielégíti a barokk és modern zene elôadói igényeit. A nyitókoncerttôl kezdõdõen rendszeresen hangversenyek színesítik a város zenei életét a Nagytemplomban is. A város arculatát meghatározó épület. A templom 2400 fô befogadására alkalmas. Kéttornyos fôhomlokzatán a tornyok közül elôreugró négy iónoszlop tartotta, timpanonos elôcsarnoka van. A timpanon alatti képszéken a következô felírás olvasható: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan”

Itt a Templomkertben láthatjuk az 1989. október 23-án felállított, az 1956-os dicsôséges forradalom emlékét idézô „Szabadság fája” szoborkompozíciót, amely Varga Gábor keramikusmûvész alkotása. Az országban elôször Cegléden állítottak szobrot a forradalom tiszteletére. A magyar millennium évében, 2000. október 23-án harangláb került föléje, amelyet Király István asztalosmester készített. 2002. január 24-én a „Turini út” 125. évfordulója tiszteletére Turini emlékmûvet állítottak a Templomkertben.

Evangélikus Templom

A Szabadság tér másik uralkodó jellegzetessége a karcsú tornyú, neogótikus stílusú Evangélikus Templom, amely Sztehlo Ottó budapesti mûépítész tervei szerint készült. Elõször a templom két oldalán lévô bazársor készült el, majd 1896. november 31-én fölszentelték Isten újabb hajlékát.

Oltárképét Jakoby Károly festômûvész festette, az oltár elõtt keresztelõ medence áll. Külsõ megjelenésében várkastélyt formáz, utalva az evangélikus egyház köszöntésére: „Erõs vár a mi Istenünk”. Az 1802-ben alakult nagy múltú gyülekezet, bár számban és lélekben kissé megfogyatkozott, de istentiszteleteit mintegy 340 evangélikus részére tartja.

Dobmúzeum

A dzsessz történetének bemutatására szakosodott állandó kiállítás Kármán Sándor magángyûjtõ 30 évi kutató munkáját öleli fel. A gyûjtemény képek, tárgyak, felszerelések segítségével állít emléket legendás hangszereknek, egykor élt híres dobosoknak és készítô mestereknek. 30 fõt befogadni képes nézôtere alkalmassá teszi történeti elôadások, rendhagyó zeneórák, kisebb koncertek rendezésére iskolai osztályok, turistacsoportok számára. A recepción a témához kapcsolódó apró ajándékok vásárolhatók.

Magyarok Nagyasszonya Kápolna

A Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt kápolna kimagasló vallási, nemzeti és mûvészeti értékeket mutat. Népünk attól az idôtôl fogva, amikor elsô királyunk, Szent István fiának és örökösének tragikus vadászata után 1038. augusztus 15-én a magyar koronát Jézus anyjának, Szûz Máriának oltárára helyezte, nagy tisztelettel viseltetett Mária iránt, és „Nagyasszonyának” nevezte ôt. E tisztelet jeléül kapta a kápolna a Magyarok Nagyasszonya nevet.

Az építési munkálatok 1984-ben kezdôdtek, majd 1988. május 28-án Marosi Izidor váci püspök szentelte fel. Tervezôje Dr. Kerényi József egyetemi docens, építészmérnök, aki ezt az alkotást élete fô mûvének tekinti. A tervezô ezért a munkájáért 1992. október 25-én az Amerikai Építészek Kongresszusának Arany-díját nyerte el, majd 1996-ban Kossuth-díjat kapott. Az oltárban Szent Celesztin és Szent Fortunatus ereklyéit helyezték el. A szentélyben látható Madonna szobrot Melocco Miklós faragta fehér márványból, az udvarban álló „pelikános kút” Stremeny Géza alkotása. A kápolna napjainkra igazi zarándokhely lett. Japánból, az Egyesült Államokból, Németországból, Belgiumból, Szlovákiából, Erdélybôl érkeznek a zarándokok.

Kossuth-toborzó

Hagyományt követôen, Kossuth toborzóbeszédének évfordulóján, minden év szeptemberében a város színes kavalkádot varázsol Cegléden a Szabadság téren, ahol nagyszabású, 3 napon át tartó kulturális rendezvénysorozattal emlékezik meg 1848. szeptember 24-rôl.

Városunk múltjának gyökerei mélyre nyúlnak. Ezeknek a gyökereknek a szárba szökkenéseit és a virágait ma is gondozzuk, amikor a Kossuth-emlékhelyeket keressük fel, és erre hívjuk Kedves Vendégeinket is. Szívünk büszkeséggel telik meg, ha ezeket az emlékhelyeket mutathatjuk, ha ezekrôl az emlékhelyekrôl beszélhetünk. Hazánk nagy államférfija, Kossuth Lajos 1848. szeptember 24-én délután a ceglédi piacon, a mai Kossuth téren mondta el „riadóját”, a nagy hatású toborzó beszédet, melynek emlékét tábla õrzi.

A Kossuth-emlékek felfedezése során eljutunk a Református Nagytemplom kertjében található Kossuth-erkélyhez. Az egykori pozsonyi Zöldfa Vendégfogadó kövei voltak ezek, amelyrôl Kossuth bemutatta Batthyány Lajost, az ország elsõ felelõs miniszterelnökét. Az erkélyt mai helyére felújítva a millecentenárium évében, szeptember 24-én helyezték el.

Kossuth Múzeum

A térség 45 településén látja el a Nemzeti Kulturális Örökség társadalmi emlékeinek gyûjtését, megôrzését, tudományos feldolgozását Dél-Pest megye regionális múzeumaként.

Országosan kiemelkedõ jelentôségû Kossuth-gyûjteménye mellett fontos a néprajzi, a régészeti, a helytörténeti gyûjteménye is. A numizmatika terén egész Pest megyére kiterjed a gyûjtôterülete. Képzõmûvészeti gyûjteményének - idõszaki kiállításon is látható - legjelentõsebb része áttekintést ad Benedek Péter parasztfestõ életmûvérõl. Gazdag gyûjteményének legértékesebb tárgyait állandó és idôszaki kiállításokon mutatja be a múzeum. Állandó kiállítása „Tükör valék…” címmel Kossuth Lajos életérôl szóló dokumentumokat, ábrázolásokat, korabeli fotókat, a Habsburgok elleni szabadságharc vezetôinek személyes használati tárgyait tárja az érdeklôdôk elé. A „turini szoba” az önkéntesen számûzetésbe vonult Kossuth Lajos itáliai dolgozószobájának hangulatát idézi fel a látogatókban.

Idõszaki kiállításként megtekinthetô a ceglédi születésû Patkós Irma színmûvésznõ emlékét õrzõ terem. A tárlat leglátványosabb darabja az a ruha, amelyben Mária Terézia királynôt alakította a színésznô a Pozsonyi lakodalom címû mû 1939. évi bemutatóján. Egy másik idôszaki kiállítás a legutóbbi évtizedek szomorú emlékét, a kulákoknak nevezett középparasztok sorsának, üldöztetésének egyes mozzanatait ismerteti a látogatókkal.