2020.11.29. - Taksony

Iszkaszentgyörgy

Iszkaszentgyörgy
Iszkaszentgyörgy Fejér megyében található település, a megyeszékhelytõl, Székesfehérvártól 10 km-re, a Bakony lábánál fekszik. Iszkaszentgyörgy már a honfoglalást megelõzõ évezredekben is lakott hely volt, bronzkori település nyomait tárták fel a község területén.

Feltételezik, hogy Várpalota - Csór irányából Iszkaszentgyörgyön keresztül egy római idõkben épített út vezethetett, amely Magyaralmás – Csákberény - Csákvár felé haladt.
bohócdoktor vizit szja 1%

A Római Birodalom összeomlását követõ évszázadokban hun, avar, germán népek telepedtek meg ezen a területen, ami nem csoda, hiszen a földrajzi adottságok és a természeti viszonyok kedvezõek voltak (pl. hõforrások). A község nevét már 1193-ban említi egy írásos emlék „Izca” alakban. Ekkor a mai település helyén 3 falu, Iszka, Szentgyörgy és Atya állt. 1735-ben teszik az elsõ említést az iszkaszentgyörgyi kastélyról, melyet Amadé Antal építtetett. 1800-ban az Amadék eladják a kastélyt Bajzáth József veszprémi püspöknek, s az õ fia, Bajzáth György jelentõs építkezéseket folytat. Tõle a kastélyt lánya, Valéria örökölte, aki gróf Pappenheim Sándorhoz ment feleségül.

A következõ jelentõs kastélyátépítés az õ fia, Pappenheim Siegfried nevéhez fûzõdik. Felesége - gróf Károlyi Erzsébet - hozományából a nyugati melléképületet teljesen újjáépíttette Gabriel Seidl tervei alapján, s ez az építkezés 1908-ra fejezõdött be. A II. világháború után az üresen maradt épületet a szovjet csapatok kórháznak rendezték be, majd az épületet görög menekültek lakták. Utána rövid ideig üdülõ volt, majd az 50-es évek végén a Bauxitbánya Vállalat munkásszállót mûködtetett benne.

A 60-as évek elején a községi tanács kezelésébe került, itt mûködött a tanácsi hivatal, a rendõrõrs, a gyógyszertár, a postahivatal, a mûvelõdési ház is helyet kapott klubokkal, könyvtárral, mozival, valamint gyermekgondozó, iskola, szolgálati lakások és bérlakások kaptak helyet. 1995-ben az önkormányzati hivatal kiköltözésével a teljesen felújított barokk szárny üressé vált és a Kincstári Vagyonkezelõ Intézet kezelésébe került, az alsó termekben helytörténeti kiállítást rendeztek be. Másik szárnyában jelenleg is a 8 osztályos általános iskola mûködik.

A falu belterületétõl nem messze tört fel a Duzzogó forrás 28 fokos vizével, ami fölé 1908-ban Pappenheim Siegfried fürdõépületet terveztetett. Márvánnyal bélelt két medence, másfél ölnyi borostyánnal bevont kõfal, melyet antik kõfaragványok díszítettek, vadszõlõvel befuttatott öltözõk és csobogó kristálytiszta forrásvíz. A fürdõ még az 50-es években is mûködött, majd a helyi bauxitbányászat következtében a fürdõt tápláló forrás elapadt, a létesítmény teljesen tönkrement. A kerítés falába egykor beépített római kõfaragványok menekültek meg csupán a pusztulástól, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum õrzi õket.

A község elsõ temploma valószínûleg a mai református templom elõdje volt, a második 1392-ben épült fel, amit a Szentgyörgyi család nyomban le is romboltatott, hogy köveibõl Szentgyörgyön építsen új szentegyházat. A katolikus egyház újjászervezõdése az Amadék nevéhez köthetõ, õk építtetik a török utáni elsõ katolikus templomot 1728-31 között a mai katolikus templom helyén.

Látnivalók:

- Amadé-, Bajzáth-, Pappenheim Kastély
- Nepomuki Szent János Szobor
- Kossuth tér (nemzeti ünnepek, szabadságharcok, világháborúk emlékmûvei)
- Kastélybirtok-tanösvény

A község turisták által nagyon közkedvelt, látogatott hely. Fõ vonzereje természetesen a Kastély és a hozzá tartozó park, valamint erdõ. Erre alapozva, ennek egy tanösvény formájában történõ fejlesztését vállalta az Iszkaszentgyörgyi Természet- és Környezetvédõ Egyesület. A Tanösvény célja a környezetvédelem és az épített örökségvédelem egységben történõ kezelése, és bemutatása, a nagyközönségnek.

Állandó rendezvények:

- Szent György Napok – április
- Húsvéti kézmûves foglalkozások és játékok – húsvét elõtti szombat
- Nyárvégi Mulatságok – augusztus utolsó hétvégéje
- Szüreti Mulatság
- Mikulásfutás
- Adventi vasárnapok programsorozat