A Dél–Dunántúl változatos dombvidékén, a Dráva folyó és a Balaton ölelésében fekszik Somogy megye és székhelye, Kaposvár. 2008-ban a város elnyerte az „Év települése” címet, ugyanebben az évben ítélték meg Kaposvárnak „Az év turizmusbarát települése” címet is.
Kaposvár területe már az õsidõktõl fogva lakott volt. A település neve - mely eredetileg a kapu (Copus) szóból származik - elõször 1009-ben, Szent Istvánnak a pécsi püspökség határait kijelölõ alapítólevelében jelent meg. Kaposvár elsõ vára az 1200-as években épült, amit a törökök 1686. novemberéig uralmuk alatt tartottak.
A pusztulás szerencsére nem bizonyult véglegesnek. A politikai konszolidációval együtt megindult a város újratelepítése is, amiben az új birtokos család, az Esterházyak játszották a vezetõ szerepet. A település központja ekkor már nem a vár, hanem a mai belváros területe volt. 1749-tõl Kaposvár a megye székhelye. 1743-ban épült fel a barokk plébániatemplom. 1748-ban készült el az iskola, amelyen az 1832-ben elvégzett emelet-ráépítés óta a „Haza kis polgárainak” felirat olvasható. 1751-52-ben épült fel az elsõ megyeháza, majd 1828-32-ig készült az új megyeháza, a magyar klasszicista építészet e kiemelkedõ alkotása, amelynek fõhomlokzatán ott az örökké emlékeztetõ felirat: „A közjónak”.
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc a somogyi megyeszékhelyet sem kerülte el. Az elnyomás ugyan lelassította, de nem állíthatta meg a fejlõdést. Történetének egyik legvirágzóbb korszakát kétségtelenül a kiegyezés után élte Kaposvár. Ez legfõképp a vasútépítésnek köszönhetõ: addig csupán a megye szélsõ területein haladtak vasútvonalak, 1872-ben végre Kaposvárra is bepöfögött az elsõ mozdony. Ezzel megnyíltak a lehetõségek a kereskedõk és iparosok, a város gazdasági életének fejlõdése elõtt.
1873-ban a község várossá alakult és az 1895-ben polgármesterré választott Németh István jövõbe látó várostervezési felfogásának és tevékenységének köszönhetõen határozott arculatot kapott. 1894-ben villanyt és aszfaltozást kapott a város, majd 1897-ben kezdetét vette a csatornázása. 1904 óta áll az új városháza. 1911-ben alakult ki a Kossuth tér mai szerkezete. A századforduló magyarországi színházépítési lázának idején épült a kaposvári Csiky Gergely Színház. Az eklektikus, a neoromantika és a szecesszió jegyeit magán viselõ szép épület a városkép meghatározója. Kapuit 1911-ben a Cigánybáró címû elõadással nyitotta meg.
Az 1900-as évek elsõ évtizedeinek fejlõdése folytatódik napjainkban is. 1993-tól Kaposvár püspöki székhely, 2000 óta egyetemi központ.
A város látnivalóiról, kulturális hagyományairól:
Kaposvár a virágok és a szökõkutak városa. Az 1910-es évek „Virágos Kaposvár” mozgalmának ma is követõje városunk. 2003-ban elsõ helyezést értünk el a Virágos Magyarországért környezetszépítõ versenyben, majd 2004-ben arany minõsítést szereztünk Franciaországban, az Európai Virágos Városok és Falvak Versenyén. Minden évben sok ezer virág díszíti a várost, emellett több mint húsz impozáns szökõkút nyújt igazi felüdülést. Érdemes körbesétálni a belvárosban, megcsodálni a szecessziós építészet remekeit. Az érdeklõdõk kölcsönözhetnek elektronikus idegenvezetõt (audio guide-ot) is a Tourinform irodában, aminek segítségével megismerkedhetnek a város történetével, nevezetességeivel egy könnyed belvárosi séta alkalmával.
Városunk szülötte Rippl-Rónai József, a nemzetközileg is elismert festõmûvész. Az õ tiszteletére zajlik minden év májusában a könnyed, mediterrán hangulatú programsorozat a Festõk Városa Hangulatfesztivál. A négynapos fesztiválon koncertek, kiállítások, könyvbemutatók, táncmûsorok követik egymást. A város fõterén, az oda vezetõ utcákon és a sétálóutcán testközelbõl láthatják az érdeklõdõk az alkotás folyamatát, hiszen festõmûvészek, fafaragók, fazekasok dolgoznak alkalmi mûhelyükben.
Februárban a Kaposvári Farsang, márciusban kétévente a Tavaszi Fesztivál illetve a Katonazenekari Találkozó, nyáron a Szentjakabi Nyári Esték programsorozat, a Nemzetközi Ifjúsági Labdarúgó Fesztivál és a 2010-ben hagyományteremtõ szándékkal, elsõ alkalommal megrendezésre kerülõ Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál, az év utolsó hónapjában pedig a Karácsonyi Ünnepi Hetek várják az érdeklõdõket. Egész évben látogathatóak értékes, egyedülálló magángyûjteményeink, kiállítóhelyeink. Büszkeségünk Rippl-Rónai József Emlékmúzeuma a Róma-villa (eredeti berendezéssel, 90 eredeti festménnyel).
A város színháza, a Csiky Gergely Színház az ország egyik legrangosabb nemzetközi hírnevû alkotómûhelye.
2006 nyarán nyitotta meg kapuját városunk nevezetessége a Virágfürdõ, amely az ország legnagyobb egybefüggõ vízfelületû élményfürdõje, összesen 46 db látványelemmel várja az érdeklõdõket. A felújított Városi Uszoda és Gyógyfürdõ élménymedencével, wellness-részleggel 2010 szeptemberétõl már a téli hónapokban is megnyitja kapuit a fürdõzés kedvelõi elõtt.
A város közvetlen környezetében több lovasbázis is található, mint a hazai és nemzetközi versenyek helyszíneként is jól ismert Pannon Lovasakadémia, Közép-Európa legnagyobb fedett lovardájával. A megyeszékhelytõl nem messze, Kaposdadán telepedett le a világhírû lovasíjász, Kassai Lajos. Így lehetõség van, nemcsak a lovassportok kipróbálására, de a honfoglaló magyarok életének megismerésére is egy rendhagyó történelemóra keretében.
A város a kirándulókat is várja akár gyalogosan, akár biciklivel a Tokaji-, Gyertyánosi- vagy a Desedai parkerdõ arborétumával, gondozott tisztásokkal, sétautakkal, tûzrakóhelyekkel, erdei tornapályával, és játszóterekkel. A Zselici táj csodálatos szépségével, kivételes növény- és állatvilágával nyújt kikapcsolódási lehetõséget a túrázóknak.
