rss
  • Isztambul: Európa és Ázsia határa

  • Paloták, mecsetek és kincstárak az egykori birodalmak székhelyén, két kontinens kapujában, ezer mûemlék és kebabsütõ között. Isztambul nemcsak egy másik kultúrába, de a múltba is bepillantást nyújt.

    Egyszer úgyis el kell menni Isztambulba! Ez a város annyi szállal kötõdik a magyar történelemhez, és bár egy külön világot alkot, mégis olyan mértékben része az európai történelemnek és kultúrának, hogy gyakorlatilag mûveletlenségnek számít, ha valaki egy bizonyos kor felett még sosem járt itt.

    De ettõl függetlenül Isztambul önmagában is egy csodálatos város, mind fekvése, mind építészete, mind pedig hangulata révén. Ráadásul tudtunk szerint ez az egyetlen város, amely egyszerre fekszik Európában és Ázsiában, és egyáltalán, egyszerre két kontinensen.
    Isztambul ugyanis nem csupán a gyönyörû Márvány-tenger partján fekszik, de egy tengerszoros - vagyis a Boszporusz és egy nagyon hosszúra nyúlt tengeröböl, az Aranyszarv is hozzájárul ahhoz, hogy bátran páratlanak nevezzük a látványt, amely a város bármely magasabb pontjáról elénk tárul.

    A fenti földrajzi lecke pedig azt is elárulja, hogy a régi Konstantinápoly alapvetõen három részre tagolható, vagyis az ázsiai területen található Üsküdárra, az Aranyszarvtól északra esõ Beyoglura és a régi városrészre, vagyis Eminönûre, illetve a szûkebb értelemben vett Sultanahmetre. A régi természetesen itt meglehetõsen relatív, hiszen bár Isztambul több negyede is egy modern nagyváros arcát mutatja, azt azért sosem lehet elfelejteni, hogy mégiscsak több letûnt birodalom központjában, egy jó 2600 éves, 9 és fél milliós metropoliszban járunk. Nem is csoda, hogy mi is csak nagy vonalakban tudjuk felvázolni, hogy itt mit érdemes megnézni, és mit lehet csinálni.

    Az ember természetesen Sultanahmetben kezdi, mert itt kis területre koncentrálva megtalálható az összes híres épület, amit érdemes és fontos megnézni, mint például a Topkapi szeráj, a Hagia Sofia, a két mecset és még sorolhatnánk. Csak erre a három csodára nyugodtan rászánhatunk egy egész napot, és akkor még nem is beszéltünk a híres és hátborzongató bizánci víztárolóról, a régészeti múzeumról és a Hippodromról. Szezonban persze mindenütt nagy a tömeg és érdemes korán nekivágni, a nemzetközi diákigazolvány pedig kivételesen tényleg igen komoly kedvezményeket biztosít, mindenképpen érdemes kiváltani. Nem árt odafigyelni, hogy például a Topkapi szeráj hatalmas komplexumában az igazán érdekes helyekre, mint a kincstár vagy a hárem sajnos külön jegyet kell váltani még a bejáratnál, de megéri! Elképesztõ mennyiségû kincs van itt felhalmozva, akár ékszerekben, akár a külön bemutatott szõnyeggyûjteményben, a fegyvertárban, de még a kínai porcelánokat vagy a világ minden tájáról összehordott ruhák között is.

    A Hagia Sofia - vagy törökösen Ayasofia - külön történet, hiszen 537-ben eredetileg keresztény templomnak építette Justinianus császár, de Konstantinápoly 1453-es eleste után hatalmas mecsetté alakították át - és egyszerûen gyönyörû. Érdemes idegenvezetõt fogadni, de ha sajnáljuk rá a pénzt, akkor nyugodtan csapódjunk egy nagyobb csoporthoz, akiknek már van egy vezetõjük. De aki igazi mecsetre vágyik, az látogasson el a Kék Mecsetre, amely a falait díszítõ csodálatos kék izmiti csempékrõl kapta a nevét, és építtetõje, I. Ahmed szultán szándéka szerint Mekka méltó vetélytársa. Bár mise közben nem látogatható, ha betartjuk a minden vallás templomára vonatkozó illemszabályokat, vagyis nem veszünk fel ujjatlan ruhát, rövidnadrágot vagy rövid szoknyát, ráadásul a cipõnket is levesszük, akkor a magányosan imádkozó, vagy csupán beszélgetõ hívõk között üldögélve egészen különös élményben részesülünk - igazi betekintést nyerünk egy másik kultúra mindennapjaiba. Hasonló betekintést nyújt a török életbe a világhírû bazár, a Kapali Carsi is, csak kevésbé spirituális szinten. Ráadásul itt a kevésbé igényes turisták hemzsegnek, mert igaz, hogy a hamis Lacoste pólók kora már lejárt, de van még bõven gagyi, amit rá lehet sózni a messzirõl jött emberekre. Õszintén szólva, bár a bazár több száz éves épülete valóban szép és a hátsó kis utcákban található drága régiségboltokban szép dolgokat is lehet kapni, a többi olyan, mint az itthoni kínai piacok kínálata, csak többet lehet alkudozni. Vásárolni különben is elsõsorban olyan finom török élelmiszereket érdemes, mint az édes halva, a fekete olajbogyó vagy a juhsajt és a helyi fûszerek, amelyekbõl aztán otthon is fõzhetünk valami törököset.

    Bár az ázsiai részen nagyon sok látnivaló nem akad, mégis érdemes nézni, ha másért nem, hát hogy elmondhassuk, hogy voltunk Ázsiában és hogy egy kicsit kompozzunk. A nagy behemót kompjáratok és a gyors kisebb hajók a város életének mindennapi életét képezik és nagyon kellemes és olcsó velük közlekedni. Aki viszont hagyományos módon akar átkelni az Aranyszarvon Beyogluba, az a Galata hídon menjen. Sietve tesszük hozzá, hogy maga a híd baromi ronda - hála egy komoly felújításnak -, mégis érdemes erre menni, mert nagy itt az élet. A régi városrész felöli hídfõnél egy nagy állatpiac található, az öböl partján a 17 kompállomás mellett számos büfé és a vízen ringatózó büféhajó körül tömörülnek a népek, számos utcai farmer-, parfüm- és óraárus mellett - aki közül senki sem árul eredetit -, míg a híd egész hosszában horgászok sorakoznak és furcsa módon rendre fognak is valamit - ami persze csak ritkán nagyobb egy ceruzaelemnél. Átérve a túlpartra aztán érdemes a pici kis alagúton, a Tünelen felmenni a felsõ városrészbe, ahol megnézhetjük a genovaiak által épített Galata tornyot. Aztán lehet korzózni a sétálóutcán egészen a modern Tasim térig, miközben jókat kajálhatunk, például a szokásos, de az itthoninál sokkal finomabb kebabot, vagy a remek sült tejbegrízt - de vásárolni kicsit drága errefelé.

    A legjobb dolog, amit Isztambulban csinálni lehet, az persze az evés. A török gyorsbüfék révén nagyjából ismerõs lehet a kínálat, csakhogy itt mindenbõl többféle van, minden jobb ízû és nagyobb adagokat adnak, jóval olcsóbban. Ráadásul, hála a Márvány-tengernek, bõven akad különlegesen finom halétel is, ami pedig az édességeket illeti: gyengébb idegzetûek be ne tegyék a lábukat egy török édességboltba! A több száz féle cukor, csoki, bonbon és cukrozott akármi ugyan a fogorvosok rémálma, de látványnak és ízre valóban elképesztõ. Kedvencünk mindenképpen a halva, akármilyen ízesítésben, kivéve a vaníliását! Aki pedig bulizni akar, az mindenképpen Beyogluba menjen., hogy Sultanahmet rendkívül hangulatos és a turistaszezonban a legtöbb youth hostel megnyitja a saját bárját, ahol más turistákkal lehet haverkodni, az igazi élet a Galata hídról a Taksim térhez vezetõ útvonal mentén zajlik, ahol párizsias hangulatban hajnalig mulatnak a fiatalok az utcákra kipakolt székeken. Mindenki nagy társaságban boldogan iszogatja az ánizsos rakit, a tömény konyakot, vagy a jó kis EFES sört - a buli mindig késõn kezdõdik és úgy hajnali háromig tart. És ha valaki még ennél is jobban akar bulizni, az menjen ki egy Galataseray meccsre!


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Portó és Észak-Portugália

    Ez a festõi szépségû táj a portugál nemzet bölcsõje. Az itteni Guimaráes várából indult csatába a mórok ellen az ország függetlenségét kivívó Alfons Henrik. Az északi hegyvidéken kanyargó Douro folyó Portó városánál torkollik az Atlanti óceánba. A Mesáo Frio és Pinháo település között elterülõ napsütötte völgyekben terem a szõlõ, amelybõl a világhírû portói bor készül. Kevésbé ismert különleges bor az ugyancsak itteni tájkörzet speciális szõlõfajtájából elõállított zöld bor...

  • Albánia

    Az Adriai-tenger partvidékén fekvõ Albánia Kelet-Európa leghosszabb diktatúrájával büszkélkedhet, mely sajátos módon visszafogta a fejlõdésben. Talán ennek is köszönheti érintetlen természeti kincseit, vadregényes tájait. Albániának 6 nemzeti parkja, 24 természetvédelmi területe és 2000 egyéb védett természeti értéke van, melyek önmagában elegendõek ahhoz, hogy ellátogassunk az országba. Az albán fõvárost sajátosan sokszínû balkán pezsgése teszi igazán vonzóvá. Tirana építészetében egyszerre van jelen a római, a török és a szovjet hatás.

  • Tuvalu

    Tuvalu a Csendes-óceán déli részén szétszórt kilenc szigetecskébõl áll.

    Ennek a miniországnak még a neve sem érvényes: Tuvalu polinéz nyelven azt jelenti, hogy "nyolcas csoport", ám az országhoz összesen kilenc sziget tartozik.

    Az országocskát ezért Tuhivának kellene nevezni, mert "hiva" azt jelenti: kilenc. Itt úgy érezhetjük, itt megtaláltuk a paradicsom evilági végét, hisz évente alig néhány száz külföldi vetõdik ide.

  • Lenti

    Lenti és a Kerka völgye Magyarország délnyugati csücskében, a szlovén, a horvát és az osztrák határ közelében található. A térség három néprajzi tájegység (Õrség, Göcsej, Hetés) találkozási pontjában helyezkedik el. A terület központja a közel 800 éves múlttal rendelkezõ 8700 lakosú Lenti.

    A város az Adria felé vezetõ M7-es autópálya mellett fekszik. A Balatontól 75 km-re, Budapesttõl 250 km-re van – ebbõl 230 km autópálya. Bécstõl 210 km-re, Zágrábtól 120 km-re. A város életében jelentõs szerepet játszik az idegenforgalom.

  • Bécs, az osztrák fõváros

    Bécs, a hangulatok városa. Megtalálható itt a szecessziós és barokk építészet, a komolyzene és a diszkó zene, a keringõ és a kávéház, tehát minden, ami a modern és régi Bécset a legjobban jellemzi.

    Szokás a zene fõvárosának, Közép-Európa kulturális központjának is nevezni. Hozzáteszem, teljes joggal, hiszen nem kisebb nevek alkottak itt, mint az ez évben ünnepelt zeneszerzõ, W. A. Mozart és kortársai: Beethoven és Haydn.

  • Hamburg - Kikötõi romantika

    Az utazót legelõször Hamburg vibráló kikötõi forgataga nyûgözi le, amely annyira más, mint a déli tengereken. Az Elbán impozáns óceánjárók, elképesztõ méretû teherhajók várakoznak, hogy rövid pihenõ után újra kifussanak az Északi-tengerre. Európa második legnagyobb kikötõjében a világ minden tájáról odasereglett tengerészek ezrei fordulnak meg, a világhírû szórakozónegyed, St. Pauli törzsközönségét is õk alkotják. Hamburgban több hidat találunk, mint Velencében, Londonban és Amszterdamban együttvéve. Ezekbõl néhány az Alster tavon ível át.

  • Világörökségünk: Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta

    A Hortobágyon keresztül utazó avatatlan látogatónak a végeláthatatlan füves puszta láttán az az elsõ benyomása, hogy gyakorlatilag talán nincs itt semmi, csak a végtelen horizont.

    A tekintetet is csak ritkán akasztja meg egy gémeskút, csárda vagy tanya, kisebb fa- vagy bokorcsoport. A Hortobágy egy olyan, a pásztorközösségek által megmûvelt kultúrtáj, mely az ember és a természet kétezer éves, hagyományos és kíméletes földhasználaton alapuló, harmonikus együttmûködésének kiemelkedõ példája.

  • A legnagyobb vidéki ötcsillagos hotel

    A legmagasabb színvonalú, öt csillaggal jelzett szállodák eloszlása meglehetõsen egyenlõtlen Magyarországon. A legtöbb Budapesten található, de még ott is furcsa módon, egy kerületben öt, s egymás tõszomszédságában kettõ is mûködik. Vidéken csak néhány. Közülük a legnagyobb nemrég kezdte meg mûködését Debrecenben a város legszebb helyén, a Nagyerdõ kapujában. Amikor Szûcs Jánost, a Hotel Divinus igazgatóját arról kérdeztük, nem túl merész-e az ország gyengébb vásárlóerejû felében lévõ cívisvárosban ötcsillagos hotelt nyitni, határozott nemmel válaszolt.

  • Kefalonia

    A szigeten sajátos kultúra alakult ki, melyre hatással volt földrajzi fekvése, a nyugati hódítók hatása, ötvözõdve annak görög voltával és a bizánci hagyományokkal, mely kultúra a szigetet ért természeti csapások ellenére változatlanul fennmaradt. Ezt az örökséget tükrözik a hagyományos búcsúk és vigasságok, szerenádok és áriák, a harangtornyok és épületek architektúrája, a költészet és a népnyelv. A kefaloniaiak jeleskedtek az irodalom, a tudományok és mûvészetek területén. A történelembe, mint különc , szatáirára hajlamos, heves vérmérsékletû, szabadságszeretõ, az ismeretlen...

  • Acapulco és a Pie de la Cuesta

    A nyugati parti kis halászfalu csak négy évtizede ébredt Csipkerózsika-álmából. Óriási fejlõdését mutatja az óceánparti szállodasor és a szórakoztatónegyed, ahol mindenki megtalálja az igényének és pénztárcájának megfelelõt. A kontinens nyugati oldalán levõ gyönyörû öböl már évtizedek óta az amerikai és az európai turisták legkedveltebb úti célja. Közkedveltségét éttermeivel, hangulatos bárjaival, rengeteg programlehetõségével és persze ez egzotikus környezettel és a kellemesen hullámzó tengerrel vívta ki magának a népszerû üdülõhely.

  • Milánó

    Lombardia tartomány székhelye elsõ látásra inkább egy modern európai nagyvárosra, mintsem történelmi emlékekben dúskáló olasz városra emlékeztet. Aki szép idõben, repülõgépen, az Alpok és az északi tavak dombvidékei felõl érkezik Lombardia központjába, az alatta elterülõ festõi táj láttán talán nem sejti, hogy nem egy szívet melengetõ, hangulatos olasz városba érkezik, hanem a kapitalizmus és individualizmus egyik európai fellegvárába. Autóval közeledve hamarabb megsejtünk valamit.

  • Elvarázsolt palota nyílt Diana hercegnõ egykori otthonában

    "Elvarázsolt palota" néven új turistacsalogató látványosság várja a Londonba látogatókat a néhai Diana walesi hercegnõ otthonában, a Kensington Palotában. A mai interaktív korban már nem elég, ha egy fenséges királyi rezidencia kínálata fényûzõ mûalkotásokból, méltóságteljes ebédlõtermekbõl és kötéllel elkerített trónokból áll, ezért a Kensington Palotába megálmodott kiállítás kurátorai a divat, a performance mûvészete és egy kicsit az Alíz csodaországban ihlette fantáziavilággal jelenítik meg az egykor itt élt hét hercegnõ életét.

  • Szingapúr

    Szingapúr különleges hely. Figyelemre méltóan jól mûködik minden, hatékony és jól szervezett a társadalmi és a gazdasági élet, ugyanakkor az embereknek lehetõségük van arra, hogy gátlásoktól mentesen élvezzék az életet. Szingapúrban minden látogatónak azonnal feltûnik a hihetetlen modernség. A csúcstechnológia az élet minden pillanatában érezhetõ - de a hétköznapi és ünnepi szokásokban egyaránt érezhetõk az évszázados hagyományok.

  • Túrák Tihanyban

    Az aranyszõrû kecskéket legeltetõ királylány mondája Tihany riadó leányáról szóló Csokonai-vers, vagy Gyulaffy László végvári kapitány tetteirõl szóló történelmi híradások ugyanarra a tájra csábítanak bennünket, mint a téli ruhák között megbújó, "molyûzõ" levendulás zsákocska. Ez a hely a Tihanyi-félsziget, mely a Balaton északi partján mintegy 4 km-re nyúlik be a tó vízébe. Hagyjuk otthon az autót, és utazzunk vonattal Balatonfüredig.

  • Athén a Görög fõváros

    A görög fõváros történelmi emlékeivel és megszámlálhatatlanul sok üzletével és szórakozóhelyével egyszerre romantikus és modern. Ugyanúgy megtalálhatók itt a zsúfolt utcák és terek, ezer színû kirakatok, mint a kis szûk sikátorok. Az igazi, nyüzsgõ metropoliszban számos kávéház, étterem, pub, taverna és kocsma várja a látogatókat. Éjszaka sem áll meg az élet, amikor diszkók, bárok és night klubok sokasága közül válogathatunk.

    Athén éghajlata általában meleg, a látogatókat állandó napfény fogadja. A téli átlaghõmérséklet is 14 C körül alakul.

  • Ciprus

    Ciprus a szépség szigete és az éles kontrasztok országa. Az aranyló, napsütötte tengerparti strandok után hûvös, fenyvesekkel borított hegyvidéki területek tárulnak a látogató szeme elé, a békés, idõtlenséget sugárzó kis falvak gyökeres ellentétben állnak a modern, kozmopolita nagyvárosokkal, a tengerparti luxushotelekbõl kiterjedt, érintetlen tájakra érkezik a látogató. Ciprus azonban mindenekelõtt a béke szigete.

  • Hydropolis: Újra az Egyesült Arab Emirátusokra figyel a világ

    Az Egyesült Arab Emirátusban már eddig is sok szálloda-csoda született.

    A Perzsa-öbölben - közel a híres pálmafa alakú szigetekhez - néhány hónapja adták át a Hydropolis névre keresztelt, Joachim Hauser német építész tervei alapján, 20 méterrel a víz alatt épült és a világ elsõ víz alatti szállodájaként mûködõ szállodakomplexumot. A szállodában 220 lakosztály található, benne egyetlen éjszaka 5500 dollárba kerül. A tenger aljába süllyesztett oszlopokra épült szállodát egy alagút köti össze a szárazfölddel, s a vendégek vonattal közelíthetik meg a bejáratot.

  • Fantasztikus üveg kilátó a Sunwapta-völgy fölött

    Fantasztikus üveg kilátó a  Sunwapta-völgy fölöttKanadában is van már sikoltozós üvegpatkó-kilátó. Itt épült meg a Glacier Skywalk nevű kilátó. 30 méterre lóg ki egy több mint 300 méter mély völgy fölé. Az U-alakú platform a Sunwapta-völgy fölött lebeg, ahonnan megcsodálható a Sziklás-hegység, a völgy, a gleccserek, és az állatvilág. Az üvegpadlón keresztül. Építése átszámítva 4,7 milliárd forintba került. A kilátó és a látogatócenter működése környezetbarát, az elektromos rendszereket napelemek táplálják. A Columbia jégmezőtől ingyenes sikló visz fel a kilátóhoz.

  • Nógrád megye

    Nógrád megye palóc-vidéke felejthetetlen kikapcsolódást nyújt mindazoknak, akik szabadságuk alatt a helyi hagyományokat közelebbrõl is meg szeretnék ismerni.

    Messze földön híres palóc vendégszeretet, helyben készített palóc ételek és italok, takaros palóc házak és szállások,… mindezek az Ön gondtalan pihenését szolgálják. Hollókõ Világörökségi helyszín, Nógrád megye egyik legkedveltebb turistacélpontja, ahol szervezett programokon ismerhetjük meg a palócok híres hagyományait.

  • Kalocsa

    Kalocsa igen régóta számít lakott területnek, a városban és környékén régészeti emlékek beszélnek errõl. A legrégebbi lelet egy i.sz. 300 körüli kelta település maradványait mutatja be. A honfoglaláskor a fejedelmi nemzetség szállásterülete lett.

    Államalapító Szent István király 1002 körül megalapította itt az ország második érsekségét, és elsõ érsekévé kinevezte Asztrik apátot, aki elhozta számára a pápától a koronát. Ez idõ tájt épült fel a mindenkori érsekek lakhelye, és a székesegyház, amely aztán a történelem viharainak köszönhetõen többször is újjáépült.

  • Grüetzi! Zürichi városkép

    Miért utazik az ember éppen Svájcba?

    Sokan nyaralni, hiszen ebben az országban minden megtalálható, havas hegyek, folyók, tavak és ugyanígy pálmafák. De nem csak természeti szépségekben bõvelkedik az ország, hanem több szempontból is sokszínû. A Svájci Államszövetség négy hivatalos nyelvvel büszkélkedik, francia, német, olasz és rétoromán területeket is találhatunk. Persze ez sem minden, hiszen rengeteg nyelvjárás van, így a Berndütsch illetve a Zürichdütsch.

  • Colonial Street: A Született Feleségek utcája Los Angelesben

    A Colonial Street 2005 óta a magyar képernyõkön is jelen van, amióta elkezdték vetíteni a Született Feleségek címû sorozatot.

    A kitalált Széplak (Fairview) városában, a Lila akác közben játszódó sorozat négy feleség életét követi nyomon, míg a háttérben több rejtély bontakozik ki, ami férjeiket, barátaikat és szomszédaikat érinti. A híres utca a Colonial Street az Universal Studió része, amely Los Angeles külvárosában található. A stúdióváros nagysága területileg egy magyar megyeszékhely nagyságával egyezik meg.

  • Fûre lépni ajánlatos? - tudósítás Londonból

    Bocsánatot kért tõlem egy autós, mikor átmentem a piroson. Nem intett be, nem ordibált durván, még dühös arcot sem vágott. Nem, ez nem Magyarországon történt, hanem Londonban, Európa legnagyobb fõvárosában. Honnan eredhet ez a nyugalom? Míg nálunk a televízióban sorra készítik a leleplezõ riportokat, egyesek hogyan vágják át a külföldieket; Angliában a turistákat inkább marasztalni próbálják, és újra meg újra visszacsábítani. Ha együtt látnak a kezedben térképet és az arcodon gondterheltséget, menthetetlenül meg fogja kérdezni valaki, miben segíthet.

  • Az Egyesült Államok (USA) síterepei

    Amerika a határtalan lehetőségek országa, és ez a sízésre is érvényesül, hiszen a Sziklás-hegységben és keleten az Appalache-ben egymást érik a jobbnál jobb síterepek.

    Amerikában, hasonlóan több nem európai országhoz nincsenek piros pályák, hanem zöld, kék illetve fekete jelölésűek a sípályák. Az amerikai sízés egyetlen hátránya talán az, hogy meglehetősen magasak a síbérletárak.

  • Kyoto

    Udvari költõk már a középkorban megénekelték Kyoto szépségét. Régi selyemfestmények tanúskodnak a zöld hegyek lábánál álló teapavilonokról, és elsárgult krónikák regélnek a japán császárokról, akik a 8. és a 9. század között pompás udvart tartottak Kyotóban, és bõkezûen támogatták a mûvészeteket. Nem volt még egy város a Felkelõ Nap országában, ahol akkoriban oly sok csodálatos mûkincs gyûlt volna össze, oly sok palota, díszkapu, sintoista szentély, Buddha-templom és...

  • Desing-os üdülõ a Mustaluoto szigeten

    A képeken egy finn üdülõház látható, amely elhelyezkedésével, egyszerûségével és tájba illeszkedõ formájával hívja fel magára a figyelmet. Illetve nem hívja, ezért jó.

    Az érdeklõdés felkeltésére most egy könnyen megjegyezhetõ kreditsor következik: a Villa Mecklin névre hallgató, Mustaluoto szigetén, Naantali város peremén álló épületet a finn Huttunen–Lipasti–Pakkanen Architects építészei tervezték egy 2004-ben elkövetett lékhorgászatot követõen.

  • Az átalakuló dublini dokknegyed

    Dublin sok látogatója a várost átszelõ Liffey folyót olyan kiindulópontnak használja, amely elvezet az ír fõváros központjában lévõ fõ turistahelyszínek irányába.

    Akik azonban a folyót követve tovább merészkednek a dublini kikötõig, egy új, modern Dublint is találnak a part mentén. Itt található a Daniel Libeskind tervezte Grand Canal színház, egy új konferenciacentrum, valamint a Google és a Facebook európai központja csakúgy, mint a U2 együttes volt stúdiója.

  • Szicília - Napfény, tengerpart, hegyek és füstölgõ vulkánkúpok

    Napfény, tengerpart, hegyek, füstölgõ vulkánkúpok, szûk sikátorokat árnyékoló száradó ruhák, barátságos emberek. A történelem és a kultúrák valószínûtlen katyvasza, észak és dél, kelet és nyugat találkapontja, ahol a maffiáról szóló közhelyeket egy perc alatt elfelejthetjük. Szicíliába menni nem a maffia miatt veszélyes, hanem azért, mert utána egész életünkben visszakívánkozunk. Ha azt mondjuk, Nápoly az igazi Dél-Olaszország, akkor mi az a további néhány száz kilométer, amely a várostól még visszavan Szicíliáig? A Toscana és a Mars bolygó keresztezõdésére hajazó táj elég meghökkentõ ahhoz, hogy csak a kompnál térjünk magunkhoz, megpillantva a hihetetlenül kék tengert és a szoros túlpartján derengõ szigetet.

  • Várna - Bizánci emlékek és tengerpart

    A Fekete-tenger bolgár partszakaszának egyik nagy kikötõvárosa és idegenforgalmi központja egy öbölben fekszik. Trákok alapították az i.e. VI. században, majd görög telepesek is lakták. Régi neve Odesszosz volt. Római kori mûemléke az i.e. II. században épült fürdõ maradványa, az ún.római torony. Érdemes megnézni az egykori görög település feltárt maradványait, és a domboldalban épült régi óvárost, ahol két kisebb, helyreállított, balkáni stílusú mûemlékház is látható. Régi templomai közül a XVII. században épült, félig a földbe süllyesztett Szv. Bogorodica (Miasszonyunk) ma templom-múzeum.

  • A nyugat-csehországi fürdõvárosok

    A régióban gyógyhatású ásványi források százai törnek a felszínre. Ezek közelében alakultak ki a híres fürdõvárosok – Karlsbad (Karlovy Vary), Marienbad (Mariánské Láznì), Franti¹kovy Láznì, Jáchymov, Láznì Kyn¾vart, és Konstantinovy Láznì.

    A történelem iránt érdeklõdõk számos várat és kastélyt kereshetnek fel a vidéken – például Beèov nad Teplout, Kyn¾vartot, Loketet és Seeberget (Ostroh).