rss
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

  • Isztambul: Európa és Ázsia határa

  • Paloták, mecsetek és kincstárak az egykori birodalmak székhelyén, két kontinens kapujában, ezer mûemlék és kebabsütõ között. Isztambul nemcsak egy másik kultúrába, de a múltba is bepillantást nyújt.

    Egyszer úgyis el kell menni Isztambulba! Ez a város annyi szállal kötõdik a magyar történelemhez, és bár egy külön világot alkot, mégis olyan mértékben része az európai történelemnek és kultúrának, hogy gyakorlatilag mûveletlenségnek számít, ha valaki egy bizonyos kor felett még sosem járt itt.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    De ettõl függetlenül Isztambul önmagában is egy csodálatos város, mind fekvése, mind építészete, mind pedig hangulata révén. Ráadásul tudtunk szerint ez az egyetlen város, amely egyszerre fekszik Európában és Ázsiában, és egyáltalán, egyszerre két kontinensen.
    Isztambul ugyanis nem csupán a gyönyörû Márvány-tenger partján fekszik, de egy tengerszoros - vagyis a Boszporusz és egy nagyon hosszúra nyúlt tengeröböl, az Aranyszarv is hozzájárul ahhoz, hogy bátran páratlanak nevezzük a látványt, amely a város bármely magasabb pontjáról elénk tárul.

    A fenti földrajzi lecke pedig azt is elárulja, hogy a régi Konstantinápoly alapvetõen három részre tagolható, vagyis az ázsiai területen található Üsküdárra, az Aranyszarvtól északra esõ Beyoglura és a régi városrészre, vagyis Eminönûre, illetve a szûkebb értelemben vett Sultanahmetre. A régi természetesen itt meglehetõsen relatív, hiszen bár Isztambul több negyede is egy modern nagyváros arcát mutatja, azt azért sosem lehet elfelejteni, hogy mégiscsak több letûnt birodalom központjában, egy jó 2600 éves, 9 és fél milliós metropoliszban járunk. Nem is csoda, hogy mi is csak nagy vonalakban tudjuk felvázolni, hogy itt mit érdemes megnézni, és mit lehet csinálni.

    Az ember természetesen Sultanahmetben kezdi, mert itt kis területre koncentrálva megtalálható az összes híres épület, amit érdemes és fontos megnézni, mint például a Topkapi szeráj, a Hagia Sofia, a két mecset és még sorolhatnánk. Csak erre a három csodára nyugodtan rászánhatunk egy egész napot, és akkor még nem is beszéltünk a híres és hátborzongató bizánci víztárolóról, a régészeti múzeumról és a Hippodromról. Szezonban persze mindenütt nagy a tömeg és érdemes korán nekivágni, a nemzetközi diákigazolvány pedig kivételesen tényleg igen komoly kedvezményeket biztosít, mindenképpen érdemes kiváltani. Nem árt odafigyelni, hogy például a Topkapi szeráj hatalmas komplexumában az igazán érdekes helyekre, mint a kincstár vagy a hárem sajnos külön jegyet kell váltani még a bejáratnál, de megéri! Elképesztõ mennyiségû kincs van itt felhalmozva, akár ékszerekben, akár a külön bemutatott szõnyeggyûjteményben, a fegyvertárban, de még a kínai porcelánokat vagy a világ minden tájáról összehordott ruhák között is.

    A Hagia Sofia - vagy törökösen Ayasofia - külön történet, hiszen 537-ben eredetileg keresztény templomnak építette Justinianus császár, de Konstantinápoly 1453-es eleste után hatalmas mecsetté alakították át - és egyszerûen gyönyörû. Érdemes idegenvezetõt fogadni, de ha sajnáljuk rá a pénzt, akkor nyugodtan csapódjunk egy nagyobb csoporthoz, akiknek már van egy vezetõjük. De aki igazi mecsetre vágyik, az látogasson el a Kék Mecsetre, amely a falait díszítõ csodálatos kék izmiti csempékrõl kapta a nevét, és építtetõje, I. Ahmed szultán szándéka szerint Mekka méltó vetélytársa. Bár mise közben nem látogatható, ha betartjuk a minden vallás templomára vonatkozó illemszabályokat, vagyis nem veszünk fel ujjatlan ruhát, rövidnadrágot vagy rövid szoknyát, ráadásul a cipõnket is levesszük, akkor a magányosan imádkozó, vagy csupán beszélgetõ hívõk között üldögélve egészen különös élményben részesülünk - igazi betekintést nyerünk egy másik kultúra mindennapjaiba. Hasonló betekintést nyújt a török életbe a világhírû bazár, a Kapali Carsi is, csak kevésbé spirituális szinten. Ráadásul itt a kevésbé igényes turisták hemzsegnek, mert igaz, hogy a hamis Lacoste pólók kora már lejárt, de van még bõven gagyi, amit rá lehet sózni a messzirõl jött emberekre. Õszintén szólva, bár a bazár több száz éves épülete valóban szép és a hátsó kis utcákban található drága régiségboltokban szép dolgokat is lehet kapni, a többi olyan, mint az itthoni kínai piacok kínálata, csak többet lehet alkudozni. Vásárolni különben is elsõsorban olyan finom török élelmiszereket érdemes, mint az édes halva, a fekete olajbogyó vagy a juhsajt és a helyi fûszerek, amelyekbõl aztán otthon is fõzhetünk valami törököset.

    Bár az ázsiai részen nagyon sok látnivaló nem akad, mégis érdemes nézni, ha másért nem, hát hogy elmondhassuk, hogy voltunk Ázsiában és hogy egy kicsit kompozzunk. A nagy behemót kompjáratok és a gyors kisebb hajók a város életének mindennapi életét képezik és nagyon kellemes és olcsó velük közlekedni. Aki viszont hagyományos módon akar átkelni az Aranyszarvon Beyogluba, az a Galata hídon menjen. Sietve tesszük hozzá, hogy maga a híd baromi ronda - hála egy komoly felújításnak -, mégis érdemes erre menni, mert nagy itt az élet. A régi városrész felöli hídfõnél egy nagy állatpiac található, az öböl partján a 17 kompállomás mellett számos büfé és a vízen ringatózó büféhajó körül tömörülnek a népek, számos utcai farmer-, parfüm- és óraárus mellett - aki közül senki sem árul eredetit -, míg a híd egész hosszában horgászok sorakoznak és furcsa módon rendre fognak is valamit - ami persze csak ritkán nagyobb egy ceruzaelemnél. Átérve a túlpartra aztán érdemes a pici kis alagúton, a Tünelen felmenni a felsõ városrészbe, ahol megnézhetjük a genovaiak által épített Galata tornyot. Aztán lehet korzózni a sétálóutcán egészen a modern Tasim térig, miközben jókat kajálhatunk, például a szokásos, de az itthoninál sokkal finomabb kebabot, vagy a remek sült tejbegrízt - de vásárolni kicsit drága errefelé.

    A legjobb dolog, amit Isztambulban csinálni lehet, az persze az evés. A török gyorsbüfék révén nagyjából ismerõs lehet a kínálat, csakhogy itt mindenbõl többféle van, minden jobb ízû és nagyobb adagokat adnak, jóval olcsóbban. Ráadásul, hála a Márvány-tengernek, bõven akad különlegesen finom halétel is, ami pedig az édességeket illeti: gyengébb idegzetûek be ne tegyék a lábukat egy török édességboltba! A több száz féle cukor, csoki, bonbon és cukrozott akármi ugyan a fogorvosok rémálma, de látványnak és ízre valóban elképesztõ. Kedvencünk mindenképpen a halva, akármilyen ízesítésben, kivéve a vaníliását! Aki pedig bulizni akar, az mindenképpen Beyogluba menjen., hogy Sultanahmet rendkívül hangulatos és a turistaszezonban a legtöbb youth hostel megnyitja a saját bárját, ahol más turistákkal lehet haverkodni, az igazi élet a Galata hídról a Taksim térhez vezetõ útvonal mentén zajlik, ahol párizsias hangulatban hajnalig mulatnak a fiatalok az utcákra kipakolt székeken. Mindenki nagy társaságban boldogan iszogatja az ánizsos rakit, a tömény konyakot, vagy a jó kis EFES sört - a buli mindig késõn kezdõdik és úgy hajnali háromig tart. És ha valaki még ennél is jobban akar bulizni, az menjen ki egy Galataseray meccsre!


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Veszélyes a hosszú utazás

    A hosszú távú utazás potenciálisan halált okozó vérrögök képzõdéséhez vezethet egyeseknél, a kockázat az utazás hosszával arányosan növekszik - állapította meg egy hétfõn közzétett tanulmány.

    Tizennégy korábbi vizsgálat elemzésével jutottak arra a kutatók, hogy az utazás mintegy háromszorosára növelte a mélyvénás trombózis esélyét, fõként a lábak vénáiban képzõdtek vérrögök. A mélyvénás trombózis igazi veszélye az, hogy a képzõdött rög elszabadulhat az érfalról, és az érrendszeren keresztül a vér elszállítja létfontosságú szervekig, így akár halálos tüdõembóliát okozhat.

  • Universal Studios Hollywood - Ezt Önnek is látnia kell!

    Ez Hollywood szíve, a szórakoztatás Meccája, ahol az álmok valóra válnak. A mozi készítés világában a filmek varázslatosan életre kelnek és bennük Te játszod a fõszerepet. A kamera másik oldaláról megismerheted a filmkészítés titkait, részese lehetsz lélegzetelállító kalandoknak és szemkápráztató trükköknek. Ehhez hasonló szavakkal köszöntik a mit sem sejtõ látogatókat a hollywoodi Universal Studios-ban. A látvány, a díszleteklenyûgözõk, mintha egy másik világban járnánk.

  • Dél-Afrika egzotikus varázsa

    Dél-Afrika az utóbbi években az egyik legjelentõsebb fogadó országa lett a nemzetközi turizmusnak. Ehhez hozzájárultak a jó szállodák, a kiváló infrastruktúra, a kellemes éghajlat, a barátságos emberek, a megfizethetõ árak és a látnivalók sokasága: a csodálatos tájak, a nemzeti parkok hihetetlenül gazdag állatvilága, a különleges vegetáció, az õslakosság egzotikus kultúrája, a történelmi emlékek bõsége és a gyönyörû városok szebbnél szebb épületei. E sokféleség és az itt élõ emberek legkülönfélébb bõrszíne és származása miatt szokták Dél-Afrikát szivárványországnak nevezni.

  • Extrém szálláshely Svájcban

    A svájci Wallis régióban található Chablais-Portes du Soleilben egy elegáns sátortábor várja a síelõket. A Whitepod cég által kialakított bolondos szálláshely közvetlenül a Villars-Gryon síterület közepén található. A szálláshelyeket építtetõ, ökoturizmus terén tevékeny cég kizárólag újrafelhasználható anyagokból építette és rendezte be a fa talapzaton álló sátrakat; többek között fatüzelésû kályha és petróleumlámpa teszi hangulatossá a belsõ teret. A sátrakban megszálló vendégek a síelésen túl a hótalpas túrázást, jégfalmászást és...

  • Közlekedési információk: Párizs

    A párizsi közlekedési vállalat (RATP) 1949-ben a francia fõvárosi és a Párizs környéki régió tömegközlekedését ellátó, két állami vállalat összevonásából jött létre azzal a céllal, hogy egységesen irányítsa Párizs és agglomerációjának föld alatti és föld feletti tömegközlekedését, amelyet 1944-ig magáncégek biztosítottak.

    Az RATP elnökét a miniszterelnök nevezi ki. Az RATP-t egy külön szervezet, az egyéb közlekedési cégeket is dotáló, állami tulajdonú Párizs környéki Ile-de-France régió közlekedési szervezete (STIF) szubvencionálja.

  • Az Aggteleki Nemzeti Park

    Az Aggteleki Nemzeti ParkA nemzeti park a Sajó és a Hernád folyó között, 20 170 hektár területen helyezkedik el az Aggteleki-karszton, a Gömör–Tornai-karszt magyarországi részén. 1962-ben a karszt területén található összes barlang természetvédelmi oltalom alá került az 1961. évi 18. számú, természetvédelemről szóló törvényerejű rendelet eredményeképpen. 1979-ben az UNESCO a tájvédelmi körzetet bioszféra-rezervátummá nyilvánították, s két magterületet jelölt ki a Haragistya, valamint a Nagyoldal térségében.

  • Gaudí nyomában

    A spanyolok azt mondják, Barcelona a legdélibb észak-európai város. Tény: az andalúziai fiestának és sziesztának se híre, se hamva. Spanyolország legkozmopolitább városa sok jelzõt kiérdemelt már. Ipari nagyváros, ugyanakkor csillogóan elegáns és divatos: sikk végigsétálni a La Ramblán, a széles, árnyas sétálóutcán, ahol mindenki megfordul, aki számít. Talán a leggazdagabb város az Ibériai-félszigeten, ez persze az árakban is megmutatkozik. A kereslet mégis nagy: a legtöbb külföldi ide, és nem Madridba vagy Andalúziába látogat.

  • Földalatti szakácsok: gerillaéttermek Londonban

    A vendégek ülnek az étteremben és tudják, hol alszik a szakács. Azt is tudják, hogy néz ki a fürdõszobája, milyen könyvek hevernek az éjjeliszekrényén, és hogy az illemhelyen egy mûanyag Madonna villog.A vendégek egy londoni "underground" étteremben vannak, ahol magánemberek fõznek otthon idegeneknek.

    Egészen titokban, egy kicsit a törvényen túl, és mindenekelõtt elõre bejelentve. A brit fõvárosban már több mint tíz ilyen "pop-up" étterem mûködik, és egyre több nyílik.

  • Bangkok, Délkelet-Ázsia legnépszerûbb városa

    Bangkok Thaiföld legnagyobb városa, fõvárosa és legfõbb kikötõje, kulturális, oktatási, politikai és gazdasági központja - az egyetlen metropolisz az országban. Bangkok népessége eléri a kilencmillió fõt, éghajlata forró, párás, egész évben 26-31 fok között mozog a hõmérséklet. Lakossága nagyrészt az õshonos thaiakból áll, ezenkívül nagyszámú kínai, indiai, arab, maláj és európai populáció létezik. A helyiek kedvesek és készségesek az idelátogató turistákhoz, hiszen Délkelet-Ázsia egyik legnépszerûbb célpontja a város.

  • Málta az álom és valóság szigete

    Málta a világ egyik apró területû országa, a Földközi-tenger szívében található Szicília és Tunézia között. Területe mindössze 316 négyzetkilométer. Öt szigetbõl áll: a legnagyobbnak Málta a neve, ezen kívül laknak még Gozón és Cominón. Igaz, az utóbbin mindössze heten. Két lakatlan sziget tartozik még az országhoz: Cominotto és Filfa.A szigetekre nemcsak a napfürdõzésre vágyóknak érdemes ellátogatniuk, hanem azoknak is, akik az aktív pihenést részesítik elõnyben. Máltán és Gozón lépten-nyomon a régmúlt idõk emlékeire bukkanunk: az egyiptomi piramisoknál is régebbi templomromok, középkori városok, hatalmas katedrálisok õrzik az évezredek nyomait.

  • Tanzánia

    Afrika keleti részén, az Indiai-óceánnal határosan, Kenya és Mozambik között fekszik. Síkságaival, tavaival, hegyeivel, keskeny, alacsonyan fekvő partszakaszaival Tanzánia a legnagyobb kelet-afrikai ország. Az ország legnagyobb területe fennsík, a többi félsivatag és szavanna. A legmagasabb hegyek - a 4556 méteres Meru és az 5895 méteres Kilimanjaro - északkeleten, a kenyai határ mentén húzódnak. Tanzánia hatalmas, nyílt síkságain az ember nagyon-nagyon kicsinek érzi magát. Sehol máshol a Földön nem látható ennyi állat, melyek szemlélését megkönnyítik a Tanzániára jellemző síkságok.

  • Trinidad és Tobago

    Színpompás kosztümök és a steel bandek forró calypsoritmusai - ez a "mas", a trinidadi karnevál. Igencsak különbözõ ez a két sziget: Tobago csendes, elhagyatott; a kereken 30 kilométerre délebbre fekvõ Trinidad viszont izgalmas és harsány, messze földön híres "carnival"-jával, calypsozenekaraival, dübörgõ steel band-jeivel - ezekben a zenekarokban gyakran több mint 20 fémdobot vernek.

  • Hangversenyek a cseppkõbarlangban - A gyógyturizmust is szolgálja a nemzeti park

    A tucatnyi barlangtúra mellett, amelyek diákcsoportok számára ráadásul kedvezményesek, kulturális programokat, például föld alatti hangversenyt, valamint gyógykúrát is hirdet az Aggteleki Nemzeti Park. A nyáron pedig egy barnamedve és annak idén született bocsa bukkant fel a területükön.

    Az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója, Salamon Gábor harminc éve került ide az Alföldrõl úgy, hogy biológus egyetemi hallgató korában barlangásznak hívogatták, s beleszeretett ebbe a vidékbe.

  • Az utazás nem csak ma veszélyes, régen is az volt

    Nem csak a száguldó autók vagy repülõgépek jelentenek veszélyt az utazókra, már ötszáz évvel ezelõtt is ugyanolyan veszélyes volt útra kelni, mint manapság. Brit kutatók a Sussex grófságban 1485 és 1688 között bekövetkezett baleseti halálozásokat vizsgálták.

    A vezetõ halálok a vízbefúlás volt (38%), ezt követte a valamely tárgytól elszenvedett ütés (25%), majd a lóról vagy kocsiról való leesés (14%). További esések tették ki a balesetek 9%-át, a puskagolyó vagy nyílvesszõ általi halál az összes eset 6%-a volt, és 1% volt az égési sérült. Az áldozatok közül hatan voltak részegek a baleset bekövetkeztekor.

  • Madeira, a csoda

    A sziget nem igazán a strandolók paradicsoma, mivel sok helyen meredek vagy éppen kavicsos a part, de azért akadnak igen ötletes megoldások: Calheta mesterségesen kialakított homokos partja vagy Porto Moniz lávamedencéi. Egy pici természetes-homokos öble is van Madeirának, Canical közelében a Prainha nevezetû strand. Ennek közelében található a Szent Lõrinc fok, ahol a kopár sziklákon túrázhat az ember, a kilátás természetesen errefelé is fantasztikus.

  • Erdély látnivalói

    Erdély látnivalóiA magyar állampolgárok évente több mint egymillió alkalommal keresik fel, viszont ennél jóval kisebb azoknak az aránya, akik turistaként jönnek a régióba. Számottevő még a nyugat-európai turisták száma is. Románia világörökségi helyszínei közül Erdély területén találhatók a következők: Erdély erődtemplomos falvai, Dák erődítmények, Segesvár történelmi központja, illetve Máramaros fatemplomai. Ha Erdélybe látogat valaki, hirtelen el sem tudja dönteni merre induljon, annyi látnivaló van, amiket nem szabad kihagyni.

  • A Dán királyság

    A Dán Királyság a legkisebb skandináv ország, lakói azonban nem éreznek sem elszigeteltséget, sem bezártságot. A dánok nyitottak a világra, és a látogatóikkal is barátságosak, közvetlenek. Szeretnek enni, inni és semmi rossznak nem elrontói.

    Bornholm, Dánia egyik legnépszerûbb szigetét, valahol az Északi-fok magasságában képzeljük el. Pedig évrõl évre csak Németországból több mint 100 000 vendég érkezik erre a közkedvelt nyaralószigetre a kék ég, a napfény és a parti föveny kedvéért, melynek olyan finom a homokja, hogy valaha ezt használták a homokórákhoz.

  • Edinburgh

    Itt keresztezik egymást a skót és az angol történelem útjai. Hegyek és tenger, meredek szirtek és egy olyan égbolt, melynek drámaiságát a képzelet sem tudja túlszárnyalni. Robert Louis Stevenson, Edinburgh híres szülötte így vallott szülõvárosáról: "Érthetetlen, hogy ez a meghökkentõ látvány nem színpadi díszlet, hanem egy mindennapi életét élõ város képe." Edinburgh - a Világörökség része és nevezetes fesztiválváros - valóban mesterien érvényesíti adottságait, és nem csak a költõket lepi meg "színpadi díszlet megjelenésével".

  • Malaga - Picasso városa

    A spanyol Costa del Sol, vagyis Napospart fõvárosát látványosságain kívül leghíresebb szülötte, egy bizonyos Pablo Picasso is megismertette a világgal. Ma emlékét kiállítóhelyeken és házain kívül a repülõtér neve õrzi. Malaga azonban Spanyolország egyik legfontosabb kereskedelmi kikötõje is. A vidék gazdagságát jelzi az itt található szálláshelyek magas színvonala. A part mentén húzódó szállodasorban zömében a 3-5 csillagos kategória dominál, és az éttermek, szórakoztatóközpontok is szívesen látják a tehetõsebb rétegeket. Fõleg az angolok kaptak rá a mindig napos és zöldellõ golfpályákkal tarkított vidékre, de az elmúlt években egyre több magyar szót is hallani errefelé.

  • Rekord Japánban: több mint 4,33 millió vendég fél év alatt

    Tokió - 4 millió 330 ezer külföldi érkezett Japánba az év elsõ hat hónapjában, több mint 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban, ami új rekordot jelent - közölte a japán országos turisztikai szervezet.

    Elõször fordult elõ, hogy januártól június végéig több mint négymillió látogató - üzletember és turista - kereste fel a Felkelõ Nap országát. A sikerben nagy szerepe volt a külföldön megrendezett Japán promóciónak is.

  • Hurghada, El Gouna, Luxor, Karnak - Egyiptom varázslatos vidékei

    Egyiptom egyik legszebb üdülőhelye a Vöröstenger partján, a fővárostól körülbelül 500 km-re délkeletre fekszik Hurghada. A kristálytiszta tengerpartot finomhomokkal borított hosszú strandok szegélyezik, sok helyen találhatóak korallzátonyok, amelyek víz alatti szépsége elkápráztatja a búvárkodás szerelmeseit. A tenger vizének hőmérséklete ritkán csökken 22 C° alá, így ideális feltételeket biztosít az üdülni vágyók számára.

  • Kalocsa, a paprika hazája

    Budapesttõl 120 km-re délre, a Dunától mintegy 5 km-re fekszik ezeréves katolikus városunk, a 18.500 lakosú Kalocsa. A Duna-Tisza köze legrégebbi városának legfontosabb, legmeghatározóbb építészeti remekei az egyházhoz kapcsolódnak.

    Az elsõ székesegyházát államalapító királyunk, Szent István építtette, aki megkeresztelkedésével elsõként ismerte el, vette fel, majd terjesztette el népe körében a keresztény vallást. Elsõ érseke Asztrik apát lett, aki elhozta a pápától kapott koronát Magyarországra.

  • Amerikai paradicsom

    A hetvenes-nyolcvanas évekig a legunalmasabb államnak tartották az Egyesült Államokon belül, hiszen szinte csak nyugdíjasok lakták. Az évezred végére azonban nagyon is megváltozott a kép: ma már a legvonzóbb hely, elsõsorban a legfiatalabbak számára.

    Az idegenforgalmi csábítás trükkjeinek töménysége megdöbbentõ. A legcsekélyebb apróságra is figyelve szerveznek meg mindent, ami a vendég tökéletes elkábításához szükséges. Leírhatatlanul sok, hihetetlen méretû attrakció várja Floridában az odalátogatókat.

  • Sanghaj - A Kelet Gyöngyszeme

    Vannak városok, melyek az emberiség története során egy cseppet sem veszítettek fontosságukból. Sanghaj éppen ilyen: mindig a középpontban volt.

    A Kelet varázslatos világa sok utazót csábított már Kínába. Legtöbbjük hónapokat töltött el Ázsia szívében, rizsföldek között, a mozdulatlan idõ ölelésében.

    Sanghaj a tengerre épült, mégis hatalmas területen fekszik, mégis jól körülhatárolható belvárosa van, ahová az európai embernek mindenképpen érdemes elmennie.

  • Vác

    Egy várost, ugyanúgy, mint egy embert a múltja, jelene és jövõje minõsít. Így van ez Vácott, ebben a több mint ezer éves kisvárosban is.

    Vác múltját kedvezõ földrajzi fekvése, a dunai hajózás lehetõsége, valamint a négy irányba mutató útkeresztezõdés létrejötte (Bécs, Krakkó, Kijev és Belgrád felé) alapozta meg. Nemcsak nemzetközi utak csomópontjaként, hanem kapuvárosként is definiálhatjuk, ahol a sokfelõl ide irányuló forgalom terelõdött rá a város akkori egyetlen átvezetõ útjára, a mai Budapesti fõútra.

  • A Keopsz-piramis titkai

    A gízai Nagy Piramis, más néven Keopsz-piramis titkait 4500 éve kutatják kincsvadászok és régészek, de vannak olyan rejtett járatok az õsi egyiptomi építményben, amelyek máig õrzik titkaikat.

    A Leeds egyetem régészei most egy speciálisan kialakított robottal próbálják felderíteni, mi lehet azokban az aknákban, ahová több ezer éve nem tekintett be senki. A piramis mélyén két kisebb szoba található, ezeket a király fülkéjének, illetve a királynõ fülkéjének nevezték el a régészek.

  • Szeged és a Dóm

    A Dóm tér méretét tekintve megegyezik a velencei Szent Márk tér méretével, 12.000 négyzetméter. Ez a tér ad otthont a nemzetközi jelentõségû Szegedi Szabadtéri Játékoknak, mely elôször 1931-ban került megrendezésre. Az észak-európai stílusú, vörös téglás egységes épületek árkádjai alatt látható a Nemzeti emlékcsarnok (Pantheon), mely Klebelsberg Kunónak, az elsõ magyar vallás- és közoktatásügyi miniszternek köszönheti születését és a magyar történelem, irodalom, mûvészet és természettudomány kimagasló személyiségeinek szobrait, dombormûveit tartalmazza.

  • Moszkva és London a világ legdrágább városai

    Immár második éve Moszkva számít a legdrágább európai városnak, legalábbis a svájci Mercer tanácsadó cég felmérése szerint. Az orosz fõvárost a hagyományosan drága London követi, amely egy év alatt három helyet ugrott elõre. Az elsõ tízben még négy európai város található, Koppenhága, Genf, Zürich és Oslo mellé csak japán települések és Hong Kong fért be. Az elsõsorban a külföldiek szemszögébõl készített felmérés alapján Európa a világ legdrágább régiója, hiszen a TOP 50-ben harminc európai város szerepel, közülük Milánó a 11., Szentpétervár a 12., Párizs a 13., Dublin a 16. és Róma a 18. helyet foglalja el.

  • Jamaika - a sokarcú ország

    Alig van sokarcúbb ország a Földön, mint Jamaica. Rastafarik bukkannak fel hosszú, befont hajjal, a levegõben ganja (marihuána) szaga terjeng. Bennünk dobog a reggae szívet-lábat megmozgató ritmusa. Vannak napfényes strandok és hûs, buja, zöld trópusi erdõkkel borított hegyek. De vannak nyomornegyedek is, tele veszélyekkel "bad boy"-okkal, kisebb-nagyobb gonosztevõkkel; de aki nem csupán egy szép, homokos strandra vágyik, felejthetetlen élményeket szerezhet Jamaicában.

  • Las Vegas - A világ szórakoztató központja

    Las Vegas - A világ szórakoztató központjaAz amerikai Nevada állam legnépesebb városa, Clark megye székhelye, és egyben a világ egyik legnagyobb szórakoztatási, bevásárlási és szerencsejáték-központja. Mint ahogy beceneve („A világ szórakoztató központja”) is jelzi, a város otthont ad rengeteg kaszinónak, és ehhez kapcsolódó szórakoztatási egységnek. Jelenleg az Amerikai Egyesült Államok 28. legnépesebb városa, mintegy 599 087 becsült lakossal, de elővárosaival együtt a Las Vegas-i agglomerációs körzetnek, amely egész Clark megyét magába foglalja, 1 986 146 lakója van.

bohócdoktor vizit szja 1%