rss
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

  • Világörökségünk: Hollókõ ófalu és táji környezete

  • A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsõként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókõt vette fel a Világörökségi Listára.

    A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentõségnek Hollókõ azzal tett - és tesz - eleget, hogy a XVII-XVIII. században kialakított falu a hagyományos településforma, a tradicionális építészet és a XX. századi mezõgazdasági forradalmat megelõzõ falusi élet páratlan példája, melyet sikerült eredeti állapotában megõrizni.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    Hollókõ szelíd és harmonikus szimbiózisban fejlõdött a természettel és napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élõ, lakott település, melynek hagyományõrzõ lakói az épületek egy részét jelenleg is rendeltetésszerûen használják.

    A falu története a XIII. századig nyúlik vissza, mivel a tatárjárás után épült fel a Szár-hegyen a vár. A sziklára épített erõdítményhez egy réges-régi legenda fûzõdik, mely a helyiek szerint a település nevére is magyarázatot ad. Történt egyszer, hogy bizonyos Kacsics András - a XII. századtól ténylegesen a Kacsics nemzetség tagjai voltak ezen a területen a földesurak - elrabolta a szomszédos földesúr szépséges asszonyát, s épülõ várába zárta. Az asszony dajkája azonban, aki "mellékállásban" boszorkány volt, szövetkezett az ördöggel, és rávette ot, hogy fiai változzanak hollóvá, és az asszonyt körülvevõ erõdítményt kõrõl kõre lebontva szabadítsák ki õt. A hollófiak így is tettek, ám - becsületükre legyen mondva - nem szórták csak úgy szerteszét a köveket, hanem egy közeli bazaltsziklán új várat raktak belõlük. Ez lett aztán Hollókõ vára.

    Mivel a korabeli oklevelek jobbára csak a várat említik, a faluról a középkorból pusztán az a tény ismert, hogy már a XIV. század elsõ felében egyházas hely volt. A török hódoltság idején sok más településhez hasonlóan Hollókõ is elnéptelenedett: 1715-ben mindössze három adóköteles háztartásról szólnak a vármegyei összeírások. Újratelepítése viszont hamarosan megtörténhetett, hiszen 1720-ban már nemes községként szerepelt a nyilvántartásban (ez azt jelentette, hogy lakói mentesültek az adófizetés kötelezettsége alól). A környék kedvezõtlen termõhelyi adottságai miatt hosszú idõre megrekedt a település fejlõdése.

    A településen többször pusztított tûzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetõvel fedték, a szabad tûzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellõztettek. Az 1909-es nagy tûzvész jelentette a fordulópontot: az immár vályogfalú házakat kõalapra emelték, és szarufás tetõszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, megõrizve eredeti formájukat. A mind a századelõ hangulatát, mind az õsi palóc népi építészeti stílus emlékeit magán viselõ Ófalu 1911-re nyerte el mai arculatát.

    Hollókõ a régiót jellemzõ, egyutcás falutípust képvisel, melynek alapstruktúráját a központi útra merõlegesen, keskeny szalagtelkeken elhelyezkedõ házak kettõs vonala jelenti. A palóc településeken a nagycsaládok szokás szerint egyetlen telekre építkeztek, és a család létszámának növekedésével az utcára nézõ elsõ ház mögött egyszerûen egy újat emeltek. A falu központjában, a domb tetején kialakított "szigeten" áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásból építettek. Az épület kivételesen jó állapota és egyszerûségébõl fakadó szépsége miatt valóságos kis ékkõ.

    A ma nem egészen 400 lelket számláló település közepén elhelyezkedõ mûemlékcsoport összesen 67 védett épületet foglal magába - ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetõs parasztházak, melyek homlokfalát az utca és az udvar felõl is áttört faragással díszített faoszlopos, deszkamellvédes tornácok ("hambitusok") szegélyezik. A hagyományos palóc házak többnyire három helyiségbõl állnak: a tornácról közvetlenül a pitvarba, azaz a konyhába lépett az érkezõ, ahonnan az utcafront felé a tisztaszoba nyílt, melyet a ház ura lakott családjával, hátrafelé pedig az éléskamra, melyben a gabonát tárolták, és ez volt az idõsek hálóhelye is.

    A falu lakói - 70 százalékuk nyugdíjas, az átlagéletkor 50 év felett van - a hollókoi hagyományok túlnyomó részét ma is gyakorolják. Ünnepi alkalmakkor (melyek közül a falu számára legfontosabb a húsvéti ünnepségek sorozata) ismét felöltik kézzel szõtt és hímzett népviseletüket. A tradicionális nõi öltözék a tarka színû szoknya, mely alatt munkához általában csak kettõ, nagyobb ünnepeken viszont akár 20 alsószoknyát is viseltek. A fehér vászon ingváll fölé színes - az ünnepi viselethez gazdagon hímzett - "lajbit" öltöttek, de a palóc lányok és asszonyok legszembetûnõbb ékessége a színes szalagokkal, gyöngybefûzéssel készített fõkötõ volt.

    Hollókõ tehát mindmáig a múlt egy eredeti állapotában megõrzött szelete, és ez legértékesebb kulturális kincseink közé emeli. Kicsi és nagy, idõs és fiatal számára egyaránt tanulságos, emlékezetes ellátogatni a kis palóc faluba.




  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Utazás egy másik Irakba

    Újra feltûnnek a nyugati tévécsatornákon az iraki országimázs filmek és reklámhirdetések, amelyben egy "másik Irakról" igyekeznek meggyõzni a turistákat. A "The Other Iraq" nevû, az Egyesült Államokban futó kampány tulajdonképpen az északi kurd területek biztonságát és szépségét hivatott megismertetni a világgal. Életképes ötleteink vannak - mondta Nimrud Youkhana, kurd idegenforgalmi miniszter, aki az új intézményben 417 alkalmazottal a nemzetközi kapcsolatok erõsítésén fáradozik.

  • Washington, a mókusok városa

    Washington - Washington lakói közül van, aki gyûlöli, mások imádják õket. A nagy többség valószínûleg közömbös irántuk, pedig mindenhol jelen vannak. Az amerikai fõváros egyik jelképérõl, a szürke mókusról van szó, amelybõl száz éve még csak néhány cikázott a parkokban.

    Washingtont ma már nem lehet elképzelni nélkülük. Az elõvárosokban és a belvárosban, a bevásárlóközpontoknál, még a Fehér Ház kertjében és a kongresszus körüli fákon is szaladgálnak.

  • Mezõkövesd, a Matyó fõváros

    A Matyóföld fõvárosa, Budapesttõl 130 km-re az M3-as autópálya mentén, a Bükk-hegység és az Alföld találkozásánál található hangulatos város. Hírnevét a világhírû „matyó” népmûvészeti hagyományainak és a határainkon túl is jól ismert Zsóry Gyógy –és Strandfürdõjének köszönheti.

    Az új Matyó Múzeumban a látogató többek közt a három matyó település – Mezõkövesd, Tard, Szentistván – viseleteit, lakodalmas menetet, 3 osztatú matyó ház berendezsését csodálhatja meg. Közelében az impozáns Szent László templomban városunk szülöttjének, Takács Istvánnak a freskóiban gyönyörködhet a látogató.

  • Vonyarcvashegy

    A község a Balatont a Keszthelyi-hegységgel összekötõ lankás déli dombokra épült. A hegyközség jellegû település állandó lakosainak száma 1870 fõ. Az Árpád-kori Vonyarc község a török hódoltság idején megsemmisült.

    A XVII-XVIII. században visszatelepülõ lakosság jelentõs része a szõlõhegyekre települt. Vonyarc és Vashegy 1850-ben egyesült. Ekkor a lakosság fõleg szõlõmûveléssel és halászattal foglalkozott. A helyi kulturált fürdõéletet az 1930-ban alakult Fürdõegylet alapozta meg. A falu életének, fejlõdésének a hatvanas évek óta legfontosabb mozgatója az idegenforgalom.

  • Csodálatos, öreg Duna!

    Magyarország - Szeszélyes, de gyönyörû hazánk legnagyobb folyója, a Duna. Olykor árvízzel fenyegeti a partján élõket, legtöbbször viszont lustán hömpölyög a szikrázó napsütésben. Sokan szívesebben nyaralnak itt, mint akár a Balatonnál. Vannak, akik semmiért sem cserélnék el a fenséges folyót körülvevõ szépséges vidék látványát vagy azt a hangulatot, ami akkor tölti el az embert, ha beszívja a víz illatát. A Magyarországon áthaladó 417 kilométeres szakasz java részén nem ajánlatos a fürdõzés, de a sokkal szelídebb holtágak mentén bátran lehet pancsolni, horgászni.

  • A világ legjobb városának Kiotót választották meg

    A világ legjobb városának Kiotót választották megKiotót választották meg a világ legjobb városának, amely a rangsorban olyan kedvelt úti célokat utasított maga mögé, mint Bangkok, Isztambul, Barcelona vagy Róma. Az egykori császárváros, amely ősi templomairól és szentélyeiről ismert, méltán nyerte el az előkelő helyezést, hiszen nem kevesebb, mint 17 világörökségi helyszínnel büszkélkedhet. Emellett egy mai napig működő gésa negyed is megtalálható Japán egykori fővárosában. Kiotó ikonikus látványossága, a Fushimi Inari-Taisha szentély Japán legnépszerűbb látványossága díját nyerte el.

  • Karcag - A nagykunság fõvárosa

    Karcagon a „Nagykunság fõvárosában” huszonhárom-ezren élnek. A város alapítói, a térség benépesítõi a kunok voltak, akiket IV. Béla király telepített le itt a tatárjárás után.

    A kunok nomád életformájukat a XV. századtól feladták s megkezdõdött beolvadásuk a magyarságba. A régi kiváltságokból eredõ kun öntudat még napjainkban is él az itt élõk lelkében. Az egykori szokásokat eleveníti fel a kunkapitány-választás, a háromévenként megrendezett Kunok Világtalálkozója, ezeket erõsíti a meglévõ magyar-kazak sokoldalú kapcsolat is.

  • Földi paradicsom: Kanári-szigetek

    Földi paradicsom: Kanári-szigetekA szigetek összterülete 7500 km2. A turisztikai paradicsom két provinciára, tartományra oszlik. Las Palmas tartományhoz tartozik Lanzarote, Gran Canaria és Fuerteventura szigete, Santa Cruz de Tenerife tartományt Tenerife, La Palma, Gomera és Hierro alkotja. Minden sziget vulkanikus eredetű, érdekesség, hogy mindegyik közepén egy-egy vulkán magasodik. Ami először eszünkbe jut a Kanári szigetekről, az a szörfözés, napozás, fürdés és golfozás - ám ezen kívül számos más izgalmas élményt és látnivalót kínál nekünk ez a világ.

  • Tiszafüred a Tisza-tó fõvárosa

    Tiszafüred a Tisza-tó fõvárosa, a térség legnagyobb települése, a Tisza bal partján, a Hortobágy szélén fekszik, Budapesttõl 150, az M3-as autópályától 35 km-re. Ideális hely a csónakázni, horgászni, vadászni, nyugodt családi körben kikapcsolódni és pihenni vágyók, valamint a mozgásszervi gyógyulást keresõk számára.

    A Tisza-tó ezen területe igazi horgászparadicsom, kapitális harcsák, pontyok és csukák birodalma. Kenu- és motorcsónakos túra keretében tekinthetik meg az érdeklõdõk a ritka, védett növényeket és madarakat.

  • Debrecen, a napba öltözött város

    Debrecent a folyamatos megújulás jellemzi, arculata napjainkban is változik, a kor igényeihez igazodva fejlõdik a cívisváros. Igazi közösségi hellyé vált a sétálóövezetté alakított fõtér hangulatos szökõkútjaival, pihenésre csábító teraszaival, tartalmas kikapcsolódást nyújtó rendezvényeivel. Családi programok kedvelt helyszíne a Nagyerdõ, ahol fedett Mediterrán Élményfürdõ, 17 hektáros állatkert és vidámpark, csónakázó tó, valamint botanikus kert várja a látogatókat. Számos sport és kulturális rendezvénynek ad otthont a keleti régió legnagyobb rendezvénycsarnoka, a 8000 férõhelyes Fõnix Csarnok.

  • Szlovénia: szomszéd az Alpok lábainál

    A volt jugoszláv tagköztársaságok közül Szlovénia került ki a polgárháborús õrületbõl a legszerencsésebben.

    Az ország gazdag ásványi anyagokban, természeti értékekben, tengerpartja nyugodt, szép és kedvezõ árfekvésû. Nagyon sok városa magán viseli a Habsburg és a Velencei Birodalom jellegzetes jegyeit, ezért a turista a szlovén Alpokban járva Bajorországban érezheti magát. Szlovénia fõvárosa Ljubljana, ez a legnagyobb és legnépesebb városa. A történelemben mindig fontos szerepet töltött be. A Városi Múzeum római kori emlékeket és a római város, Emona, mérethû makettjét mutatja be.

  • Prága (Csehország)

    Csehország fõvárosát nem véletlenül tartják számon Európa legszebb városai között. Történelmi városrésze több mint 1100 éves múltjával, régi templomaival, kastélyaival, szûk, macskaköves utcáival, jellegzetes öreg házaival megragad minden idelátogatót.

    A fõváros az ország leghosszabb folyója, a Moldva két partján terül el. Öt részre osztható: a Hradcany (azaz a várnegyed), a Malá Strana (a XIII. századi Kisoldal), a Staré Mésto (a gótikus Óváros), a Josefov (korábbi zsidónegyed) és a Nové Méstro (a XIV. századi Újváros). A város legtöbb látnivalója itt található, és a területeket összekötõ Károly hídon.

  • Barbados: A barátságos paradicsom

    Barbados egy korall-sziget, amit a vulkáni tevékenység hozott a tengerfelszínre. A nyugati parton fehér homokos strandok nyúlnak végig a kékben és zöldben játszó tenger mellett.

    Korallzátonyok csipkézik a Barbados partvonalát, ezzel kitûnõ lehetõséget biztosítva a könnyû- és mélybúvárkodóknak. A keleti part mentén erõs és állandó széljárás és a sziklás partnak csapódó hullámok teremtettek lehetõséget a szörfözésre. Az ugyancsak állandó, ám lágy szellõ adja Barbados kellemes trópusi klímáját.

  • Karlovy Vary

    Karlovy Vary, a legnagyobb cseh fürdõváros Csehország legnyugatibb régiójában fekszik, nem messze a német határtól. Világszerte páratlan az erre a vidékre jellemzõ gyógyhatású ásványi források sokasága. 12 hasznosított (a város ui. több, mint 83 forrással dicsekedhet) melegvizû forrásában 40 féle kémiai anyag található, amelyeket gyógyászati célokra használnak. Azonban nem csak a fürdõkúráknak van gyógyító hatásuk, hanem magának a mûemlékek együttese...

  • Miskolctapolcai Barlang- és Gyógyfûrdõ

    Miskolc a honfoglalás korában létrejött település, mely ma már 192.000 fõs nagyváros, ennek megfelelõ történelmi emlékekkel, infrastruktúrával, kulturális hagyományokkal és eseményekkel, oktatási és tudományos háttérrel (Miskolci Egyetem). A nagyváros közvetlen szomszédságában (a városközponttól 7 km-re) található Miskolc-Tapolca üdülõhely, különleges mikroklímájával, helyi jelentõségû, védett parkjával, csónakázó tóval, s a gyógyhatású termálvíz vájta természetes üregek feltárásaira megépült Barlangfürdõvel. A üdülõhelyen közel 7 hektáros területû strandfürdõ (4500 m2-es vízfelülettel) is a nyári pihenését, szórakozását biztosítja az évente több százezer Miskolc-Tapolcára látogatónak.

  • Ródosz, a rózsasziget

    Rodosz nevének jelentése “rózsasziget”. Athénból és Theszalonikibõl is eljuthatunk ide repülõvel, de indul járat Kószról és Heraklionból is. Athénból hajójáratok is indulnak a legnagyobb területû Dodekániszosz szigetre. Kis-Ázsiától mindössze 18 km választja el, így az ország legkeletibb területei közé tartozik. Területe vizekben és erdõkben gazdag, a többi görög szigettõl eltérõen ezért egyáltalán nem kopár. A szigeten kiváló strandok és jó állapotú johannita mûemlékek vannak, ezért már régóta a nemzetközi nyaralóturizmus egyik kedvelt célpontja, itt található az ország legnagyobb szállodakomplexuma.

  • Kalandozás Velencében

    Kiszámoltuk, mivel éri meg leginkább a velencei karneválra utazni. Aludhatunk a buszon, így a nonstop út alig több mint 12 ezer forintra rúgna. A háromnapos mini kirándulásért az utazási irodák 30-40 ezer forintot kérnek el.

    Idén február 6. és 16. között karneváloznak a velenceiek. Ilyenkor a város apraja-nagyja maskarába öltözik, és hangos zeneszóval, színpompás ünnepségsorozaton ûzi ki a telet a városból. A gólyalábas, maskarás forgatagban már akár 12 ezer 900 forintért részt vehetünk. Az interneten több nonstop utat is találtunk, budapesti indulással.

  • Dudai, Burdzs Kalifa

    A Burdzs Kalifa (Kalifa-torony) egy szupermagas felhõkarcoló az egyesült arab emírségekbeli Dubajban.

    Jelenleg a világ legmagasabb épületének számít 828 méteres magasságával, több mint 300 méterrel megelõzve a Taipei 101-et, a jelenlegi másodikat.

    Az új, 2 km²-es belvárosi negyed építésére szánt 20 milliárd dollárból több mint 4 milliárd jutott az Adrian Smith által tervezett monumentális épületre. Az építkezés 2004. szeptember 21-én kezdõdött el.

  • Eurostar: Kapocs a tenger alatt

    Az új viszonylat kiszolgálására a Eurostar szerelvények kerültek beszerzésre. Ezek a TGV technológiáján alapuló, Alstom által gyártott villamos motorvonatok.

    Alapvetõ különbség a TGV-hez képest a kisebb keresztszelvény, hogy megfeleljen a keskenyebb brit ûrszelvénynek, a megnövelt tûzvédelem a csatorna alatt utazáshoz és a több áramrendszer. A Eurostar a francia, angol nagysebességû hálózaton és az alagútban 25 kV 50 Hz AC áramot, Belgiumban 3 kV DC és a régi brit vonalon 750 V DC áramot használt, utóbbit a 3. sínbõl kapja.

  • Madrid a spanyol fõváros

    Spanyolország fõvárosa,a több mint három és fél millió lakosú Madrid,az ország vasúti és közúti csomópontja is. Tengertõl való távolsága és magassága (660 m) miatt a tél hideg, a nyár pedig forró.Madridban három világhírû képtár, egy Királyi Palota, fenséges terek, és Spanyolország történelmének kincseit õrzõ múzeumok várják az érkezõket. A várost körülvevõ kis tartomány,a Comunidad de Madrid nevezetességei közül a Sierra de Guadarrama és az El Escorial a legnevesebbek.

  • Málta

    A Földközi-tenger közepén, Szicília és Afrika között fekvõ Málta kis mérete ellenére változatos kulturális és turisztikai élményt nyújt az odalátogatóknak. Régi templomromok, tekintélyt parancsoló erõdök, középkori paloták, szûk utcák, hatalmas katedrálisok és a köréjük fonódó legendák tanúskodnak az ország gazdag múltjáról. A három lakott szigetbõl (Málta, Gozo, Comino) és sok kopár sziklából álló kis ország nemcsak mûemlékeivel, hanem természeti adottságaival is lenyûgözi az utazókat, a Földközi-tenger térségében keresve sem lehet búvárkodásra alkalmasabb öblöket, lagúnákat találni.

  • Indiai Maharadzsa lehet mindenki néhány napra

    Az indiai vasút sosem csábította a külföldi turistákat, de ennek most vége.

    Egy különleges vonatot állítottak forgalomba, amely fõként a külföldrõl érkezõ jómódú turistákat célozza meg. Elég, ha csak az alap jegyárat vesszük figyelembe, amely 800 dollár. Az indiai vasút az elmúlt években több vasúti katasztrófát is elszenvedett, amelynek alkalmanként több száz áldozata lett. Ez részben annak köszönhetõ, hogy bizonyos elõvárosi szakaszokon még a vonat tetején is lehet utazni, ahol meg nem lehet, ott a kényszer szállít fel embereket a vonat tetejére.

  • Gaudí nyomában

    A spanyolok azt mondják, Barcelona a legdélibb észak-európai város. Tény: az andalúziai fiestának és sziesztának se híre, se hamva. Spanyolország legkozmopolitább városa sok jelzõt kiérdemelt már. Ipari nagyváros, ugyanakkor csillogóan elegáns és divatos: sikk végigsétálni a La Ramblán, a széles, árnyas sétálóutcán, ahol mindenki megfordul, aki számít. Talán a leggazdagabb város az Ibériai-félszigeten, ez persze az árakban is megmutatkozik. A kereslet mégis nagy: a legtöbb külföldi ide, és nem Madridba vagy Andalúziába látogat.

  • Gibraltár, az Ibériai-félsziget legdélibb pontja

    Az ókorban görögül Kalpe volt a neve. 711-ben egy arab hadvezér, Tárik ibn-Zijád foglalta el, arab nevét (Dzsabal Tárik) is innen nyerte. 1462-ben került spanyol uralom alá. A spanyol örökösödési háború idején, 1704-ben szerezték meg az angolok. 1830 óta brit koronagyarmat.

    A második világháború alatt fontos támaszpont volt a Németország elleni harcban. Habár a szomszédságában, Spanyolországban a fasiszta jellegû Franco-diktatúra már elõzõleg fenyegette a területet, hisz Franco elvei szerint ezt az eredetileg is spanyol régiót vissza kell szerezni az angoloktól.

  • Továbbra is az Eiffel-torony a világ kedvence

    Az Eiffel-torony a világ kedvenc, amely a világ egyik legtöbbet fényképezett turisztikai látványossága.

    A legendás párizsi vasszerkezet (Öreg hölgy) maga mögé utasította a vatikáni Szent Péter-bazilikát, és az indiai Taj Mahal-t. A negyedik, ötödik és hatodik helyen amerikai látványosságok szerepelnek: A Golden Gate híd, az Empire State Building és a Szabadság-szobor. A Sydney Operaház, a Sagrada Familia Barcelonában, az athéni Akropolisz és a Megváltó Krisztus szobra Rio de Janeiróban kapta a többi helyet a 10-es listán, míg a londoni Big Ben és a London Eye nem kapott helyezést a listán.

  • Teherán - Megtekinthetõ koronaékszerek

    Irán fõvárosa a Föld egyik legsûrûbben lakott helye, lakosainak számát 9-14 millióra becsülik. Teherán részint mûérzékének, részint a letûnt dinasztiák pompaszeretetének és határtalan pazarlásának is köszönheti vonzóerejét: évente turisták ezrei keresik fel a várost. A forradalom után, Khomeini ajatollah uralma idején a paloták többségét nyilvános múzeummá alakították át, s azóta az egyszerû emberek is beléphetnek azokba a fenséges termekbe...

  • Európa teteje - Davos

    A három- és négyezer méteres hegycsúcsokkal büszkélkedő Svájcnak - s egyben kontinensünknek - legmagasabban fekvő városa Davos. A múlt században ismertté vált gyógyüdülőhely ma világhírű konferenciaközpont, nemzetközi sportversenyek színhelye - elsősorban azonban igazi turisztikai fellegvár. A német ajkú őslakosság, a walser népcsoport apró ablakú faházaiból már alig akad mutatóban...

  • Assisi

    Kr. e. 1000 körül vándor umbriaiak telepedtek le a jelenlegi város szomszédságában, és a magaslatokon erõdített településeket építettek. Kr. e. 450 táján ezeket a településeket fokozatosan az etruszkok foglalták el. Az ókori Római Birodalom Kr. e. 295-ben a sentinumi csata után szerezte meg a hatalmat Itália központi részén. Ekkor épült a virágzó Asisium municípium a Subasio hegység teraszain. A római idõk emlékei most is megtalálhatók Assisiben: a városfalak, a fórum, egy színház, egy amfiteátrum és Minerva; ez utóbbi átépítve Santa Maria sopra Minerva (=Minerva feletti Szûz Mária) templom néven ismeretes.

  • Titokzatos szigetek Indonéziában

    Nincs nagyobb kincs egy államban az õsöktõl örökölt, eredeti formájában megõrzött és a világ által csodált kultúránál. Indonézia nem csak természeti erõforrásokban és munkaerõben gazdag ország, de kultúrájában is az.

    Ez a kifejezés, hogy indonéz kultúra, egy sokszínû, elképzelhetetlenül õsi, markánsan eredeti, hatalmas emberi szellemi erõk összegzõdésével létrejött folyamat eddigi eredményeit takarja. Nincs a világon hozzá hasonlítható, ennyi hatást sikeresen asszimilálni képes rendszer.

  • Pompa, gazdagság, arany

    Pompa, gazdagság, arany – ezzel azonosították egykoron a várost. Augsburg ma gazdag történelmi múlttal rendelkezõ, mégis fiatalos város. A több mint 2000 éves Augsburg Németország legrégibb városai közé tartozik. Alapításának dátumát is ismerjük: a rómaiak i.e. 15-ben vertek tanyát itt, a Lech és Wertach összefolyásánál. A város ma is alapítójának, Augustus császárnak a nevét viseli.

    Augsburg a reneszánsz idejében élte fénykorát. Ekkor a város szülötte, Jakob Fugger neve egyet jelentett a gazdagsággal.

bohócdoktor vizit szja 1%