rss
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

  • Világörökségünk: Hollókõ ófalu és táji környezete

  • A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsõként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókõt vette fel a Világörökségi Listára.

    A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentõségnek Hollókõ azzal tett - és tesz - eleget, hogy a XVII-XVIII. században kialakított falu a hagyományos településforma, a tradicionális építészet és a XX. századi mezõgazdasági forradalmat megelõzõ falusi élet páratlan példája, melyet sikerült eredeti állapotában megõrizni.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    Hollókõ szelíd és harmonikus szimbiózisban fejlõdött a természettel és napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élõ, lakott település, melynek hagyományõrzõ lakói az épületek egy részét jelenleg is rendeltetésszerûen használják.

    A falu története a XIII. századig nyúlik vissza, mivel a tatárjárás után épült fel a Szár-hegyen a vár. A sziklára épített erõdítményhez egy réges-régi legenda fûzõdik, mely a helyiek szerint a település nevére is magyarázatot ad. Történt egyszer, hogy bizonyos Kacsics András - a XII. századtól ténylegesen a Kacsics nemzetség tagjai voltak ezen a területen a földesurak - elrabolta a szomszédos földesúr szépséges asszonyát, s épülõ várába zárta. Az asszony dajkája azonban, aki "mellékállásban" boszorkány volt, szövetkezett az ördöggel, és rávette ot, hogy fiai változzanak hollóvá, és az asszonyt körülvevõ erõdítményt kõrõl kõre lebontva szabadítsák ki õt. A hollófiak így is tettek, ám - becsületükre legyen mondva - nem szórták csak úgy szerteszét a köveket, hanem egy közeli bazaltsziklán új várat raktak belõlük. Ez lett aztán Hollókõ vára.

    Mivel a korabeli oklevelek jobbára csak a várat említik, a faluról a középkorból pusztán az a tény ismert, hogy már a XIV. század elsõ felében egyházas hely volt. A török hódoltság idején sok más településhez hasonlóan Hollókõ is elnéptelenedett: 1715-ben mindössze három adóköteles háztartásról szólnak a vármegyei összeírások. Újratelepítése viszont hamarosan megtörténhetett, hiszen 1720-ban már nemes községként szerepelt a nyilvántartásban (ez azt jelentette, hogy lakói mentesültek az adófizetés kötelezettsége alól). A környék kedvezõtlen termõhelyi adottságai miatt hosszú idõre megrekedt a település fejlõdése.

    A településen többször pusztított tûzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetõvel fedték, a szabad tûzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellõztettek. Az 1909-es nagy tûzvész jelentette a fordulópontot: az immár vályogfalú házakat kõalapra emelték, és szarufás tetõszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, megõrizve eredeti formájukat. A mind a századelõ hangulatát, mind az õsi palóc népi építészeti stílus emlékeit magán viselõ Ófalu 1911-re nyerte el mai arculatát.

    Hollókõ a régiót jellemzõ, egyutcás falutípust képvisel, melynek alapstruktúráját a központi útra merõlegesen, keskeny szalagtelkeken elhelyezkedõ házak kettõs vonala jelenti. A palóc településeken a nagycsaládok szokás szerint egyetlen telekre építkeztek, és a család létszámának növekedésével az utcára nézõ elsõ ház mögött egyszerûen egy újat emeltek. A falu központjában, a domb tetején kialakított "szigeten" áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásból építettek. Az épület kivételesen jó állapota és egyszerûségébõl fakadó szépsége miatt valóságos kis ékkõ.

    A ma nem egészen 400 lelket számláló település közepén elhelyezkedõ mûemlékcsoport összesen 67 védett épületet foglal magába - ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetõs parasztházak, melyek homlokfalát az utca és az udvar felõl is áttört faragással díszített faoszlopos, deszkamellvédes tornácok ("hambitusok") szegélyezik. A hagyományos palóc házak többnyire három helyiségbõl állnak: a tornácról közvetlenül a pitvarba, azaz a konyhába lépett az érkezõ, ahonnan az utcafront felé a tisztaszoba nyílt, melyet a ház ura lakott családjával, hátrafelé pedig az éléskamra, melyben a gabonát tárolták, és ez volt az idõsek hálóhelye is.

    A falu lakói - 70 százalékuk nyugdíjas, az átlagéletkor 50 év felett van - a hollókoi hagyományok túlnyomó részét ma is gyakorolják. Ünnepi alkalmakkor (melyek közül a falu számára legfontosabb a húsvéti ünnepségek sorozata) ismét felöltik kézzel szõtt és hímzett népviseletüket. A tradicionális nõi öltözék a tarka színû szoknya, mely alatt munkához általában csak kettõ, nagyobb ünnepeken viszont akár 20 alsószoknyát is viseltek. A fehér vászon ingváll fölé színes - az ünnepi viselethez gazdagon hímzett - "lajbit" öltöttek, de a palóc lányok és asszonyok legszembetûnõbb ékessége a színes szalagokkal, gyöngybefûzéssel készített fõkötõ volt.

    Hollókõ tehát mindmáig a múlt egy eredeti állapotában megõrzött szelete, és ez legértékesebb kulturális kincseink közé emeli. Kicsi és nagy, idõs és fiatal számára egyaránt tanulságos, emlékezetes ellátogatni a kis palóc faluba.




  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Göteborg

    Stockholm után Svédország második legnagyobb városa 600.000 lakossal. Göteborgot 1621-ben alapították, német és holland tapasztalatok alapján csatornarendszerekkel, hiszen a település mocsaras talajra épült. Ennek megfelelõen sok híd, mindenhol jelenlévõ víz, és sok-sok halétterem jellemzi. Göteborg fontos tengeri kerskedelmi és hajózási központtá nõtte ki magát. Svédország legnagyobb hajógyára itt épült, ami jelentõs hatással volt a város iparára, gazdaságára majd száz éven keresztül. A 20. században a Volvo és Svenska Kullagerfabriken lett a meghatározó gazdasági erõ.

  • Bugacpuszta (Kiskunsági Nemzeti Park)

    Ha felkerekedünk a pusztába, teljesülhet az a titkos vágyunk, hogy a nyüzsgõ nagyvárosból egy nyugodt, természeti értékekben (növény és állatvilágban), néphagyományokban, gasztronómiábn gazdag tájra jussunk. Minden ember megérdemelne évente néhány napnyi, élettel és élménnyel teli pillanatsort, de egy nap is elegendõ ahhoz, hogy belepillantsunk a puszta utánozhatatlan zamatába. A lehetõséggel elsõsorban a magyaroknál tehetõsebb nyugati szomszédaink élnek.

  • India legyõzte Olaszországot

    Indiát hozta ki a legnépszerûbb exkluzív utazások versenyében gyõztesnek a Condé Nast Traveller. A luxusutazások bibliájaként számon tartott brit újság felmérésében az ázsiai ország három helyet lépett elõre, leszorítva ezzel a dobogó felsõ fokáról a tavalyi gyõztes Olaszországot. Kihirdette a világ egyik legtekintélyesebb angol nyelvû magazinja, a Condé Nast Traveller a Best of The Best felmérés gyõzteseit. A luxusutazások területén a legjobb úti céloknak számító országok rangsorát szeptember 3-án, a Londoni Claridges Hotelben ismertették ünnepélyes keretek között.

  • Belgium a mûvészetek, a csokoládé, a sör és a bürokraták országa

    Legfõbb jellemzõje a kultúrális sokszínûség és a nyitott szellemiség, ami alapvetõen katolikus mivoltában különbözik a szomszédos Hollandia szabadosságától.

    Belgium képe mintha kissé halovány lenne. Ám ha Brabantról vagy Brüsszelrõl, Liége-rõl vagy Flandriáról esik szó, nyomban eleven képek rajzanak elõttünk: bonboniérekre emlékeztetõ piacterek, dús legelõk kövér szarvasmarhákkal, vörös téglás tornyok, katonatemetõk, rozsdás kapuzatú palotákban mûködõ gyárak - afféle ipartörténeti múzeumok. A többi, ami újonnan épült, akár Németországban is lehetne.

  • Bulgária utazás - Nyaralás 2008

    MEEX Summer Festival - Bulgária, Napospart tájékoztató

    2008.07.05. - 07.12. Egész évben erre várunk: napfény, tengerpart, remek társaság, õrült bulik! Végre kiszabadulni a megszokott hétköznapokból! Hát itt az idõ! Már csak pár hét és tombol a nyár!

    Idén nyáron a bolgár tengerpartot rázzuk fel több száz fõs csapatunkkal.

  • Granada

    A Sierra Nevada örök hófedte csúcsai lábánál, a Darro folyó két partján, egy termékeny zöld völgyben, 680 m magasan található Granada. Évszázadok során költõk, írók, zenészek, utazók énekelték és énekelik meg ma is szépségét, titokzatosságát, megejtõ varázsát. Itt található a világ egyik leglátogatottabb mûemlékegyüttese, a csodálatos mór palotaegyüttes, az Alhambra. A római város a mai Alcazaba helyén volt, majd 711-tõl 1492-ig különbözõ mór dinasztiák uralkodtak itt.

  • Brüsszel

    Ha valaki nem tudná, Brüsszelt nem belgák, nem vallonok, de nem is flamandok lakják, hanem "a brüsszeliek". A hosszabb-rövidebb idõre Belgium (és Európa fõvárosában) megtelepedõ külföldiek, akik egyébként már maguk is színtiszta brüsszeliek, gyakran elkövetik azt a hibát, hogy gyanúsan francia vagy flamand nevû szomszéduktól megkérdezik: a Belgiumban élõ egyik vagy másik nagy népcsoporthoz tartoznak-e. "Je suis bruxellois" (azaz "brüsszeli vagyok") - vágják rá ilyenkor az esetek többségében a megkérdezettek, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.

  • Száz évvel a Titanic után - A luxus óceánjárók biztonsági hiányosságai

    A Costa Concordia luxus óceánjáró hétvégi katasztrófájával kapcsolatban leggyakrabban felmerült kérdés, hogy miként eshetett meg egy ilyen baleset a 21. században, éppen 100 évvel a Titanic elsüllyedése után.

    Andrew Linington tengerészeti szakember szerint viszont inkább az a meglepõ, hogy eddig nem következett be hasonló szerencsétlenség. Kutatások szerint a tengeri balesetek 60-80 százaléka részben emberi mulasztás miatt következett be.

  • Liverpool - A tengeri kapocs Európa és Amerika között

    A város egy hegygerincre épült, melynek legmagasabb pontja az Everton domb, 70 méterrel magasodik a tenger fölé.

    Északról Sefton, keletrõl pedig Knowsley kerülete határolja, míg a Mersey túlpartján Birkenhead és Wallasey városával néz farkasszemet. A város központja mintegy 5 mérföldnyire van a Liverpool öböltõl és az Ír-tengertõl. Liverpoolt, amely Anglia egyik legjelentõsebb, és ötödik legnépesebb városa, a Liverpool Városi Tanács kormányozza, egyike annak az öt tanácsnak, ami Merseyside grófságban mûködik.

  • Berlin, az eggyé vált fõváros

    A mai Berlinre nem csak azok nem ismernek rá, akik a rendszerváltás elõtt jártak ott utoljára, hanem azok sem, akik tavaly látták. Ha a Guinness-rekordok között létezne a leggyorsabban újjáépülõ város kategóriája, akkor azt biztosan Berlin nyerné.

    Lassan már azok sem emlékeznek rá, hol húzódott a hírhedt berlini fal, akik annak idején a nyugati oldalról többször is átnéztek a keleti oldalra, a direkt erre a célra épített emelvényekrõl. A fal és a tövében húzódó sáv helyén ma már irodaházak és lakóépületek állnak. De nem csak ezért nehéz beazonosítani a fél évszázados megosztottság földrajzi határát, hanem azért is, mert, ha lehet, akkor talán a volt keleti oldal belvárosi része a hangulatosabb, az izgalmasabb, vendéglõkben, kávéházakban gazdagabb.

  • A mágikus sziget: Ibiza

    Ha Spanyolország, mint úti cél szóba kerül a legtöbben a városok közül Madridra, Barcelonára, Cordoba-ra, Sevilla-ra, Granadara, a tengerpartok közül a Costa Brava-ra, a Costa Dorada-ra, a szigetek közül Mallorca-ra és a Kanári Szigetekre asszociálnak. Ibiza még felfedezetlennek mondható a magyar turisták részérõl. Pedig Formentera-val együtt a Földközi-tenger igazi gyöngyszemei. A Spanyolország dél-keleti partjainál fekvõ Baleári szigetcsoportból Mallorca jól ismert a magyarok körében.

  • A virágzó szépség szigete

    A legenda szerint ez az a hely, ahol Ádám a földre lépett, amikor kiûzetett a Paradicsomból. A buddhisták szerint Buddha is ezt a szigetet látogatta meg útban az örök élet felé.

    Sri Lankára a legtöbben nyaralni jönnek, méghozzá télen: ez itt a fõszezon. A látogatókat elsõ percben rabul ejti a balzsamosan langyos levegõ, a végtelen buja, zöld növénytakaró, a szingaléz ábécé betûinek díszes örvénye, a buddhisták színes zászlói és hangos szertartásai. A pihenni vágyókat tengerparti szállodák sora várja; a legszebb partok és strandok délen vannak.

  • Görögország egyik leglátogatottabb városa: Athén

    Görögország egyik leglátogatottabb városa: AthénA modern Athén hatalmas, kozmopolita jellegű város; az ókori Athén nagyhatalmú városállam, jelentős tudományos központ volt. 1985-ben Athén lett Európa első kulturális fővárosa. Az UNESCO 1987-ben felvette a világörökségek listájára az Akropoliszt és 1990-ben a Daphni kolostort. Nevét az ősi görög mitológiai városvédő istennőről, Athénéről kapta. Görögország \"Aranykorában\" az egész Nyugati világ vezető kulturális, kereskedelmi és tudományos központja, valójában az ókori Athén szellemi és gyakorlati életében gyökerezik az a fogalom, amit ma \"nyugati civilizációként\" emlegetünk.

  • A megvalósult álom: Aitutaki

    Ezt a nagyszerû és távoli szigetet az álmok szigetének is nevezhetnénk, ahol az álmok valósággá válnak. Egy háromszög alakú korallsziget, ha felkelne az óceán fenékrõl, 4000 méter magas lenne. Aitutaki három vulkanikus és 12 korall szigetecskébõl (motus) áll.

    A szigetet 900 körül a feltételezések szerint elõször a legendás hírû Polinéz felfedezõ, Ru fedezte fel. Õ volt, aki elõször elkeresztelte a szigetet, és a Utataki Enua O Ru Ki Te Moana nevet adta. Durván lefordítva azt jelenti, egy rakomány ember szállítása az óceánon keresztül Ru vezetésével.

  • Barbie hotel Páriszban

    A kép nem egy játék babaházban készült, hanem egy párizsi luxus szállodában, ahol csillagászati árat kell fizetni a Barbie érzésért.

    A francia fõváros egyik legelõkelõbb szállodája, az Avenue Montaigne-on található Hotel Plaze Athenee két szobát is eredeti Barbie stílusban rendezett be. Aki itt alszik, valóban úgy érezheti, Barbie ágyában hajtotta álomra a fejét. A célközönség a családokkal érkezõ gyermeklányok - a 3-16 éves vendégeknek a szobához különleges Barbie-ajándékokat is adnak.

  • Látnivalók Észtországban

    Kevés olyan hely van Európában, ahol ennyire megmaradt a XIV-XV. század hangulata, mint Tallin óvárosában.

    Középkori falak, tornyok, kövezett utcák. Toompea a domb, amelyen a város kialakult. A várban tartják az országgyûléseket. Toomrik az evangélikus katedrális, amely 1233-ban épült. A Mûvészeti Múzeum egy XVIII. századi épületben található Toomkiriktól nem messze. Kiek-in-de-Kök, a magas vaskos torony 1475-ben épült. Kellemes sétát tehetünk Kadriorg parkjában, Tallin óvárosától keletre.

  • Csigavonattal Szabadkára

    Augusztusban a magyar és a szerb vasúttársaság közös marketing akciójának keretén belül ingyen lehetett Szeged és Szabadka között utazni. Ennek az volt a célja, hogy reklámozzák a vasúti közlekedést ezen a vonalon, magyarul kevesebben utazzanak busszal és autóval. Ez mind szép és jó volna, ha az utazás nem kétórás lenne. A www.utazunk.com utazási portált képviselve mi is részt vettünk ezen a reklámutazáson. Reggel 8 órától már gyûltek az ingyenjegyet szorongató utasok a szegedi nagyállomáson, akik zavarodottan néztek egymásra, amikor megérkezett a szerb államvasutak „ezüst-nyila”, vagyis a kicsike szürke motorvonat.

  • Rodosz: Sziget az Égei-tengeren

    A régi idõkben a föníciaiak uralkodtak rajta, akik Lindosz, Ialüszosz és Kameirosz városokat alapították. Az i. e. 1. évezred elején szorították ki õket a görögök, fõképpen a dórok.

    A rodoszi városok Halikarnasszosszal, Knidosszal és Kósszal egyesülve szövetséget, úgynevezett hexapoliszt alkottak. A sziget hatalma ezután gyorsan növekedett és különbözõ gyarmatokat alapított. Hatalmát növelte az is, hogy a három régi város milétoszi Hippodamosz mûépítõ tervei szerint i. e. 408-ban a sziget északkeleti végében egy új, a sziget nevét viselõ várost alapított.

  • Döbbenetes és félelmetes üvegkilátó a Mont Blanc csúcsán

    Döbbenetes és félelmetes üvegkilátó a Mont Blanc csúcsánEzt a különleges üvegkilátót a francia Alpokban adták át a Mont Blanc egyik csúcsán. Az üvegkocka úgy néz ki, mintha a levegőben lógna. Franciául “Pas dans le vide“, angolul “Step into the Void” névre keresztelt üvegkalitka (magyarul “Lépés a semmibe”) három oldalfala, mennyezete és alja is 12 mm vastag üvegből készült. Alatta csak az 1035 méteres mélység tátong. Az építmény állítólag ellenáll a 220 km/órás szélnek is. A kilátó a franciaországi Chamonix felett, az Aiguille du Midi csúcson található, ahová 20 perces liftezéssel lehet feljutni.

  • Piliscsév

    Piliscsév Budapesttõl 30 km, Esztergomtól 18 km távolságra található. Autóval a 10-es számú fõútról közelíthetõ meg. Budapestrõl, és Esztergom viszonylatában is van menetrend-szerinti autóbusz-közlekedés.

    Vasúton is megközelíthetõ, a Budapest–Esztergom vasútvonalon Piliscsév megállóhely a falutól 1,8 km távolságra van. Piliscsév a Pilis-hegység által övezett Csévi medencében fekszik, egy elzárt, festõi kis völgyben. Zsákfalu, pihenésre, kikapcsolódásra tökéletesen alkalmas. A környezõ erdõk gazdag állatvilágnak adnak otthont.

  • Amszterdam - Észak Velencéje

    A város kilencven aprócska szigetre épült, hatvan csatorna választja el ezeket egymástól, ám nem igazán, hiszen összeköti a több mint ötven hasonlóan homorú és mégis különbözõ híd. A csatornapartokat övezõ keskeny utcácskák, ahol az úr a kerékpáros, ismerõs a tipikus németalföldi, magasba törõ karcsú házak látványa - annyi képeslapon láttuk már - és mégis, a hangulat, amit árasztanak, utánozhatatlan. Az ember hamar bennfentes lesz - már grachtnak hívja a csatornákat, s azt hiszi, tudja, melyik hídról a legszebb a kilátás: aztán a következõ hídon elbizonytalanodik, mert újabb csodára lel.

  • Lenti

    Lenti és a Kerka völgye Magyarország délnyugati csücskében, a szlovén, a horvát és az osztrák határ közelében található. A térség három néprajzi tájegység (Õrség, Göcsej, Hetés) találkozási pontjában helyezkedik el. A terület központja a közel 800 éves múlttal rendelkezõ 8700 lakosú Lenti.

    A város az Adria felé vezetõ M7-es autópálya mellett fekszik. A Balatontól 75 km-re, Budapesttõl 250 km-re van – ebbõl 230 km autópálya. Bécstõl 210 km-re, Zágrábtól 120 km-re. A város életében jelentõs szerepet játszik az idegenforgalom.

  • Bahamák - Amit tudnod kell elutazás elõtt!

    A Bahama szigetekre utazó turisták a megszokott óvatossággal járjanak el. Az erõszakos bûncselekmények száma ugyan emelkedik, ezek azonban rendszerint Nassau és Freeport, turisták által nem sûrûn látogatott részeiben történnek.

    A szállodákban mindig zárják be az ajtót és értékeiket ne hagyják õrizetlenül, különösen a strandokon. Úti okmányaikat és egyéb értékeiket célszerû a szálloda széfjében elhelyezni, valamint kerüljék drága feltûnõ órák, ékszerek viselését.

  • Szkopje

    Az "igazi" sopszkasaláta Szkopjéban kapható - legalábbis ezt bizonygatja a pincér a Macedónia téren, a városközpont egyik teraszán. Külsőre egy görög saláta, sajttal koronázva, de szerbesen sült paprikaszeletekkel, méregerős pirospaprikával és két fél tojással koronázva. Igazi szkopjei találmány: egy kicsit görög, egy kicsit török, egy kicsit délszláv, mégis valami egyéni és különleges. Szkopje a kultúrák válaszútján található, de egyéni íze van.

  • Tallinn - A legek városa

    Tallinn Észak-Európa legrégibb fõvárosa, központjában található a térség legjobban megõrzött középkori városmagja, és még folytathatnánk a legek sorát: a város falai között bukkanhatunk rá a világ legrégebben (1422 óta) mûködõ patikájára, St. Olaf nevét viselõ temploma az 1800-as évek végéig a világ legmagasabb épületének számított, a Városháza pedig Észak-Európa egyetlen érintetlenül megmaradt ilyen jellegû gótikus épülete. Az észtek mai fõvárosa, egykori nevén Reval, gazdag történelme során tartozott a dánokhoz, a német lovagrendhez, a svédekhez, az oroszokhoz, és pár évtizedig a Szovjetunió egyik nagyvárosa volt.

  • Néhány alapszabályt kell csak betartani a biztonságos tengerparti nyaraláshoz

    A biztonságos és mégis élményekkel teli tengerparti nyaraláshoz mindössze néhány alapszabályt kell csak betartani, amelyekkel nemcsak a kellemetlenségek elõzhetõk meg, hanem akár életeket is menthetnek.

    Szentesi Árpád, a 7 Tenger Búvárklub oktatója szerint a legfontosabb a megelõzés, mert a biztos információk birtokában búvárkodás közben is kisebb az esélye az esetleges vészhelyzetek kialakulásának.

  • Frankfurt: Egy kis Amerika Európában

    Frankfurt am Main Hessen legnagyobb és egyben Németország ötödik legnagyobb városa. Több mint 670 ezer lakosa van.

    Az egykori német császári koronázóváros ma fontos pénzügyi, kereskedelmi és kulturális központ. Itt székel az Európai Központi Bank, valamint itt található Európa egyik legnagyobb tõzsdéje, a Frankfurti Értékpapírtõzsde és a világ legnagyobb határidõstõzsdéje, az EUREX. Frankfurt az Európai Unió egyik leggazdagabb városa. A manager-magazine.de felmérése szerint az élet minõségét tekintve hetedik helyen áll a világon.

  • Dubai Land, az újabb milliomos csalogató

    Dubai nem arról híres, hogy ha valamit elterveznek, akkor az papíron is marad. Jó példa erre az a tengeren álló hétcsillagos (a világ egyetlen ilyen) szállodája, ahová több mint 10(!) sávos autópálya vezet. Itt a legolcsóbb szoba közel félmillió forint. A legújabb ötlet kapcsán a nyugati szakértõk csak nevettek, de most már az arcukra fagy a mosoly, hiszen már félig elkészült a Dubai Land, amely több millió forintos belépõjegyeivel olyan élményt ad az embernek, amelyet egy életen át õrizni fog.

  • Desing-os üdülõ a Mustaluoto szigeten

    A képeken egy finn üdülõház látható, amely elhelyezkedésével, egyszerûségével és tájba illeszkedõ formájával hívja fel magára a figyelmet. Illetve nem hívja, ezért jó.

    Az érdeklõdés felkeltésére most egy könnyen megjegyezhetõ kreditsor következik: a Villa Mecklin névre hallgató, Mustaluoto szigetén, Naantali város peremén álló épületet a finn Huttunen–Lipasti–Pakkanen Architects építészei tervezték egy 2004-ben elkövetett lékhorgászatot követõen.

  • Kecskemét

    Kecskemét 110 ezer lakosával Magyarország hetedik legnépesebb városa. Fontos közlekedési útvonalak találkozásánál fekszik, Budapesttõl 85 km-re található.

    A dél-alföldi régió fontos gazdasági központja, Bács-Kiskun megye székhelye. Szorgalmas, minden új dologra nyitott, a folyamatosan beköltözõ idegeneket bizalommal fogadó városlakók tették Kecskemétet az évszázadok során virágzó településé. A kecskeméti országos vásárra már 1393-ban távoli vidékekrõl érkeztek vásározók. Országos jelentõségûvé az 1600-as években vált– az évszázados magyar-török háborúskodás idején – a vallási és gazdasági önállóságát mindvégig megõrzõ város.

bohócdoktor vizit szja 1%