rss
  • Guadeloupe

  • A Kolombusz Kristóf által felfedezett nyolc parányi szigetbõl álló szigetcsoport a Kis-Antillák a keleti Karib-tengeren, Dominikától Északra található.

    A szigetek közül a legnagyobb a pillangó alakú Guadeloupe szigete, amely két részbõl áll:

    Basse-Terre trópusi növényzete, mûködõ vulkánja és vízesései kiváló kirándulóterület míg a Grande-Terre csodaszép fehérhomokos tengerpartja és koralzátonyai biztosítják az utasok számára a nyaralást egész évben.

    Guadeloupe szigetén kreolok és európaiak élnek, ezért kultúrájuk igen vegyes mind zenében, gasztronómiában, vagy egyéb képzõmûvészeti alkotásokban. A szigetlakók mindennapi életéhez tartozik a zene.

    A 80-as években hódította meg a világot az az új fajta zenei stílus „Zouk”, mely a két népcsoport keveredésébõl született, az afrikai rapszódiák európai hangszerelésével. A szigeten sok képzõmûvész galériája is található, érdemes ezeket is felkeresni és alkotásaikon keresztül megismerni a szigetlakók életvitelét.

    Aktív pihenési lehetõség: vitorlás hajó, catamaran, vizisí, wake-board, surf vagy éppenséggel indulhatnak bálnalesre is.

    Fontos tudnivalók:

    Lakosság: 405 000 fõ, többségében afrikai származásúak, de megtalálhatók keverten európaiak, kelet-indiaiak és dominikai bevándorlók.

    Hivatalos nyelve: Francia és kreol, Minden étteremben és turisztikailag frekventált helyen beszélnek angolul.

    Éghajlata: trópusi, nyáron 25-30oC

    Beutazási szabályok: Személyi igazolvány vagy útlevél az Európai Unió állampolgárainak.

    Védõoltás: nem szükséges

    Pénzneme: Francia frank

    Idõeltolódás: - 5 óra télen / - 6 óra nyáron

    Víz és hálózati feszültség: A szigeten a csapvíz iható, elektromosság: 220 V.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A kínai piramisok

    A történelmi Kína építészeti alkotásai közül jól ismert a nagy fal vagy a tiltott városok, de a kínai piramisok léte a nagy nyilvánosság és a történészek számára is egészen az 1990-es évek elejéig ismeretlen volt.

    Kínában mintegy 100 piramist tartanak nyilván, amennyiben piramison négyzet és téglalap alapú (csonka) gúla építményeket értünk. Ezek nagy része Xi'an város közelében találhatóak, mintegy 70 mérföldes körzetben a Qin Lin Völgyben. További piramisok lelhetõk fel Qin Ling Shan hegységben, Xianyang városka közelében, Stensi mellett, a Wei Ho folyó mentén, és a Taibai Shan hegységben.

  • St. Martin - Repülõgépek a strandolók felett

    A szigeten egymás mellett él a francia oldal "St. Martin", és a holland oldal "St. Maarten", tulajdonképpen ez a világon a legkisebb territórium, amelyen két állam osztozik.

    A teljes sziget zöld, dombos, kellemes vidék képét mutatja, az "államhatárt" csupán egy kétnyelvû, az út szélén felállított tábla jelzi. A holland oldalon: bisztrók, francia divatüzletek, Philipsburg-ban nemzetközi játékkaszinókat és vámmentes bevásárlóutcákat találunk nagy választékban. A kompok is ide kötnek ki.

  • A hideg télibõl meleg nyárba

    Továbbra is Kuba az egyik legnépszerûbb célpont, hiszen viszonylag olcsó, a kiszolgálásról csak a legjobbakat hallani. A homokos strandokon nyújtózva elfeledhetjük mindennapos gondjainkat, bárki kaphat egy kis ízelítõt a karibi életbõl.

    A koktéloktól pedig rövid idõ alatt elbódulhatunk. Aki akar, remek kirándulási célpontokat találhat. Az üvegfenekû hajókon utazva gyönyörködhetünk a tenger élõvilágában.

  • Lenti

    Lenti és a Kerka völgye Magyarország délnyugati csücskében, a szlovén, a horvát és az osztrák határ közelében található. A térség három néprajzi tájegység (Õrség, Göcsej, Hetés) találkozási pontjában helyezkedik el. A terület központja a közel 800 éves múlttal rendelkezõ 8700 lakosú Lenti.

    A város az Adria felé vezetõ M7-es autópálya mellett fekszik. A Balatontól 75 km-re, Budapesttõl 250 km-re van – ebbõl 230 km autópálya. Bécstõl 210 km-re, Zágrábtól 120 km-re. A város életében jelentõs szerepet játszik az idegenforgalom.

  • Marosvásárhely - székely titok

    Télen a mindent beborító vastag hótakaró, tavasszal az újjáéledõ természet zsongása, nyáron a büszke fenyõfák hûvöse, õsszel pedig az ezer színben pompázó falevelek kavalkádja – érkezzünk bármelyik évszakban Marosvásárhelyre, a várost körülölelõ dombok, erdõk és mezõk szépsége lenyûgözi az utazót. Mintha egy mesevilágba csöppenne a távolról jött ember: oda, ahol a székelyek balladái, legendái játszódnak. Marosvásárhely nemcsak Erdély egyik legjelentõsebb városa, hanem székelyföld központja is.

  • Brunei, egy varázslatos ország

    A legtöbben vélhetõen csak annyit tudnak a világ egyik leggazdagabb országáról, hogy szultánja legendásan jómódú a kõolajlelõhelyek miatt. Ha azonban a térképen kellene elhelyezni, hiába keresnénk Kuvait és Abu Dhabi között, hiszen Délkelet-Ázsiában, Borneó szigetén fekszik ez az a csupán 570 km2-es területû ország. 280 ezer állampolgára ingyenes orvosi ellátásban, oktatásban és sportolási lehetõségekben részesül, míg a magas béreket nem terhei adó. Ennyi pozitívum mellett eltörpül az az apróság, hogy alkoholt a szigorú iszlám törvénykezés miatt sehol nem lehet vásárolni.

  • Hannover, a zöld város

    A rengeteg park, persze a Királyi Park Herrenhausenben is közöttük van, ami miatt Hannover e címet kapta. Az a panoráma, amit az új Városi Palota 100 méter magas tornyából kitekintve tárul elénk, bennünket is meggyõzhet errõl. Ide az Európában egyedülálló lejtõs lift visz fel.

    Akik elsõ alkalommal fedezik fel Hannovert, érdemes végigjárniuk a várost a Vörös Vonal mentén. Egy szórakoztató, 2-3 órás séta a járdákra festett vörös jel mentén és e kedves módon találkozhatunk a látnivalókkal, az utcai mûvészekkel, a történelmi épületekkel, az Óváros pezsgõ utcáival, bárjaival, éttermeivel.

  • Mexikó - sertésinfluenza és csodás partok

    Mexikóról nem sok jót hallani mostanság. Drog, bandaháborúk és újabban a sertésinfluenza rontja a közép-amerikai ország hírnevét. Pedig a sombrero országában rengeteg rejtett paradicsom van, ahová érdemes lesz egyszer majd ellátogatni.

    Mexikó tele van ellentmondással. Az egyik oldalon luxusszállodák, a másikon szegénynegyedek düledezõ kartonvárosai. Gyönyörû tengerpartok és kietlen sivatagok is megtalálhatóak az országban, amelynek turizmusa fittyet hány a válságra.

  • Szeged a Napfény Városa

    Szeged egy olyan város, amelyet minden magyarnak egyszer látni kell. Az országban nincs olyan ember, aki nem hallott volna már a Pick szalámiról, a szegedi paprikáról, a szabadtéri játékokról és esetleg a szegedi papucsról. Ezek csak azok a dolgok, amelyekrõl folyamatosan tájékoztatnak minket, pedig Szegeden sokkal több látnivaló van mint gondolnánk.

  • Petra, a sziklába vájt város

    A Jordán Hasemita Királyság fiatal állam, de történelmi emlékei a civilizáció legkorábbi idõszakából származnak. Még pénzét, a jordán dínárt is a római kori denarius mintájára verik. Az országnak és az egész Közel-Keletnek egyik legérdekesebb látnivalója Petra, a korábban eltemetett nabateus város. A települést a Biblia Szela néven említi, amely héberül sziklát jelent. Ennek görög fordítása Petra; az arabok Wadi Moussának, Mózes völgyének nevezik. Nincs még egy hely a Földön, ahol ennyire belesimulna a város a tájba: nagy részét a sziklákba vájták.

  • Wiyanawanda – Borvidék az Égei-tengernél

    Minõségi és mennyiségi boom a bortermelésben – A borkultúra reneszánsza Törökországban

    Bécs/Budapest, 29.07.2008 – Dimrit, Sergikarasi, Narine. Ilyen ragyogó neveket viselnek azok a termékeny, nemesített szõlõfajták, amelyeket napjainkban Törökországban termesztenek. A Boszporusz országában reneszánszát ünnepli az évezredes borászati hagyományokra épülõ borkultúra.

  • Miskolctapolcai Barlang- és Gyógyfûrdõ

    Miskolc a honfoglalás korában létrejött település, mely ma már 192.000 fõs nagyváros, ennek megfelelõ történelmi emlékekkel, infrastruktúrával, kulturális hagyományokkal és eseményekkel, oktatási és tudományos háttérrel (Miskolci Egyetem). A nagyváros közvetlen szomszédságában (a városközponttól 7 km-re) található Miskolc-Tapolca üdülõhely, különleges mikroklímájával, helyi jelentõségû, védett parkjával, csónakázó tóval, s a gyógyhatású termálvíz vájta természetes üregek feltárásaira megépült Barlangfürdõvel. A üdülõhelyen közel 7 hektáros területû strandfürdõ (4500 m2-es vízfelülettel) is a nyári pihenését, szórakozását biztosítja az évente több százezer Miskolc-Tapolcára látogatónak.

  • A tenger nyugalma

    Dalmácia az utóbbi években ismét a legkedveltebb úti célok egyike a nyaralni vágyók körében. Nem is csoda: a legszebb tengerpart kontinensünkön. A tenger kristálytiszta, a part sziklákkal és öblökkel tagolt, vadregényes. A városok utcái történelmi levegõt árasztanak, lakói barátságosak, az ételek finomak, a borok tüzesek. Aki már sokszor nyaralt a horvát tengerparton, újabb és újabb területeket akar megismerni. Számukra ajánlható az eddig kevéssé ismert kis sziget: Primosten. A Sibeniktõl 28 km-re található sziget valóságos gyöngyszem az Adrián.

  • Canary Wharf - London új látnivalója

    Az egykori londoni dokk negyedre épült Canary Wharf Európa, és a világ egyik legbefolyásosabb üzleti központja lett.

    A ma már naponta közel 100.000 embernek munkát adó központnak külön vasúti összeköttetése van a belvárossal, önálló rádió állomása, 3 napilapja (ebbõl 2 üzleti), és több havi magazinja is van. A Canary Wharf a turisták számára is érdekes lehet, hiszen itt lehetõség van a speciális gyalogos hidakon bejárni az egykori "sötét mólókat", csak most 30-50 emeletes kivilágított üvegpaloták között tehetnek egy kis sétát.

  • Nagykarácsony település (Magyarország)

    A település megközelíthetõ közúton: a 6. számú fõútról Dunaújvárosnál kell letérni a Mezõfalva irányába vezetõ útra, az M7-es autópályáról Székesfehérvárnál kell a 63-as fõútra letérni, arról pedig Sárszentmiklósnál a mezõfalvi útra; vasúton a Dunaújváros-Mezõfalva-Rétszilas vonalon érhetõ el Nagykarácsony.

    A vidék egykor a kunok szállásterülete volt. A település neve 1952 óta Nagykarácsony. 1537 óta említik Karácsonyszállás néven. Ez az elnevezés a helybeliek szerint onnan ered, hogy valaha az Alföldrõl december közepén, karácsony táján terelték át a gulyákat a Dunán.

  • A NYT Budapest újjászületett nyolcadik kerületérõl ír

    A nyolcadik kerület korábban évekig a legrosszabbak közé tartozott Budapesten, ma már azonban a magyar fõváros üde kulturális-mûvészeti színfoltja - írta a The New York Times.

    Józsefváros - ahol az épületek falain helyenként még ma is látszanak golyónyomok az 1956 forradalomból - egykor a lopás és prostitúció szinonimája volt. Az utóbbi tíz évben viszont más lett a pesti kerület: a biztonsági kamerák felszerelésével jelentõsen visszaszorult a bûnözés, galériák és kávézók tûntek fel, megélénkült az éjszakai élet a pompás 19. századi épületek között.

  • Rodosz

    A sziget fõvárosát, Európa egyik legszebb középkori mûemlék együttesét a johanniták (a késõbbi máltai lovagrend alapítói) által építtetett Nagymesterek Palotája, a mediterrán utcácskák, a sikátorok labirintusai, a mecsetek, a minaretek és a díszes paloták teszik vonzóvá. A "lovagok negyedében", az óvárosban rengeteg látnivaló - õsrégi tavernák, üzletek; az újabb városrészben pedig diszkók, éjszakai bárok, táncos lokálok biztosítják a színes és változatos nyaralást. Hosszan elnyúló tengerpartja a város észak-nyugati oldalán

  • Kecskemét

    Kecskemét 110 ezer lakosával Magyarország hetedik legnépesebb városa. Fontos közlekedési útvonalak találkozásánál fekszik, Budapesttõl 85 km-re található.

    A dél-alföldi régió fontos gazdasági központja, Bács-Kiskun megye székhelye. Szorgalmas, minden új dologra nyitott, a folyamatosan beköltözõ idegeneket bizalommal fogadó városlakók tették Kecskemétet az évszázadok során virágzó településé. A kecskeméti országos vásárra már 1393-ban távoli vidékekrõl érkeztek vásározók. Országos jelentõségûvé az 1600-as években vált– az évszázados magyar-török háborúskodás idején – a vallási és gazdasági önállóságát mindvégig megõrzõ város.

  • Velence: Álmok és valóság

    Velence. Már maga a név is csupa história. Évi tízmillió látogatója számára a város álomszerû hangulata azt sugallja, hogy régóta elszigetelt világ ez, afféle ködbe veszõ látomás. Pedig Velence nagyon is valóságos kisváros, hiába rejtõzik a mûemlékek díszlete mögé. Elõször is: Velence tényleg kicsi. A velencei lagúna ívére nyíló panoráma, a roppant égbolt szeszélyesen változó képe, az épület pazar homlokzata mind-mind a tágasság, a végtelen kiterjedés illúzióját keltik.

  • A Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj

    A Tokaj nevet az egész világon a borral azonosítják, de a világörökségi címet az ezzel együttjáró szõlõtermelési és borászati kultúra megõrzéséért is kapta. A Magyarország észak-keleti részén elterülõ borvidéken elõkerült a mai szõlõfajták közös õsének tekinthetõ miocén kori õsszõlõ levelének lenyomata - elmondható tehát, hogy a szõlõ Tokajban õshonos. Ez a kivételes mikroklímának; a vulkanikus és posztvulkanikus tevékenységek következtében kialakult talajviszonyoknak, a kedvezõ fekvésû lejtõknek, a Bodrog és Tisza folyók keltette õszi párának köszönhetõ.

  • San Francisco

    San Francisco sajátos életérzése nemzetek és kultúrák együttélésének eredménye. Talán éppen ezért lett a város az ötvenes évek beatnemzedékének és a hatvanas évek hippinemzedékének központja. Ma a közeli Szilícium-völgy komputerértelmisége és a világ minden részébõl idesereglett homoszexuálisok festõi lakó- és találkozóhelye. San Francisco egy 50 kilométer hosszú félszigeten fekszik a San Franciscói- és a San Pablo-öblök közötti Golden Gate tengerszoros déli oldalán. E tengerszoros fölött ível át a világ legcsodálatosabb függõhídja, a híres Golden Gate Bridge.

  • Tata

    A Dunántúl északi részén, a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál helyezkedik el. A Gerecse és Vértes hegységet elválasztó Tatai-árok északnyugati kapujában, az Által-ér folyásánál található.

    A legvalószínûbb, hogy a Miskolz nemzetség Tota nevû tagjától kapta a nevét a település, aki örökösök nélkül halt meg. Az itáliai umber nyelvben Tota, a szabin nyelvben touta, volszk nyelvben tota, illír, trák nyelvben theuta közösséget, emberek közösségét jelenti. Tata közepén az Öreg-tó terül el, partján áll a Tatai vár.

  • Dalmáciai összefoglaló

    Nyaralásra a legjobb hely!Horvátország, Dalmácia. Mi teszi a térséget ennyire vonzóvá? A tiszta tengere, a partvidéke, a természete, a történelme, esetleg az építészete, az igazi mediterán légkõr, vagy mindez együttvéve? Dalmácia már évtizedek óta nagyszámú turistát vonz a világ minden tájáról, akik pedig egyszer ellátogattak ide, szinte bizonyosan visszatérnek. Horvátország legnagyobb idegenforgalmi régiójában négy csodálatos város található: a háromezer éves Zadar, a horvátok által alapított legrégebbi város ©ibenik, az ókori római császár, Diocletianus által épített palotáról nevezetes Split, illetve az UNESCO világörökségének is részét képezõ Dubrovnik.

  • A város, ami soha nem alszik

    A város, ami soha nem alszikAz USA és a világ első számú pénzügyi, üzleti, kereskedelmi, diplomáciai, oktatási, kutatási, technológiai, divat, média, művészeti, kulturális, és szórakoztatóipari központja. Több félszigeten és szigeten, illetve részben a szárazföldön fekszik az Atlanti-óceán nyugati partján, a Hudson folyó torkolatában. Öt nagy kerületre osztható, amelyek a következők: Bronx, Brooklyn, Manhattan, Queens, és Staten Island, melyek egyben New York állam megyéi. A városban több mint 800 nyelvet beszélnek, amivel nyelvi szempontból a legsokszínűbb.

  • Békéscsaba

    A közel 64 ezer lakosú Békéscsaba Magyarország dél-keleti határán, Budapesttõl mintegy 200 km-re található. Békés megye legfontosabb közúti és vasúti csomópontja, autóval, vasúton, nemzetközi közforgalmi és sportrepülõtere révén akár közvetlenül repülõgéppel is megközelíthetõ.

    Évszázados épületeinek, megújult városképének, rendezvényeinek és a környék természeti értékeinek köszönhetõen egyre több turista látogat ide. Békéscsaba a megyei jogú városok között az egyik legtöbb zöldövezettel rendelkezõ település. Ligetekkel, virágokkal tarkított tereinek, hangulatos sétányainak köszönhetõen az ország legélhetõbb városai közé tartozik.

  • Lemesos (Limassol) - A szõlõskertek szívében

    Ciprus második legnagyobb városa, Lemesos, hangulatos kozmopolita hangulatú település, amely a sziget legfõbb kikötõje, továbbá a helyi borászati iparág központja, ráadásul lüktetõ tengerparti nyaralóhely is egyben. Lemesos elsõsorban azért olyan lüktetõ hangulatú város, mert lakói, a lemesosiak imádnak szórakozni. Nem véletlen, hogy éppen itt rendezik meg a sziget két legfontosabb fesztiválját, a pünkösd elõtti Karnevált, amikor egymást érik a jelmezbálok...

  • Horvátország legkedveltebb búvárhelyei

    Budapest/Zágráb - Csak az Adria horvátországi felségvizein mintegy 15 ezer roncsot találhatnak a búvárok, és még legalább 1500 olyan barlang és víz alatti hasadék van, ami felfedezésre vár.

    A nagyobb mélységben is áttetszõ tengervíz miatt a barlangok, víz alatti hasadékok és zátonyok, valamint hajó- és repülõroncsok ezreinek köszönhetõen virágzik az adriai búvárturizmus. A zágrábi központú Horvát Idegenforgalmi Közösség MTI-hez eljuttatott összesítése szerint hajó- és repülõroncsokban az Adria a világ egyik leggazdagabb tengere.

  • Tuvalu

    Tuvalu a Csendes-óceán déli részén szétszórt kilenc szigetecskébõl áll.

    Ennek a miniországnak még a neve sem érvényes: Tuvalu polinéz nyelven azt jelenti, hogy "nyolcas csoport", ám az országhoz összesen kilenc sziget tartozik.

    Az országocskát ezért Tuhivának kellene nevezni, mert "hiva" azt jelenti: kilenc. Itt úgy érezhetjük, itt megtaláltuk a paradicsom evilági végét, hisz évente alig néhány száz külföldi vetõdik ide.

  • Mekka - A muszlim központ

    Mekka Hedzsa arab tartomány fõvárosa, az iszlám világ legszentebb helye. 277 m-rel a tengerszint felett helyezkedik el, hegyekkel van körbevéve.

    A körfalakon és egy kis erõdön kívül a város védelmére szolgált a völgy keleti részében egy magaslaton épített, vastag falakkal és tornyokkal ellátott citadella. Mekka középpontjában található a Masjid al-Haram. A városban található az iszlám hívõk legnagyobb szentsége, a Kaaba, a Kába-kõ. Közelében látható a külön épülettel körülfogott sós vízû Zemzem-kút.

  • A második legnagyobb svéd város: Göteborg

    Stockholm után Svédország második legnagyobb városa 600 000 lakossal.

    Göteborgot 1621-ben alapították, német és holland tapasztalatok alapján csatornarendszerekkel, hiszen a település mocsaras talajra épült. Ennek megfelelõen sok híd, mindenhol jelenlévõ víz, és sok-sok halétterem jellemzi. Göteborg fontos tengeri kereskedelmi és hajózási központtá nõtte ki magát. Svédország legnagyobb hajógyára itt épült, ami jelentõs hatással volt a város iparára, gazdaságára majd száz éven keresztül.