A történelmi Kína építészeti alkotásai közül jól ismert a nagy fal vagy a tiltott városok, de a kínai piramisok léte a nagy nyilvánosság és a történészek számára is egészen az 1990-es évek elejéig ismeretlen volt.
Kínában mintegy 100 piramist tartanak nyilván, amennyiben piramison négyzet és téglalap alapú (csonka) gúla építményeket értünk. Ezek nagy része Xi'an város közelében találhatóak, mintegy 70 mérföldes körzetben a Qin Lin Völgyben. További piramisok lelhetõk fel Qin Ling Shan hegységben, Xianyang városka közelében, Stensi mellett, a Wei Ho folyó mentén, és a Taibai Shan hegységben.
Az elsõ nyugati utazó, aki eljutott a lezárt övezetbe, egy német író, Hartwig Hausdorf volt, aki számos felvételt készített róluk és megjelent mûve, a Die Weisse Pyramide (A fehér piramis)1994-ben elõbb németül, majd lefordították angol nyelvre is The Chinese Roswell (A kínai Roswell) címen 1998-ban. Ezt követõen számos honlapra felkerültek a képek a kínai piramisokról, azonban egzakt régészeti információk mind a mai napig nem állnak rendelkezésünkre. Ennek ellenére a Google map vagy Google Earth mûholdas keresõkön bárki meggyõzõdhet az építmények létezésérõl.
Formájukat tekintve négyzet alapú gúlák vagy csonkagúlák. Nem ismert, hogy egykor állt-e építmény a csúcsi részen vagy sem. A legnagyobbak alapterülete eléri a 160x167 méteres nagyságot, a kisebbek körülbelül 50x50 méteresek. Magasságuk kisebb az alapok élhosszúságánál, átlagban harmad vagy negyed olyan magasak (50-20 m). A Maoling mauzóleum magassága mintegy 46m. Építõanyaguk föld és agyag, kisebb részben kõ, mára már számos helyen megrongálódtak, nem kis részben a mezõgazdasági mûvelés hatására. Kõpiramis Shangdonban áll, 20 m magas. Csúcsépítményük valószínûleg nem volt. Az ún. Nagy Fehér Piramis a legnagyobb, alapja 222x217 m, ami jól összevethetõ a gizai Kheopsz-piramis alapjának méreteivel: északi oldal: 230,26 m, déli oldal: 230,45 m, keleti oldal: 230,39 m, nyugati oldal: 230,3 m. Ugyanakkor magasságuk apaéleikhez képest nem olyan magasak, mit az egyiptomi piramisok esetében. Ennek valószínû oka az eltérõ építési anyagban keresendõ, ugyanis az egyiptomi piramisok kõbõl, a kínaiak föld és agyag keverékébõl épültek.
