rss
  • A kínai piramisok

  • A történelmi Kína építészeti alkotásai közül jól ismert a nagy fal vagy a tiltott városok, de a kínai piramisok léte a nagy nyilvánosság és a történészek számára is egészen az 1990-es évek elejéig ismeretlen volt.

    Kínában mintegy 100 piramist tartanak nyilván, amennyiben piramison négyzet és téglalap alapú (csonka) gúla építményeket értünk. Ezek nagy része Xi'an város közelében találhatóak, mintegy 70 mérföldes körzetben a Qin Lin Völgyben. További piramisok lelhetõk fel Qin Ling Shan hegységben, Xianyang városka közelében, Stensi mellett, a Wei Ho folyó mentén, és a Taibai Shan hegységben.

    Kína legendái között már az õsidõkben is élt legenda a "fehér piramisról", aminek valóságalapjában kételkedhetett a tudomány a közelmúltig. Az elsõ felvétel a II. világháború végén, 1945-ben készült az építményekrõl a Qui Ling Shan hegyektõl 60 mérfölddel délre Xi'an tartomány délnyugati részén egy James Gaussman nevû pilóta által. Ezt a felvételt hivatalosan az Amerikai hadsereg csak 45 év elteltével publikálta, mindazonáltal 1947.03.28-án megjelent egy cikk a New York Times-ban az "állítólagos" kínai piramisokról, amire (legalább is hivatalosan) nem figyelt nagyon oda senki. Ebben a cikkben a piramisok magasságát 1000, a szélességüket 1500 lábnak becsülték. Az egyetlen, sok spekulációnak alapot adó felvétel 2 nappal késõbb a New York Sunday News-ban jelent meg 1947.03.30-án. Az ezt követõ hidegháborús idõszakban a terület Kína elzárt zónája lett, ahová "idegeneknek" bejutni szinte lehetetlen. Újabb értesülésüket létezésükrõl 1967-ben Robert Charroux szolgáltatott a nyugati világnak.

    Az elsõ nyugati utazó, aki eljutott a lezárt övezetbe, egy német író, Hartwig Hausdorf volt, aki számos felvételt készített róluk és megjelent mûve, a Die Weisse Pyramide (A fehér piramis)1994-ben elõbb németül, majd lefordították angol nyelvre is The Chinese Roswell (A kínai Roswell) címen 1998-ban. Ezt követõen számos honlapra felkerültek a képek a kínai piramisokról, azonban egzakt régészeti információk mind a mai napig nem állnak rendelkezésünkre. Ennek ellenére a Google map vagy Google Earth mûholdas keresõkön bárki meggyõzõdhet az építmények létezésérõl.

    Formájukat tekintve négyzet alapú gúlák vagy csonkagúlák. Nem ismert, hogy egykor állt-e építmény a csúcsi részen vagy sem. A legnagyobbak alapterülete eléri a 160x167 méteres nagyságot, a kisebbek körülbelül 50x50 méteresek. Magasságuk kisebb az alapok élhosszúságánál, átlagban harmad vagy negyed olyan magasak (50-20 m). A Maoling mauzóleum magassága mintegy 46m. Építõanyaguk föld és agyag, kisebb részben kõ, mára már számos helyen megrongálódtak, nem kis részben a mezõgazdasági mûvelés hatására. Kõpiramis Shangdonban áll, 20 m magas. Csúcsépítményük valószínûleg nem volt. Az ún. Nagy Fehér Piramis a legnagyobb, alapja 222x217 m, ami jól összevethetõ a gizai Kheopsz-piramis alapjának méreteivel: északi oldal: 230,26 m, déli oldal: 230,45 m, keleti oldal: 230,39 m, nyugati oldal: 230,3 m. Ugyanakkor magasságuk apaéleikhez képest nem olyan magasak, mit az egyiptomi piramisok esetében. Ennek valószínû oka az eltérõ építési anyagban keresendõ, ugyanis az egyiptomi piramisok kõbõl, a kínaiak föld és agyag keverékébõl épültek.






  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A világ legcsodálatosabb és egyben legfélelmetesebb hegyi útvonala

    A világ legcsodálatosabb és egyben legfélelmetesebb hegyi útvonalaAz alábbi képeken egy Kínában található hegyet láthatunk, neve Hua Shan hegy. A tövében egy hosszú kőlépcsőt található, amit a sziklába vájtak. Ezeket a lépcsőket Mennyei lépcsőknek nevezték el. Olyan magasra fut fel, hogy lentről nem látni a tetejét, ezért az elnevezés. Ha valaki felmegy a lépcsőkön, bizonyára a világ egyik legveszélyesebb útvonala előtt találja magát, a Hua Shan deszka útvonalnál. A deszkákon még fentebb lehet jutni a hegyen. Nem kell biztonsági felszerelést viselni, de nem árt…A csúcsig vezető út érdekes, de egyben veszélyes is, de nem hiábavaló.

  • Sanghaj - A Kelet Gyöngyszeme

    Vannak városok, melyek az emberiség története során egy cseppet sem veszítettek fontosságukból. Sanghaj éppen ilyen: mindig a középpontban volt.

    A Kelet varázslatos világa sok utazót csábított már Kínába. Legtöbbjük hónapokat töltött el Ázsia szívében, rizsföldek között, a mozdulatlan idõ ölelésében.

    Sanghaj a tengerre épült, mégis hatalmas területen fekszik, mégis jól körülhatárolható belvárosa van, ahová az európai embernek mindenképpen érdemes elmennie.

  • Vonattal a nagyvilágban

    Nem a leggyorsabb közlekedési mód, és sokkal többe kerül, mint a repülõjegy, a luxusvonatok mégis reneszánszukat élik. Lássuk a legjobb exkluzív járatokat.

    A Glacier Express luxusvonat kiérdemelte a világ leglassabb expressze címet, ugyanis 8 óra alatt teszi meg a 300 km-es utat.

    A látvány és kényelem azonban kárpótol, utazás közben a svájci Alpok, St. Moritz és Zermatt panorámájában gyönyörködhetünk. A vonat 291 hídon és 91 alagúton halad át, és néha több mint 2 km-es magasságban robog.

  • Billund: Legoland

    Dánia sûrûn látogatott városa, Billund község központja.

    Aki városnézésre vágyik, annak az egyik legjobb választás Billund. Érdemes meglátogatni a helyi állatkertet, érdekességekkel kecsegtet. Itt található a Lego játékgyártó cég központja,és a település határában van a lego-gyár is, itt állítják elõ a mai napig a termékek 90%-át. A vállalat fõhadiszállásával szemben épült fel 1968-ban a világhírû Legoland, a gyermekek nagy kedvence. A hatalmas vidámpark az egész család vagy társaság számára hatalmas élményt kínál.

  • Peking az új metropolisz

    Hova is lett a régi Kína? - kérdezi önkéntelenül a látogató. A szálloda boltjában képes levelezõlapokat árulnak, amelyeken egérszürke emberek és régi a városnegyedek láthatók, de ma már mindez a múlté. A modern Peking tarka, fiatal, dinamikus és jövõorientált. A 15 millió lakosú metropolisz utcáit benépesítõ nyugati stílusú, nyelveket beszélõ és világot látott emberek - hivatalosan még mindig -népköztársaság államapparátusában is megtalálhatók. Az ország lélegzetelállító fejlõdésen ment át az utóbbi években, amióta elkötelezte magát a gazdasági nyitás mellett.

  • Korzika a szépség szigete!

    Korzika a szépség szigete, már a görögök is így nevezték. Egy, a Földközi-tengerbõl elõbukkanó hegy, földíszítve a természet minden vonzerejével. Egy francia sziget a Genovai-öbölben, az olasz partoktól 83 km-re és mindössze 1 070 km-re Budapesttõl. 2500 m fölé emelkedõ csúcsok, 1000 km hosszú, homokos-sziklás tengerpart egy mindössze dunántúlnyi területen. Egy varázslatos sziget, ahogy azok emlegetik, akik már jártak ott. Valami titkos vonzerõ, ami miatt sokan visszavágynak és többször is visszatérnek a szigetre, pedig mehetnének bárhová.

  • Kenya

    Ebben a fantasztikus országban mindent megtalál. Homokos korallzátony által védett tengerpartot, érintetlen természetet, Kelet-Afrika jellegzetes vadállatait eredeti környezetükben, szabadon; modern nagyvárost felhõkarcolókkal, nyüzsgõ, forgalmas kikötõvárost, üdülõövezetet és kicsiny falvakat; több ezer méter magas hegyeket, végtelen síkságokat, ligetes domboldalakat, hatalmas és aprócska tavakat, geológiai látványosságokat...

  • Gelénes

    Gelénes az észak-magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Beregi-Tiszaháton fekszik, az ukrán határtól nem messze. Gelénes nevét az oklevelek 1301-ben említették elõször Gelienus néven.

    A helynév személynévbõl a latin Kilianusból származik. Földtöltéssel megerõsített vára is volt. A XIV. században jelentékeny hely, Szatmár és Ugocsa megyék itt tartották közgyûléseiket. Ez idõ tájt birtokosai részben a Barabási család, részben a velük rokon Gelényesiek voltak. A Daróczy család 1307-ben az akkor már pusztának mondott birtokot a Várdaiaknak zálogosította el.

  • Nizza

    Szélfútta hajjal áll az ifjú pár a Negresco erkélyén, magasan fenn a nizzai Angyal-öböl fölött, és olyan magától értetõdõ természetességgel élvezi a rózsaszín kupolás Belle Époque Hoˆtel fényûzését, mint mások a napfényt és a szelet. Álmodozva támaszkodnak a mellvédre, szemükkel követve egy vakítóan fehér hajó útját a végtelen kékségbe. Hát igen, még mindig léteznek õk, s nem csak a regényekben: a gazdagok és a még gazdagabbak, az elegánsak és a szenvtelenek, akiknek szükségük van arra a városra...

  • A török idegenforgalom 2009-ben is optimista

    További növekedési elõrejelzések. A város- és wellnes-utazások boom-ja Budapest, 2009. február 25. - „2008 a törökországi turizmus jó éve volt, 2009 még jobb lesz.” Így összegzi Dr. Tahsin Yilmaz, a bécsi Török Követség Kulturális és Idegenforgalmi Tájékoztatási Irodáját vezetõ követtanácsos az idegenforgalom aktuális fejlõdését. Törökország az odalátogató vendégek számát és a turizmusból származó bevételeket illetõen a világ elsõ tíz országa között van. 2008 januárja és novembere között a Boszporusz menti ország több mint 25 millió látogatót fogadott, ami 13,1 %-kal több mint 2007 azonos idõszakában.

  • Durban az emberarcú metropolisz

    Délkeletnek haladva Durban felé az N3-as autópályán, egyre melegebb lesz a levegõ, páratartalmát a kocsiból kinyújtott kézzel is lehet érezni. Johannesburgból indulva, amely1000 - 1700 m magasan fekszik, lemegyünk egészen a tengerszintre. A városhoz közelítve minden kilométerrel jobban lehet érezni az Indiai-óceán hatalmas vizének közelségét. Felbukkant Durban a hegyek közül, ezernyi fényével, mint hatalmas metropolisz világított. A központba vezetõ autópálya a kikötõ mellett halad el.

  • Dél-Csehországi régió

    Akár Èeské Budìjovice, Jindøichùv Hradec, Písek, Strakonice, Tábor vagy Tøeboò városába látogat el az ember, minden alkalommal olyan helyet ismerhet meg, ahol életre kel, és kézzelfoghatóvá válik a mûvészet és a történelem.

    Dél-Csehország vendégeit egy sor hatalmas középkori vár és fényûzõ kastély várja. A leglátogatottabbak közé tartozik Hluboká nad Vltavou kastélya a közeli ohradai vadászkastéllyal és állatkerttel, a zvíkovi vár és az Orlíki víztározó melletti orlíki kastély, Èervená Lhota kastélya vagy a blatnái vízivár.

  • Trogir

    Splittõl 27 km-re a Kastelanski-öböl végénél fekvõ kisváros és kikötõ. A város tulajdonképpen egy kis szigeten fekszik Ciovo-sziget és a szárazföld között. Környékén számos festõi öböl található, különösen a Seget és a Saldun-öböl nagyon szép. Elõször az illírek alapítottak itt települést, õk voltak az õslakosok amikor elsõ gyarmatosítóként a Siracusai görögök hódították meg a környéket és Kr. e. 390-ben Vis szigetén megalapították Issát és a Kr.e. 3. században Traguriont. E görög településeket görög geográfusok is megemlítik.

  • Amit látni kell Washingtonban

    Washington számos nemzeti emlékhellyel büszkélkedhet és az egyik legnépszerûbb turistacélpont az Egyesült Államokban.

    A város közepén található a National Mall nevû nagy, nyílt terület, ahol számos amerikai vezetõnek állítottak emlékmûvet és ez köti össze a Fehér Házat és a Capitolium épületét. Közepén található a Washington emlékmû. Itt látható még a Thomas Jefferson-emlékmû, a Lincoln-emlékmû, a Franklin Delano Roosevelt emlékmû, a Nemzeti második világháborús emlékmû, a koreai háborús veteránok emlékmûve, a vietnami veteránok emlékmûve, a Columbia kerület háborús emlékmûve és az Albert Einstein emlékmû.

  • Mexikóváros, a latin fõváros

    A fõváros 2200 méter magasan fekszik, de levegõje ennek ellenére borzasztóan szmogos. A helyiek többsége beszél angolul, és szívesen elkalauzol minket bármely nevezetességhez, mint például a Zona Rosaba, a Rózsanegyedbe, ahol több száz éves épületek és remek éttermek találhatók. A város történelmi belvárosa a Plaza de la Constitución, itt találhatók Mexikó legrégebbi épületei és templomai. Keleti részén található a a Palacio Nacional, mely ma az elnöki hivatalnak ad otthont. A csodálatos Catedral Metropolitanát 1520-ban építették. A fõváros egyéb látnivalót se hagyjuk ki! Nézzük meg az azték piacteret, az Alamedát, a város legnagyobb parkját, a Bosque de Chapultepecet, a Guadalupe Bazilikát, és a Plaza Garibaldit is.

  • Lombardia: Világ az Alpok lábainál

    Lombardia területének nagyságát tekintve a 4. helyet foglalja el Itália régió között, Szicília, Piemont, Szardínia után. Morfológiailag meglehetõsen egyszerû a táj.

    Területének több, mint 40%-a hegyvidék. Északi része az alpesi zónához tartozik (Alpi Lepontine e Retiche). Legmagasabb pontja a Bernina masszívuma (4 049 m), de több impozáns hegycsúcs magasodik 3 000 m fölé, köztük a Disgrazia (3 678 m) Svájc határán, az Adamello (3 554 m) és az Ortles-Cevedale (3 899 m) Trentino–Alto Adige határán.

  • Balaton-felvidéki Nemzeti Park

    A Balaton-felvidéki Nemzeti Park változatos tájaira hívjuk, ahol mindenki élményekkel teli napokat tölthet el. Barangoljon az Európa Diplomával kitüntetett Tihanyi-félsziget gejzírkúpjai között, lesse meg a selyemgém mindennapjait a nemzetközi hírnevû Kis-Balaton berkeiben, vagy hallgassa meg a Szent György-hegy bazaltorgonáinak „hangját”, mely évmilliók üzenetét adja át. Szeretettel várjuk túráinkon, rendezvényeinken, bemutatóhelyeinken és tanösvényeinken. A nemzeti park a Balaton északi partján húzódik 1-15 km szélességû sávban.

  • New York kerületei: Manhattan (5/2. rész)

    Manhattan szigete 21 km hosszú és legszélesebb részén 3,7 km széles. Déli és északi csücske kivételével utcaszerkezete teljesen merõleges rács-szerkezetû, követi a Hudson folyó partvonalát.

    A Hudson folyóval párhuzamos utcák a sugárutak (Avenue), a merõlegesek az utcák (Street), többségük csak számot visel, az Avenue-k számozása az East Rivertõl felfelé emelkedik 1-tõl 12-ig (közöttük van néhány más sugárút is ami csak nevet, néhány más nevet és számot is visel), a házszámok délrõl emelkednek.

  • Göteborg

    Stockholm után Svédország második legnagyobb városa 600.000 lakossal. Göteborgot 1621-ben alapították, német és holland tapasztalatok alapján csatornarendszerekkel, hiszen a település mocsaras talajra épült. Ennek megfelelõen sok híd, mindenhol jelenlévõ víz, és sok-sok halétterem jellemzi. Göteborg fontos tengeri kerskedelmi és hajózási központtá nõtte ki magát. Svédország legnagyobb hajógyára itt épült, ami jelentõs hatással volt a város iparára, gazdaságára majd száz éven keresztül. A 20. században a Volvo és Svenska Kullagerfabriken lett a meghatározó gazdasági erõ.

  • Dominika, az álomköztársaság

    Ha belenézünk akármelyik utazási iroda kínálatát szinte biztos, hogy ebbe az országba indít valamilyen formájú utazást. Ez nem csoda, hiszen valóban ez a hely a turisták számára van kitalálva. Kolumbusz fedezte fel 1492 decemberében fel Hispaniolát, melynek keleti részén található a karibi térség második legnagyobb országa.

  • Tel-Aviv, egyszerre õsi és modern

    A modern nagyváros Izrael gazdasági, pénzügyi és szórakoztató központja. A kevés látnivalót ellensúlyozzák a több mint 10 kilométer hosszú tengerpart gyönyörû strandjai. A lüktetõ, nyüzsgõ városban rengeteg bár, étterem, kávézó, bolt és szórakozási lehetõség várja a turistákat. Izraelt a Közel-Kelet Amerikájának is szokták hívni. Az egész országra - és különösképpen Tel-Avivra - nagyon igaz, hogy az amerikai városképeket meghatározó felhõkarcolóktól a bazárig minden megtalálható itt.

  • Világörökségünk: Pécsi ókeresztény sírkamrák

    A római kori Sopiane - a mai Pécs - IV. századi ókeresztény temetõjét a Világörökség Bizottság 2000-ben azzal az indokkal vette fel a kultúrtörténeti kincsek listájára, hogy a feltárt építményegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti az északi és nyugati római provinciák korai keresztény temetkezési építészetét és mûvészetét.

    A föld alatti sírkamrák és emlékkápolnák a késõ római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitérõl tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élõ kultúra és civilizáció gyökereit.

  • Budva

    Budva az egyik legrégebbi lakott település az Adrián. A legenda szerint a várost Kadmo a föniciai Agenora király alapította. Thébából elûzték majd megérkezett erre a vidékre és megalapította a várost. Elõször a várost Szofoklész említi az V. században i. e. Budva az egyike azoknak az antik városoknak mely nem tünt el a VII. század elején. Konsztantin cár lejegyezte, hogy 840 -ben az arabok betörtek a városba és teljesen kifosztották, tönkre tették.

  • Bátonyterenye

    A bátonyterenyei kistérség Nógrád megye keleti részén, az Északi-középhegység két nagy hegyvonulata, a Cserhát dombjai és a Mátra hegycsúcsainak találkozásánál fekszik. Bátonyterenye térségét több évszázad örökségeként „Palócföld kapujának” is nevezik, utalva ezzel a máig fennmaradt ízes palóc beszédre, a tájjellegû népi ételekre, a századeleji népi építészeti stílusú falusi házakra. A térség legnagyobb értéke: a szinte érintetlen, vadregényes táj, és a történelmileg kialakult településszerkezet. Népi kultúrája páratlanul gazdag, az itt élõ emberek gondosan ápolják hagyományaikat és be is mutatják azokat hangulatos rendezvényeiken.

  • Tiszaszalka

    A falu létrejöttéhez, elnevezéséhez legenda fûzõdik. Ez arról szól, hogy honfoglaló õseink egy csapata tábor-lakóhelyet keresve a Tisza vonalát követve haladt. Egy a vizektõl, vadaktól védett, az ívelt folyókanyartól óvott magaslaton találtak ilyet. Sátort vertek.

    Éhük elverésére a közeli álló és folyóvizekbõl halat fogtak. Az étkezésüket a halszálkák lassították. A szálkás vacsorára utalva a helyet "Szálká"-nak nevezték maguk mögött. Késõbb a folyó közelsége végett a Tisza elõtagot kapta.

  • Szentendre, a mûvészetek városa a Dunakanyarban

    A Dunakanyar kapujában, a Pilis és a Duna, a hegy és sík vidék találkozásánál, gyönyörû természeti környezetben található egy kisváros, Szentendre, amely elsõsorban mûvészetével, kultúrájával, egyedi varázsával és kivételes hangulatával ragadja magával a látogatót.

    A város (Budapest irányából) könnyen megközelíthetõ autóval, HÉV-, autóbusz- és sétahajó járatokkal is. Kedvelt kirándulóhely, évente több millió turista keresi fel a világ minden tájáról. A kisváros sajátosan mediterrán hangulata az elmúlt évszázadok folyamán alakult ki.

  • Drezda

    II. Frigyes Ágost (1670-1733) szász választófejedelem és 1697-tõl lengyel király is, olyan gazdagon volt megáldva testi képességekkel, hogy hódolói az Erõs melléknévvel ruházták fel. Állítólag 350-nél több gyermeket nemzett, és patkókat hajlított össze puszta kézzel. Az uralkodónak még más, nem kevésbé kiváló adottságai is voltak: elhatározta, hogy Észak Velencéjévé varázsolja Elba-parti rezidenciáját. Túl akart tenni a berlini udvaron - ami sikerült is neki -, Versailles fényét-pompáját kívánta szász földre hozni.

  • Svájc - Gleccsersí és panoráma

    Hóbiztos pályák és gleccsersízés – ezek csábítják leginkább a Svájcba utazókat. Nemcsak azért, mert itt találjuk Európa legmagasabban fekvő és legnagyobb szintkülönbségű pályáit, hanem mert Svájc híres „hóbiztosságáról" is. A hegyek közé zárt ország egyelőre nem a magyar utazók kedvence. Ebben híres zártsága is szerepet játszhat, árai azonban még inkább. Míg a közeli Olaszországban fejenként heti hatvan-hetvenezer forintból síelhetünk, Svájcban kétszázezer forint alatt ne számoljunk.

  • Norvégia

    A vikingek, a híres felfedezõk, a síugrók hazája, a fjordok és a hegyek országa, ahol trollok, óriásmanók táncolnak - ilyennek képzeljük el Norvégiát. Ma már ki kell egészítenünk ezt a képet az Északi-tenger kõolaj- és földgázkitermelõ fúrószigeteivel, a tankhajókkal és az olajvezetékekkel. A Skandináv-félsziget nyugati részén található ország határai Svédország, Finnország és Oroszország. Itt találhatók Európa legnagyobb gleccserei, valamint a jellegzetes norvég fjordok is.

  • Maldív-szigetek: a földi paradicsom

    Maldív-szigetek: a földi paradicsomA Maldív Köztársaság egy szigetország az Indiai-óceánon, India délnyugati csücskénél. A szigetország 26 atollból, 1192 szigetből áll, amelyből kb. 200 lakott, további 87 a turisták részére fenntartott hely. A szigetvilágot Marco Polo az Indiai-óceán virága névre keresztelte. A szigetek ritkán emelkednek 2,5 méternél magasabbra a tengerből, és egyikük területe sem nagyobb 13 km²-nél. A szigetek összterülete mintegy 300 km². Az alacsony tengerszint feletti magasság miatt a szigetek létét a globális felmelegedés miatti tengerszint-emelkedés fenyegeti.