rss
  • Milánó: Divat és kultura

  • Sokak szerint Milánó a legunalmasabb olasz települések egyike, klasszikus óvárosa össze-vissza, tán ha tíz utcából áll, látványosságai egyetlen délután alatt könnyûszerrel végigsétálhatók.

    Ráadásul, ha jobban megnézzük, még csak nem is hasonlít egy rendes olasz városra. Lehet, hogy nem hasonlít, mondják a Milánó-hívek, de ezzel együtt a legtipikusabban európai olasz város, a divat és a dizájn fellegvára: 2,5 millió lábon járó pazar elegancia. Bevallom, jómagam sosem gondoltam volna, hogy ennyire elbûvöl.

    Akik még utazásom elõtt úgy érezték, szólniuk kell néhány korteskedõ szót Milánó mellett, szinte kivétel nélkül Itália legnagyobb gótikus csodájával, a több mint 620 éves, robosztusan kecses csipkekolosszussal érveltek.

    A dómot látni, és meghalni! - mondták, hisz önmagában akkora élmény ez, hogy ha semmi egyéb érdekeset nem találnék Milánóban, akkor is megérné csupán csak a dóm meglátogatása. Gondolatban elõre végigjártam cirádás tornyait, „meglátogattam" a tetején lévõ, aranyba burkolt „La Madonninát", a fehér és rózsaszín árnyalatú márvány szobrokat, és elképzeltem, amint a tetõn szédelegve Annie Girardot és Alain Delon nagyjelenetébe botlom a Rocco és fivéreibõl. Olyan izgalom lett úrrá rajtam, amit csak a Parco Sempione sarkán álló pékségben vásárolt olívabogyós kenyér tudott csillapítani, persze csak egy idõre. Ahogy ugyanis közeledtem, az imitt-amott felbukkanó csipketornyok látványa tovább fokozta éhségemet, és olívás kenyér ide vagy oda, egyszerre akartam habzsolni M. d'Agrate híres Szent Bertalan szobrát, a dóm padlóján lévõ asztrológiai sztrádát, Ariberto érsek XI. századi síremlékét és a város védõszentjének, Borromei Szent Károlynak a kristálykoporsóját. A kíváncsiság egyre csak ûzött, érdekelt, vajon feltûnik-e, hogy nincs harangtornya, s hogy akkora, hogy egyszerre 40 000 embert képes vendégül látni.

    Mielõtt kiléptem volna a térre, rituálisan megtorpantam - végül is, ha tényleg csak ennyi izgalmas van Milánóban (Az utolsó vacsorára úgysem lehet bejutni), akkor legalább adjuk meg a módját a találkozásnak -, belõttem az irányt, becsuktam a szemem és nekiindultam. Kiszámoltam, hogy ha 15-öt lépek, épp kiérek a tér sarkára, ahonnan már egészben látni a pompázatos építményt. Úgyhogy léptem, de csak 12-õt, mert a 13. lépésnél egy kötélkordonba ütköztem. Egy pillanatra elgondolkodtam, vajon változtassak-e az elõre jól kigondolt rituálén, vagy tûzön, vízen, kordonon keresztül verekedjem át magam a katarzisért, de úgy döntöttem, azon a két-három lépésen már nem múlhat semmi.

    Kinyitottam hát a szemem, és valóban, ott állt elõttem a csoda. Teljes fényében, csillogón, tekintélyt parancsoló sudár íveivel, tûzvörösen. Nem nagyon szoktak lenyûgözni az autók, zömmel meg sem tudom õket különböztetni egymástól, de ez az égõ piros Alfa Romeo Competizione valahogy annyira beleillett a látványba, hogy a világ második legnagyobb katedrálisa csupán elegáns díszletként magasodott mögötte, hogy egyszerûen nem tudtam neki ellenállni. Ahogy ott álltam a 30-as, 40-es évek luxusautóit idézõ, mégis szupermodern járgány elõtt, melynek kaszniján visszatükrözõdött a XIV. századi csipkepalota egy-egy tornya és a több ezer szobrocskák némelyike, megértettem, mitõl annyira európai ez a város. Mitõl klasszikus és modern, mitõl hagyománytisztelõ, s ugyanakkor merész is egyszerre.

    A nap folyamán elõször kiszakadtam a dómba zárt gondolataimból, és nemcsak ténylegesen, hanem képletesen is kinyitottam a szemem. Körülnéztem, és elhatároztam, hogy nem akarok semmit Milánótól, csak hagyom, hogy hasson rám. Az elsõ, amire hirtelen eszmélésemet követõen felfigyeltem, az az Alfa Romeo emblémája volt. Jellegzetes milánói szimbólum, mégse jutott volna eszembe róla soha Milánó. Pedig a halványkék háttérrel ábrázolt Visconti kígyó ötlete az Alfa Romeo gyár mûszaki részlegének egyik fiatal vezetõjének a fejébõl pattant ki valamikor az 1910-es években, amikor a Piazza Castellón éppen villamosra várt és a Filarete tornyon lévõ kígyót nézegette. És tényleg, miközben vágtáztam keresztül a Parco Sempionén a szemem sarkából mintha láttam volna a Sforza palota egyik tornyán ezt a kígyót, de akkor épp az olívás kenyérrel meg a Rocco és fivéreivel voltam elfoglalva...

    Micsoda pazarlás önmagunkba mélyedve baktatni egy idegen város utcáin! Mennyi minden elillan a szemünk elõl, ha nem vagyunk elég figyelmesek. Azt ki tudjuk olvasni az útikönyvbõl, hogy a Sforza kastély egykori monumentális tégla erõdjében honol Michelangelo legutolsó alkotása, a Rondanini Pieta, hogy a Teatro alla Scala, vagyis az operaház a korábban ott álló S. Maria della Scala templom helyén épült fel 1776-78-ban, s hogy a dóm tér mellett lévõ Viktor Emanuel Galéria valójában egy óriási bevásárlóközpont, melyet Milánó „szalonjának" is szoktak nevezni, de az apróságokat és a rejtett összefüggéseket csak a saját ráeszmélésünkkel élvezhetjük. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy nem éri meg végigvárni a sort a Brera Képtár elõtt, amely Mantegnától Tintorettótón, Veronesén, Raffaellón és Caravaggión át Van Dyck-ig sorakoztatja fel az olasz képzõmûvészet legnagyobbjainak remekeit, könyvtárában pedig igazi középkori kódex- és kézirat-kuriózumokat õriznek, vagy hogy nem érdemes bejelentkezni a Santa Maria delle Grazie templomba Leonardo da Vinci Utolsó vacsorája miatt, csak nem biztos, hogy nem okoz majd' ugyanakkora élményt észrevenni a Visconzi-kígyót az Alfa Romeo emblémájában és a Filarete tornyon.

    Vagy felülni és menni egy „városnézõ" kört a tervezõjérõl elnevezett legendás Peter Witt-villamossal, mely 1928 óta rója Milánó szûk utcácskáit és széles sugárútjait.

    Szóval ott, a Dóm téren, úgy döntöttem, félre az elvárásokkal, csak megyek, és élvezem a várost. Ha utamba akad egy Giorgio Armani, egy Prada, egy Gucci vagy egy Versace márkabolt, beugrom megnézni lehet-e 1000 euró alatt táskát kapni, ha pedig egy kortárs galéria jön szembe, ott veszem górcsõ alá a legendás olasz dizájnt. Félretettem hát a történelmi emlékhelyek miatt érzett lelkiismeret furdalásomat, melyet teljesen csak a La Triennale kifejezetten szórakoztató, a 70-es éveken nosztalgiázó modern mûvészeti kiállítása, valamint Milánó nagy múltú és nagyhírû gasztro-intézménye, a Peck tudott teljesen feloldani. Nem boltnak nevezném, annál azért több: igazi gasztronómiai Kánaán, ahol minden ételpult minimum 20 méter, tele sajtokkal, kenyerekkel, tésztákkal, halakkal, húsokkal, édességekkel, friss és készételekkel, gyümölcsökkel, zöldségekkel, olajokkal és szószokkal. A hátsó szegletében egy valódi szentély, a hatalmas nyitott konyha vonzza a kíváncsi tekinteteket, ahol kismillió szakács és kuktasereg sürög-forog, az emeleten pedig egy óriási bisztró kínálja hellyel az elcsábult bámészkodót és a megéhezett vándort.

    Vonzott a hely, mégsem maradtam. Elvitelre kértem egy ricottás-spenótos tésztát, visszasétáltam az alig pár percre lévõ Piazza Duomóra, leültem egy lépcsõre, s miközben fogyott a penne, bennem egyre gyûlt az élmény: a tûzpiros Alfa Romeóban visszatükrözõdõ dóm és a sarki árkádok forgatagának látványa, valamint a via Montenapoleon luxusutcájában látott olcsó Bugatti pénztárca kecsegtetõ emléke.

    La Scala

    Hol vannak már azok az idõk, amikor még azzal lehetett felvágni a szomszédoknak, hogy a hétvégén kiugrottunk Bécsbe egy helyes kis opera vagy egy „ilyet még sehol máshol" kiállítás kedvéért. 2008-ban az elkötelezett kulturista szemhatára jóval tovább terjed; ma már egy szabadtéri, luccai Leonard Cohen-koncert éppúgy nem ütközik különösebb akadályba, mint egy operaelõadás a milánói Scalában. A vicc szerint, ugye, a legbiztosabb útja a Scalába való eljutásnak, ha az ember sokat gyakorol, de vannak azért ennél gyorsabb és biztosak útvonalak is. A központi jegyiroda például a Dóm téren található, de az esti órákban az operaház épületében lévõ jegypénztárral is próbálkozhatunk a Via Filodrammatici 2. szám alatt. Persze az interneten keresztül bárki megrendelheti belépõjét a híres zeneszentélybe, s bár a kisestélyi és némi zenei felkészültség feltétlenül elõnyt jelent, de egyik hiánya sem kizáró ok.

    Közlekedés

    Milánónak kitûnõ a tömegközlekedése, egy vonaljegy 1 euró, ami 75 percig, 1 átszállásra is érvényes. A 10 db-os gyûjtõjegy 9,2 euró, az egynapos jegy 3, a kétnapos pedig 5,5 euróba kerül. A taxi egy kicsit drága, és elég nehezen fogható, mivel taxisok nem nagyon cikáznak a városban. Milánó három repülõtere közül a Malpensa a legforgalmasabb - itt szállnak le a Malév-gépek is -, ahonnan a Malpenssa Express repíti be az utasokat a városba.

    Malev.hu







  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Da Vinci-túra a magyaroknak Londonban és Skóciában

    Már a magyar turisták is befizethetnek azokra a kirándulásokra, amelyek a hatalmas világsikert aratott könyv, A da Vinci-kód helyszíneire vezetik el a kíváncsi látogatót. A túra kiinduló pontja, követni a könyvben - majd a valóságban - hogy merre jár Londonban a két fõhõs, miközben a város egyik nevezetességétõl a másikhoz sietve a kód megfejtésén fáradoznak. A londoni fõ nevezetességek a könyv szempontjából a Temple Church, a Westminster Abbey, a St. James's Park, majd a National Gallery következhet, amely a temérdek klasszikus mûvészeti alkotás közül a regényben jelentõs szerepet játszó Sziklás Madonna is látható, ez tárja fel a regény fõhõse számára a da Vinci-kód rejtélyét.

  • Belgium a mûvészetek, a csokoládé, a sör és a bürokraták országa

    Legfõbb jellemzõje a kultúrális sokszínûség és a nyitott szellemiség, ami alapvetõen katolikus mivoltában különbözik a szomszédos Hollandia szabadosságától.

    Belgium képe mintha kissé halovány lenne. Ám ha Brabantról vagy Brüsszelrõl, Liége-rõl vagy Flandriáról esik szó, nyomban eleven képek rajzanak elõttünk: bonboniérekre emlékeztetõ piacterek, dús legelõk kövér szarvasmarhákkal, vörös téglás tornyok, katonatemetõk, rozsdás kapuzatú palotákban mûködõ gyárak - afféle ipartörténeti múzeumok. A többi, ami újonnan épült, akár Németországban is lehetne.

  • Bemutatkoznak a világ legmagasabb szállodái

    A 487 méteres hongkongi Ritz-Carlton a világ legmagasabb luxusszállodája. Ázsia és Dubaj büszkélkedhet jelenleg a világon a legtöbb felhõkarcoló hotellel.

    A Forbes magazin összegyûjtötte a legmagasabb szállodákat a tériszonyt nem, a költekezést és a luxuséletmódot viszont nagyon jól ismerõ milliomosok számára. A hongkongi International Commerce Centre (ICC) tornyainak tetején épülõ komplexum minden idõk legmagasabb szállodája. A 312 szobás hotel számos étteremnek ad otthont, lesz beltéri infinity pool is, de minden egyes szobából lenyûgözõ kilátás nyílik a dugókkal telített, zajos megavárosra és a Dél-kínai tengerre.

  • Szeged és a Dóm

    A Dóm tér méretét tekintve megegyezik a velencei Szent Márk tér méretével, 12.000 négyzetméter. Ez a tér ad otthont a nemzetközi jelentõségû Szegedi Szabadtéri Játékoknak, mely elôször 1931-ban került megrendezésre. Az észak-európai stílusú, vörös téglás egységes épületek árkádjai alatt látható a Nemzeti emlékcsarnok (Pantheon), mely Klebelsberg Kunónak, az elsõ magyar vallás- és közoktatásügyi miniszternek köszönheti születését és a magyar történelem, irodalom, mûvészet és természettudomány kimagasló személyiségeinek szobrait, dombormûveit tartalmazza.

  • Mekka - A muszlim központ

    Mekka Hedzsa arab tartomány fõvárosa, az iszlám világ legszentebb helye. 277 m-rel a tengerszint felett helyezkedik el, hegyekkel van körbevéve.

    A körfalakon és egy kis erõdön kívül a város védelmére szolgált a völgy keleti részében egy magaslaton épített, vastag falakkal és tornyokkal ellátott citadella. Mekka középpontjában található a Masjid al-Haram. A városban található az iszlám hívõk legnagyobb szentsége, a Kaaba, a Kába-kõ. Közelében látható a külön épülettel körülfogott sós vízû Zemzem-kút.

  • Horvátország kevésbé vonzó

    A július közepi határforgalmi adatok alapján mintegy 15 százalékkal kevesebben érkeztek az elmúlt napokban Horvátországba, mint a tavaly ilyenkor.

    Ugyanakkor átalakulóban is van a turizmus az Adria partján: egyes helyeken a turisták a korábbinál hosszabb ideig maradnak.

    Az elmúlt hétvégén 1,154 millió utas - közülük 912 ezer külföldi - lépett be az ország területére.

  • Karibi kalandok

    Egy bokor, egy hurrá - meséli az, aki már járt, kalandozott, búvárkodott, nézett naplementét és napfelkeltét, tapogatott virágokat és tengeri állatokat a karibi térségben. Ott, ahol az ég valószínûtlenül kék, kristálytiszta a víz, a homok hófehér, forró és a part menti zöld fák a szél irányába hajlanak. A karibi térség misztikus, elképzelhetetlen azoknak, akik még nem látták a saját szemükkel. A múlt izgalmai és a gyarmatok kora foglalja keretbe az öblökben ringatózó vitorlásokat, a hátizsákos turistákat. A történelem viharainak köszönhetõen rendkívül ...

  • Omán: keleti romantika és nyugalom

    Az Arab-félsziget délkeleti peremén elterülõ szultanátus az utóbbi idõben rengeteget áldozott a fõváros csinosítgatására, az ottani szolgáltatások fejlesztésére, szem elõtt tartva a környezetvédelmi kívánalmakat is.

    Maszkatban (Muscat) az olajvagyonból emelt modern épületkomplexumok és iszlám mûemlékek látványa fogadja a turistákat. A Perzsa-öböl menti országok közül Omán turisztikai kínálata a legszínesebb. A többi elõbb említett országnál gazdagabb a történelmi múltja. A fõbb vonzerõket az ökoturizmus, a kalandturizmus, valamint az üdülõturizmus köré lehet csoportosítani.

  • Hévíz - Római kori romkert

    Hévíz egregyi városrészén a környék egyik legjelentõsebb császárkori településének maradványait rejti magában a föld, amely csaknem négy évszázadon át, az 1. század elsõ felétõl az 5.század elejéig lakott volt. A számos épületbõl álló település most feltárt, helyreállított és bemutatandó épületét a hosszú használat során többször átépítették. Az I. század elsõ felében egy fagerendákból összeállított boronaház épült fel, amelynek pusztulását tûzvész okozhatta.

  • Kastély a park közepén

    Európa szerte, így hazánkban is megfigyelhetõ az a tendencia, hogy a felújított kastélyok szállodaként mûködnek, és ez a tény nem meglepõ. Egy-egy kastély rehabilitációja több milliárd forintot emészt fel és nyilván a befektetõk szeretnék, ha pénzük idõvel megtérülne, erre azonban belátható idõn belül csak a kastély szállodai formában való hasznosítása nyújt lehetõséget. Azonban vannak ellenpéldák is, és most egy ilyen kastélyt szeretnék bemutatni.

  • Világörökségünk: Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta

    A Hortobágyon keresztül utazó avatatlan látogatónak a végeláthatatlan füves puszta láttán az az elsõ benyomása, hogy gyakorlatilag talán nincs itt semmi, csak a végtelen horizont.

    A tekintetet is csak ritkán akasztja meg egy gémeskút, csárda vagy tanya, kisebb fa- vagy bokorcsoport. A Hortobágy egy olyan, a pásztorközösségek által megmûvelt kultúrtáj, mely az ember és a természet kétezer éves, hagyományos és kíméletes földhasználaton alapuló, harmonikus együttmûködésének kiemelkedõ példája.

  • Balatonfőkajár

    Megközelíthető gépkocsival a 7. sz. főútról, autóbusszal a környező településekről és a Budapest-Tapolca és Szombathely-Budapest vasúti vonalon. Szomszédos települései: Balatonakarattya, Füle, Lepsény, Csajág. Balatonfőkajár a Balaton keleti oldalán helyezkedik el (Közép-Dunántúl, Veszprém megye), a Mezőföldön, a Balatontól 3 km-re. Római kor óta lakott (1086), 1332 óta egyházas hely. Az emberek a falu határán lévő dombokon szőlőt termesztenek a mai napig.

  • Bosznia-Hercegovina

    Bosznia-Hercegovina a Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik. Az ország 1992.-ben függetlenné vált, az ott található etnikumok a szerb, bosnyák és a horvát.

    Eme ország kulturálisan egyedülálló terület Európában, mivel történelmét négy valláshoz tartozó nép, a római katolikusok, muszlimok, ortodoxok és zsidók alakították. Bosznia-Hercegovina a túlnyomóan keresztény Európa egyik olyan országa, amely területén õshonos muszlim népnek (a bosnyákoknak) ad otthont.

  • Vietnám

    Vietnám az a hely Dél-Kelet Ázsiában, amelyet sokan csak a hadijelentésekbõl ismernek, de igazából mégis nagyon keveset tudunk róla.

    Az ország olyan kincseket tartogat az utazó számára, melyek egy életre rabul ejtik õt.

    Egészségügyi elõírások: fertõzött területekrõl érkezõknek kötelezõ a sárgaláz elleni védettség igazolása. Palackozott víz fogyasztása ajánlott. A vietnámi konyha változatos és laktató.

  • Hajós

    Hajós Város a Duna-Tisza közén Kalocsa és Baja város között fekszik a maga 3200 fõs lakosságával, akiknek 70-75%-a vallja magát az 1723-ban elkezdõdött betelepítések folyamán ideérkezett sváb telepesek leszármazottjának.

    Württembergbõl érkezett õsök rend és munkaszeretetét továbbvivõ polgárok egy ma is élõ, az õsök hagyományait tisztelõ települést laknak, ahol a rend a tisztaság a maguk által felállított követelményrendszer elején helyezkedik el. A borkultúrájáról és pincefalujáról messze földön híres Hajós 2002-ben Hild díjat kapott település 2008. július elsejétõl pedig elnyerte a városi rangot, Bács-Kiskun megye huszonnegyedik városa lett.

  • Tudnivalók Horvátországi nyaraláshoz

    Egy friss felmérés szerint Törökország, Horvátország és Bulgária a legnépszerûbb utazási célpontok a magyar nyaralók számára. Most a Horvátországba utazók számára adunk néhány fontos és aktuális információt.

    A Horvát Idegenforgalmi Közösség tájékoztatása szerint a korábbiaknál szigorúbban büntetik a vadkempingezést Horvátországban, ahol a táborozásra be nem jelentett magánterületen két hónapra zár alá veszik a kempingezõk felszereléseit.

  • Málta tengeri keresztezõdésben

    Málta csupán néhány éve jelent meg az utazási irodák prospektusaiban. Az idén már mintegy 5000 honfitársuk látogatja meg ezt a Budapest méretû országot. A terület tulajdonképpen három földdarab, Málta a fõsziget, Gozo a kistestvér, Comino a szinte lakatlan, kedvelt kirándulóhely. Málta egy évben csaknem másfél millió turistát fogad, mégis misztikum lengi körül. Okkal. Merthogy Málta nem a szokásos tengerparti nyaralóhely aranysárga homokkal.

  • Utazás kiállítás - Népszerûek a belföldi wellness hétvégék, akad vevõ a drága külföldi utakra is

    Budapest - Átrendezõdik a piac, ami a belföldi turizmus erõsödésének kedvezhet - állapította meg több utazási iroda képviselõje a kõbányai vásárvárosban csütörtökön nyílt Utazás kiállítás szakmai napján.

    Ez illeszkedik a Magyar Turizmus Zrt. Itthon láss csodát! idei szlogenjéhez. A külföldi úti célok között elõnye van a szomszédos, közeli országoknak, a felsõ tízezer körében pedig idén is az egzotikus, távoli tájak a népszerûek.

  • A hozzánk legközelebbi tenger

    Magyarországról érkezve itt látjuk meg elõször a tengert, s bár nem ez az adriai partvidék legfelkapottabb és talán nem is a legszebb része, sok magyarnak romantikus emlékképei támadnak, ha Crikvenicához közelít.

    A horvátországi nyaralóhelyeket sorra vevõ sorozatunkban ez alkalommal a Kvarner-öböl partvidéki helyeit járjuk be. A közel huszonöt kilométer hosszú üdülõhely öt kisebb várost érint, melyek gyakorlatilag egybeépültek mára.

  • Szicília - Napfény, tengerpart, hegyek és füstölgõ vulkánkúpok

    Napfény, tengerpart, hegyek, füstölgõ vulkánkúpok, szûk sikátorokat árnyékoló száradó ruhák, barátságos emberek. A történelem és a kultúrák valószínûtlen katyvasza, észak és dél, kelet és nyugat találkapontja, ahol a maffiáról szóló közhelyeket egy perc alatt elfelejthetjük. Szicíliába menni nem a maffia miatt veszélyes, hanem azért, mert utána egész életünkben visszakívánkozunk. Ha azt mondjuk, Nápoly az igazi Dél-Olaszország, akkor mi az a további néhány száz kilométer, amely a várostól még visszavan Szicíliáig? A Toscana és a Mars bolygó keresztezõdésére hajazó táj elég meghökkentõ ahhoz, hogy csak a kompnál térjünk magunkhoz, megpillantva a hihetetlenül kék tengert és a szoros túlpartján derengõ szigetet.

  • Svájc - Gleccsersí és panoráma

    Hóbiztos pályák és gleccsersízés – ezek csábítják leginkább a Svájcba utazókat. Nemcsak azért, mert itt találjuk Európa legmagasabban fekvő és legnagyobb szintkülönbségű pályáit, hanem mert Svájc híres „hóbiztosságáról" is. A hegyek közé zárt ország egyelőre nem a magyar utazók kedvence. Ebben híres zártsága is szerepet játszhat, árai azonban még inkább. Míg a közeli Olaszországban fejenként heti hatvan-hetvenezer forintból síelhetünk, Svájcban kétszázezer forint alatt ne számoljunk.

  • Szanaa, a minaretek városa

    San'a egész óvárosa mûalkotás. Négyezer háza között nincs két hasonló. Különbözõk az emeletek, a tetõkertek mellvédjei és a homlokzatok stukkódíszítményei. Mindazonáltal a legnagyobb változatosságot az ablakok kiképzése mutatja: kerek, négyszegletû, ívelt vagy éppen rozetta alakúak. Némelyik filigrán rács mögött rejtõzik, s a legrégibbeken üvegtáblák helyett még vékony alabástromlapokon át szûrõdik be a fény. A házak homokkõbõl és a jemeni felföldre jellemzõ barnás színárnyalatú nyers agyagtéglából épültek.

  • Káprázatos és egyedi tengerpartok a nagyvilágból

    Káprázatos és egyedi tengerpartok a nagyvilágbólA világ nemcsak meseszép hegyvidékeket, vízeséseket, erdőket és izgalmas nagyvárosokat tartogat számunkra, hanem egészen elképesztő tengerpartokat is. Ha valaki kimondja azt a szót, hogy tengerpart, az ember automatikusan a klasszikus fehér homokos, vagy kavicsos változatra gondol. Pedig nem csak ilyen partok léteznek. Az alábbiakban olyan furcsa és meghökkentő partszakaszokat mutatunk meg, melyek szokatlanságuk ellenére is egészen biztos, hogy életre szóló élménnyel ajándékozzák meg az odalátogatókat.

  • Dublin

    Talán meglepõen hangzik, de az ír fõváros és Magyarország egy igen jelentõs irodalmi kapcsolatot mondhat magáénak: Leopold Bloomot, James Joyce Ulyssesének kóbor semmittevõjét, aki Szombathelyen látta meg a napvilágot Virág Lipót néven. Ma akár Joyce-túrára is indulhatunk Bloom lábnyomait követve, felkeresve az irodalmi hõs 24 órás képzeletbeli kocsmajárásának színhelyeit Dublin lenyûgözõ városában, ahol az írók és az ital egyaránt meghatározó szerepet játszanak.

  • Fedezze fel Britannia legkisebb államát

    Észak-Írország Britain legkisebb állama, az Ír-sziget északkeleti csücskében található. Észak-Írországot méretének köszönhetõen könnyen körbeutazhatja - ha "alaptábort ver" valahol, laza egynapos kirándulások keretein belül látogathatja meg az állam fõbb látnivalóit.

    A táj változatosságának köszönhetõen az állam nagyobbnak tûnik, mint amilyen; lélegzetelállító hegyek és szurdokok, a Világörökség részét képezõ helyek és egy beltenger - mindez elegánsan egymás mellett elhelyezkedve található. Észak-Írországot történelemben, kultúrában és mítoszban "pácolták".

  • Lemesos (Limassol) - A szõlõskertek szívében

    Ciprus második legnagyobb városa, Lemesos, hangulatos kozmopolita hangulatú település, amely a sziget legfõbb kikötõje, továbbá a helyi borászati iparág központja, ráadásul lüktetõ tengerparti nyaralóhely is egyben. Lemesos elsõsorban azért olyan lüktetõ hangulatú város, mert lakói, a lemesosiak imádnak szórakozni. Nem véletlen, hogy éppen itt rendezik meg a sziget két legfontosabb fesztiválját, a pünkösd elõtti Karnevált, amikor egymást érik a jelmezbálok...

  • Monaco: A világ leghíresebb hercegsége

    A Vatikán után Monaco a második legkisebb állam a világon. A Földközi-tenger partján, Nizzától 18 kilométerre keletre fekszik, a francia-olasz határ közelében, szárazföldön csak Franciaországgal határos.

    Az ország egy keskeny földsáv a a harmadkorban felgyûrõdött, jobbára kristályos kõzetekbõl álló Tengeri-Alpok lábánál, legmagasabb pontja a 140 méteres Mont Agel. A Földközi-tengerbe nyúló Monacói-félszigeten és Monte-Carlo sziklakiszögellésén fekszik. 3 km hosszan és 200–500 m szélesen nyúlik el a parton.

  • Örökre eltûnik Pompej

    Sajtókampány indult Olaszországban a régészek szerint teljesen elhanyagolt pompeji ásatások megmentésére. A naponta tízezer, többségében külföldi látogatta Pompejit 1997-ben nyilvánították a világörökség részévé.

    Angol és német régészek már évekkel ezelõtt azt követelték, hogy vegyék el Itáliától a pompeji ásatások felügyeletét, mert szerintük az olaszok hanyagsága a Vezúvnál is nagyobb pusztítást végez. Szégyen! - olvasható most a pompeji utcák omlásveszélyre figyelmeztetõ tábláin.

  • Drezda a mûvészetek városa

    Zene- és mûvészetkedvelõ városként Drezda mindig is nagy tekintélynek örvendett Európában.

    Ám nemcsak megtekinthetõ mûkincseivel érdemelte ki e rangot - a Grünes Gewölbe évszázadok alatt felhalmozott drágaságaival, Raffaello Sixtusi Madonnájával, a Die Brücke expresszionista mûvészcsoport gazdag örökségével -, hanem magas zenei kultúrájával a zenei turizmus úttörõjévé vált. Hétszáz éves hagyományai vannak a híres templomi kórusnak, a Kreuzchornak, és nem kevésbé híres a Semperoper zenekara sem.

  • 1,2 billió forintot hagytak hazánkban a külföldiek tavaly

    A külföldiek összes magyarországi fogyasztása 2009-ben 1201 milliárd forint volt, 10 százalékkal több mint az elõzõ évben - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfõn. A KSH tájékoztatása szerint a forint 12 százalékkal gyengült az euróhoz képest, éves átlagos árfolyama 251 forintról 281 forintra változott egy év alatt.

    A fogyasztás 68 százaléka, 820 milliárd forint a turisztikához kapcsolódik, további mintegy 340 milliárd forint az átutazók és a napi ingázók kiskereskedelmi forgalomban realizálódó fogyasztása volt.