rss
  • Milánó: Divat és kultura

  • Sokak szerint Milánó a legunalmasabb olasz települések egyike, klasszikus óvárosa össze-vissza, tán ha tíz utcából áll, látványosságai egyetlen délután alatt könnyûszerrel végigsétálhatók.

    Ráadásul, ha jobban megnézzük, még csak nem is hasonlít egy rendes olasz városra. Lehet, hogy nem hasonlít, mondják a Milánó-hívek, de ezzel együtt a legtipikusabban európai olasz város, a divat és a dizájn fellegvára: 2,5 millió lábon járó pazar elegancia. Bevallom, jómagam sosem gondoltam volna, hogy ennyire elbûvöl.

    Akik még utazásom elõtt úgy érezték, szólniuk kell néhány korteskedõ szót Milánó mellett, szinte kivétel nélkül Itália legnagyobb gótikus csodájával, a több mint 620 éves, robosztusan kecses csipkekolosszussal érveltek.

    A dómot látni, és meghalni! - mondták, hisz önmagában akkora élmény ez, hogy ha semmi egyéb érdekeset nem találnék Milánóban, akkor is megérné csupán csak a dóm meglátogatása. Gondolatban elõre végigjártam cirádás tornyait, „meglátogattam" a tetején lévõ, aranyba burkolt „La Madonninát", a fehér és rózsaszín árnyalatú márvány szobrokat, és elképzeltem, amint a tetõn szédelegve Annie Girardot és Alain Delon nagyjelenetébe botlom a Rocco és fivéreibõl. Olyan izgalom lett úrrá rajtam, amit csak a Parco Sempione sarkán álló pékségben vásárolt olívabogyós kenyér tudott csillapítani, persze csak egy idõre. Ahogy ugyanis közeledtem, az imitt-amott felbukkanó csipketornyok látványa tovább fokozta éhségemet, és olívás kenyér ide vagy oda, egyszerre akartam habzsolni M. d'Agrate híres Szent Bertalan szobrát, a dóm padlóján lévõ asztrológiai sztrádát, Ariberto érsek XI. századi síremlékét és a város védõszentjének, Borromei Szent Károlynak a kristálykoporsóját. A kíváncsiság egyre csak ûzött, érdekelt, vajon feltûnik-e, hogy nincs harangtornya, s hogy akkora, hogy egyszerre 40 000 embert képes vendégül látni.

    Mielõtt kiléptem volna a térre, rituálisan megtorpantam - végül is, ha tényleg csak ennyi izgalmas van Milánóban (Az utolsó vacsorára úgysem lehet bejutni), akkor legalább adjuk meg a módját a találkozásnak -, belõttem az irányt, becsuktam a szemem és nekiindultam. Kiszámoltam, hogy ha 15-öt lépek, épp kiérek a tér sarkára, ahonnan már egészben látni a pompázatos építményt. Úgyhogy léptem, de csak 12-õt, mert a 13. lépésnél egy kötélkordonba ütköztem. Egy pillanatra elgondolkodtam, vajon változtassak-e az elõre jól kigondolt rituálén, vagy tûzön, vízen, kordonon keresztül verekedjem át magam a katarzisért, de úgy döntöttem, azon a két-három lépésen már nem múlhat semmi.

    Kinyitottam hát a szemem, és valóban, ott állt elõttem a csoda. Teljes fényében, csillogón, tekintélyt parancsoló sudár íveivel, tûzvörösen. Nem nagyon szoktak lenyûgözni az autók, zömmel meg sem tudom õket különböztetni egymástól, de ez az égõ piros Alfa Romeo Competizione valahogy annyira beleillett a látványba, hogy a világ második legnagyobb katedrálisa csupán elegáns díszletként magasodott mögötte, hogy egyszerûen nem tudtam neki ellenállni. Ahogy ott álltam a 30-as, 40-es évek luxusautóit idézõ, mégis szupermodern járgány elõtt, melynek kaszniján visszatükrözõdött a XIV. századi csipkepalota egy-egy tornya és a több ezer szobrocskák némelyike, megértettem, mitõl annyira európai ez a város. Mitõl klasszikus és modern, mitõl hagyománytisztelõ, s ugyanakkor merész is egyszerre.

    A nap folyamán elõször kiszakadtam a dómba zárt gondolataimból, és nemcsak ténylegesen, hanem képletesen is kinyitottam a szemem. Körülnéztem, és elhatároztam, hogy nem akarok semmit Milánótól, csak hagyom, hogy hasson rám. Az elsõ, amire hirtelen eszmélésemet követõen felfigyeltem, az az Alfa Romeo emblémája volt. Jellegzetes milánói szimbólum, mégse jutott volna eszembe róla soha Milánó. Pedig a halványkék háttérrel ábrázolt Visconti kígyó ötlete az Alfa Romeo gyár mûszaki részlegének egyik fiatal vezetõjének a fejébõl pattant ki valamikor az 1910-es években, amikor a Piazza Castellón éppen villamosra várt és a Filarete tornyon lévõ kígyót nézegette. És tényleg, miközben vágtáztam keresztül a Parco Sempionén a szemem sarkából mintha láttam volna a Sforza palota egyik tornyán ezt a kígyót, de akkor épp az olívás kenyérrel meg a Rocco és fivéreivel voltam elfoglalva...

    Micsoda pazarlás önmagunkba mélyedve baktatni egy idegen város utcáin! Mennyi minden elillan a szemünk elõl, ha nem vagyunk elég figyelmesek. Azt ki tudjuk olvasni az útikönyvbõl, hogy a Sforza kastély egykori monumentális tégla erõdjében honol Michelangelo legutolsó alkotása, a Rondanini Pieta, hogy a Teatro alla Scala, vagyis az operaház a korábban ott álló S. Maria della Scala templom helyén épült fel 1776-78-ban, s hogy a dóm tér mellett lévõ Viktor Emanuel Galéria valójában egy óriási bevásárlóközpont, melyet Milánó „szalonjának" is szoktak nevezni, de az apróságokat és a rejtett összefüggéseket csak a saját ráeszmélésünkkel élvezhetjük. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy nem éri meg végigvárni a sort a Brera Képtár elõtt, amely Mantegnától Tintorettótón, Veronesén, Raffaellón és Caravaggión át Van Dyck-ig sorakoztatja fel az olasz képzõmûvészet legnagyobbjainak remekeit, könyvtárában pedig igazi középkori kódex- és kézirat-kuriózumokat õriznek, vagy hogy nem érdemes bejelentkezni a Santa Maria delle Grazie templomba Leonardo da Vinci Utolsó vacsorája miatt, csak nem biztos, hogy nem okoz majd' ugyanakkora élményt észrevenni a Visconzi-kígyót az Alfa Romeo emblémájában és a Filarete tornyon.

    Vagy felülni és menni egy „városnézõ" kört a tervezõjérõl elnevezett legendás Peter Witt-villamossal, mely 1928 óta rója Milánó szûk utcácskáit és széles sugárútjait.

    Szóval ott, a Dóm téren, úgy döntöttem, félre az elvárásokkal, csak megyek, és élvezem a várost. Ha utamba akad egy Giorgio Armani, egy Prada, egy Gucci vagy egy Versace márkabolt, beugrom megnézni lehet-e 1000 euró alatt táskát kapni, ha pedig egy kortárs galéria jön szembe, ott veszem górcsõ alá a legendás olasz dizájnt. Félretettem hát a történelmi emlékhelyek miatt érzett lelkiismeret furdalásomat, melyet teljesen csak a La Triennale kifejezetten szórakoztató, a 70-es éveken nosztalgiázó modern mûvészeti kiállítása, valamint Milánó nagy múltú és nagyhírû gasztro-intézménye, a Peck tudott teljesen feloldani. Nem boltnak nevezném, annál azért több: igazi gasztronómiai Kánaán, ahol minden ételpult minimum 20 méter, tele sajtokkal, kenyerekkel, tésztákkal, halakkal, húsokkal, édességekkel, friss és készételekkel, gyümölcsökkel, zöldségekkel, olajokkal és szószokkal. A hátsó szegletében egy valódi szentély, a hatalmas nyitott konyha vonzza a kíváncsi tekinteteket, ahol kismillió szakács és kuktasereg sürög-forog, az emeleten pedig egy óriási bisztró kínálja hellyel az elcsábult bámészkodót és a megéhezett vándort.

    Vonzott a hely, mégsem maradtam. Elvitelre kértem egy ricottás-spenótos tésztát, visszasétáltam az alig pár percre lévõ Piazza Duomóra, leültem egy lépcsõre, s miközben fogyott a penne, bennem egyre gyûlt az élmény: a tûzpiros Alfa Romeóban visszatükrözõdõ dóm és a sarki árkádok forgatagának látványa, valamint a via Montenapoleon luxusutcájában látott olcsó Bugatti pénztárca kecsegtetõ emléke.

    La Scala

    Hol vannak már azok az idõk, amikor még azzal lehetett felvágni a szomszédoknak, hogy a hétvégén kiugrottunk Bécsbe egy helyes kis opera vagy egy „ilyet még sehol máshol" kiállítás kedvéért. 2008-ban az elkötelezett kulturista szemhatára jóval tovább terjed; ma már egy szabadtéri, luccai Leonard Cohen-koncert éppúgy nem ütközik különösebb akadályba, mint egy operaelõadás a milánói Scalában. A vicc szerint, ugye, a legbiztosabb útja a Scalába való eljutásnak, ha az ember sokat gyakorol, de vannak azért ennél gyorsabb és biztosak útvonalak is. A központi jegyiroda például a Dóm téren található, de az esti órákban az operaház épületében lévõ jegypénztárral is próbálkozhatunk a Via Filodrammatici 2. szám alatt. Persze az interneten keresztül bárki megrendelheti belépõjét a híres zeneszentélybe, s bár a kisestélyi és némi zenei felkészültség feltétlenül elõnyt jelent, de egyik hiánya sem kizáró ok.

    Közlekedés

    Milánónak kitûnõ a tömegközlekedése, egy vonaljegy 1 euró, ami 75 percig, 1 átszállásra is érvényes. A 10 db-os gyûjtõjegy 9,2 euró, az egynapos jegy 3, a kétnapos pedig 5,5 euróba kerül. A taxi egy kicsit drága, és elég nehezen fogható, mivel taxisok nem nagyon cikáznak a városban. Milánó három repülõtere közül a Malpensa a legforgalmasabb - itt szállnak le a Malév-gépek is -, ahonnan a Malpenssa Express repíti be az utasokat a városba.

    Malev.hu







  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Gönyû

    Gönyû község a Duna mellet Gyõr-Moson-Sopron megye keleti szélén, a Mosoni-Duna torkolatától a Bakonyérig terül el a gyõri kistérségben, Gyõrtõl 18 km-re, a Duna jobb partján található és régi hajós múltra tekint vissza.

    Sok kedvezõ adottsággal rendelkezõ község, északon a Duna, délen egy 3200 ha-os erdõ (a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet része), keleten a Cuha-Bakonyér határolja. Lakossága 3100 fõ körül ingadozik. A község az 1.sz. fõközlekedési út szeli ketté.

  • Indonézia

    A majdnem 3700 szigetbõl álló Indonézia (Indonéz Köztársaság) mintegy hidat képez Ázsia és Ausztrália között. Az ország talán egyik legjellemzõbb vonása, hogy igen sok kultúra találkozik a szigetei alkotta térségben: Indonéziában 200-300 etnikai csoportot tartanak számon. Indonézia szigetei 8 millió km² kiterjedésû tengerrészen szóródnak szét az Indiai-óceán és a Csendes-óceán választóvonalában. A legnagyobb szigetek: Jáva (itt találjuk a fõvárost, Jakartát is), Szumátra, Borneó és Celebesz. A szigetvilág nagy részét hegyláncok hálózzák be, jelentõs a vulkanikus mûködés.

  • Nagykarácsony település (Magyarország)

    A település megközelíthetõ közúton: a 6. számú fõútról Dunaújvárosnál kell letérni a Mezõfalva irányába vezetõ útra, az M7-es autópályáról Székesfehérvárnál kell a 63-as fõútra letérni, arról pedig Sárszentmiklósnál a mezõfalvi útra; vasúton a Dunaújváros-Mezõfalva-Rétszilas vonalon érhetõ el Nagykarácsony.

    A vidék egykor a kunok szállásterülete volt. A település neve 1952 óta Nagykarácsony. 1537 óta említik Karácsonyszállás néven. Ez az elnevezés a helybeliek szerint onnan ered, hogy valaha az Alföldrõl december közepén, karácsony táján terelték át a gulyákat a Dunán.

  • Üvegbõl épített igluhotel a sarkkörön túl

    A hagyományos és üvegbõl készült iglu szállást is kínáló hotelt az északi sarkkörön túl találjuk. Szauna után egy léken keresztül jutunk a tó vizébe, késõbb jégpohárból ihatjuk az üdítõt. A Hotel Kakslauttanen Finnországban, Saariselkä városában található, 250 kilométerrel a sarkkörtõl északra. Az iglu falu részeként kibérelhetõ, üveg "jégkunyhók" speciális, hõszigetelõ anyagból készülnek. A hagyományos technológiával szemben nem csak fagymentesen...

  • USA - Ezeket Önnek is látnia kell!

    Philadelphia leghíresebb épülete az Independence Hall, amely elsõsorban nem az épületrõl, hanem a falak között zajlott történelmi eseményektõl híres. Itt írták alá a Függetlenségi Nyilatkozatot, itt tervezték meg a zászlót, és itt tartották az Alkotmányozó Nemzetgyûlést, ahol elfogadták az Egyesült Államok alkotmányát. Mount Vernon városka egy 19 szobás kastélyról híres, de ez a kastély akkora szerepet játszott az amerikai történelemben...

  • Debrecen, a napba öltözött város

    Debrecent a folyamatos megújulás jellemzi, arculata napjainkban is változik, a kor igényeihez igazodva fejlõdik a cívisváros. Igazi közösségi hellyé vált a sétálóövezetté alakított fõtér hangulatos szökõkútjaival, pihenésre csábító teraszaival, tartalmas kikapcsolódást nyújtó rendezvényeivel. Családi programok kedvelt helyszíne a Nagyerdõ, ahol fedett Mediterrán Élményfürdõ, 17 hektáros állatkert és vidámpark, csónakázó tó, valamint botanikus kert várja a látogatókat. Számos sport és kulturális rendezvénynek ad otthont a keleti régió legnagyobb rendezvénycsarnoka, a 8000 férõhelyes Fõnix Csarnok.

  • Moszkvában vannak a világ legdrágább szállodái

    Továbbra is Moszkvában a legdrágábbak a szállodai szobák - állapította meg elemzésében az üzleti utazások szervezésével foglalkozó brit Hogg Robinson csoport (HRG). Moszkva immáron ötödik alkalommal végzett a lista élén. A beszámoló szerint tavaly Moszkvában egy szállodai éjszaka átlagára 317 euró volt, ami ugyan 13 euróval kevesebb, mint 2008-ban, de még mindig jelentõsen magasabb, mint Abu Dhabi szállodáiban, amelyek 256 eurós átlagárral a második helyet foglalják el. Õket követi New York (233 euró), majd Bahrain fõvárosa Manama (217 euró).

  • Továbbra is az Eiffel-torony a világ kedvence

    Az Eiffel-torony a világ kedvenc, amely a világ egyik legtöbbet fényképezett turisztikai látványossága.

    A legendás párizsi vasszerkezet (Öreg hölgy) maga mögé utasította a vatikáni Szent Péter-bazilikát, és az indiai Taj Mahal-t. A negyedik, ötödik és hatodik helyen amerikai látványosságok szerepelnek: A Golden Gate híd, az Empire State Building és a Szabadság-szobor. A Sydney Operaház, a Sagrada Familia Barcelonában, az athéni Akropolisz és a Megváltó Krisztus szobra Rio de Janeiróban kapta a többi helyet a 10-es listán, míg a londoni Big Ben és a London Eye nem kapott helyezést a listán.

  • A Keopsz-piramis titkai

    A gízai Nagy Piramis, más néven Keopsz-piramis titkait 4500 éve kutatják kincsvadászok és régészek, de vannak olyan rejtett járatok az õsi egyiptomi építményben, amelyek máig õrzik titkaikat.

    A Leeds egyetem régészei most egy speciálisan kialakított robottal próbálják felderíteni, mi lehet azokban az aknákban, ahová több ezer éve nem tekintett be senki. A piramis mélyén két kisebb szoba található, ezeket a király fülkéjének, illetve a királynõ fülkéjének nevezték el a régészek.

  • Száz évvel a Titanic után - A luxus óceánjárók biztonsági hiányosságai

    A Costa Concordia luxus óceánjáró hétvégi katasztrófájával kapcsolatban leggyakrabban felmerült kérdés, hogy miként eshetett meg egy ilyen baleset a 21. században, éppen 100 évvel a Titanic elsüllyedése után.

    Andrew Linington tengerészeti szakember szerint viszont inkább az a meglepõ, hogy eddig nem következett be hasonló szerencsétlenség. Kutatások szerint a tengeri balesetek 60-80 százaléka részben emberi mulasztás miatt következett be.

  • Tonga

    A Tonga Birodalom az óceániai térség egyik meghatározó birodalma volt. A birodalom uralkodóját tu'i tongának nevezték, aki a Tongatapu szigetén lévő Mu'a nevű fővárosban uralkodott. A birodalom fénykorában Niue-től Tikopiaig (Santa Cruz sziget) terjeszkedett, de befolyási övezete ennél is nagyobb volt. A birodalom 950 környékén alakult, a szamoai Tu'i Manu'a és a fiji Tu'i Pulotu birodalmak hanyatlását követően.

  • Bükki Nemzeti Park

    A környezetébõl szigetszerûen kiemelkedõ Bükk hegység délrõl nézve átmenet a Kárpátok össze-függõ magas gerincei felé, északról jõve, pedig az Alföld laposságának elõfutára. Itt alakult meg 1977. január 1-én 38 774,6 hektár védett területtel hazánk sorrendben harmadik, ugyanakkor elsõ hegyvidéki nemzeti parkja. A hegység legjellegzetesebb, legegységesebb része az átlagosan 800 méter magas Bükk-fennsík. A hegyi rétekkel tarkított bükkösökkel és lucfenyvesekkel borított karsztplató enyhén hullámos felszínét alacsony bércek, a közöttük lévõ töbörmezõs karsztvápák és víznyelõ töbörsoros völgyek, víznyelõk, a mélyben zsombolyok és barlangok teszik különlegessé.

  • Abádszalók

    A Tisza- tó legkiépítettebb idegenforgalmi központja Abádszalók. A település a Tisza- tó bal partján, a Nagykunság nyugati határán Szolnok és Tiszafüred között fekszik. A múlt: A falu Tiszaabád és Tiszaszalók egyesülésével jött létre 1896- ban. Abádot, mint fontos Tiszai révhelyet, Thonuzoba besenyõvezér birtokaként említi Anonymus.

    Szalók neve pedig török eredetû, a honfoglalás kori Zaluch (Szalók) személy-, és nemzetségnévbõl alakult ki. Nagy hagyományai voltak a kosárfonásnak, gyékényszövésnek, melyek alapanyagait a Tisza ártere biztosította.

  • A Plaza de Mayo

    Buenos Aires történelmi központja a Plaza de Mayo, az államelnök pompás rezidenciájával, a Casa Rosadával. Az elnök a rózsaszín épület erkélyérõl intézi szózatait a néphez, a nép pedig a palota elõtti téren tiltakozik, ünnepel vagy tüntet, százezerszámra. A tér nyugati oldalán a közel két kilométer hosszú Avenida de Mayo köti össze a kormányzati székhelyet a Kongresszus épületével, mely pontos mása a washingtoni Capitoliumnak.

  • New York kerületei: Manhattan (5/2. rész)

    Manhattan szigete 21 km hosszú és legszélesebb részén 3,7 km széles. Déli és északi csücske kivételével utcaszerkezete teljesen merõleges rács-szerkezetû, követi a Hudson folyó partvonalát.

    A Hudson folyóval párhuzamos utcák a sugárutak (Avenue), a merõlegesek az utcák (Street), többségük csak számot visel, az Avenue-k számozása az East Rivertõl felfelé emelkedik 1-tõl 12-ig (közöttük van néhány más sugárút is ami csak nevet, néhány más nevet és számot is visel), a házszámok délrõl emelkednek.

  • Kanton - Kína déli kapuja

    A város Kína déli részén, a „Gyöngy” folyó torkolatánál fekszik, Hong Kong és Macao szomszédságában. 7.434 négyzetkilométernyi területén 6.66 millió lakosa él. Klímája szubtrópusi monszun, forró és esõs, az éves átlaghõmérséklet 21.7 fok, a legmagasabb 38.7, a legalacsonabb télen nulla fok. Guangzhou 2.200 éves történelmével a világ legnagyobb, legrégebbi tengeri kereskedelmi központjának tekinthetõ. Gazdag históriájának köszönhetõen bõvelkedik látnivalókban.

  • Gelénes

    Gelénes az észak-magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Beregi-Tiszaháton fekszik, az ukrán határtól nem messze. Gelénes nevét az oklevelek 1301-ben említették elõször Gelienus néven.

    A helynév személynévbõl a latin Kilianusból származik. Földtöltéssel megerõsített vára is volt. A XIV. században jelentékeny hely, Szatmár és Ugocsa megyék itt tartották közgyûléseiket. Ez idõ tájt birtokosai részben a Barabási család, részben a velük rokon Gelényesiek voltak. A Daróczy család 1307-ben az akkor már pusztának mondott birtokot a Várdaiaknak zálogosította el.

  • Szocsi a szõnyeg alá söpri Dubai-t?

    Gyerekkoromban divat volt a fekete-tengeri Szocsiba járni nyaralni. Akkoriban olyan kép élt róla a fejemben, mint a balatoni Aranypartról: szakszervezeti és pártüdülõk, vízpart, sör és fõtt kukorica.

    A Fekete-tenger keleti partján, nagyjából a bulgáriai Várnával egy magasságban, az orosz-grúz határ közelében helyezkedik el Szocsi, ami a szovjet érában felkapott nyaralóhely volt, Magyarországról is szívesen utaztak oda a Tupoljev és Iljusin charter járatokon a turisták. Késõbb, a rendszerváltást követõen divatosabb lett Tenerifén és a Costa Bravan nyaralni.

  • Dévaványa

    Dévaványa jellegzetes alföldi település, a Körös és a Berettyó által határolt síkságon fekszik. A város határában feltárt régészeti leletek bizonyítják, hogy a település évezredek óta lakott, elsõ írásos emlékei az 1330-as évekbõl valók.

    A Tisza és a Körösök szabályozása elõtti idõkben a település magasabban fekvõ részei nádasokkal, ingoványokkal körülvett, nehezen megközelíthetõ, jól védett lakóhelyet adtak az itt élõ embereknek. Dévaványának a török idõktõl nevezik a települést, mai területén valamikor négy helység állott: Wanya, Ecseg, Kérsziget és Varsányegyház.

  • Az ideális város Koppenhága

    London - Koppenhága a legideálisabb, legélhetõbb a világ nagyvárosai közül - erre a következtetésre jutott a Monocle címû brit folyóirat.

    A lap 25-ös listáját annak alapján állította össze, hogy egy város mennyire érdekes, milyen ott az életminõség, mennyire vonzó a látogatók számára, milyen lehetõségeket kínál az üzleti élet képviselõinek és az éjszakai élet kedvelõinek.

  • Moszkva

    Nagy falu - így minõsítették sokan, különösen a nyugati városiasságukra olyan büszke rátarti szentpéterváriak, örök riválisukat, Moszkvát. Ha meg is õrzött egy-egy szöglete valami orosz vidékiességet, a volt szovjet birodalom központja hatalmas világváros volt, az egy évtizede lezajlott változások elõtt is.

    Több mint 1000 négyzetkilométeren 10 millió lakos, 250 kilométer hosszú, 150 állomást magába foglaló kitûnõ metróhálózat - ezek Moszkva adatai - és még megannyi valódi világvároshoz illõ tartozék.

  • Egyiptom

    Sok kalandfilm és misztikus történet helyszínéül szolgált már ezen mesés és titokzatos világ. Egyiptom és a fõváros Kairó, sokaknak okozott már egy életre szóló élményt, hiszen ami itt látható, olyat egyik ország sem tud mutatni. Egyiptomba érdemes elutazni egész évben, hiszen ebben az országban mindig szép az idõ.

    Vásárolhatunk a szabadáras piacokon, ahol alkudozni lehet, vagy üzletekben és szupermarketekben, ahol fix árak vannak. Az ajándéktárgy-boltok. trafikok és élelmiszer boltok 9 óra körül nyitnak és késõ estig tartanak nyitva.

  • Olcsóbban a tengerpartra!

    Újra elindulnak, és szeptember közepéig üzemelnek a népszerû üdülõjáratok magyar turisták által látogatott horvátországi, olaszországi és montenegrói nyaralóhelyekre. Az Adria, a Dalmát, a Montenegró, a Jesolo, és a Cattolica expressz mellett az idén újdonság a Krk-expressz.

    A buszjáratok általában szombati indulással és éjszakai közlekedéssel üzemelnek, így egy napi szállásdíjat megtakaríthatunk.

  • Comó, az Alpok lábánál fekvõ kisváros

    Áprilisban és májusban legszebb a Comói-tó: ilyenkor rózsaszínû, és lila pöttyözi a hegyoldalakat. Tavasszal nem ritka, hogy az Alpok csúcsait még hó födi, de a tó partján már virágoznak a fák és a levegõt oleander illata tölti be. A város fõtere - ellentétben az olasz városok többségével - nem az, amelyen a Dóm áll. Egy tóparti városnak tóparti fõtér dukál, a Piazza Cavour, itt van a hajóállomás is, ahonnan különbözõ falvakba, kisvárosokba indulnak sétahajók és gyorsabb vízibuszok.

  • Szlovénia - ejtőernyős síugrás és hegymászás vízesésen

    A szlovén terepek hátránya, hogy nem túl magasan fekszenek, így nem annyira hóbiztosak, főleg tél végén érhet minket meglepetés. Viszont a pályákat jól karbantartják, és nagy a síelhető terület is. A szlovének elég régóta síelnek, már 17. századi forrásokban is említik a hegyi embereket, akik sítalpakon közlekedtek. Ennek ellenére a magyar turista még viszonylag ritka arrafelé. A szlovák síterepek Budapesthez közel vannak, de nem kell sokat autóznunk akkor sem, ha Szlovéniába indulunk síelni.

  • Milliárdokat ér a bálnafigyelésre épülõ ökoturizmus

    Világszerte több mint 2,1 milliárd dollár (488 milliárd forint) bevétel származott tavaly a bálnafigyelésre épülõ ökoturizmusból, amely évente 10 százalékos növekedés elé nézhet - derült ki egy friss tanulmányból.

    A legújabb eredmények ismét feleleveníthetik azt a régóta tartó vitát, hogy vajon a tengeri emlõsök élve vagy halva érnek-e többet. A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) múlt heti agadiri ülésén ötéves stratégiai tervet fogadott el, amelynek célja a bálnalesek gazdasági elõnyeinek és ökológiai kockázatainak feltérképezése.

  • Dubailand

    Alig két négyzetkilométeres lesz a City of Arabia, vagyis Dubailand központja, méretéhez képest azonban jóval nagyobb szerepet játszik a kétmilliárd dolláros projekt, ahol a legkülönlegesebb épületeken kívül kulcsfontosságú irodák is helyet kapnak. Dubaj egyik legdinamikusabban fejlõdõ városrésze a 280 négyzetkilométeres Dubailand, amely a dúsgazdag arab emirátus szárazföldi részén épül, és a hétcsillagos Burj al Arab szállodától, a pálma alakú mesterséges szigetek bejáratától, illetve a nemzetközi reptértõl egyaránt tíz percnyi autóútra található.

  • Világörökségünk: Fertõ / Neusiedlersee kultúrtáj

    A Fertõ-tavat az UNESCO 1979-ben egyedi természeti értékei miatt bioszféra rezervátummá nyilvánította, hiszen Európa nemzetközi jelentõségû vadvize és a kontinens legnagyobb sós vizû tava, az eurázsiai sztyeppe tavak legnyugatibb képviselõje.

    A Világörökség Bizottság mindazonáltal - Magyarország és Ausztria példamutató együttmûködésben és közös irányelvek szerinti elõterjesztése alapján - a Fertõ-tavat / Neusiedlerseet az azt övezõ településekkel együtt 2001-ben mint kultúrtájat vette fel a Világörökségi Listára.

  • A világ 7 új csodája - a mexikói Chichén Itzá

    Kr. elõtt 2000 táján a maják népesítették be a Délnyugat-Mexikóban található partvidéki területet, a Yucatánt. A közép-amerikai indián kultúra Kr. u. 200 és 900 között érte el fejlõdésének csúcsát. Teotihuacán városa a maga 200 000 lakosával hajdan a világ egyik legnagyobb települése volt. A kereskedelem és a mezõgazdaság a virágkorát élte, melynek elõször a Hernán Cortes által vezetett spanyol hódítás vetett véget 1519-ben. A Yukatán félsziget Mexikó egyik legizgalmasabb területe, itt terül el a toltékok fõvárosa, Chichén Itzá, amely megõrizte a hosszú ideig tartó maja kultúra emlékeit.

  • Veszélyes a hosszú utazás

    A hosszú távú utazás potenciálisan halált okozó vérrögök képzõdéséhez vezethet egyeseknél, a kockázat az utazás hosszával arányosan növekszik - állapította meg egy hétfõn közzétett tanulmány.

    Tizennégy korábbi vizsgálat elemzésével jutottak arra a kutatók, hogy az utazás mintegy háromszorosára növelte a mélyvénás trombózis esélyét, fõként a lábak vénáiban képzõdtek vérrögök. A mélyvénás trombózis igazi veszélye az, hogy a képzõdött rög elszabadulhat az érfalról, és az érrendszeren keresztül a vér elszállítja létfontosságú szervekig, így akár halálos tüdõembóliát okozhat.