rss
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

  • Milánó: Divat és kultura

  • Sokak szerint Milánó a legunalmasabb olasz települések egyike, klasszikus óvárosa össze-vissza, tán ha tíz utcából áll, látványosságai egyetlen délután alatt könnyûszerrel végigsétálhatók.

    Ráadásul, ha jobban megnézzük, még csak nem is hasonlít egy rendes olasz városra. Lehet, hogy nem hasonlít, mondják a Milánó-hívek, de ezzel együtt a legtipikusabban európai olasz város, a divat és a dizájn fellegvára: 2,5 millió lábon járó pazar elegancia. Bevallom, jómagam sosem gondoltam volna, hogy ennyire elbûvöl.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    Akik még utazásom elõtt úgy érezték, szólniuk kell néhány korteskedõ szót Milánó mellett, szinte kivétel nélkül Itália legnagyobb gótikus csodájával, a több mint 620 éves, robosztusan kecses csipkekolosszussal érveltek.

    A dómot látni, és meghalni! - mondták, hisz önmagában akkora élmény ez, hogy ha semmi egyéb érdekeset nem találnék Milánóban, akkor is megérné csupán csak a dóm meglátogatása. Gondolatban elõre végigjártam cirádás tornyait, „meglátogattam" a tetején lévõ, aranyba burkolt „La Madonninát", a fehér és rózsaszín árnyalatú márvány szobrokat, és elképzeltem, amint a tetõn szédelegve Annie Girardot és Alain Delon nagyjelenetébe botlom a Rocco és fivéreibõl. Olyan izgalom lett úrrá rajtam, amit csak a Parco Sempione sarkán álló pékségben vásárolt olívabogyós kenyér tudott csillapítani, persze csak egy idõre. Ahogy ugyanis közeledtem, az imitt-amott felbukkanó csipketornyok látványa tovább fokozta éhségemet, és olívás kenyér ide vagy oda, egyszerre akartam habzsolni M. d'Agrate híres Szent Bertalan szobrát, a dóm padlóján lévõ asztrológiai sztrádát, Ariberto érsek XI. századi síremlékét és a város védõszentjének, Borromei Szent Károlynak a kristálykoporsóját. A kíváncsiság egyre csak ûzött, érdekelt, vajon feltûnik-e, hogy nincs harangtornya, s hogy akkora, hogy egyszerre 40 000 embert képes vendégül látni.

    Mielõtt kiléptem volna a térre, rituálisan megtorpantam - végül is, ha tényleg csak ennyi izgalmas van Milánóban (Az utolsó vacsorára úgysem lehet bejutni), akkor legalább adjuk meg a módját a találkozásnak -, belõttem az irányt, becsuktam a szemem és nekiindultam. Kiszámoltam, hogy ha 15-öt lépek, épp kiérek a tér sarkára, ahonnan már egészben látni a pompázatos építményt. Úgyhogy léptem, de csak 12-õt, mert a 13. lépésnél egy kötélkordonba ütköztem. Egy pillanatra elgondolkodtam, vajon változtassak-e az elõre jól kigondolt rituálén, vagy tûzön, vízen, kordonon keresztül verekedjem át magam a katarzisért, de úgy döntöttem, azon a két-három lépésen már nem múlhat semmi.

    Kinyitottam hát a szemem, és valóban, ott állt elõttem a csoda. Teljes fényében, csillogón, tekintélyt parancsoló sudár íveivel, tûzvörösen. Nem nagyon szoktak lenyûgözni az autók, zömmel meg sem tudom õket különböztetni egymástól, de ez az égõ piros Alfa Romeo Competizione valahogy annyira beleillett a látványba, hogy a világ második legnagyobb katedrálisa csupán elegáns díszletként magasodott mögötte, hogy egyszerûen nem tudtam neki ellenállni. Ahogy ott álltam a 30-as, 40-es évek luxusautóit idézõ, mégis szupermodern járgány elõtt, melynek kaszniján visszatükrözõdött a XIV. századi csipkepalota egy-egy tornya és a több ezer szobrocskák némelyike, megértettem, mitõl annyira európai ez a város. Mitõl klasszikus és modern, mitõl hagyománytisztelõ, s ugyanakkor merész is egyszerre.

    A nap folyamán elõször kiszakadtam a dómba zárt gondolataimból, és nemcsak ténylegesen, hanem képletesen is kinyitottam a szemem. Körülnéztem, és elhatároztam, hogy nem akarok semmit Milánótól, csak hagyom, hogy hasson rám. Az elsõ, amire hirtelen eszmélésemet követõen felfigyeltem, az az Alfa Romeo emblémája volt. Jellegzetes milánói szimbólum, mégse jutott volna eszembe róla soha Milánó. Pedig a halványkék háttérrel ábrázolt Visconti kígyó ötlete az Alfa Romeo gyár mûszaki részlegének egyik fiatal vezetõjének a fejébõl pattant ki valamikor az 1910-es években, amikor a Piazza Castellón éppen villamosra várt és a Filarete tornyon lévõ kígyót nézegette. És tényleg, miközben vágtáztam keresztül a Parco Sempionén a szemem sarkából mintha láttam volna a Sforza palota egyik tornyán ezt a kígyót, de akkor épp az olívás kenyérrel meg a Rocco és fivéreivel voltam elfoglalva...

    Micsoda pazarlás önmagunkba mélyedve baktatni egy idegen város utcáin! Mennyi minden elillan a szemünk elõl, ha nem vagyunk elég figyelmesek. Azt ki tudjuk olvasni az útikönyvbõl, hogy a Sforza kastély egykori monumentális tégla erõdjében honol Michelangelo legutolsó alkotása, a Rondanini Pieta, hogy a Teatro alla Scala, vagyis az operaház a korábban ott álló S. Maria della Scala templom helyén épült fel 1776-78-ban, s hogy a dóm tér mellett lévõ Viktor Emanuel Galéria valójában egy óriási bevásárlóközpont, melyet Milánó „szalonjának" is szoktak nevezni, de az apróságokat és a rejtett összefüggéseket csak a saját ráeszmélésünkkel élvezhetjük. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy nem éri meg végigvárni a sort a Brera Képtár elõtt, amely Mantegnától Tintorettótón, Veronesén, Raffaellón és Caravaggión át Van Dyck-ig sorakoztatja fel az olasz képzõmûvészet legnagyobbjainak remekeit, könyvtárában pedig igazi középkori kódex- és kézirat-kuriózumokat õriznek, vagy hogy nem érdemes bejelentkezni a Santa Maria delle Grazie templomba Leonardo da Vinci Utolsó vacsorája miatt, csak nem biztos, hogy nem okoz majd' ugyanakkora élményt észrevenni a Visconzi-kígyót az Alfa Romeo emblémájában és a Filarete tornyon.

    Vagy felülni és menni egy „városnézõ" kört a tervezõjérõl elnevezett legendás Peter Witt-villamossal, mely 1928 óta rója Milánó szûk utcácskáit és széles sugárútjait.

    Szóval ott, a Dóm téren, úgy döntöttem, félre az elvárásokkal, csak megyek, és élvezem a várost. Ha utamba akad egy Giorgio Armani, egy Prada, egy Gucci vagy egy Versace márkabolt, beugrom megnézni lehet-e 1000 euró alatt táskát kapni, ha pedig egy kortárs galéria jön szembe, ott veszem górcsõ alá a legendás olasz dizájnt. Félretettem hát a történelmi emlékhelyek miatt érzett lelkiismeret furdalásomat, melyet teljesen csak a La Triennale kifejezetten szórakoztató, a 70-es éveken nosztalgiázó modern mûvészeti kiállítása, valamint Milánó nagy múltú és nagyhírû gasztro-intézménye, a Peck tudott teljesen feloldani. Nem boltnak nevezném, annál azért több: igazi gasztronómiai Kánaán, ahol minden ételpult minimum 20 méter, tele sajtokkal, kenyerekkel, tésztákkal, halakkal, húsokkal, édességekkel, friss és készételekkel, gyümölcsökkel, zöldségekkel, olajokkal és szószokkal. A hátsó szegletében egy valódi szentély, a hatalmas nyitott konyha vonzza a kíváncsi tekinteteket, ahol kismillió szakács és kuktasereg sürög-forog, az emeleten pedig egy óriási bisztró kínálja hellyel az elcsábult bámészkodót és a megéhezett vándort.

    Vonzott a hely, mégsem maradtam. Elvitelre kértem egy ricottás-spenótos tésztát, visszasétáltam az alig pár percre lévõ Piazza Duomóra, leültem egy lépcsõre, s miközben fogyott a penne, bennem egyre gyûlt az élmény: a tûzpiros Alfa Romeóban visszatükrözõdõ dóm és a sarki árkádok forgatagának látványa, valamint a via Montenapoleon luxusutcájában látott olcsó Bugatti pénztárca kecsegtetõ emléke.

    La Scala

    Hol vannak már azok az idõk, amikor még azzal lehetett felvágni a szomszédoknak, hogy a hétvégén kiugrottunk Bécsbe egy helyes kis opera vagy egy „ilyet még sehol máshol" kiállítás kedvéért. 2008-ban az elkötelezett kulturista szemhatára jóval tovább terjed; ma már egy szabadtéri, luccai Leonard Cohen-koncert éppúgy nem ütközik különösebb akadályba, mint egy operaelõadás a milánói Scalában. A vicc szerint, ugye, a legbiztosabb útja a Scalába való eljutásnak, ha az ember sokat gyakorol, de vannak azért ennél gyorsabb és biztosak útvonalak is. A központi jegyiroda például a Dóm téren található, de az esti órákban az operaház épületében lévõ jegypénztárral is próbálkozhatunk a Via Filodrammatici 2. szám alatt. Persze az interneten keresztül bárki megrendelheti belépõjét a híres zeneszentélybe, s bár a kisestélyi és némi zenei felkészültség feltétlenül elõnyt jelent, de egyik hiánya sem kizáró ok.

    Közlekedés

    Milánónak kitûnõ a tömegközlekedése, egy vonaljegy 1 euró, ami 75 percig, 1 átszállásra is érvényes. A 10 db-os gyûjtõjegy 9,2 euró, az egynapos jegy 3, a kétnapos pedig 5,5 euróba kerül. A taxi egy kicsit drága, és elég nehezen fogható, mivel taxisok nem nagyon cikáznak a városban. Milánó három repülõtere közül a Malpensa a legforgalmasabb - itt szállnak le a Malév-gépek is -, ahonnan a Malpenssa Express repíti be az utasokat a városba.

    Malev.hu







  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Siófok a nyári fõváros - a balaton egésze

    Nyáron gazdag idegenforgalmi kínálat, gyors megközelítés (vas)úton, levegõben!

    Siófok a Balaton déli partjának legnagyobb városa. Siófok strandja a Balaton legszebb strandjai közé tartozik és Siófok éjszakai életét tekintve is az elsõk között szerepel. Több tízezer nyaralóvendéggel Siófok (25.000 lakos) a legélénkebb város nyáron a Balatonon. A Coca Cola Beach House, a Palace Disco und a Flört Disco igazi mágnesként hatnak a fiatalokra a nyári idõszakban.

  • Szováta - A csábító szomszéd

    Szováta (románul Sovata, németül Sowata) város Romániában, Maros megyében. A Székely-Sóvidék központja, európai hírû üdülõváros.

    A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés. A régi mélyedéseket idõvel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az elsõ sóstavak. Elsõ lakói 1578-ban sótermelésre idetelepített elszegényedett szabad székely családok voltak, akiket 1581-ben ugyan elûztek, de rövidesen visszatelepültek.

  • Kanton - Kína déli kapuja

    A város Kína déli részén, a „Gyöngy” folyó torkolatánál fekszik, Hong Kong és Macao szomszédságában. 7.434 négyzetkilométernyi területén 6.66 millió lakosa él. Klímája szubtrópusi monszun, forró és esõs, az éves átlaghõmérséklet 21.7 fok, a legmagasabb 38.7, a legalacsonabb télen nulla fok. Guangzhou 2.200 éves történelmével a világ legnagyobb, legrégebbi tengeri kereskedelmi központjának tekinthetõ. Gazdag históriájának köszönhetõen bõvelkedik látnivalókban.

  • A világ 7 új csodája - a mexikói Chichén Itzá

    Kr. elõtt 2000 táján a maják népesítették be a Délnyugat-Mexikóban található partvidéki területet, a Yucatánt. A közép-amerikai indián kultúra Kr. u. 200 és 900 között érte el fejlõdésének csúcsát. Teotihuacán városa a maga 200 000 lakosával hajdan a világ egyik legnagyobb települése volt. A kereskedelem és a mezõgazdaság a virágkorát élte, melynek elõször a Hernán Cortes által vezetett spanyol hódítás vetett véget 1519-ben. A Yukatán félsziget Mexikó egyik legizgalmasabb területe, itt terül el a toltékok fõvárosa, Chichén Itzá, amely megõrizte a hosszú ideig tartó maja kultúra emlékeit.

  • London a legkoszosabb, Budapest az egyik legolcsóbb Európában

    London a legkoszosabb és legdrágább város Európában, a legjobb árakat viszont Prága és Budapest kínálja - egyebek mellett ez derül ki az egyik legnagyobb nemzetközi turisztikai tanácsadó cég új felmérésébõl, amely az unatkozni vágyóknak elsõsorban Brüsszelt ajánlja. A TripAdvisor nevû társaság 1100 utazó véleményére alapozott, Londonban kiadott összeállítása a fõ európai idegenforgalmi célpontok turistavonzó és -taszító tulajdonságait listázza. Londont a drágasági és a koszossági ranglistán Párizs és Róma követi. A három legtisztább európai város a válaszadók szerint Zürich, Koppenhága...

  • Szeged és környéke

    Délkelet-Magyarország központját, Szeged vidékét az E75-ös nemzetközi fõút kapcsolja össze a fõvárossal - és az európai közlekedési hálózattal -, de fõutak vezetnek innen minden égtáj felé. Budapestrõl jó a vasúti közlekedés is, de érkezhetünk ide vonattal Szolnok, Békéscsaba, Makó és Röszke irányából is.

    Az 1920-as trianoni békeszerzõdés Szeged szomszédságában húzta meg az országhatárt, s ez érzékenyen érintette a város déli és keleti kapcsolatait. 1921-ben Szegedre került a Kolozsvári Tudományegyetem, két évvel késõbb a csanádi püspök is áttette székhelyét Temesvárról.

  • Prágai kocsmakalauz

    Sörivóknak való

    A társadalom különbözõ szintjein élõk közti kommunikáció és információáramlás kötetlen helye a cseh kocsma a Prágai kocsmakalauz címû kötet szerzõje szerint.

    A cseh fõváros 246 sörivó helyének bemutatását a késõbbiekben a vidéki hospodákra is kiterjesztett kötettel kívánja folytatni az önmagát csak "kocsmográfusnak" tituláló Hagymásy András.

  • Prága (Csehország)

    Csehország fõvárosát nem véletlenül tartják számon Európa legszebb városai között. Történelmi városrésze több mint 1100 éves múltjával, régi templomaival, kastélyaival, szûk, macskaköves utcáival, jellegzetes öreg házaival megragad minden idelátogatót.

    A fõváros az ország leghosszabb folyója, a Moldva két partján terül el. Öt részre osztható: a Hradcany (azaz a várnegyed), a Malá Strana (a XIII. századi Kisoldal), a Staré Mésto (a gótikus Óváros), a Josefov (korábbi zsidónegyed) és a Nové Méstro (a XIV. századi Újváros). A város legtöbb látnivalója itt található, és a területeket összekötõ Károly hídon.

  • A török idegenforgalom 2009-ben is optimista

    További növekedési elõrejelzések. A város- és wellnes-utazások boom-ja Budapest, 2009. február 25. - „2008 a törökországi turizmus jó éve volt, 2009 még jobb lesz.” Így összegzi Dr. Tahsin Yilmaz, a bécsi Török Követség Kulturális és Idegenforgalmi Tájékoztatási Irodáját vezetõ követtanácsos az idegenforgalom aktuális fejlõdését. Törökország az odalátogató vendégek számát és a turizmusból származó bevételeket illetõen a világ elsõ tíz országa között van. 2008 januárja és novembere között a Boszporusz menti ország több mint 25 millió látogatót fogadott, ami 13,1 %-kal több mint 2007 azonos idõszakában.

  • Veszélyes a hosszú utazás

    A hosszú távú utazás potenciálisan halált okozó vérrögök képzõdéséhez vezethet egyeseknél, a kockázat az utazás hosszával arányosan növekszik - állapította meg egy hétfõn közzétett tanulmány.

    Tizennégy korábbi vizsgálat elemzésével jutottak arra a kutatók, hogy az utazás mintegy háromszorosára növelte a mélyvénás trombózis esélyét, fõként a lábak vénáiban képzõdtek vérrögök. A mélyvénás trombózis igazi veszélye az, hogy a képzõdött rög elszabadulhat az érfalról, és az érrendszeren keresztül a vér elszállítja létfontosságú szervekig, így akár halálos tüdõembóliát okozhat.

  • Kókusz (Keeling) - szigetek

    A lakatlan Kókusz-sziget (spanyolul Isla del Coco, angolul Cocos Island) 500 km-re Costa Rica partvidékétõl a Csendes-óceánban fekszik.

    Területe 24 km². A sziget a kalózok kedvelt búvóhelye volt, akik több száz éven keresztül rejtették ide összerabolt zsákmányaikat, és közben kutatták szorgalmasan elõdeik hagyatékát. Edward Davis angol kalóz a XVII. század végén helyezte el itt elõször értékeit, ám hamarosan meghalt, így nem térhetett vissza értük.

  • 1,2 billió forintot hagytak hazánkban a külföldiek tavaly

    A külföldiek összes magyarországi fogyasztása 2009-ben 1201 milliárd forint volt, 10 százalékkal több mint az elõzõ évben - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfõn. A KSH tájékoztatása szerint a forint 12 százalékkal gyengült az euróhoz képest, éves átlagos árfolyama 251 forintról 281 forintra változott egy év alatt.

    A fogyasztás 68 százaléka, 820 milliárd forint a turisztikához kapcsolódik, további mintegy 340 milliárd forint az átutazók és a napi ingázók kiskereskedelmi forgalomban realizálódó fogyasztása volt.

  • A világ négy leglátványosabb szórakoztató parkja

    Európa, Sky Line, Legoland, Movie World – Bottrop

    Ki ne szeretne eljutni valamelyik csodaparkba? A nyaralás - telelés alkalmával lélegzetelállító technikai játékok, show mûsorok, technikai-és építészeti csodák, játékok, vidámpark, filmes jelentetek, mutatványok részesei lehetünk.

    Ha messze indulunk, feltétlenül vegyük az irányt a játék és a szórakozás valamelyik utánozhatatlan birodalmába!

  • Karibi kalandok

    Egy bokor, egy hurrá - meséli az, aki már járt, kalandozott, búvárkodott, nézett naplementét és napfelkeltét, tapogatott virágokat és tengeri állatokat a karibi térségben. Ott, ahol az ég valószínûtlenül kék, kristálytiszta a víz, a homok hófehér, forró és a part menti zöld fák a szél irányába hajlanak. A karibi térség misztikus, elképzelhetetlen azoknak, akik még nem látták a saját szemükkel. A múlt izgalmai és a gyarmatok kora foglalja keretbe az öblökben ringatózó vitorlásokat, a hátizsákos turistákat. A történelem viharainak köszönhetõen rendkívül ...

  • Lemesos (Limassol) - A szõlõskertek szívében

    Ciprus második legnagyobb városa, Lemesos, hangulatos kozmopolita hangulatú település, amely a sziget legfõbb kikötõje, továbbá a helyi borászati iparág központja, ráadásul lüktetõ tengerparti nyaralóhely is egyben. Lemesos elsõsorban azért olyan lüktetõ hangulatú város, mert lakói, a lemesosiak imádnak szórakozni. Nem véletlen, hogy éppen itt rendezik meg a sziget két legfontosabb fesztiválját, a pünkösd elõtti Karnevált, amikor egymást érik a jelmezbálok...

  • Dél-Afrikai Köztársaság: Fokváros

    Gyakran a világ legszebb városának nevezik rendkívüli földrajzi adottságairól és környezetérõl, ezért is Fokváros a Dél-afrikai Köztársaság legfõbb turisztikai központja.

    Kikötõjét az 1600-as évek közepén holland hajósok alapították azzal a céllal, hogy Indiából jövet ivóvíz és egyéb a készleteik feltöltsék. Afrika partjai mellett ugyanis javarészt kikötésre alkalmatlan, sivatagi tájak sorakoztak. A drága indiai fûszerrakományok igen kelendõek voltak, Fokváros pedig egyre forgalmasabb és egyre gazdagabb település lett. A világ tengeri kereskedelmének jelentõs részét ma is Cape Town bonyolítja.

  • Mallorca, az ellentétek szigete

    Mallorca a Spanyolországhoz tartozó Baleári-szigetek legnagyobb tagja, változatos természeti adottságai a Földközi tenger egyik legkedveltebb és leglátogatottabb szigetévé tették. Kellemes klímája, strandjai, öblei, régi kolostorai és a városok mediterrán életvitele gondoskodik róla, hogy mindenki megtalálja itt a számítását. A szigetet éles ellentétek jellemzik: nehezen elérhetõ, magányos öblök és zsúfolt tengerparti sétányok számtalan szórakozási lehetõséggel, modern építészet és lenyûgözõ gótikus mûemlékek, nagy hotelkomplexumok és festõi kis falucskák határozzák meg arculatát.

  • Amszterdam, a kreativitás fõvárosa

    Amszterdam városi tanácsa ambiciózus kampány terveit mutatta be. A cél az, hogy Európa-szerte újra felfedezzék a holland várost, mint a nemzetközi kereskedelem és a külföldiek kedvelt tartózkodási helyéül szolgáló elsõ öt európai város egyikét. A tervet cégek, szervezetek és kormányzati szervek képviselõivel folytatott 100 napos egyeztetés során állították össze. A hosszú elõkészület fõ tapasztalata: a kreativitás az, ami megkülönbözteti Amszterdamot a többi várostól. A most elindított Amszterdam Top City programra a város az elkövetkezõ öt évben 51 millió eurót költ.

  • Tengerpartra vagy múzeumba mennek-e a turisták?

    Tenger vagy múzeum? - teszik fel maguknak a kérdést az Olaszországban nyaraló turisták, és felmérések szerint egyre többen választják inkább a kultúrát, mint a napozást.

    Tíz turistából négy a kultúráért jön Olaszországba - ismertette a római kulturális tárca legfrissebb adatait a nemzeti kulturális örökség fõosztályát vezetõ Mario Resca. Húsz évvel ezelõtt a napsütés hazájába érkezõ látogatók alig 14 százaléka választotta úti célként a mûemlékekkel és múzeumokkal teli olasz városokat. A többség a tengerparti nyaralás miatt utazott Olaszországba.

  • Mosonmagyaróvár

    Mosonmagyaróvár a Mosoni-Duna és a Lajta találkozásánál, Bécstõl 80, Pozsonytól 30 km-re fekszik. Közúton, kerékpárúton, vasúton és vízen könnyen megközelíthetõ, kedvezõ fekvésû város. A városon át vezet a Duna-menti nemzetközi kerékpárút.

    A város fontos turisztikai vonzereje a gyógyvize. Az egész évben nyitva tartó fürdõ termálvize elismert gyógyvíz, amely – besorolása szerint – Európa öt, legjobb hatásfokú gyógyvize közé tartozik. Mosonmagyaróvár története több mint 2000 évre tekinthet vissza.

  • Vilnius - a jazz- és rockimádók városa

    Kelet-Európa egyik legszebb városának tartják e 700 éves, az egykori római, bizánci és eurázsiai utak keresztezõdésében épült litván fõvárost. Egyébként Európa földrajzi közepe alig 20 kilométerre található innen, érdemes megtekinteni a helyszínen állított szoborparkot. Az 570 ezer lakosú város tudományos élete kiemelkedõ, a diákok nyolc egyetem közül választhatnak, nem véletlen hát a lakosok magas iskolai végzettsége és kiváló nyelvtudása.

  • Ukrajna a szextúristák központja lesz?!

    Ukrajna hamarosan a szexturizmus kedvelt célpontjává válik!

    Ungvár - A szexturizmus kedvelt célpontjává kezd válni Ukrajna, ahol a megváltozott árviszonyok miatt tavaszra várják a testi örömökre vágyó külföldi férfiak nagy hullámát.

    A szexturisták elsõ áradata az Európai Uniós országokból a vízumkényszer megszûnte után indult meg Ukrajnába.

  • Tuvalu

    Tuvalu a Csendes-óceán déli részén szétszórt kilenc szigetecskéből áll. Ennek a miniországnak még a neve sem érvényes: Tuvalu polinéz nyelven azt jelenti, hogy "nyolcas csoport", ám az országhoz összesen kilenc sziget tartozik. Az országocskát ezért Tuhivának kellene nevezni, mert "hiva" azt jelenti: kilenc. Itt úgy érezhetjük, itt megtaláltuk a paradicsom evilági végét, hisz évente alig néhány száz külföldi vetődik ide. A turizmus még nem fejlődött ki, de valójában a tuvaluiak nemigen vágynak rá, hogy az ő életükbe is betörjön a külvilág zaklatottsága, hiszen ki akarja leélni az életét egy természetes állatkertben, ahol látogatók bámulják?

  • A világ legjobb városának Kiotót választották meg

    A világ legjobb városának Kiotót választották megKiotót választották meg a világ legjobb városának, amely a rangsorban olyan kedvelt úti célokat utasított maga mögé, mint Bangkok, Isztambul, Barcelona vagy Róma. Az egykori császárváros, amely ősi templomairól és szentélyeiről ismert, méltán nyerte el az előkelő helyezést, hiszen nem kevesebb, mint 17 világörökségi helyszínnel büszkélkedhet. Emellett egy mai napig működő gésa negyed is megtalálható Japán egykori fővárosában. Kiotó ikonikus látványossága, a Fushimi Inari-Taisha szentély Japán legnépszerűbb látványossága díját nyerte el.

  • A Kirkjufell hegy az egyik leggyönyörűbb hely a világon

    A Kirkjufell hegy az egyik leggyönyörűbb hely a világonA Kirkjufell annyira ismeretlen, hogy olyan mintha az izlandiak el akarnák titkolni a világ elől. A Kirkjufell hegy melynek jelentése „Templom hegy”, az izlandi Snæfellsnes-félszigeten található, nem messze a mindössze 900 lakosú Grundarfjörður falucskától. A mindössze 463 méter magas hegy uralja a tájat és képtelenség levenni róla a szemünket. Késő este a hegy óráról órára más arcát mutatja, ahogy az északi fény, az aurora borealis szeptember és január között “körbeveszi". Így aki arra a vidékre látogat, érdemes ezen hónapok egyikére időzítenie a látogatást, hogy le ne maradjon erről a gyönyörű látványról.

  • Szingapúr a kaszinók városa

    Szingapúr kitárta ajtóit, és egy csodával várja azokat a szórakozni vágyókat, akik nem napsütésben szeretnék eltölteni szabadidejüket, hanem a pénzüket szeretnék egy kicsit megforgatni.

    A Marina Bay Sands a világ második legdrágább kaszinója lett, az MGM Mirage City Center Las Vegas után. Szingapúr 2005-ben zöld utat adott a kaszinóknak és a szerencsejátéknak. A szerencsejáték ipart leszámítva a város nem áll túl jól gazdaságilag, hiába a régió üzleti központja.

  • Granada

    A Sierra Nevada örök hófedte csúcsai lábánál, a Darro folyó két partján, egy termékeny zöld völgyben, 680 m magasan található Granada. Évszázadok során költõk, írók, zenészek, utazók énekelték és énekelik meg ma is szépségét, titokzatosságát, megejtõ varázsát. Itt található a világ egyik leglátogatottabb mûemlékegyüttese, a csodálatos mór palotaegyüttes, az Alhambra. A római város a mai Alcazaba helyén volt, majd 711-tõl 1492-ig különbözõ mór dinasztiák uralkodtak itt.

  • Szlovákia - hórafting és vidámpark

    Alacsony- és Magas-Tátra, Fátra: a szomszédos Szlovákia is bővelkedik síterepekben. De nem csak közelsége csábítja a magyar turistákat, hanem egyre jobb szolgáltatásai is. Az elmúlt években fejlesztették a legtöbb pályát, új felvonók épültek, de nőtt a szálláshelyek száma is. Az Alacsony-Tátrában található Jasná például Szlovákia legnagyobb összefüggő pályarendszerével rendelkező síközpontja. A Chopok északon található terepét nemrég öt csillagosra értékelték, felvonókapoacitása ugyanis 20 150 fő óránként, ami nemzetközi viszonylatban sem rossz.

  • Milánó

    Lombardia tartomány székhelye elsõ látásra inkább egy modern európai nagyvárosra, mintsem történelmi emlékekben dúskáló olasz városra emlékeztet. Aki szép idõben, repülõgépen, az Alpok és az északi tavak dombvidékei felõl érkezik Lombardia központjába, az alatta elterülõ festõi táj láttán talán nem sejti, hogy nem egy szívet melengetõ, hangulatos olasz városba érkezik, hanem a kapitalizmus és individualizmus egyik európai fellegvárába. Autóval közeledve hamarabb megsejtünk valamit.

  • Antalya

    A félmillió lakosú, mediterrán éghajlatú Antalya a Török Riviéra fõvárosa. Gyönyörû tengerpart, temérdek látnivaló, nyüzsgõ élet és bazárok teszik felejthetetlenné a látogatást. Klímája miatt igazán szeptemberben a legkellemesebb itt nyaralni, a levegõ ilyenkor már kevésbé párás, de még meleg. A törökök rendkívül vendégszeretõek, nem árt azonban észben tartani, hogy muzulmán országban járunk, ne bosszantsuk fel õket túlzottan lenge öltözettel, nyilvános alkoholfogyasztással, vagy azzal, hogy disznóhúst rendelünk az étteremben.

bohócdoktor vizit szja 1%