2024.03.29. - Auguszta

Aruba

Aruba
Aruba egy 33 kilóméter hosszúságú sziget a Karib-tenger déli részén.

Hollandia fennhatósága alatt áll, ahogy az adminisztrációt is õk kezelik. A legtöbb karibi területtõl eltérõen Aruba-nak száraz éghajlata van, és kaktuszokkal benõtt tájai. Itt bátran álmodozhatunk véget nem érõ napsütésrõl és gyönyörû tájakról, lélegzetelállítóan kék és kristálytiszta óceánról, fehér, homokos tengerparttal. Ez a hely az egyik legmegfelelõbb arra, hogy ide szervezzük a családi vakációt, esküvõt vagy a mézesheteket, vagy akár egyszerûen csak elvonuljunk a megszokott otthontól egy másik, színes világba.
bohócdoktor vizit szja 1%

Aruba elsõ lakói arawak indiánok voltak. Caquetiosnak nevezik õket, a karibok támadása elõl menekültek a mai Venezuelából. A caquetios indiánok sokkal inkább Dél-Amerikához kötõdnek, mint a karibi térséghez, mert Aruba távolsága a többi karibi szigethez kenuval nagyon nehézzé teszi az utat.

Európaiak elõször akkor hallottak Arubáról, amikor Amerigo Vespucci és Alonso de Ojeda erre járt 1499 augusztusában. Vespucci négy levelet írt Lorenzo di Pierfrancesco de' Medicinek. Ezek egyikében leírja útjukat Venezuela partjai mentén. Ír egy szigetrõl, amely brazilfával van benõve és ettõl tíz leagua távolságra van egy hely, ahol úgy épültek a házak, mint Velencében. Egy másik levélben leír egy kis szigetet, ahol nagy, magas emberek élnek, és az expedíció úgy gondolta, hogy itt nem érdemes letelepedni.

Aruba 1508 és 1636 között spanyol gyarmat volt. Az elsõ pap egy arubai indián fõnök, másként kacika volt. Simasnak hívták és ajándékba adtak neki egy fakeresztet. 1508-ban Alonso de Ojedát nevezték ki Aruba, vagy "Nueva Andalucia" elsõ kormányzójának. Spanyország másik kormányzót is kinevezett, Juan Martinez de Ampuest. Az 1525 novemberében kibocsátott "cédula real", királyi rendelet felhatalmazta Ampuést, hogy újra betelepítse a néptelenné vált Aruba, Curaçao és Bonaire szigeteket. A spanyol uralom alatti bennszülöttek valamivel több jogot élveztek, mint egy átlagos észak-európai farmer akkoriban.

1528-ban Ampuest felváltotta a Welser kereskedõház megbízottja. Aruba holland igazgatás alatt volt 1636-tól, kezdetben Peter Stuyvesant igazgatta. Elõtte Stuyvesant különleges megbízatással tartózkodott Arubán 1642 novemberében és decemberében. A Holland Nyugat-Indiai Társaság igazgatása alatt állt „Új-Hollandia és Curaçao” 1648-tól 1664-ig. A Társaság a holland kormány által 1629-ben kibocsátott szabadalom alapján mûködött, amit Arubára is alkalmaztak. A hollandok egy írt neveztek ki Aruba parancsnokának (Commandeur) 1667-ben.

A britek 1799 és 1802, valamint 1805 és 1816 között tartották megszállva.

1806 augusztusában néhány hétig itt tartózkodott Francisco de Miranda tábornok 200 szabadságharcosból álló csoportjával, azután elindult Venezuela felszabadítására a spanyol uralom alól.

1933-ban küldte Aruba az elsõ feliratot a holland királynõnek a külön státusz és autonómia ügyében. A II. világháborúban az itteni olajfinomító volt a legnagyobb a régióban és fontos szerepe volt a szövetségesek ellátásában. Aruba brit védnökség alatt állt 1940-tõl 1942-ig és egy Egyesült Államokéban 1942-tõl 1945-ig. 1942. február 16-án az olajfinomítót megtámadta a U-156 jelû német tengeralattjáró Werner Hartenstein parancsnoksága alatt. Az akció sikertelen volt. Az U-156-ot késõbb felfedezte egy amerikai repülõgép, miközben a legénység napozott - elsüllyesztette. Csak egy ember élte túl. 1944 márciusában Eleanor Roosevelt tett rövid látogatást az itt állomásozó amerikai csapatoknál.

Aruba 1986-ig a Holland Antillák része volt, ekkor vált önálló autonóm tagjává a Holland Királyságnak. 1990-ig tervezték a teljes önállóvá válást, de végül lemondtak errõl a státuszváltásról.