rss
  • Burano: az élénk színű házak és a csipke otthona

  • Burano: az élénk színű házak és a csipke otthonaAz olaszországi Burano a velencei lagúna északi részén fekvő kis sziget, mely 7 kilométerre található Velencétől. Burano öt városrészre tagolódik, ezek: San Martino Destro, San Martino Sinistro, San Mauro, Giudecca és Terranova. A városrészeket csatornák választják el egymástól, ezek: a Rio Ponticello, a Rio Zuecca és a Rio Terranova. Burano területe mindössze 0,21 km², részeit hidak kötik össze egymással. Burano főként színes, élénk színű házairól és a több évszázados hagyományú csipkekészítéséről nevezetes.

    Lakossága mintegy 3 000 fő, közigazgatásilag Velencéhez tartozik. Burano jelentősége csak a 16. században kezdett növekedni, amikor a szigeten élő nők csipkevarrással kezdtek foglalkozni, és kialakult a csipkekészítés sajátos, Buranóra jellemző technikája, a reticella. A buranói csipke hamarosan egész Európában keresett exportcikk lett. Burano legfőbb nevezetességei: a főtéren, a Galuppi téren található, 1872-ben létesített Csipkekészítő iskola (Scuola del Merletto), amely ma inkább múzeumként funkcionál (Museo del Merletto). Az iskola az 1960-as évek végéig működött teljes tanítási idővel, ma már csak alkalmi csipkekészítő tanfolyamokat tartanak. Ugyancsak a főtéren látható a jellegzetes ferde tornyú, Szent Márton templom (Chiesa San Martino).






  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Montenegró

    Montenegróban ebben a pici országban olyan természeti kincsek vannak, melyeket sehol nem találhatunk meg Európában de egyedül állóak a világon is.

    A turisták számára igazi élményt nyújt a tengerpart, melynek hossza 293 kilométer, ahol csodás partok, öblök, strandok váltogatják egymást. A kotori öböl csodálatos, aki már járt ott az tudja, hogy soha nem felejti el a hatalmas hegyek és a kék tenger látványát. Két különbözõ természeti egység kapcsolódik itt össze, a kontinens és a mediterrán, a tenger és a hegyek.

  • Brunei - egy szultán miniállama

    Brunei Délnyugat-Ázsia egy törpeállama Borneó szigetén. Északi partjait a Dél-kínai-tenger mossa partjait, többi részén Malajziával határos.

    Nincs társadalombiztosítás és nincs adó. Ingyenes az oktatás és az egészségügyi ellátás. Sokáig élt az a rendelkezés, amely szerint, ha egy fiatal elérte a felnõttkor küszöbét, kap az államtól egy lakást. Mindez nem valamelyik utópisztikus szocialista tanulmány része, hanem a brunei valóság. A kicsiny ázsiai ország Kalimantan szigetének északi részén terül el, és mindössze háromszázezren élnek itt.

  • Tallinn - A legek városa

    Tallinn Észak-Európa legrégibb fõvárosa, központjában található a térség legjobban megõrzött középkori városmagja, és még folytathatnánk a legek sorát: a város falai között bukkanhatunk rá a világ legrégebben (1422 óta) mûködõ patikájára, St. Olaf nevét viselõ temploma az 1800-as évek végéig a világ legmagasabb épületének számított, a Városháza pedig Észak-Európa egyetlen érintetlenül megmaradt ilyen jellegû gótikus épülete. Az észtek mai fõvárosa, egykori nevén Reval, gazdag történelme során tartozott a dánokhoz, a német lovagrendhez, a svédekhez, az oroszokhoz, és pár évtizedig a Szovjetunió egyik nagyvárosa volt.

  • Franciaország a legkedveltebb turisztikai célpont

    A turisták legkedveltebb célpontja a világon Franciaország, amely ugyanakkor a legkevésbé vendégszeretõ népek listájának is az élén áll, adta hírül kedden a Le Figaro címû napilap. Hosszú ideje Franciaországba látogat el a legtöbb turista: évi 75 millió látogatóval Spanyolországot (54 millió), az Egyesült Államokat (46 millió), Kínát (42 millió) és Olaszországot (38 millió) körözi le. Bevétel szempontjából viszont a tavalyi 34 milliárd eurós turisztikai forgalmukkal csak harmadik helyen állnak a franciák az Egyesült Államok és Spanyolország mögött.

  • Szigetszentmiklós

    Szigetszentmiklós a fõváros agglomerációs övezetében, Budapest központjától 20 km távolságra, a 48 km hosszú, 257 km2 területû Csepel-szigeten helyezkedik el.

    Szigetszentmiklós elsõsorban Budapest közelségének, valamint az idetelepült ipari létesítményeknek köszönheti várossá fejlõdését. 1986. január 1-jén vált várossá. A népesség összlétszáma a 2008-as adatok alapján 32.800 fõ. Az országos tendenciáktól eltérõen többségben van a fiatal és a középkorú lakosság.

  • Svájc - Gleccsersí és panoráma

    Hóbiztos pályák és gleccsersízés – ezek csábítják leginkább a Svájcba utazókat. Nemcsak azért, mert itt találjuk Európa legmagasabban fekvő és legnagyobb szintkülönbségű pályáit, hanem mert Svájc híres „hóbiztosságáról" is. A hegyek közé zárt ország egyelőre nem a magyar utazók kedvence. Ebben híres zártsága is szerepet játszhat, árai azonban még inkább. Míg a közeli Olaszországban fejenként heti hatvan-hetvenezer forintból síelhetünk, Svájcban kétszázezer forint alatt ne számoljunk.

  • Málta

    A Földközi-tenger közepén, Szicília és Afrika között fekvõ Málta kis mérete ellenére változatos kulturális és turisztikai élményt nyújt az odalátogatóknak. Régi templomromok, tekintélyt parancsoló erõdök, középkori paloták, szûk utcák, hatalmas katedrálisok és a köréjük fonódó legendák tanúskodnak az ország gazdag múltjáról. A három lakott szigetbõl (Málta, Gozo, Comino) és sok kopár sziklából álló kis ország nemcsak mûemlékeivel, hanem természeti adottságaival is lenyûgözi az utazókat, a Földközi-tenger térségében keresve sem lehet búvárkodásra alkalmasabb öblöket, lagúnákat találni.

  • A kínai piramisok

    A történelmi Kína építészeti alkotásai közül jól ismert a nagy fal vagy a tiltott városok, de a kínai piramisok léte a nagy nyilvánosság és a történészek számára is egészen az 1990-es évek elejéig ismeretlen volt.

    Kínában mintegy 100 piramist tartanak nyilván, amennyiben piramison négyzet és téglalap alapú (csonka) gúla építményeket értünk. Ezek nagy része Xi'an város közelében találhatóak, mintegy 70 mérföldes körzetben a Qin Lin Völgyben. További piramisok lelhetõk fel Qin Ling Shan hegységben, Xianyang városka közelében, Stensi mellett, a Wei Ho folyó mentén, és a Taibai Shan hegységben.

  • Tihanyi-félsziget

    A félsziget földtani felépítésében nagymértékben eltér a Balaton-felvidék más területeitõl. A terület fiatal alapzatát miocén mészkõ alkotja, rajta pannon rétegsorral. Tihany jelképe lehetne a valaha a Pannon-tengerben élt "balatoni kecskeköröm" (Congeria ungula caprae) is. A lepusztult pannon üledékre bazalttufa sorozat rakódott, melynek számos érdekes feltárása ma is látható, pl. Barátlakások. A felszíni kõzetek szerkezete és formái a vulkanizmus robbanásos tevékenységét bizonyítja. Különleges földtani értékei a gejzírképzõdmények, amelyek hévforrások vizébõl keletkeztek.

  • Queen Mary 2 - a hajók és a luxus királynõje

    Luxus – csak kiválasztottaknak!

    A kultúrára szomjazó utasok szórakoztatását egy nyolcezer kötetes könyvtár, egy színház, egy teljes méretû planetáriumként is mûködõ mozi, valamint háromszáz olyan különleges mûalkotás biztosítja, melyek összértéke meghaladja az ötmillió dollárt. Az óceánjárón az Oxfordi Egyetem oktatási programja számos elõadást és mûhelymunkát kínál a történelem, a mûvészetek, az irodalom, a gazdaság, a politika, a filozófia és a szociológia iránt érdeklõdõknek.

  • Bologna, a vörös Bologna Olaszországban

    Bologna la Rossa (a vörös Bologna) - e jelzõ kétszeresen is igaz a városra, melynek jellegzetességét a rõtvörös színû cseréptetõk és téglafalak adják, s ugyanakkor arra is utal, hogy a tiszteletreméltó Bolognát több mint 50 évig a baloldaliak kormányozták.

    La Dotta (a mûvelt) - így emlegetik azok, akik a tudomány terjesztésében betöltött szerepét méltányolják, mert itt áll a világ egyik legrégebbi egyeteme: 1088-ban alapították. Bologna még a mûemlékekben igencsak bõvelkedõ Felsõ-Itáliában is kivételes helyet foglal el, ugyanis Velencén kívül egyetlen más város sem õrizte meg ilyen egységesen középkori arculatát.

  • Mezõkovácsháza

    Mezõkovácsháza jellegzetes alföldi kisváros, az Alföld délkeleti részén Békés megyében fekszik. Mezõkovácsháza 1950-ig Csanád, ezt követõen Békés megyéhez tartozik, mindkét közigazgatási rendszerben járási székhely volt.

    A dinamikus fejlõdést felmutató település 1986-ban kapott városi rangot. Olyan híres emberek szülõ- és lakóhelye volt, mint Kalocsa Róza írónõ, a nõnevelés kiemelkedõ alakja; Sármezey Endre gépészmérnök, vasútépítõ, a motoros vontatás bevezetõje.

  • Karlovy Vary

    Karlovy Vary, a legnagyobb cseh fürdõváros Csehország legnyugatibb régiójában fekszik, nem messze a német határtól. Világszerte páratlan az erre a vidékre jellemzõ gyógyhatású ásványi források sokasága. 12 hasznosított (a város ui. több, mint 83 forrással dicsekedhet) melegvizû forrásában 40 féle kémiai anyag található, amelyeket gyógyászati célokra használnak. Azonban nem csak a fürdõkúráknak van gyógyító hatásuk, hanem magának a mûemlékek együttese...

  • Somló - a bor szerelmeseinek zarándokhelye

    A Somlói Borvidék megújulása révén a bor szerelmeseinek zarándokhelye lett.

    Az ország egyik legrégebbi, egyúttal legkisebb borvidéke megújult pincékkel, borászati múzeummal és vinotékával várja mostantól a borok szerelmeseit. 155 millió forint uniós támogatásból megvalósult fejlesztés a borturisztikai kínálat grandiózus bõvítése a kulturális valamint természeti értékek vonzóbbá tétele mellett a régió versenyképességét is javíthatja a jövõben.

  • Monaco

    A Monaco a világon az egyetlen olyan hely, ahol két négyzetkilométerre, négyezer milliomos jut. A Franciaország déli partjainál elterülõ mini állam, nem tartozik a legolcsóbb helyek közé, mégis több millió turista látogatja meg egy évben. A mediterrán világ sokakat vonz ide, hiszen itt egy évben 300 napon át süt a nap. Itt mindenki szabadnak érzi magát, hiszen itt a sztárok szomszédjai is sztárok és híres emberek.

  • Az arab országok illemtana

    Az arab országok illemtanaEgy külföldi utazás során sok kellemetlenség adódhat, kezdve a jelentéktelenektől - mely a helyi szokások nem ismeréséből fakadhat- az életveszélyesig. Indulás előtt tudjunk meg minél többet a területről, melyet felkeresni szándékozunk. Ahány ország, annyi szokás, vagyis nem könnyű illedelmesnek lenni külföldön. Ha arab országba készülünk, alaposan fel kell készülnünk, mivel kultúráink nagyon eltérőek, így bizonyos helyzetekre teljesen más szabályok vonatkoznak, mint nálunk itthon, így könnyen bajba keveredhetünk.

  • Ringass még, Tokió, ringass!

    Tokióban meghaltam. Kétszer is. Pedig elmagyarázták, hogy hogyan kell túlélni. Még a legkisebb japán gyerekek is rendre túlélik. A 30 feletti európai turisták azonban nem mindig. Mert japán értelemben kivételesen fegyelmezetlenek. Rájuk esik a szekrény, a csillár, a magasban tárolt könyvtár, és vagy a dolgok súlyától vagy mert elfogy a levegõ, a földrengésben meghalnak. Tokióban több földrengéskutató intézet is van. A legtöbb bárki számára nyitott, sõt olyanok is vannak, ahol az iskolásoknak havonta vagy félévente egyszer az oktatás keretében ismerkedniük kell a földrengések természetével, hatásaival és a túlélési lehetõségekkel.

  • A vörös homok csodái: Namíbia

    Szörföztetek már homokon egy végeláthatatlan vörös sivatagban, miközben a lemenõ nap sugarai bearanyozzák a látóhatárt? Namíbiában ezt is megtehetitek, a szafarizáson és delfinnézegetésen kívül. A kispénzûeket sátortábor, a kényelemszeretõket tengerparti és sivatagi hotelek várják. Kedvenc fantasztikus filmemben az amerikai ûrkutatók egy Mars-felfedezõ miniautót küldenek a vörös bolygóra. Óránként borulnak egymás nyakába, úgy örülnek az eredményeknek, hiszen az apró szerkezet bevizsgálja a köveket, mintát vesz a homokból, felvételeket készít a dûnékrõl.

  • Isztambul: Európa és Ázsia határa

    Paloták, mecsetek és kincstárak az egykori birodalmak székhelyén, két kontinens kapujában, ezer mûemlék és kebabsütõ között. Isztambul nemcsak egy másik kultúrába, de a múltba is bepillantást nyújt.

    Egyszer úgyis el kell menni Isztambulba! Ez a város annyi szállal kötõdik a magyar történelemhez, és bár egy külön világot alkot, mégis olyan mértékben része az európai történelemnek és kultúrának, hogy gyakorlatilag mûveletlenségnek számít, ha valaki egy bizonyos kor felett még sosem járt itt.

  • Hawaii - The Big Island

    Hawaii-sziget azaz a „Nagy Sziget” vagy „Az orchideák szigete” az Amerikai Egyesült Államok Hawaii államának a legdélibb és legnagyobb kiterjedésû szigete a maga 10 450 négyzetkilométerével.

    Az Amerikai kontinens partjaitól 3400 kilométerre, keletre, a Csendes-óceánból kiemelkedõ vulkanikus eredetû sziget, a Hawaii-szigetcsoport legfiatalabb, a vulkanikus aktivitásnak köszönhetõen ma is növekvõ tagja. A háromszög alakú sziget méreteit jól jellemzi, hogy a területe jóval nagyobb, mint az összes többi szigeté együttvéve.

  • Halkidiki Budapesten

    Bár a magyarok egyik legkedveltebb utazási célpontja évek óta Görögország, ma már az egyes régiók külön-külön is invitálják a magyar vendéget: a Halkidiki régió is bemutatkozott Budapesten. A régiót alkotó, három földnyelven elterülõ Kaszándra, Szithonia és Athosz Theszalonikitõl dél-keletre terül el és mélyen belenyúlik az Égei-tengerbe. Ezüstös olívaligetek, aranyló gabonamezõk, festõi szõlõültetvények, méregzöld fenyõerdõk és mindehhez a kék tenger sós levegõje - így összegezte a félszigetek természeti vonzerejét Halkidiki turisztikai képviselõje.

  • Ezt látnia kell Kuala Lumpurban: A Petronas Ikertornyok

    A francia pókember is megmászta Kuala Lumpurban, Malajzia fõvárosában a helyi olajtársaság székházát, a Petronas Ikertornyok egyikét, amely - 452 méteres magasságával - egy ideig a világ legnagyobb épületének számított.

    A Petronas Towerst többen nevezték techno-pagodának. Tervezõje Cesar Pelli amerikai építész, aki minden munkájában a legfejlettebb csúcstechnológiát ötvözi a helyi kultúra és hagyomány jelképeivel. A komplexum alapjául az iszlám építészet két jellegzetes eleme, a minaret és a városkapu szolgált.

  • New York kerületei: Queens (5/1. rész)

    Queens egyike New York amerikai város öt kerületének. Földrajzi szempontból ez a legnagyobb kerület; sok bevándorlónak és két repülõtérnek is otthont ad.

    Queens kerülete határos Queens Countyval (járás) is, amely az Egyesült Államok etnikailag legsokszínûbb járásainak egyike. Egy 2005-ös felmérés szerint a bevándorlók a lakosság 47,6%-át teszik ki. Elõrejelzések szerint 2010-re már a lakosság többsége külföldi születésû lesz.

  • A legidegesítõbb turisták!

    Szemügyre vették a különbözõ nemzetek fiainak viselkedését Európában. A világ egyik legnagyobb utazási portálja, az Expedia célja az volt, hogy fény derüljön arra, kik is a turizmus szektorban a kedvencek, illetve a rettegettek.

    A legrosszabbaknak az angolokat tartják a szállodai alkalmazottak, szorosan a kínaiak és az oroszok elõtt, míg a leginkább problémamenteseknek a japánok, németek és az amerikaiak számítanak.

  • Világítótoronyban vagy bányában is nyaralhatunk

    Ha nyárról és Olaszországról van szó, az arany színû homok, az azúr ég és a kék minden árnyalatában csillogó tengervíz jut az eszünkbe.

    A lehetõségek száma azonban sokkal szélesebb az országban. Világítótoronyban, kolostorból átalakított luxushotelben vagy bányában is megszállhatunk, ha unjuk a hagyományos apartmanokat. A németek az Adriai-tengerpartot kedvelik a napernyõk és nyugágyak soraival, ahol a szálloda ajtaja egyenesen a strandra nyílik.

  • Szíria

    Az arabok, kurdok, örmények, síiták és szunniták lakta Szíriát az évezredek során nevezték már "kelet gyöngyének", "sivatag gyémántjának", s a "föld menyasszonyának". A szírek rendkívül vendégszeretõ és segítõkészek emberek, amelyet szerintem személyesen érdemes megtapasztalni.

  • Mezõkövesd, a Matyó fõváros

    A Matyóföld fõvárosa, Budapesttõl 130 km-re az M3-as autópálya mentén, a Bükk-hegység és az Alföld találkozásánál található hangulatos város. Hírnevét a világhírû „matyó” népmûvészeti hagyományainak és a határainkon túl is jól ismert Zsóry Gyógy –és Strandfürdõjének köszönheti.

    Az új Matyó Múzeumban a látogató többek közt a három matyó település – Mezõkövesd, Tard, Szentistván – viseleteit, lakodalmas menetet, 3 osztatú matyó ház berendezsését csodálhatja meg. Közelében az impozáns Szent László templomban városunk szülöttjének, Takács Istvánnak a freskóiban gyönyörködhet a látogató.

  • A Karib-tenger paradicsoma: Barbados

    A Karib-tenger paradicsoma: BarbadosBarbados a Karib-térség egy kis szigetállama, a Kis-Antillák legkeletibb tagja. Az ország neve a spanyol „szakállas férfi” kifejezésre vezethető vissza, és azzal is kapcsolatba hozzák, hogy az itt honos fügefák levelei szakállra emlékeztetnek. A sziget legnagyobb részét korallzátonyok övezik. Az ország fő bevételi forrása a turizmus. Végtelen hosszúságú homokos partok 110 kilométeren keresztül, a mesés azúrkék tenger és a folyamatos felfrissülést hozó fuvallatok Barbadost olyan hellyé varázsolják, ahol a nyaraló mindig jól érezheti magát.

  • Port au Prince, a Haiti Köztársaság fõvárosa

    Az ország délnyugati részén, a Karib-tenger Gonave-i öblének folytatásában levõ mélyvizû tengerág, a Szent Márk-csatorna délkeleti csücskénél fekszik.

    Port-au-Prince eredeti lakosai az arawak indiánok voltak, melyeket a harcias karibok irtották ki, majd miután Kolombusz 1492. december 25-én felfedezte Hispaniolát, a karibok is áldozatul estek a spanyol konkvisztádoroknak.

    A 16. század elejétõl a karibok helyére mintegy félmillió néger rabszolgát hurcoltak be Afrikából, a Guineai-öböl partvidékérõl.

  • Negyvenezren dobálták a paradicsomot idén Bunolban

    Bunol (Spanyolország) - Negyvenezer ember vett részt szerdán a kelet-spanyolországi Bunol város híres paradicsomviadalán: az idei "Tomatina" során a piros zöldségféle termésébõl 120 tonnát használtak fel a harcosok, köztük sok ázsiai, brit, amerikai, német, francia és orosz hajigáló.

    A piros és lucskos ünnep hagyománya még a múlt század negyvenes éveiben nõtt ki egy barátok közötti paradicsomszüreti csatából. A környezõ Valencia tartomány Spanyolország veteményeskertjének számít.