Eiffel-torony
Párizs jelképe az Eiffel-torony, amit az 1889-es Világkiállításra építettek, megemlékezve a forradalom századik évfordulójára. Nevét tervezõjérõl, Gustave Eiffelrõl kapta. A vasból készült építmény 320 méteres magasságával 1930-ig a világ legmagasabb épülete volt. A város mûvészeti és irodalmi elitje sok más modern dologhoz hasonlóan ellenezte a tornyot, amit emiatt 1909-ben majdnem ledöntöttek.
Az Eiffel-tornyot végül az mentette meg, hogy az akkoriban újnak számító tavíróhoz szükség volt antennák elhelyezésére. A torony elsõ három szintje van nyitva áll a nyilvánosság elõtt, amit akár lifttel, akár lépcsõn meg lehet közelíteni.
Louvre
A Louvre-t körülbelül 1200 körül építették erõdnek, késõbb a XVI. században újjáépítették, majd királyi palotának használták. Múzeumként 1793-ban kezdett mûködni. 1980-ban Mitterand ideje alatt rendbehozták, és egy 21 méteres üvegpiramist építettek a közepére. A Louvre-hoz stílusában egyáltalán nem illõ üvegpiramis megosztja a párizsiakat: sokan szeretik, és telitalálatnak érzik, sokak szerint viszont elcsúfították a több száz éves épületet. A szebbnél szebb képeket, szobrokat és antik tárgyakat nézve számítsunk rá, hogy a Mona Lisa és a Miloi Vénusz körül állandóan akkora tömeg lesz, hogy aki nem elég kitartó, az csak a kép tetejét láthatja. Bár tilos fényképezni, mindenki fotózik, úgyhogy még a kevésbé bátrak is készíthetnek néhány fotót. Arra feltétlenül készüljük fel, hogy az udvaron megtámadnak minket a hihetetlenül szemtelen galambok.
Notre Dame
A monumentális katedrális nem csak Párizs, de az egész ország szimbóluma. Történelme szorosan összekapcsolódik a francia történelem fontos eseményeivel. A gótikus építészet remekmûvét 1163-ban kezdték építeni, és 1345-ben fejezték be. Az öthajós építmény egyszerre több mint 6000 hívõt képes befogadni. A belsõ részen lenyûgözõ rózsaablakokat láthatunk. A hatalmas, 7800 sípos orgonát bár felújították, még mindig nem mûködik rendesen. Érdemes felmenni a nyugati homlokzatra, ahonnan Párizs gyönyörû látképe tárul elénk.
Pompidou Centre
A meglehetõsen különleges épület a '70-es években készült, a modern és a kortárs mûvészet támogatására és bemutatására, az akkori köztársasági elnök, Pompidou kezdeményezésére. Az Eiffel-torony, és hasonló látványosságok mellett talán meglepõ, hogy ez az épület az egyik leglátogatottabb hely Párizsban. Szokatlanságát a külsejére helyezett szerkezeti elemek és közmûberendezések adják. Az épület földszintjén ideiglenes kiállításokat lehet látni. A negyedik és ötödik szinten van kiállítva a Modern Mûvészeti Múzeum több mint 40 000 munkájának harmada. A központban mûködõ könyvtárnak 2500 folyóirata van, köztük számos angol nyelvû újság és magazin. Találhatók itt mozik, CD- és videóközpont, táncos és színházi elõadásokra alkalmas helyek. A központ elõtti tér híre már kevésbé jó, ugyanis hemzseg kábítószerárusoktól és zsebesektõl.
Diadal-ív
Napóleon kezdeményezésére kezdték építeni 1806-ban az Austerlitzi gyõzelem emlékére. Csak 30 évvel késõbb, 1836-ban fejezték be. Az építmény négy pillérén négy szobor található. Ezek az 1810-es diadalra, az ellenállásra, a békére és az önkéntesek hazaérkezésére emlékeztetnek. Az épületben egy kis múzeum van, amely múltját mutatja be. A Diadal-ív tetejérõl Párizs csodás képe látható, a Champs Elysées, kicsit távolabb a Louvre, majd a Concorde tér. Az ív tetején a kõbe vésve megtaláljuk a napóleoni idõk és a forradalom alatt vívott csaták helyszínét. Szintén megtalálható itt 558 hadvezér neve, melyek közül a csatában elesettek neve alá van húzva. A Diadal-ív alá helyezték el az ismeretlen katona sírját, és örökmécses állít emléket a két világháborúban elhunytaknak.
Champs-Élysées sugárút
Egykor a hivalkodó arisztokraták népszerû sétánya volt a Champs-Élysées sugárút, amely a párizsiak életörömét szimbolizálta. Az ide betolakodott gyorséttermek, autószalonok és mozik elfakítják a régi ragyogást, de a két kilométer hosszú és 70 méter széles út még mindig ideális hely esti sétákhoz és megfûszerezi az éttermek túl drága ételeit.
Érdemes megnézni a kis gótikus Udvari Kápolnát (Sainte-Chapelle), amit 1240-ben építtetett IX. Lajos. A kápolnát körülveszi az Igazságügyi Palota (Palace de Justice). A kétszintes épület alsó része elég sötét, és zárt, a második viszont gyönyörû, hatalmas ablakaival és kis erkélyével.
Nem szabad kihagyni az 1862-75 között épült Operaházat. A 11 ezer négyzetméteres épület színpadán közel 450 színész elfér. Maga az elõadótér durván az épület felét teszi ki, ezért a vendégeknek csupán 2200 hely marad. A legenda szerint amikor megkérdezték Charles Garnier tervezõtõl, hogy görög vagy római stílusban épült-e az Opera, csak annyit mondott "Ez harmadik Napóleon Stílusa"
Hasonlóan látványos a Városháza (Hotel de Ville), melynek épületébe már az 1300-as években beköltözött a város elöljárósága. A Kommün alatt felgyújtották, majd helyreállították. A gótikus épületszerkezetet aprólékosan és gazdagon díszítették, helyenként az olasz reneszánsz motívumait is viseli. Az épület ma is a városi közigazgatás központja, itt van a fõpolgármester hivatala is.
Párizsnak számos utcája és tere ismert, biztosan sokak számára ismerõsen hangzik a korábban már említett Champs-Élysées mellett a Concord tér, a Vendome tér, és a Bastille tér. A francia történelem híres épületét, a Bastille-t 1789-ben rombolták le a forradalom kezdetekor. A börtönre emlékezik a róla elnevezett tér, mely alatt a metróállomáson még láthatók az épület egykori kövei. A Concord tér Párizs legnagyobb tere, a Champs-Élysées kezdeténél található.
Az Ile de France térségében, amely Párizst veszi körül, tucatnyi kastély található. Itt látható Párizs nemrég épült városrésze, ahol csak modern felhõkarcolók vannak. Megépítették a Diadal-ív modern mását is. Az új és a régi épületet egy sugárút köti össze. Párizs mellett található az EuroDisney is, és a várostól nem messze a Versailles-i kastély. Sok turista ellátogat a D'Alma alagúthoz is, amely arról ismert, hogy Diana Walesi hercegnõt itt érte halálos autóbaleset. Ha pihenésre vágyunk, akkor a Luxemburg-ketet érdemes meglátogatnunk (Jardin du Luxembourg).
(malév)
A mai Berlinre nem csak azok nem ismernek rá, akik a rendszerváltás elõtt jártak ott utoljára, hanem azok sem, akik tavaly látták. Ha a Guinness-rekordok között létezne a leggyorsabban újjáépülõ város kategóriája, akkor azt biztosan Berlin nyerné.
Abu Dzabi megkezdte a világ elsõ zöld városának építését, ahol nem lesz se szén-dioxid-kibocsátás, se környezetszennyezés, se autóforgalom - olvasható a BBC News honlapján. Az ötvenezres városban fog mûködni egy hidrogén erõmû, az energia nagy részét pedig nap- és szélenergiából állítják elõ – mindez 22 milliárd dollárért. A város neve Maszdar, és nyolc év múlva lesz készen mintegy 22 milliárd dolláros beruházással.
A Maldív Köztársaság egy szigetország az Indiai-óceánon, India délnyugati csücskénél. A szigetország 26 atollból, 1192 szigetből áll, amelyből kb. 200 lakott, további 87 a turisták részére fenntartott hely. A szigetvilágot Marco Polo az Indiai-óceán virága névre keresztelte. A szigetek ritkán emelkednek 2,5 méternél magasabbra a tengerből, és egyikük területe sem nagyobb 13 km²-nél. A szigetek összterülete mintegy 300 km². Az alacsony tengerszint feletti magasság miatt a szigetek létét a globális felmelegedés miatti tengerszint-emelkedés fenyegeti.
Bora Bora lenyûgözõ látnivalói már hosszú évek óta vonzzák a vastag pénztárcájú turistákat. Francia Polinézia fõ vonzereje az idén tovább erõsítette pozícióját, méghozzá több új luxusüdülõvel, köztük a júniusban megnyitott St. Regis Resorttal és repülõjárataival. A csendes-óceáni térség egyik legcsodálatosabb szigete tovább folytatja diadalmenetét, már ami a gazdag turisták figyelmének felkeltését illeti.
A Földközi-tenger közepén, Szicília és Afrika között fekvõ Málta kis mérete ellenére változatos kulturális és turisztikai élményt nyújt az odalátogatóknak. Régi templomromok, tekintélyt parancsoló erõdök, középkori paloták, szûk utcák, hatalmas katedrálisok és a köréjük fonódó legendák tanúskodnak az ország gazdag múltjáról. A három lakott szigetbõl (Málta, Gozo, Comino) és sok kopár sziklából álló kis ország nemcsak mûemlékeivel, hanem természeti adottságaival is lenyûgözi az utazókat, a Földközi-tenger térségében keresve sem lehet búvárkodásra alkalmasabb öblöket, lagúnákat találni.
Hova is lett a régi Kína? - kérdezi önkéntelenül a látogató. A szálloda boltjában képes levelezõlapokat árulnak, amelyeken egérszürke emberek és régi a városnegyedek láthatók, de ma már mindez a múlté. A modern Peking tarka, fiatal, dinamikus és jövõorientált. A 15 millió lakosú metropolisz utcáit benépesítõ nyugati stílusú, nyelveket beszélõ és világot látott emberek - hivatalosan még mindig -népköztársaság államapparátusában is megtalálhatók. Az ország lélegzetelállító fejlõdésen ment át az utóbbi években, amióta elkötelezte magát a gazdasági nyitás mellett.
Dublin a harmadik leglátogatottabb fõváros Európában. Folyó szeli ketté, sziluettjét nem csúfítják felhõkarcolók. Annak ellenére, hogy az ország lakosainak egyharmada a fõvárosban él, megmaradt középkori, emberléptékû településnek.
Különbözõképp ismert; "Kelet Gyöngye" és a "Turisták Paradicsoma" - Goa állam India nyugati partjain húzódik, a Konkan szorosban. A fenséges, festõi szépség és az építészeti pompázatossága a templomoknak, szentélyeknek, õsi épületeknek tette Goát a nemzetközi turizmus kedvencévé. Goa sokkal több, mint csupán tengerpart és napsütés. Goának lelke van, mely az egyedi történelembõl a gazdag kultúrából és lenyûgözõ természeti értékekbõl nyeri erejét. 
Ki? Mit? Hol? Mikor? Hogyan? Miért? Mennyit? és még sorolhatnánk... a turizmusban is mindíg aktuális alapkérdéseket!
Legfõbb jellemzõje a kultúrális sokszínûség és a nyitott szellemiség, ami alapvetõen katolikus mivoltában különbözik a szomszédos Hollandia szabadosságától.
Meredek csúcsok és napsütötte, de hófödte pályák valamint nyári gleccsersízés jellemzi az olasz pályákat. A családosok egyik kedvence, hólánc nélkül azonban soha ne induljunk el! A napfény völgye, azaz Val di Sole 880 kilométerre fekszik Budapesttől, a síelni érkezőt a távolságért azonban kárpótolja a látvány. A terepet 3000 méteres hegyek koszorúzzák, a különleges mikroklíma pedig nagy hóbiztosságot nyújt a két, egymás mellett fekvő síterepnek.
A végeláthatatlan sztyeppék országának egyik legrégibb városa Kijev. Ukrajna fõvárosát az V. században alapították.
Washington - Három év késéssel és a tervezettnél 360 millió dollárral drágábban, de megépült a washingtoni Capitolium föld alatti látogatóközpontja. A korszerû létesítmény, amely a legnagyobb beruházás az amerikai törvényhozás két évszázados történetében, december 2-án nyílik meg a nagyközönség elõtt. Pontosan 145 évvel azután avatják fel, hogy 1863-ban a kupola tetején elhelyeztek egy szabadságszobrot, amivel hivatalosan befejezõdött a Kongresszus épületének 1793 óta tartó építése, bõvítése.
Ha felkerekedünk a pusztába, teljesülhet az a titkos vágyunk, hogy a nyüzsgõ nagyvárosból egy nyugodt, természeti értékekben (növény és állatvilágban), néphagyományokban, gasztronómiábn gazdag tájra jussunk. Minden ember megérdemelne évente néhány napnyi, élettel és élménnyel teli pillanatsort, de egy nap is elegendõ ahhoz, hogy belepillantsunk a puszta utánozhatatlan zamatába. A lehetõséggel elsõsorban a magyaroknál tehetõsebb nyugati szomszédaink élnek.
Amszterdam városi tanácsa ambiciózus kampány terveit mutatta be. A cél az, hogy Európa-szerte újra felfedezzék a holland várost, mint a nemzetközi kereskedelem és a külföldiek kedvelt tartózkodási helyéül szolgáló elsõ öt európai város egyikét. A tervet cégek, szervezetek és kormányzati szervek képviselõivel folytatott 100 napos egyeztetés során állították össze. A hosszú elõkészület fõ tapasztalata: a kreativitás az, ami megkülönbözteti Amszterdamot a többi várostól. A most elindított Amszterdam Top City programra a város az elkövetkezõ öt évben 51 millió eurót költ.
3. Látnivaló Pilzen régió:
Habár csak 6,5 kilométer hosszú és 4 kilométer széles, Bora Bora a világ legszebb és legromantikusabb helye a Földön. Szó nincs rá, amivel ki lehetne fejezni a sziget pazar szépségét és a csendes óceán türkizkék tengerét.
Minõségi és mennyiségi boom a bortermelésben – A borkultúra reneszánsza Törökországban
A Francia Riviéra vagy Azúr-part (franciául Côte d'Azur) a Földközi-tenger partvidékének Marseille-tõl Mentonig terjedõ szakasza, melynek hosszúsága kb. 120 km.
Az észak-floridai Lake City város közelében található a híres floridai indián törzsfõnökrõl elnevezett Osceola National Forest.
A katasztrófák után a város mindig - ha szebb nem is, de - nagyobb és modernebb lett. Az újjáépítés során nem riadtak vissza a nyugati minták utánzásától sem, ezt mutatja a Siba-parkban terpeszkedõ második Eiffel-torony, mely meglehetõsen hasonlít a párizsira, csak 13 méterrel magasabb, azaz 333 méter. A Tokiói-torony (japán-amerikai torzszülemény nevén: Tókjó tawa) kilátóteraszáról messzire kalandozhat a tekintet, a Tokiói-öbölre, Jokohamára, egészen a szent hegyig, a látóhatár peremén magasodó Fujiig.
Egy kis domb, amely a város jelképének a helyszíne, nem más mint a Capitol Hill. Az amerikai törvényhozás épületének a neve, az antik csengésû capitol szóból származik. Az épület napközben mindig nyitva áll a látogatók elõtt, reggel 9 és délután 4 (nyaranta este 6) óra között, a nagy ünnepek kivételével. A belépés díjtalan, a látogató önállóan is megtekinthet minden nyilvános helyiséget.
A spanyol Costa del Sol, vagyis Napospart fõvárosát látványosságain kívül leghíresebb szülötte, egy bizonyos Pablo Picasso is megismertette a világgal. Ma emlékét kiállítóhelyeken és házain kívül a repülõtér neve õrzi. Malaga azonban Spanyolország egyik legfontosabb kereskedelmi kikötõje is. A vidék gazdagságát jelzi az itt található szálláshelyek magas színvonala. A part mentén húzódó szállodasorban zömében a 3-5 csillagos kategória dominál, és az éttermek, szórakoztatóközpontok is szívesen látják a tehetõsebb rétegeket. Fõleg az angolok kaptak rá a mindig napos és zöldellõ golfpályákkal tarkított vidékre, de az elmúlt években egyre több magyar szót is hallani errefelé.
Tunézia, a „fátylak országa”, Magyarországtól alig 2 órányira, de mégis egy távoli, különös világban, Afrika földjén fekszik.
New York (hivatalos nevén City of New York) az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb és az amerikai kontinens harmadik legnépesebb városa.
Ha Spanyolország, mint úti cél szóba kerül a legtöbben a városok közül Madridra, Barcelonára, Cordoba-ra, Sevilla-ra, Granadara, a tengerpartok közül a Costa Brava-ra, a Costa Dorada-ra, a szigetek közül Mallorca-ra és a Kanári Szigetekre asszociálnak. Ibiza még felfedezetlennek mondható a magyar turisták részérõl. Pedig Formentera-val együtt a Földközi-tenger igazi gyöngyszemei. A Spanyolország dél-keleti partjainál fekvõ Baleári szigetcsoportból Mallorca jól ismert a magyarok körében.
Itt keresztezik egymást a skót és az angol történelem útjai. Hegyek és tenger, meredek szirtek és egy olyan égbolt, melynek drámaiságát a képzelet sem tudja túlszárnyalni. Robert Louis Stevenson, Edinburgh híres szülötte így vallott szülõvárosáról: "Érthetetlen, hogy ez a meghökkentõ látvány nem színpadi díszlet, hanem egy mindennapi életét élõ város képe." Edinburgh - a Világörökség része és nevezetes fesztiválváros - valóban mesterien érvényesíti adottságait, és nem csak a költõket lepi meg "színpadi díszlet megjelenésével".
Az amerikai Ask-Men magazin minden évben összeállítja a legtrendibb, és legjobb szolgáltatást nyújtó hajók listáját.
Barbados egy korall-sziget, amit a vulkáni tevékenység hozott a tengerfelszínre. A nyugati parton fehér homokos strandok nyúlnak végig a kékben és zöldben játszó tenger mellett.
Washington - Washington lakói közül van, aki gyûlöli, mások imádják õket. A nagy többség valószínûleg közömbös irántuk, pedig mindenhol jelen vannak. Az amerikai fõváros egyik jelképérõl, a szürke mókusról van szó, amelybõl száz éve még csak néhány cikázott a parkokban.
