rss
  • Párizs

  • Eiffel-torony

    Párizs jelképe az Eiffel-torony, amit az 1889-es Világkiállításra építettek, megemlékezve a forradalom századik évfordulójára. Nevét tervezõjérõl, Gustave Eiffelrõl kapta. A vasból készült építmény 320 méteres magasságával 1930-ig a világ legmagasabb épülete volt. A város mûvészeti és irodalmi elitje sok más modern dologhoz hasonlóan ellenezte a tornyot, amit emiatt 1909-ben majdnem ledöntöttek.

    Az Eiffel-tornyot végül az mentette meg, hogy az akkoriban újnak számító tavíróhoz szükség volt antennák elhelyezésére. A torony elsõ három szintje van nyitva áll a nyilvánosság elõtt, amit akár lifttel, akár lépcsõn meg lehet közelíteni.

    Louvre

    A Louvre-t körülbelül 1200 körül építették erõdnek, késõbb a XVI. században újjáépítették, majd királyi palotának használták. Múzeumként 1793-ban kezdett mûködni. 1980-ban Mitterand ideje alatt rendbehozták, és egy 21 méteres üvegpiramist építettek a közepére. A Louvre-hoz stílusában egyáltalán nem illõ üvegpiramis megosztja a párizsiakat: sokan szeretik, és telitalálatnak érzik, sokak szerint viszont elcsúfították a több száz éves épületet. A szebbnél szebb képeket, szobrokat és antik tárgyakat nézve számítsunk rá, hogy a Mona Lisa és a Miloi Vénusz körül állandóan akkora tömeg lesz, hogy aki nem elég kitartó, az csak a kép tetejét láthatja. Bár tilos fényképezni, mindenki fotózik, úgyhogy még a kevésbé bátrak is készíthetnek néhány fotót. Arra feltétlenül készüljük fel, hogy az udvaron megtámadnak minket a hihetetlenül szemtelen galambok.

    Notre Dame

    A monumentális katedrális nem csak Párizs, de az egész ország szimbóluma. Történelme szorosan összekapcsolódik a francia történelem fontos eseményeivel. A gótikus építészet remekmûvét 1163-ban kezdték építeni, és 1345-ben fejezték be. Az öthajós építmény egyszerre több mint 6000 hívõt képes befogadni. A belsõ részen lenyûgözõ rózsaablakokat láthatunk. A hatalmas, 7800 sípos orgonát bár felújították, még mindig nem mûködik rendesen. Érdemes felmenni a nyugati homlokzatra, ahonnan Párizs gyönyörû látképe tárul elénk.

    Pompidou Centre

    A meglehetõsen különleges épület a '70-es években készült, a modern és a kortárs mûvészet támogatására és bemutatására, az akkori köztársasági elnök, Pompidou kezdeményezésére. Az Eiffel-torony, és hasonló látványosságok mellett talán meglepõ, hogy ez az épület az egyik leglátogatottabb hely Párizsban. Szokatlanságát a külsejére helyezett szerkezeti elemek és közmûberendezések adják. Az épület földszintjén ideiglenes kiállításokat lehet látni. A negyedik és ötödik szinten van kiállítva a Modern Mûvészeti Múzeum több mint 40 000 munkájának harmada. A központban mûködõ könyvtárnak 2500 folyóirata van, köztük számos angol nyelvû újság és magazin. Találhatók itt mozik, CD- és videóközpont, táncos és színházi elõadásokra alkalmas helyek. A központ elõtti tér híre már kevésbé jó, ugyanis hemzseg kábítószerárusoktól és zsebesektõl.

    Diadal-ív

    Napóleon kezdeményezésére kezdték építeni 1806-ban az Austerlitzi gyõzelem emlékére. Csak 30 évvel késõbb, 1836-ban fejezték be. Az építmény négy pillérén négy szobor található. Ezek az 1810-es diadalra, az ellenállásra, a békére és az önkéntesek hazaérkezésére emlékeztetnek. Az épületben egy kis múzeum van, amely múltját mutatja be. A Diadal-ív tetejérõl Párizs csodás képe látható, a Champs Elysées, kicsit távolabb a Louvre, majd a Concorde tér. Az ív tetején a kõbe vésve megtaláljuk a napóleoni idõk és a forradalom alatt vívott csaták helyszínét. Szintén megtalálható itt 558 hadvezér neve, melyek közül a csatában elesettek neve alá van húzva. A Diadal-ív alá helyezték el az ismeretlen katona sírját, és örökmécses állít emléket a két világháborúban elhunytaknak.

    Champs-Élysées sugárút

    Egykor a hivalkodó arisztokraták népszerû sétánya volt a Champs-Élysées sugárút, amely a párizsiak életörömét szimbolizálta. Az ide betolakodott gyorséttermek, autószalonok és mozik elfakítják a régi ragyogást, de a két kilométer hosszú és 70 méter széles út még mindig ideális hely esti sétákhoz és megfûszerezi az éttermek túl drága ételeit.

    Érdemes megnézni a kis gótikus Udvari Kápolnát (Sainte-Chapelle), amit 1240-ben építtetett IX. Lajos. A kápolnát körülveszi az Igazságügyi Palota (Palace de Justice). A kétszintes épület alsó része elég sötét, és zárt, a második viszont gyönyörû, hatalmas ablakaival és kis erkélyével.

    Nem szabad kihagyni az 1862-75 között épült Operaházat. A 11 ezer négyzetméteres épület színpadán közel 450 színész elfér. Maga az elõadótér durván az épület felét teszi ki, ezért a vendégeknek csupán 2200 hely marad. A legenda szerint amikor megkérdezték Charles Garnier tervezõtõl, hogy görög vagy római stílusban épült-e az Opera, csak annyit mondott "Ez harmadik Napóleon Stílusa"

    Hasonlóan látványos a Városháza (Hotel de Ville), melynek épületébe már az 1300-as években beköltözött a város elöljárósága. A Kommün alatt felgyújtották, majd helyreállították. A gótikus épületszerkezetet aprólékosan és gazdagon díszítették, helyenként az olasz reneszánsz motívumait is viseli. Az épület ma is a városi közigazgatás központja, itt van a fõpolgármester hivatala is.

    Párizsnak számos utcája és tere ismert, biztosan sokak számára ismerõsen hangzik a korábban már említett Champs-Élysées mellett a Concord tér, a Vendome tér, és a Bastille tér. A francia történelem híres épületét, a Bastille-t 1789-ben rombolták le a forradalom kezdetekor. A börtönre emlékezik a róla elnevezett tér, mely alatt a metróállomáson még láthatók az épület egykori kövei. A Concord tér Párizs legnagyobb tere, a Champs-Élysées kezdeténél található.

    Az Ile de France térségében, amely Párizst veszi körül, tucatnyi kastély található. Itt látható Párizs nemrég épült városrésze, ahol csak modern felhõkarcolók vannak. Megépítették a Diadal-ív modern mását is. Az új és a régi épületet egy sugárút köti össze. Párizs mellett található az EuroDisney is, és a várostól nem messze a Versailles-i kastély. Sok turista ellátogat a D'Alma alagúthoz is, amely arról ismert, hogy Diana Walesi hercegnõt itt érte halálos autóbaleset. Ha pihenésre vágyunk, akkor a Luxemburg-ketet érdemes meglátogatnunk (Jardin du Luxembourg).

    (malév)


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Berlin, az eggyé vált fõváros

    A mai Berlinre nem csak azok nem ismernek rá, akik a rendszerváltás elõtt jártak ott utoljára, hanem azok sem, akik tavaly látták. Ha a Guinness-rekordok között létezne a leggyorsabban újjáépülõ város kategóriája, akkor azt biztosan Berlin nyerné.

    Lassan már azok sem emlékeznek rá, hol húzódott a hírhedt berlini fal, akik annak idején a nyugati oldalról többször is átnéztek a keleti oldalra, a direkt erre a célra épített emelvényekrõl. A fal és a tövében húzódó sáv helyén ma már irodaházak és lakóépületek állnak. De nem csak ezért nehéz beazonosítani a fél évszázados megosztottság földrajzi határát, hanem azért is, mert, ha lehet, akkor talán a volt keleti oldal belvárosi része a hangulatosabb, az izgalmasabb, vendéglõkben, kávéházakban gazdagabb.

  • Az arabok megint nagyot álmodtak: épül a nulla emissziós város

    Abu Dzabi megkezdte a világ elsõ zöld városának építését, ahol nem lesz se szén-dioxid-kibocsátás, se környezetszennyezés, se autóforgalom - olvasható a BBC News honlapján. Az ötvenezres városban fog mûködni egy hidrogén erõmû, az energia nagy részét pedig nap- és szélenergiából állítják elõ – mindez 22 milliárd dollárért. A város neve Maszdar, és nyolc év múlva lesz készen mintegy 22 milliárd dolláros beruházással.

  • Maldív-szigetek: a földi paradicsom

    Maldív-szigetek: a földi paradicsomA Maldív Köztársaság egy szigetország az Indiai-óceánon, India délnyugati csücskénél. A szigetország 26 atollból, 1192 szigetből áll, amelyből kb. 200 lakott, további 87 a turisták részére fenntartott hely. A szigetvilágot Marco Polo az Indiai-óceán virága névre keresztelte. A szigetek ritkán emelkednek 2,5 méternél magasabbra a tengerből, és egyikük területe sem nagyobb 13 km²-nél. A szigetek összterülete mintegy 300 km². Az alacsony tengerszint feletti magasság miatt a szigetek létét a globális felmelegedés miatti tengerszint-emelkedés fenyegeti.

  • Francia Polinézia mesevilága Bora-Bora

    Bora Bora lenyûgözõ látnivalói már hosszú évek óta vonzzák a vastag pénztárcájú turistákat. Francia Polinézia fõ vonzereje az idén tovább erõsítette pozícióját, méghozzá több új luxusüdülõvel, köztük a júniusban megnyitott St. Regis Resorttal és repülõjárataival. A csendes-óceáni térség egyik legcsodálatosabb szigete tovább folytatja diadalmenetét, már ami a gazdag turisták figyelmének felkeltését illeti.

  • Málta

    A Földközi-tenger közepén, Szicília és Afrika között fekvõ Málta kis mérete ellenére változatos kulturális és turisztikai élményt nyújt az odalátogatóknak. Régi templomromok, tekintélyt parancsoló erõdök, középkori paloták, szûk utcák, hatalmas katedrálisok és a köréjük fonódó legendák tanúskodnak az ország gazdag múltjáról. A három lakott szigetbõl (Málta, Gozo, Comino) és sok kopár sziklából álló kis ország nemcsak mûemlékeivel, hanem természeti adottságaival is lenyûgözi az utazókat, a Földközi-tenger térségében keresve sem lehet búvárkodásra alkalmasabb öblöket, lagúnákat találni.

  • Peking az új metropolisz

    Hova is lett a régi Kína? - kérdezi önkéntelenül a látogató. A szálloda boltjában képes levelezõlapokat árulnak, amelyeken egérszürke emberek és régi a városnegyedek láthatók, de ma már mindez a múlté. A modern Peking tarka, fiatal, dinamikus és jövõorientált. A 15 millió lakosú metropolisz utcáit benépesítõ nyugati stílusú, nyelveket beszélõ és világot látott emberek - hivatalosan még mindig -népköztársaság államapparátusában is megtalálhatók. Az ország lélegzetelállító fejlõdésen ment át az utóbbi években, amióta elkötelezte magát a gazdasági nyitás mellett.

  • Dublin: szórakozás hajnalig

    Dublin a harmadik leglátogatottabb fõváros Európában. Folyó szeli ketté, sziluettjét nem csúfítják felhõkarcolók. Annak ellenére, hogy az ország lakosainak egyharmada a fõvárosban él, megmaradt középkori, emberléptékû településnek.

    A legfõbb látnivalót a kora-középkori óváros jelenti. A vár környékén már a történelem elõtti korban is volt település. Dublin jelentése sötét tó (Duhh Linn), a mely a Liffey és a Poddle folyók összefolyásánál keletkezett. Ez utóbbi egykor kettészelte a vár területét, ma a föld alatt csörgedezik.

  • Goa, India gyöngye

    Különbözõképp ismert; "Kelet Gyöngye" és a "Turisták Paradicsoma" - Goa állam India nyugati partjain húzódik, a Konkan szorosban. A fenséges, festõi szépség és az építészeti pompázatossága a templomoknak, szentélyeknek, õsi épületeknek tette Goát a nemzetközi turizmus kedvencévé. Goa sokkal több, mint csupán tengerpart és napsütés. Goának lelke van, mely az egyedi történelembõl a gazdag kultúrából és lenyûgözõ természeti értékekbõl nyeri erejét.

  • Mini illemtan külföldön nyaralóknak

    Ki? Mit? Hol? Mikor? Hogyan? Miért? Mennyit? és még sorolhatnánk... a turizmusban is mindíg aktuális alapkérdéseket!

    Van, ahol nem fognak kezet, helyette megveregetik a búcsúzó vendég vállát, de van olyan ország, ahol természetes-az ölelkezés is. Egyes országokban étkezések alkalmával természetes a böfögés, van, ahol ez mély megvetést okoz. Néhol a zsebredugott kéz is nagy illetlenség, a hiányos öltözködés pedig egyenesen üldözött dolog. A cikk bemutatja az egyes országok szokásait, ami alapja lehet a negatív inzultusoktól mentes, önfeledten boldog nyaralásnak.

  • Belgium a mûvészetek, a csokoládé, a sör és a bürokraták országa

    Legfõbb jellemzõje a kultúrális sokszínûség és a nyitott szellemiség, ami alapvetõen katolikus mivoltában különbözik a szomszédos Hollandia szabadosságától.

    Belgium képe mintha kissé halovány lenne. Ám ha Brabantról vagy Brüsszelrõl, Liége-rõl vagy Flandriáról esik szó, nyomban eleven képek rajzanak elõttünk: bonboniérekre emlékeztetõ piacterek, dús legelõk kövér szarvasmarhákkal, vörös téglás tornyok, katonatemetõk, rozsdás kapuzatú palotákban mûködõ gyárak - afféle ipartörténeti múzeumok. A többi, ami újonnan épült, akár Németországban is lehetne.

  • Olaszország - jégpalota és síhinta

    Meredek csúcsok és napsütötte, de hófödte pályák valamint nyári gleccsersízés jellemzi az olasz pályákat. A családosok egyik kedvence, hólánc nélkül azonban soha ne induljunk el! A napfény völgye, azaz Val di Sole 880 kilométerre fekszik Budapesttől, a síelni érkezőt a távolságért azonban kárpótolja a látvány. A terepet 3000 méteres hegyek koszorúzzák, a különleges mikroklíma pedig nagy hóbiztosságot nyújt a két, egymás mellett fekvő síterepnek.

  • Kijev csodái

    A végeláthatatlan sztyeppék országának egyik legrégibb városa Kijev. Ukrajna fõvárosát az V. században alapították.

    A három millió lakosú fõváros, a valamikori Kijevi Rusz bölcsõje a Dnyeper partján fekszik. A város túlélte a mongol inváziót, a pusztító tüzeket, a kommunista várostervezést és a második világháború rombolását. Kijev központjától gyalog sincs messze az óváros, melynek leghíresebb látnivalója a XI. században épült Szent Szófia Székesegyház.

  • Elkészült a Capitolium föld alatti látogatóközpontja

    Washington - Három év késéssel és a tervezettnél 360 millió dollárral drágábban, de megépült a washingtoni Capitolium föld alatti látogatóközpontja. A korszerû létesítmény, amely a legnagyobb beruházás az amerikai törvényhozás két évszázados történetében, december 2-án nyílik meg a nagyközönség elõtt. Pontosan 145 évvel azután avatják fel, hogy 1863-ban a kupola tetején elhelyeztek egy szabadságszobrot, amivel hivatalosan befejezõdött a Kongresszus épületének 1793 óta tartó építése, bõvítése.

  • Bugacpuszta (Kiskunsági Nemzeti Park)

    Ha felkerekedünk a pusztába, teljesülhet az a titkos vágyunk, hogy a nyüzsgõ nagyvárosból egy nyugodt, természeti értékekben (növény és állatvilágban), néphagyományokban, gasztronómiábn gazdag tájra jussunk. Minden ember megérdemelne évente néhány napnyi, élettel és élménnyel teli pillanatsort, de egy nap is elegendõ ahhoz, hogy belepillantsunk a puszta utánozhatatlan zamatába. A lehetõséggel elsõsorban a magyaroknál tehetõsebb nyugati szomszédaink élnek.

  • Amszterdam, a kreativitás fõvárosa

    Amszterdam városi tanácsa ambiciózus kampány terveit mutatta be. A cél az, hogy Európa-szerte újra felfedezzék a holland várost, mint a nemzetközi kereskedelem és a külföldiek kedvelt tartózkodási helyéül szolgáló elsõ öt európai város egyikét. A tervet cégek, szervezetek és kormányzati szervek képviselõivel folytatott 100 napos egyeztetés során állították össze. A hosszú elõkészület fõ tapasztalata: a kreativitás az, ami megkülönbözteti Amszterdamot a többi várostól. A most elindított Amszterdam Top City programra a város az elkövetkezõ öt évben 51 millió eurót költ.

  • Csehország - 6. rész (Pilzen és régiója 2.)

    3. Látnivaló Pilzen régió:
    A Pilzeni Állat- és botanikus kert


    A változatos modern biopark – vegyes állat- és botanikai kiállításokkal, vizes területekkel, arborétummal, sziklákkal és parkokkal – Pilzen központja közelében található. Az idelátogató megcsodálhatja Európa második legnagyobb medveházát, a majmok és ragadozó vadállatok kifutóit, az üvegházat, vagy pedig végigmehet a negyedkor természetének fejlõdését bemutató tanösvényen.

  • Bora Bora - A világ egyik legszebb helye

    Habár csak 6,5 kilométer hosszú és 4 kilométer széles, Bora Bora a világ legszebb és legromantikusabb helye a Földön. Szó nincs rá, amivel ki lehetne fejezni a sziget pazar szépségét és a csendes óceán türkizkék tengerét.

    Ha egyszer eljutsz a szigetre örökre szerelmes leszel a Csendes Óceán ezen igazgyöngyére. A klíma is tökéletes: 24 és 28 fok között. A csodaszép lagúnák és korallzátonyok az Otemanu vulkán kialakulásával keletkeztek.

  • Wiyanawanda – Borvidék az Égei-tengernél

    Minõségi és mennyiségi boom a bortermelésben – A borkultúra reneszánsza Törökországban

    Bécs/Budapest, 29.07.2008 – Dimrit, Sergikarasi, Narine. Ilyen ragyogó neveket viselnek azok a termékeny, nemesített szõlõfajták, amelyeket napjainkban Törökországban termesztenek. A Boszporusz országában reneszánszát ünnepli az évezredes borászati hagyományokra épülõ borkultúra.

  • Côte d'Azur

    A Francia Riviéra vagy Azúr-part (franciául Côte d'Azur) a Földközi-tenger partvidékének Marseille-tõl Mentonig terjedõ szakasza, melynek hosszúsága kb. 120 km.

    A Liguri- és a Tengeri-Alpok karéja veszi körül. A hegység látványnak is szép és rengeteg kirándulásra ad alkalmat, sok helyen azonban nem éri el az 1000 m-es magasságot sem. Területének 80%-a hegy, 175 000 hektár erdõ, 1000 km folyó és hegyi patak található itt. Egyúttal Franciaország parkokban leggazdagabb területe is. Híresek Menton, Monaco, Èze parkjai.

  • Lake City: A természet és a modern építészet találkozása

    Az észak-floridai Lake City város közelében található a híres floridai indián törzsfõnökrõl elnevezett Osceola National Forest.

    Az erdõt szép tavak, kisebb mocsarak tarkítják, a legnagyobb tó, az Ocean Pond partja strandolásra is alkalmas. Az észak-floridai White Spring kénes tartalmú gyógyforrásáról ismert, ízületi bántalmak és reuma gyógyítására használják - már az indiánok kora óta. A törzsek szent területnek tartották, tilos volt megtámadni a más törzsbelieket, ha a forrásnál kerestek gyógyulást.

  • Tokio - Faházak és felhõkarcolók

    A katasztrófák után a város mindig - ha szebb nem is, de - nagyobb és modernebb lett. Az újjáépítés során nem riadtak vissza a nyugati minták utánzásától sem, ezt mutatja a Siba-parkban terpeszkedõ második Eiffel-torony, mely meglehetõsen hasonlít a párizsira, csak 13 méterrel magasabb, azaz 333 méter. A Tokiói-torony (japán-amerikai torzszülemény nevén: Tókjó tawa) kilátóteraszáról messzire kalandozhat a tekintet, a Tokiói-öbölre, Jokohamára, egészen a szent hegyig, a látóhatár peremén magasodó Fujiig.

  • Washingtoni séta

    Egy kis domb, amely a város jelképének a helyszíne, nem más mint a Capitol Hill. Az amerikai törvényhozás épületének a neve, az antik csengésû capitol szóból származik. Az épület napközben mindig nyitva áll a látogatók elõtt, reggel 9 és délután 4 (nyaranta este 6) óra között, a nagy ünnepek kivételével. A belépés díjtalan, a látogató önállóan is megtekinthet minden nyilvános helyiséget.

  • Malaga - Picasso városa

    A spanyol Costa del Sol, vagyis Napospart fõvárosát látványosságain kívül leghíresebb szülötte, egy bizonyos Pablo Picasso is megismertette a világgal. Ma emlékét kiállítóhelyeken és házain kívül a repülõtér neve õrzi. Malaga azonban Spanyolország egyik legfontosabb kereskedelmi kikötõje is. A vidék gazdagságát jelzi az itt található szálláshelyek magas színvonala. A part mentén húzódó szállodasorban zömében a 3-5 csillagos kategória dominál, és az éttermek, szórakoztatóközpontok is szívesen látják a tehetõsebb rétegeket. Fõleg az angolok kaptak rá a mindig napos és zöldellõ golfpályákkal tarkított vidékre, de az elmúlt években egyre több magyar szót is hallani errefelé.

  • Tunézia és a Szahara varázslatos világa

    Tunézia, a „fátylak országa”, Magyarországtól alig 2 órányira, de mégis egy távoli, különös világban, Afrika földjén fekszik.

    Itt nyújtózik a Szahara végtelen homoktengere, amelybõl csak az itt-ott felsejlõ romok, Hammamet vagy Sousse medinái vagy Sidi Bou Said mór óvárosa idézik a rendkívüli történelmet. Karthago egykor hatalmas birodalom központja volt, ma az európaiak kedvelt kirándulóhelye.

  • City of New York

    New York (hivatalos nevén City of New York) az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb és az amerikai kontinens harmadik legnépesebb városa.

    Az országon belül és világviszonylatban is az egyik legjelentõsebb politikai, üzleti és kulturális központ. Több félszigeten és szigeten, illetve részben a szárazföldön fekszik az Atlanti-óceán nyugati partján; területe 800 km², lakossága 8 158 000 fõ (a New York-i agglomeráció népessége majdnem 19 millió fõ). Az azonos nevû tagállamban található, a tõle való megkülönböztetés végett hívják még New York City-nek.

  • A mágikus sziget: Ibiza

    Ha Spanyolország, mint úti cél szóba kerül a legtöbben a városok közül Madridra, Barcelonára, Cordoba-ra, Sevilla-ra, Granadara, a tengerpartok közül a Costa Brava-ra, a Costa Dorada-ra, a szigetek közül Mallorca-ra és a Kanári Szigetekre asszociálnak. Ibiza még felfedezetlennek mondható a magyar turisták részérõl. Pedig Formentera-val együtt a Földközi-tenger igazi gyöngyszemei. A Spanyolország dél-keleti partjainál fekvõ Baleári szigetcsoportból Mallorca jól ismert a magyarok körében.

  • Edinburgh

    Itt keresztezik egymást a skót és az angol történelem útjai. Hegyek és tenger, meredek szirtek és egy olyan égbolt, melynek drámaiságát a képzelet sem tudja túlszárnyalni. Robert Louis Stevenson, Edinburgh híres szülötte így vallott szülõvárosáról: "Érthetetlen, hogy ez a meghökkentõ látvány nem színpadi díszlet, hanem egy mindennapi életét élõ város képe." Edinburgh - a Világörökség része és nevezetes fesztiválváros - valóban mesterien érvényesíti adottságait, és nem csak a költõket lepi meg "színpadi díszlet megjelenésével".

  • Top 4 Luxushajó, amelyre mindenki vágyik! Ön melyiket választja?

    Az amerikai Ask-Men magazin minden évben összeállítja a legtrendibb, és legjobb szolgáltatást nyújtó hajók listáját.

    Az utazunk.com olvasóinak most bemutatjuk a legjobb 4 hajót. Negyedik helyen áll a Crystal Cruises, amely Ázsiai vizeken kínál golf luxusutakat. A teljes út hossza 11 nap. Ezen idõ alatt golf témájú szemináriumok, és versenyek zajlanak profi golfosoknak. Hab a tortán, hogy a hajó kiköt Vietnámban és Thaiföldön is. A feleségek, barátnõk élvezhetik a két úszómedencét, több étterem, valamint a káprázatos kaszinók egyikét.

  • Barbados: A barátságos paradicsom

    Barbados egy korall-sziget, amit a vulkáni tevékenység hozott a tengerfelszínre. A nyugati parton fehér homokos strandok nyúlnak végig a kékben és zöldben játszó tenger mellett.

    Korallzátonyok csipkézik a Barbados partvonalát, ezzel kitûnõ lehetõséget biztosítva a könnyû- és mélybúvárkodóknak. A keleti part mentén erõs és állandó széljárás és a sziklás partnak csapódó hullámok teremtettek lehetõséget a szörfözésre. Az ugyancsak állandó, ám lágy szellõ adja Barbados kellemes trópusi klímáját.

  • Washington, a mókusok városa

    Washington - Washington lakói közül van, aki gyûlöli, mások imádják õket. A nagy többség valószínûleg közömbös irántuk, pedig mindenhol jelen vannak. Az amerikai fõváros egyik jelképérõl, a szürke mókusról van szó, amelybõl száz éve még csak néhány cikázott a parkokban.

    Washingtont ma már nem lehet elképzelni nélkülük. Az elõvárosokban és a belvárosban, a bevásárlóközpontoknál, még a Fehér Ház kertjében és a kongresszus körüli fákon is szaladgálnak.