rss
  • Párizs

  • Eiffel-torony

    Párizs jelképe az Eiffel-torony, amit az 1889-es Világkiállításra építettek, megemlékezve a forradalom századik évfordulójára. Nevét tervezõjérõl, Gustave Eiffelrõl kapta. A vasból készült építmény 320 méteres magasságával 1930-ig a világ legmagasabb épülete volt. A város mûvészeti és irodalmi elitje sok más modern dologhoz hasonlóan ellenezte a tornyot, amit emiatt 1909-ben majdnem ledöntöttek.

    Az Eiffel-tornyot végül az mentette meg, hogy az akkoriban újnak számító tavíróhoz szükség volt antennák elhelyezésére. A torony elsõ három szintje van nyitva áll a nyilvánosság elõtt, amit akár lifttel, akár lépcsõn meg lehet közelíteni.

    Louvre

    A Louvre-t körülbelül 1200 körül építették erõdnek, késõbb a XVI. században újjáépítették, majd királyi palotának használták. Múzeumként 1793-ban kezdett mûködni. 1980-ban Mitterand ideje alatt rendbehozták, és egy 21 méteres üvegpiramist építettek a közepére. A Louvre-hoz stílusában egyáltalán nem illõ üvegpiramis megosztja a párizsiakat: sokan szeretik, és telitalálatnak érzik, sokak szerint viszont elcsúfították a több száz éves épületet. A szebbnél szebb képeket, szobrokat és antik tárgyakat nézve számítsunk rá, hogy a Mona Lisa és a Miloi Vénusz körül állandóan akkora tömeg lesz, hogy aki nem elég kitartó, az csak a kép tetejét láthatja. Bár tilos fényképezni, mindenki fotózik, úgyhogy még a kevésbé bátrak is készíthetnek néhány fotót. Arra feltétlenül készüljük fel, hogy az udvaron megtámadnak minket a hihetetlenül szemtelen galambok.

    Notre Dame

    A monumentális katedrális nem csak Párizs, de az egész ország szimbóluma. Történelme szorosan összekapcsolódik a francia történelem fontos eseményeivel. A gótikus építészet remekmûvét 1163-ban kezdték építeni, és 1345-ben fejezték be. Az öthajós építmény egyszerre több mint 6000 hívõt képes befogadni. A belsõ részen lenyûgözõ rózsaablakokat láthatunk. A hatalmas, 7800 sípos orgonát bár felújították, még mindig nem mûködik rendesen. Érdemes felmenni a nyugati homlokzatra, ahonnan Párizs gyönyörû látképe tárul elénk.

    Pompidou Centre

    A meglehetõsen különleges épület a '70-es években készült, a modern és a kortárs mûvészet támogatására és bemutatására, az akkori köztársasági elnök, Pompidou kezdeményezésére. Az Eiffel-torony, és hasonló látványosságok mellett talán meglepõ, hogy ez az épület az egyik leglátogatottabb hely Párizsban. Szokatlanságát a külsejére helyezett szerkezeti elemek és közmûberendezések adják. Az épület földszintjén ideiglenes kiállításokat lehet látni. A negyedik és ötödik szinten van kiállítva a Modern Mûvészeti Múzeum több mint 40 000 munkájának harmada. A központban mûködõ könyvtárnak 2500 folyóirata van, köztük számos angol nyelvû újság és magazin. Találhatók itt mozik, CD- és videóközpont, táncos és színházi elõadásokra alkalmas helyek. A központ elõtti tér híre már kevésbé jó, ugyanis hemzseg kábítószerárusoktól és zsebesektõl.

    Diadal-ív

    Napóleon kezdeményezésére kezdték építeni 1806-ban az Austerlitzi gyõzelem emlékére. Csak 30 évvel késõbb, 1836-ban fejezték be. Az építmény négy pillérén négy szobor található. Ezek az 1810-es diadalra, az ellenállásra, a békére és az önkéntesek hazaérkezésére emlékeztetnek. Az épületben egy kis múzeum van, amely múltját mutatja be. A Diadal-ív tetejérõl Párizs csodás képe látható, a Champs Elysées, kicsit távolabb a Louvre, majd a Concorde tér. Az ív tetején a kõbe vésve megtaláljuk a napóleoni idõk és a forradalom alatt vívott csaták helyszínét. Szintén megtalálható itt 558 hadvezér neve, melyek közül a csatában elesettek neve alá van húzva. A Diadal-ív alá helyezték el az ismeretlen katona sírját, és örökmécses állít emléket a két világháborúban elhunytaknak.

    Champs-Élysées sugárút

    Egykor a hivalkodó arisztokraták népszerû sétánya volt a Champs-Élysées sugárút, amely a párizsiak életörömét szimbolizálta. Az ide betolakodott gyorséttermek, autószalonok és mozik elfakítják a régi ragyogást, de a két kilométer hosszú és 70 méter széles út még mindig ideális hely esti sétákhoz és megfûszerezi az éttermek túl drága ételeit.

    Érdemes megnézni a kis gótikus Udvari Kápolnát (Sainte-Chapelle), amit 1240-ben építtetett IX. Lajos. A kápolnát körülveszi az Igazságügyi Palota (Palace de Justice). A kétszintes épület alsó része elég sötét, és zárt, a második viszont gyönyörû, hatalmas ablakaival és kis erkélyével.

    Nem szabad kihagyni az 1862-75 között épült Operaházat. A 11 ezer négyzetméteres épület színpadán közel 450 színész elfér. Maga az elõadótér durván az épület felét teszi ki, ezért a vendégeknek csupán 2200 hely marad. A legenda szerint amikor megkérdezték Charles Garnier tervezõtõl, hogy görög vagy római stílusban épült-e az Opera, csak annyit mondott "Ez harmadik Napóleon Stílusa"

    Hasonlóan látványos a Városháza (Hotel de Ville), melynek épületébe már az 1300-as években beköltözött a város elöljárósága. A Kommün alatt felgyújtották, majd helyreállították. A gótikus épületszerkezetet aprólékosan és gazdagon díszítették, helyenként az olasz reneszánsz motívumait is viseli. Az épület ma is a városi közigazgatás központja, itt van a fõpolgármester hivatala is.

    Párizsnak számos utcája és tere ismert, biztosan sokak számára ismerõsen hangzik a korábban már említett Champs-Élysées mellett a Concord tér, a Vendome tér, és a Bastille tér. A francia történelem híres épületét, a Bastille-t 1789-ben rombolták le a forradalom kezdetekor. A börtönre emlékezik a róla elnevezett tér, mely alatt a metróállomáson még láthatók az épület egykori kövei. A Concord tér Párizs legnagyobb tere, a Champs-Élysées kezdeténél található.

    Az Ile de France térségében, amely Párizst veszi körül, tucatnyi kastély található. Itt látható Párizs nemrég épült városrésze, ahol csak modern felhõkarcolók vannak. Megépítették a Diadal-ív modern mását is. Az új és a régi épületet egy sugárút köti össze. Párizs mellett található az EuroDisney is, és a várostól nem messze a Versailles-i kastély. Sok turista ellátogat a D'Alma alagúthoz is, amely arról ismert, hogy Diana Walesi hercegnõt itt érte halálos autóbaleset. Ha pihenésre vágyunk, akkor a Luxemburg-ketet érdemes meglátogatnunk (Jardin du Luxembourg).

    (malév)


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Karlovy Vary

    Karlovy Vary, a legnagyobb cseh fürdõváros Csehország legnyugatibb régiójában fekszik, nem messze a német határtól. Világszerte páratlan az erre a vidékre jellemzõ gyógyhatású ásványi források sokasága. 12 hasznosított (a város ui. több, mint 83 forrással dicsekedhet) melegvizû forrásában 40 féle kémiai anyag található, amelyeket gyógyászati célokra használnak. Azonban nem csak a fürdõkúráknak van gyógyító hatásuk, hanem magának a mûemlékek együttese...

  • Izland a vulkánok, gejzírek és a gõzfelhõk szigete

    Izlandon még érezhetjük, hogy bolygónk valaha tüzes golyó volt. De Izland a jég országa is: felületének több, mint tizedrészét hatalmas gleccserek borítják. Az Észak-Atlanti-óceán távoli szigetén közelebbrõl láthatjuk a természet õserõinek mûködését, mint bárhol másutt a földkerekségen. Az izlandiak a vikingek közvetlen leszármazottai. Elõdeik a 9. században Norvégiából menekülve érkeztek a szigetre. Azóta nyelvük úgyszólván semmit sem változott. Az Eddát és a klasszikus sagákat az izlandiak ma is eredetiben tudják olvasni.

  • Manchester

    Manchester õsi város, már mint római helyõrségrõl is említést találtak. Igazából a 18. században, az ipari forradalom idején lett jelentõs várossá. Ennek megfelelõen rengeteg pompás 19. századi építészeti emlék várja az idelátogatót. A sok közül néhány: Városháza, Free Trade Hall, de a korábban épült katedrális és az 1921-ben nyitott városi tõzsde is pazar látnivaló. Manchester ma London után Nagy Britannia második pénzügyi központja, pezsgõ társadalmi és kulturális élettel – három híres egyeteme van, a Rylands és a Central Reference Library az ország legjobb könyvtárai közé tartozik, de Manchester az angolszász könnyûzene fellegvára is.

  • Az orosz művészetek központja: Moszkva

    Az orosz művészetek központja: MoszkvaMoszkva mai arculatát jórészt a Szovjetunió ideje alatt épített épületek határozzák meg, főképpen azért, mert a régebbi épületek – közöttük sok templom – jó részét lebontották vagy átalakították. A 20. század előtti építészeti emlékekből kevés maradt fenn, a régi Arbat utca, a város egykori kulturális-szórakoztató központja őrzi még a régi épületeit, a Tverszkaja utca mögött, a belváros főbb útvonalaitól távolabb eső utcákban találhatóak még burzsoá épületek. A megmaradt templomok és monostorok engednek betekintést a szocializmus előtti korok építészetébe.

  • Vonyarcvashegy

    A község a Balatont a Keszthelyi-hegységgel összekötõ lankás déli dombokra épült. A hegyközség jellegû település állandó lakosainak száma 1870 fõ. Az Árpád-kori Vonyarc község a török hódoltság idején megsemmisült.

    A XVII-XVIII. században visszatelepülõ lakosság jelentõs része a szõlõhegyekre települt. Vonyarc és Vashegy 1850-ben egyesült. Ekkor a lakosság fõleg szõlõmûveléssel és halászattal foglalkozott. A helyi kulturált fürdõéletet az 1930-ban alakult Fürdõegylet alapozta meg. A falu életének, fejlõdésének a hatvanas évek óta legfontosabb mozgatója az idegenforgalom.

  • Kétszázan fõzték a hallét a szegedi Tisza-parton

    Szeged - Kétszáznégy nevezõ fõzte legjobb tudása szerint szombaton a halászlevet a XII. Nemzetközi Tiszai Halfesztiválon.

    Frank Sándor a legjobbakról szólva elárulta, hogy idén hét versenyzõ nyerte el az Örökös halfõzõ címet. A Tisza-parti városban ugyanis elsõsorban a részvétel a fontos, és a rangos díjat az nyeri el, aki hét alkalommal már megfõzte a hallét a rendezvény tizenkét éve alatt és ezt a zsûri igazolta. Összesen csaknem húszan tartoznak már ebbe a klubba, miután évente öt-hat szakácsnak sikerül megszereznie az érdemrendet.

  • St. Martin - Repülõgépek a strandolók felett

    A szigeten egymás mellett él a francia oldal "St. Martin", és a holland oldal "St. Maarten", tulajdonképpen ez a világon a legkisebb territórium, amelyen két állam osztozik.

    A teljes sziget zöld, dombos, kellemes vidék képét mutatja, az "államhatárt" csupán egy kétnyelvû, az út szélén felállított tábla jelzi. A holland oldalon: bisztrók, francia divatüzletek, Philipsburg-ban nemzetközi játékkaszinókat és vámmentes bevásárlóutcákat találunk nagy választékban. A kompok is ide kötnek ki.

  • Top 4 Luxushajó, amelyre mindenki vágyik! Ön melyiket választja?

    Az amerikai Ask-Men magazin minden évben összeállítja a legtrendibb, és legjobb szolgáltatást nyújtó hajók listáját.

    Az utazunk.com olvasóinak most bemutatjuk a legjobb 4 hajót. Negyedik helyen áll a Crystal Cruises, amely Ázsiai vizeken kínál golf luxusutakat. A teljes út hossza 11 nap. Ezen idõ alatt golf témájú szemináriumok, és versenyek zajlanak profi golfosoknak. Hab a tortán, hogy a hajó kiköt Vietnámban és Thaiföldön is. A feleségek, barátnõk élvezhetik a két úszómedencét, több étterem, valamint a káprázatos kaszinók egyikét.

  • Makarszka

    Minél délebbre megyünk a Horvát tengerparton nyaralni, annál jobban érezhetõ a térségben a mediterrán éghajlat. Én szeptemberben látogattam meg Makarszkát, de az életem egy gyönyörû (meleg - nyári) élménnyel gazdagodott.

    Félnapnyi vonatozás (vagy autózás) után a Magyarhoz képes egy teljesen más világba csöppenhet a bátor utazó: pálmafák, a Biokovo-hegy, tengerparti szellõ...

  • Montenegro, a felfedezetlen csoda

    Montenegro idén tavasszal nyerte el függetlenségét és vált le Szerbiáról. A kis hegyi-mediterrán köztársaság fényes jövõ elé néz, tengerpartja reményteljes fejlõdés elõtt áll, hegyei között síelni lehet, alumíniumipara sok bevételt hoz és már több éve eurót használnak (azelõtt a német márka volt a fizetõeszköz). Magyarország a legjelentõsebb külföldi befektetõ a hatszázezres országban. Míg a horvát tengerpartot az idei szezonban több, mint 200.000 magyar látogatja, a montenegrói Adria-partokra jó, ha tízezer elvetõdik. Méltánytalanul.

  • Drezda a mûvészetek városa

    Zene- és mûvészetkedvelõ városként Drezda mindig is nagy tekintélynek örvendett Európában.

    Ám nemcsak megtekinthetõ mûkincseivel érdemelte ki e rangot - a Grünes Gewölbe évszázadok alatt felhalmozott drágaságaival, Raffaello Sixtusi Madonnájával, a Die Brücke expresszionista mûvészcsoport gazdag örökségével -, hanem magas zenei kultúrájával a zenei turizmus úttörõjévé vált. Hétszáz éves hagyományai vannak a híres templomi kórusnak, a Kreuzchornak, és nem kevésbé híres a Semperoper zenekara sem.

  • New York kerületei: Bronx (5/4. rész)

    Bronx New York városának legészakibb kerülete, amely Bronx Countyval határos. A város öt kerülete közül ez az egyetlen, amelynek nagyobb része van szárazföldön, mint szigeten.

    A United States Census Bureau 2009-ös felmérése szerint a kerület lakossága 1 457 689 volt. Ha minden kerület önálló városnak számítana, akkor Bronx volna a kilencedik legnépesebb amerikai város. A népességben az 1960-as években csökkenés mutatkozott, majd ez újra növekedésnek indult. A legmagasabb népességet 1950-ben számlálták.

  • Amsterdam, a szabadság városa

    Hollandia városában több mint 1000 vendéglátóegységet találhatunk, a legtöbbet a belvárosban. Eredeti holland ételt felszolgáló étterem azonban nincs sok, ugyanis ha a hollandok elugranak egy étterembe, akkor nem holland ételt szeretnek enni. Az árak rendkívül magasak (legalábbis egy átlag magyar fizetéshez képest). A borravaló minden szolgáltatás árában benne foglaltatik, így elég, ha annyit fizetsz, amennyit kérnek. Ha a számlára ráírják, hogy „kiszolgálás nincs beleszámítva", az csak azt jelenti, hogy be akarnak csapni. Amsterdam biztonságos város, nem kell tartanunk semmitõl, bárhol is sétálunk. Még a vöröslámpás negyedben is sok a turista. Azért a zsebtolvajokra itt is érdemes figyelni! A „szolgáltatást kínáló hölgyeket" pedig nem ajánlott fotózni, mert az bizony fájdalmas élményekhez vezethet.

  • Belföldi utazásvadász: az utazunk.com utazási tippjei

    Lassan itt az ideje, hogy elkezdjük tervezgetni a nyári pihenõnket. Ehhez kapcsolódóan az utazunk.com egy 2 részes cikkben ad tanácsokat ahhoz, hogy hogyan keressük nyári utakat belföldön és külföldön.

    Ha nem szeretnénk sok pénzt költeni, akkor célszerû egy itthoni vakációt tervezni. Akik hegyes vidéken (ez kicsit furcsán hangzik itt a Kárpát medencében) élnek, azok mehetnek vízpartra, vagy az Alföldre. Az Alföld gyermeket pedig tervezhetnek hegyvidéki túrát, vagy õk is mehetnek vízpartra.

  • Trendi hely lett mára az egykori NDK fõvárosából

    Ha a hetvenes években dönteni kellett, hogy Nyugat- vagy Kelet-Berlinbe mennénk, egyszerûnek tûnt a választás az elõbbi javára, s most 2005-ben is ugyanilyen egyszerû: az egykori Kelet-Berlin sokkal izgalmasabb és érdekesebb a nyugati résznél. A berliniek szerint városukat négy ízben építették újjá. Elõször a XIX. században, a német egyesülést követõen a Hohenzollernek szabtak új formát a Spree-parti birodalmi fõvárosnak. Majd jöttek a harmincas évek...

  • Monaco: A világ leghíresebb hercegsége

    A Vatikán után Monaco a második legkisebb állam a világon. A Földközi-tenger partján, Nizzától 18 kilométerre keletre fekszik, a francia-olasz határ közelében, szárazföldön csak Franciaországgal határos.

    Az ország egy keskeny földsáv a a harmadkorban felgyûrõdött, jobbára kristályos kõzetekbõl álló Tengeri-Alpok lábánál, legmagasabb pontja a 140 méteres Mont Agel. A Földközi-tengerbe nyúló Monacói-félszigeten és Monte-Carlo sziklakiszögellésén fekszik. 3 km hosszan és 200–500 m szélesen nyúlik el a parton.

  • Világörökségünk: Fertõ / Neusiedlersee kultúrtáj

    A Fertõ-tavat az UNESCO 1979-ben egyedi természeti értékei miatt bioszféra rezervátummá nyilvánította, hiszen Európa nemzetközi jelentoségû vadvize és a kontinens legnagyobb sósvizû tava, az eurázsiai sztyeppe tavak legnyugatibb képviselõje. A Világörökség Bizottság mindazonáltal - Magyarország és Ausztria példamutató együttmûködésben és közös irányelvek szerinti elõterjesztése alapján - a Fertõ-tavat / Neusiedlerseet az azt övezõ településekkel együtt 2001-ben mint kultúrtájat vette fel a Világörökségi Listára.

  • Karibi kalandok

    Egy bokor, egy hurrá - meséli az, aki már járt, kalandozott, búvárkodott, nézett naplementét és napfelkeltét, tapogatott virágokat és tengeri állatokat a karibi térségben. Ott, ahol az ég valószínûtlenül kék, kristálytiszta a víz, a homok hófehér, forró és a part menti zöld fák a szél irányába hajlanak. A karibi térség misztikus, elképzelhetetlen azoknak, akik még nem látták a saját szemükkel. A múlt izgalmai és a gyarmatok kora foglalja keretbe az öblökben ringatózó vitorlásokat, a hátizsákos turistákat. A történelem viharainak köszönhetõen rendkívül ...

  • A nyugat-csehországi fürdõvárosok

    A régióban gyógyhatású ásványi források százai törnek a felszínre. Ezek közelében alakultak ki a híres fürdõvárosok – Karlsbad (Karlovy Vary), Marienbad (Mariánské Láznì), Franti¹kovy Láznì, Jáchymov, Láznì Kyn¾vart, és Konstantinovy Láznì.

    A történelem iránt érdeklõdõk számos várat és kastélyt kereshetnek fel a vidéken – például Beèov nad Teplout, Kyn¾vartot, Loketet és Seeberget (Ostroh).

  • A világ végén, Bolíviában

    A vakáció megtervezésében alighanem a megfelelõ úticél kiválasztása a legnehezebb. A színes prospektusok és az utazási irodák ajánlói nem elég életszagúak, olyan ismerõst pedig nem könnyû találni, aki pont azon a helyen nyaralt tavaly, amit kinéztünk magunknak. 'J. András' Bolíviáról írt élménybeszámolója következik. Egyszer régen, egy moziban eljutottam Wim Wenders-szel „A világ végéig”. Talán a film sajátos hangulata és fájó szépsége is közrejátszott abban, hogy utazásaim során mindig keresem az olyan helyeket, amelyek mintha nem is képeznék részét e világnak, annyira távoliak, elhagyatottak vagy szokatlanok.

  • Tankturizmus Németországban

    Beerfelde (Németország) - A hatalmas por- és füstfelhõben T-55 típusú szovjet tankok dübörögnek a német tájon. A roham azonban egyáltalán nem katonai: a vezetõülésekben turisták láthatók.

    Beerfelde a hajdani NDK területén található, félúton Berlin és a lengyel határ között, itt mûködik a "páncélosvezetõi iskola". Szinte bárki eljöhet a kisvárosba és kipróbálhatja, milyen érzés a néhai kommunista tömb hadseregeinek egyik harckocsiját vezetni.

  • Spanyolország: Malaga

    Bilbao (baszkul Bilbo) Baszkföld legnépesebb és legjelentõsebb városa, Vizcaya (Bizkaia) tartomány közigazgatási központja.

    A baszkok nemzeti fõvárosuknak tekintik. A várost 1300. június 15-én alapította Don Diego Lopez de Haro, Viscaya grófja. Azelõtt már létezett Bilbao mai helyén egy római kori település Bellum Vadum néven. Legnevezetesebb intézménye a Guggenheim múzeum. Az 1997-ben megnyílt múzeum már kívülrõl is rendkívül izgalmas látványt nyújt. Az igazi élmény természetesen belül várja a látogatókat.

  • Vámosatya a nyugalom és béke szigete a Beregben

    A község neve elõször 1289-ben tûnik fel oklevelekben Atya, Athyas megnevezéssel. Nevének "vámos" elõtagja azt jelöli, hogy hajdan vámjoggal bírt.

    Atya faluról elõször a nagyváradi káptalan irataiból olvashatunk. Késõbb 1321-ben említik elõször oklevelek a falu papját, Pétert. 1334-ben készített pápai tizedjegyzék alapján Atya nagy és módos helység lehetett. Az írásos emlékek alapján a honfoglalástól lakott terület volt. Ma kb. 600 lakosa van.

  • Peru

    Peru maga az élõ történelem. Kevés olyan hely van a Földön, mely olyan múlttal büszkélkedhet, mint ez a dél-amerikai ország. Az õsi korok emlékei viszonylag jó állapotban maradtak fenn, így az utazók megcsodálhatják az inka fõvárost Cuzcot, Machu Pichu fenséges romjait vagy éppen a spanyol hódítók korának építészeti remekmûveit. Ezek önmagukban is elegendõek...

  • Frankfurt

    Egy város, amirõl mindenkinek más jut eszébe - az Frankfurt. Kinek a pénzügyi központ, Európa bankéletének centruma, avagy az irodalmi-szellemi élet hagyománya, kezdve Gutenberggel, Goethével, egészen a mai zene és hangszer, illetve a könyvvásárig. Lehet, hogy Frankfurt neve hamarosan további asszociációkat is kelt: a városi magisztrátus úgy döntött, hogy a környezõ Rajna-Majna-térséggel egyetemben megpályázza a 2012-es nyári olimpia rendezési jogát.

  • Moszkva és London a világ legdrágább városai

    Immár második éve Moszkva számít a legdrágább európai városnak, legalábbis a svájci Mercer tanácsadó cég felmérése szerint. Az orosz fõvárost a hagyományosan drága London követi, amely egy év alatt három helyet ugrott elõre. Az elsõ tízben még négy európai város található, Koppenhága, Genf, Zürich és Oslo mellé csak japán települések és Hong Kong fért be. Az elsõsorban a külföldiek szemszögébõl készített felmérés alapján Európa a világ legdrágább régiója, hiszen a TOP 50-ben harminc európai város szerepel, közülük Milánó a 11., Szentpétervár a 12., Párizs a 13., Dublin a 16. és Róma a 18. helyet foglalja el.

  • A Bermuda szigetek és a rejtély

    A Bermuda háromszög az a terület, mely a Miami, Bermuda és Puerto Rico által határolt háromszögben van. Pontos adatokkal nem szolgálhatunk, de az elmúlt évszázadban számtalan hajó és repülõgép tûnt el itt. A múltban sok furcsaságot jegyeztek fel a területrõl. Kolombusz Kristóf megemlékezéseiben az iránytû furcsa viselkedését említette.

  • Az olasz tengerpartot kedvelik a magyar turisták

    A magyar turisták közül egyre többen választják a tengerparti pihenést, ezek közül is minden második utazás célja Olaszország - derült ki a NagyUtazás.hu nevû, internetes portál csütörtöki közleményébõl.

    A tavalyi fõszezonban, július és augusztus között a külföldre utazó magyarok 21.5 százaléka választott tengerparti nyaralást.

  • Peking: az ősiség és modernség hazája

    Peking: az ősiség és modernség hazájaPeking - népességét tekintve - Sanghaj után a második legnagyobb kínai város. A világ egyik legősibb és legmodernebb látnivalóitól roskadozik ez a város, de már nem csak egy fura virtuális múzeum, amit csak nézni lehet, egyre élhetőbb és színesebb. Bár az egyik legdrágább város Kínában, ez nem tartja távol az európai és amerikai turistákat. A szállodák és szállások minősége általában jó, az áruk is kedvező, különösen a szervezett keretek között utazók számára. A látnivalók belépti díja jutányos, de sok a tolakodó csaló és szélhámos minden látványosság körül.

  • A vörös homok csodái: Namíbia

    Szörföztetek már homokon egy végeláthatatlan vörös sivatagban, miközben a lemenõ nap sugarai bearanyozzák a látóhatárt? Namíbiában ezt is megtehetitek, a szafarizáson és delfinnézegetésen kívül. A kispénzûeket sátortábor, a kényelemszeretõket tengerparti és sivatagi hotelek várják. Kedvenc fantasztikus filmemben az amerikai ûrkutatók egy Mars-felfedezõ miniautót küldenek a vörös bolygóra. Óránként borulnak egymás nyakába, úgy örülnek az eredményeknek, hiszen az apró szerkezet bevizsgálja a köveket, mintát vesz a homokból, felvételeket készít a dûnékrõl.