Kapolcs, a mûvészi község

A község a Veszprémet és Tapolcát összekötõ 74-es számú út mentén a Káli-medence Tájvédelmi Körzet szélén fekszik. (30 km-re Veszprémbõl, 17 km-re Tapolcától). Az Eger-víz és Király-kõ sziklafalának találkozásánál települt falu az Eger-völgyben mintegy kapcsot képez a Balaton-felvidék és a Bakony között. Kapolcs múltját, fejlõdését, település-szerkezetét elsõsorban vize és kereskedelmi útjai határozták meg. A völggyel párhuzamosan kanyargó útja, iparos múltjának emlékei teszik változatossá, öreg házai és patakparti kertjei pedig festõivé. Az Eger-patak a Káli-medence északi határát jelöli. A falu felõl meredek út kapaszkodik fel a Kálomis-tóhoz és a Király-kõhöz, amelyek a Káli-medence Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területei. A Király-kõ, mint a tájvédelmi körzetet északról lezáró hegyek mindegyike, vulkáni bazalt képzõdmény. Ritka geológiai érdekességét a hatalmas kõzsákok jelentik. Méltóságteljes sziklaszirtjeirõl gyönyörû panoráma tárul elénk. A Balatonhenye irányába haladó úton közelíthetõ meg Kapolcs másik nevezetessége, a Kálomis-tó. Ez a vulkánmûködés eredményeképpen kialakult bazaltlepények mélyedéseiben létrejött, lefolyástalan tavak egyik szép példánya. Az elmúlt aszályos évek következtében a tó állapota leromlott, de még így is számos ritka növényt találtak itt a területet kutató botanikusok.

Az 1663-64. évi török hadjárat során elpusztult a falu, a feljegyzések is megsemmisültek. A török pusztítása után hosszú ideig nem tettek említést Kapolcsról, s csak 1715-ben tûnt fel újra nemesi faluként.

1989-ben rendezték az elsõ kapolcsi napokat. Azóta nyaranta a környezõ községek bekapcsolásával kerül sor a nagyszabású rendezvénysorozatra. Több színhelyen népes szereplõgárda szórakoztatja a Mûészetek Völgye közönségét.

Kellemes idõtöltést kíván Kapolcs megismeréséhez az utazunk.com!