A tervek szerint 2015-re kell felépülnie az erõmû IV. blokkját körülvevõ új szarkofágnak, s csak azután láthatnak hozzá a nukleáris fûtõelemek eltávolításához. Kijevben bejelentették: az új szarkofág építési költsége a 90-es években tervezetthez képest mintegy 200 millió dollárral magasabb és 990 millióra emelkedett. A költségeket két e célra létrehozott alapból fedezik, amelyekbõl már eddig is több mint 500 millió eurót költöttek el. Április közepén azonban Kijevbe várják az adományozókat, s az EBRD már bejelentette, hogy a felajánlott összeg 25 százalékának megfelelõ pénzzel támogatja majd az építkezést.
Ukrajnában egyebek mellett megvizsgálják és lehetõség szerint javítani szándékoznak a likvidátorok - a következmények felszámolásában résztvevõk - lakáskörülményeit, megemlékezéseket tartanak az iskolákban és a városokban, és megjelent egy könyv "Csernobil: tragédia, diadal, figyelmeztetés" címmel. A Moszkvában élõ mintegy 15 ezer likvidátor, valamint az evakuáltak és a katasztrófaövezetbõl önként távozottak egyszeri anyagi juttatásban részesülnek az évfordulón, az orosz ortodox egyház pedig országszerte megemlékezik Csernobil áldozatairól.
A csernobili atomerõmûben 1986. április 26-án történt baleset a maga nemében az eddigi legsúlyosabb nukleáris katasztrófa volt az emberiség történetében. A máig vitatott hivatalos adatok szerint a baleset utáni elsõ három hónapban 31 ember vesztette életét, s a sugárszennyezés 15 év alatt kimutatott következményei 60-80 ember halálát okozták. Úgynevezett sugárbetegséget 134 személy szenvedett el, és az erõmû 30 kilométeres körzetébõl több mint 115 ezer embert evakuáltak. A következmények felszámolásában több mint 600 ezer ember vett részt.
