2020.12.06. - Miklós

Baja, a vizek és ízek városa

Baja, a vizek és ízek városa
Budapesttõl 160 km-re délre, a Duna folyó és a Sugovica holtág partján épült ez a hangulatos város, környékén a gemenci ártéri erdõ védett növény- és állatvilágával. Mintegy negyvenezer lakosával évszázadok óta a magyar, német, szerb és horvát nemzetiségek közös, békés otthona. Ezt a sokszínûséget õrzik a helyi épületek, hagyományok és családnevek is. Baja fõbb látnivalói közé tartozik a mediterrán hangulatú Szentháromság tér, melynek dísze a neoreneszánsz Városháza.
bohócdoktor vizit szja 1%

Nemzetiségi örökségeink közül a Szent Miklós görögkeleti Plébániatemplom, a Bunyevác Tájház, és a könyvtárként mûködõ klasszicista Zsinagóga a legismertebb. A Türr István Múzeum várostörténeti-, néprajzi- és halászati kiállítása segítségével megismerhetjük Baja és térsége történelmi és kulturális emlékeit, ma is élõ hagyományait.

Csodálatos természeti környezetben a belvároshoz simuló Sugovica holtág, a dunai zátonyok és az árnyas vízpartok kiváló strandolási-, sportolási illetve horgászati lehetõséget kínálnak. Személyhajó-, és yacht kikötõ várja a vízen érkezõket. Az üdülõparadicsommá vált belvárosi Petõfi-szigeten szállás- és vendéglátóhelyek, teniszpálya és sportuszoda található. Kellemes kirándulások tehetõk a nemzeti park térségében sétahajóval, erdei kisvasúttal, kerékpárral vagy csónakkal is.

Minden év júliusának második szombatján a belvárosban rendezik meg a Bajai Népünnepély – „ A halászlé ünnepe a halászlé fõvárosában” – elnevezésû programot, amelyen 2000 bográcsban készül a híres halászlé. (2006. július 08.) A bajai vendéglõkben az év minden napján megkóstolható ez a nevezetes étel, számos tájjellegû specialitás mellett. A Bajához közeli két pincefalu, Nemesnádudvar és Hajós hangulatos, zenés borprogramokat kínál, Nagybaracska és Dávod pedig termálfürdõjével várja a vendégeket.

Néhány bajai látnivaló:

Vároháza: A Sugovicára nézõ reneszánsz olasz stílusú Szentháromság téren áll a mai Városháza, a hajdani barokk Grassalkovich-palota. A múlt század végén, 1862-ben a város megváltotta magát a földesúri függéstõl, az épület a városé lett. A millennium évében, 1896-ban építették át historizáló, neoreneszánsz stílusban – ennek emlékét õrzi az alulában elhelyezett tábla.

Szent Miklós görögkeleti Plébániatemplom: A bajai szerb lakosság három templomából kettõ maradt fenn, a legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom. Mai késõ barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait õrzi. Homlokzati tornyán copf füzérdísz, díszes ionpillérek láthatók. Fennmaradt ikonosztáza, a templom berendezését alkotó püspöki trón és a belgrádi ikonfestõ, A. Teodorovity 1793-ban készült festményei.
Tel: 79/423-199 (Miklós u.)

Ady Endre Városi Könyvtár (Zsinagóga): A városi könyvtár a város legszebb mûemléképületében, az 1845-ben épült késõ klasszicista zsinagógában és a mellette lévõ egykori zsidó szeretetotthonban mûködik. A Zsinagóga belsõ terét a két oldalt húzódó egykori nõi karzat három hajóra osztja. A középsõ nagy belmagasságú tér fölé festett boltozatos mennyezet emelkedik. A bejárattal szembeni fal középpontjában áll a frigyszekrény, mely felett a füstfelhõbõl elõtûnõ mózesi könyvtáblák láthatók. A 180 ezer kötetes könyvtár Magyarország legnagyobb – 4.350 kötet – ún. régi anyaggal rendelkezõ városi könyvtára. Õsnyomtatványai, Magyarországon egyetlen példányban létezõ unikáliái, Ady Endre Bibliája mellett Diderot és D’Alembert által szerkesztett Nagy Francia Enciklopédia hiánytalan elsõ kiadása és más szellemtörténeti jelentõségû mûvek e gyûjtemény büszkeségei.

A dunaparti várost mindenkinek látni kell, legalább egyszer.