rss
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

  • Kastély a park közepén

  • Európa szerte, így hazánkban is megfigyelhetõ az a tendencia, hogy a felújított kastélyok szállodaként mûködnek, és ez a tény nem meglepõ. Egy-egy kastély rehabilitációja több milliárd forintot emészt fel és nyilván a befektetõk szeretnék, ha pénzük idõvel megtérülne, erre azonban belátható idõn belül csak a kastély szállodai formában való hasznosítása nyújt lehetõséget. Azonban vannak ellenpéldák is, és most egy ilyen kastélyt szeretnék bemutatni.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    Kalandozzunk együtt a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban, amely Székesfehérvártól mintegy 15 km-re fekszik!

    Magát a települést már 1193-ban említik, azonban hosszú évszázadoknak kellett eltelnie addig, amíg a terület a Károlyi család kezébe került az 1830-as évek elején.

    A Károlyi-kastély története

    1834-ben került a kastély gróf Károlyi György kezébe, aki Széchenyi István legközelebbi barátja, a Magyar Tudományos Akadémia egyik társalapítója. Mindemellett az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnöke, a Védegylet szervezõje, a Kisfaludy Társaság mûködtetõje, tehát a magyar tudományos, szellemi és gazdasági élet egyik legaktívabb résztvevõje volt.

    Károlyi gróf a kor szokásai szerint többször járt európai körutakon a '20-as években, 1826. és 1830. között Széchenyi Istvánnal tett közös tanulmányutat. Bizonyára ezen útjai során alakította ki elképzelését, mely szerint a XIX. század közepén megépítette angol-klasszicista kastélyát. Az épületegyüttes egészen 1945-ig a család tulajdonát képezte, akkor azonban elõször vállalati üdülõ, késõbb a Magyarországra települt görög partizánok gyermekeinek otthona lett.

    Az '50-es évektõl 1979-ig állami gondozott gyermekek otthonaként szolgált, állaga azonban úgy megromlott, hogy az intézményt ki kellett költöztetni az épület falai közül. Az évtizedek során a Károlyiak otthonának eredeti berendezése a legtöbb magyarországi kastélyéhoz hasonlóan megsemmisült vagy eltûnt. A kastélyhoz 46 hektáros park tartozik, melyben óriás méretû fák (császárfa, görög jegenyefenyõ, vadgesztenyefa) valamint fenyõfélék, tiszafa, kõris gyertyán is fellelhetõk. A fénykorában kerti építményekben gazdag parkban volt fürdõmedence és egy oszlopon álló turulmadár, ezek azonban a II. világháború alatt illetve az azt követõ idõszakban súlyosan megrongálódtak.

    Jelen és jövõ

    1991-ben az Országos Mûemlékvédelmi Hivatal (OMVH) vezetésével kezdõdtek meg a kutatások, felmérések és állagmegóvási munkálatok. A funkcióvizsgálatok elvégzése után olyan módon tervezték a felújítást, hogy az épületszerkezetben a késõbbi hasznosítás estén további átalakításra ne legyen szükség.

    1997-ben a Párizsban élõ Károlyi György által létrehozott Károly József Alapítvány és a MÁG együttmûködési szerzõdést kötött a kastély felújítására és hasznosítására. Az Alapítvány vállalta, hogy 15 éven belül helyreállítja az épületet és ennek fejében kilencvenkilenc évre megkapták a bérleti jogot.

    A felújítási munkálatok lassan haladtak. 1999-ben került sor a kápolna felszentelésére, amely a Máltai Lovagrend házi kápolnája. A hosszú ideig eltûntnek hitt, Anton Zallinger pozsonyi festõmûvész által 1782-ben alkotott "Kálvária" c. oltárkép a budapesti Szépmûvészeti Múzeum raktárában volt hosszú ideig, majd a restaurálási munkálatok után a múzeum engedélyével visszakerülhetett eredeti helyére. A kápolnában található egyedileg készített székeket Károlyi György felesége, Károlyi Angelica tervezte. A fõszárny helyiségeit sorra újították fel, a pince szinten kiépült az új gépészeti központ, kazánház, elektromos kapcsolóhelyiség, liftakna.

    A kastélyban már jelenleg is mûködik a Fejtõ Ferenc Könyvtár Európai Dokumentációs Központ és az Alapítvány irodája. A végsõ cél az Európai Kulturális Találkozó és Kutató Központ kialakítása és sikeres mûködtetése a kastély falai között, követve ezzel a kastélyépítõ gróf szellemiségét.

    Bízzunk benne, hogy a családban lesz elég kitartás ezen roppant nehéz, de nemes cél megvalósítására, vagyis a kastély teljes mértékû felújítására. Nyilván ne azt várjuk, hogy egykori pompáját hozzák vissza, mert az amúgy is lehetetlen, de azért adjon lehetõséget arra, hogy múltbéli szépségét egy kicsit megismerhessük. Kívánom mindenkinek, aki felkeresi e kastélyunkat, hogy érezze jól magát és emlékekkel gazdagodva térjen haza!

    helloinfo


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A kék és zöld világban

    Ahol az ég összeér a földdel – így jellemzik lakóhelyüket a guadeloupe-iak. Földi Paradicsom – mondják rá a turisták.

    Guadeloupe kétségkívül az egyik legszebb hely bolygónkon: az Atlanti-óceán és a Karib-tenger találkozásánál fekszik. Az öt fõ és közel 30 kis szigetbõl álló csoport igazi turistaparadicsom, hiszen a fehérhomokos tengerparton, a vízbe hajló kókuszpálmákon és a türkizkék vízen kívül is számtalan látnivaló akad.

  • Gyõrladamér

    Gyõrladamér a Szigetköz alsó részén, a Mosoni-Duna mentén a megyeszékhelytõl 10 km-re fekszik, a gyõri kistérséghez tartozik. A falu neve már a 12. századi oklevélben szerepel. „Ladom-ér”rõl kapta a nevét.

    A falut az 1954-es árvíz elpusztította, de mint történelme során annyiszor, most is újjáépítették, sõt rohamosan fejlõdni kezdett. Mára vonzó és gyarapodó településsé lett. A falu folyamatos fejlõdésének eredményeként új utcák megnyitása vált szükségessé. Ennek következtében a beköltözöttek száma növekedett, ma már a lakosság száma: 1486 fõ.

  • Kenya, a többarcú ország

    A világnak kevés tája kínál több természeti csodát, mint Kenya. Itt szabadon élnek mindazok a vadállatok, amelyekkel leginkább csak a tévében (és újabban egyre gyakrabban a sajtóban is) találkozhatunk. Sok évtizeden át ez a táj az európaiak vadászparadicsoma volt. Mára már az emberek megértették, hogy a fényképezõgéppel történõ vadászathoz legalább annyi ügyességre van szükség, mint a fegyvereshez. Csak az orvvadászokat nehéz megfékezni.

  • Az egyik utolsó õsvadon

    A kanadai Sziklás-hegységben már 1885-ben nemzeti parkot alapítottak, s ezt nemsokára követte a többi. Az összefüggõ, összesen több mint 20 ezer négyzetkilométeres térség igazi õsrengeteg. E parkokat az ember tevékenységével megalakulásuk óta nem háborgatta: területükön nem létesített ipart, nem folytatott erdõgazdálkodást és nem vadászott. A Jasper, az Yoho, a Banff és a Kootenay Nemzeti Parkot az UNESCO 1985-ben a Világörökség részévé nyilvánította.

  • Ausztrália kulturális központja: Sydney

    Ausztrália kulturális központja: SydneyA város az első brit gyarmat, 1788-ban alapította Sydney Cove és Arthur Phillip, az első flotta két parancsnoka, akik az elítélt raboknak hoztak létre egy büntető kolóniát. Ez a várost övező dombokon (a mai Port Jackson vagy közismert nevén Sydney Harbour városrésznél) jött létre, ahol a mai Operaház és Harbour Bridge (Kikötői híd) áll. A várost ma nemzeti parkok, számos öböl, folyók, strandok veszik körbe, köztük a híres Bondi Beach. A városban számos nevezetes park van, köztük a Hyde Park és a Királyi Botanikus Kert.

  • Gran Canaria - A Kanári-szigetek egyike

    A Gran Canaria (spanyolul a.m. „Nagy Kanári[-sziget]”) a Kanári-szigetek névadó tagja. A csaknem kör alakú sziget 1532 km²-en terül el az Atlanti-óceánban; közepén az 1950 méteres Pico de las Nieves vulkán magasodik a Tejeda-hegység legmagasabb tagjaként.

    A hegység hágói, völgyei és sziklái vadregényes tájakon választják ketté Gran Canaria déli és északi részét. Az éghajlat kettõssége, eltérõ flórája és faunája miatt a szigetet kis kontinensnek is nevezik. Ez az elválás nem csupán égtáj szerint értendõ.

  • Gönyû

    Gönyû község a Duna mellet Gyõr-Moson-Sopron megye keleti szélén, a Mosoni-Duna torkolatától a Bakonyérig terül el a gyõri kistérségben, Gyõrtõl 18 km-re, a Duna jobb partján található és régi hajós múltra tekint vissza.

    Sok kedvezõ adottsággal rendelkezõ község, északon a Duna, délen egy 3200 ha-os erdõ (a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet része), keleten a Cuha-Bakonyér határolja. Lakossága 3100 fõ körül ingadozik. A község az 1.sz. fõközlekedési út szeli ketté.

  • Szingapúr a kaszinók városa

    Szingapúr kitárta ajtóit, és egy csodával várja azokat a szórakozni vágyókat, akik nem napsütésben szeretnék eltölteni szabadidejüket, hanem a pénzüket szeretnék egy kicsit megforgatni.

    A Marina Bay Sands a világ második legdrágább kaszinója lett, az MGM Mirage City Center Las Vegas után. Szingapúr 2005-ben zöld utat adott a kaszinóknak és a szerencsejátéknak. A szerencsejáték ipart leszámítva a város nem áll túl jól gazdaságilag, hiába a régió üzleti központja.

  • Santo Domingo

    Santo Domingo a modern szofisztikáltság, a régi idõk karizmájának és a latin sárm városa. Santo Domingo nagyszámú múzeuma, a felújított részek, a macskaköves utak visszaröpítik az utazót az idõben. Ám a turista akár teljesen meg is feledkezhet a történelmi látványosságokról, ha inkább a modern városi pezsgést, finom vacsorákat, kaszinókat, ötcsillagos szállodákat választja.

  • Kulturális fõvárosunk - Pécs

    A Magyarország déli részén, a Mecsek-hegység lábánál fekvõ Pécs éghajlata, növényzete, zegzugos utcácskái valósággal mediterrán hangulatot árasztanak. Gazdag mûvészeti életével, színházával, múzeumaival, fesztiváljaival nemcsak a környék, de az ország egyik jelentõs kulturális központja is.

    A várost Kr. u. II. század elején a rómaiak alapították. A IV. században Sopianae virágzó tartományi székhely és a korakereszténység egyik jelentõs központja volt. Szent István, az elsõ magyar király 1009-ben püspökséget alapított itt, 1367-ben pedig a városban kezdte meg mûködését Magyarország elsõ egyeteme.

  • Örökre eltûnik Pompej

    Sajtókampány indult Olaszországban a régészek szerint teljesen elhanyagolt pompeji ásatások megmentésére. A naponta tízezer, többségében külföldi látogatta Pompejit 1997-ben nyilvánították a világörökség részévé.

    Angol és német régészek már évekkel ezelõtt azt követelték, hogy vegyék el Itáliától a pompeji ásatások felügyeletét, mert szerintük az olaszok hanyagsága a Vezúvnál is nagyobb pusztítást végez. Szégyen! - olvasható most a pompeji utcák omlásveszélyre figyelmeztetõ tábláin.

  • Málta tengeri keresztezõdésben

    Málta csupán néhány éve jelent meg az utazási irodák prospektusaiban. Az idén már mintegy 5000 honfitársuk látogatja meg ezt a Budapest méretû országot. A terület tulajdonképpen három földdarab, Málta a fõsziget, Gozo a kistestvér, Comino a szinte lakatlan, kedvelt kirándulóhely. Málta egy évben csaknem másfél millió turistát fogad, mégis misztikum lengi körül. Okkal. Merthogy Málta nem a szokásos tengerparti nyaralóhely aranysárga homokkal.

  • Katar, a keleti csoda

    Katar a turisták elõtt a 90-es években nyitotta meg kapuit, de mégis kevés turista érkezik ebbe a gyönyörû országba. Dubaihoz hasonlóan Doha is rohamléptekben fejlõdik, hatalmas felhõkarcolók, luxusszállodák, bevásárlóközpontok sokasága várja a turistákat.

    Katar minden szempontból biztonságosnak tekinthetõ ország, ahol a közbiztonság jó, az európai szint feletti, s külföldieket atrocitás sem a helyi lakosság, sem a helyi szervek által hosszú idõ óta nem ért.

  • Spanyolország rejtett kincse

    Aragónia fõvárosa, Zaragoza többnyire kiesik a turisták spanyolországi útjából, pedig érdemes hosszabb kitérõt is tenni ebbe az izgalmas városba! A Barcelona-Madrid vasútvonalon fekvõ Zaragoza ideális megálló: elég nagy ahhoz, hogy legyen benne sok látnivaló, és elég kicsi ahhoz, hogy jól érezzük magunkat e kedélyes városban.

    Zaragoza neve a római Caesaraugusta, azaz Augustus császár névbõl ered. Ebbe a provinciába már az i.e. 14.században 25 ezren vándoroltak. A muzulmán idõkben Al-Andaluz északi határvidékének fõvárosa lett.

  • Csorvás

    Csorvás város Békés megyében, a 47-es számú fõút mellett, az orosházi kistérségben helyezkedik el. Szabályos alaprajzú, kertes beépítésû település, amely a történelem folyamán háromszor épült újjá. Elsõ írásos említése 1217-bõl való.

    A „mai” Csorvás 1857. december 3-án lett újra önálló település. Fejlõdését az akkor több nemzetiségû – magyar, szlovák, román – lakosság tehetsége és szorgalma, valamint kiváló termõföldje alapozta meg. Ebben az idõben a gazdálkodást a búza-, kukoricatermesztés, a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés jellemezte.

  • City of New York

    New York (hivatalos nevén City of New York) az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb és az amerikai kontinens harmadik legnépesebb városa.

    Az országon belül és világviszonylatban is az egyik legjelentõsebb politikai, üzleti és kulturális központ. Több félszigeten és szigeten, illetve részben a szárazföldön fekszik az Atlanti-óceán nyugati partján; területe 800 km², lakossága 8 158 000 fõ (a New York-i agglomeráció népessége majdnem 19 millió fõ). Az azonos nevû tagállamban található, a tõle való megkülönböztetés végett hívják még New York City-nek.

  • Fedezzük fel Párizst a Szajnán hajózva!

    Párizsban, a világ egyik fõvárosában mindenki megtalálhatja a maga kedvtelését, legyen szó a nevezetességek megtekintésérõl, szórakozásról, vásárlásról, pihenésrõl vagy csendes szemlélõdésrõl. A klasszikus városnézés leghatékonyabb és legkényelmesebb módja a szajnai hajókirándulás, ahol ugyan nem visznek végig az egész városi szakaszon, ám a jobb és bal part is tele van híres történelmi és kulturális helyszínekkel. A Bastille téren szállunk hajóra - nyugatra tartunk...

  • A Salamon-szigetek

    A Salamon-szigetek lakossága túlnyomórészt melanéz, ez a kultúrájukra is rányomja bélyegét. Pápua Új-Guineával nagyfokú rokonság tapasztalható kulturális téren. Hosszú évszázadokig ismeretlen világ volt ez az európaiak számára. Az európaitól igen eltérõ kultúra alakult ki ezeken a szigeteken, mely a totális izoláltságuknak köszönhetõ. Egyes régészeti kutatások 40 ezer évvel ezelõtti civilizáció jelenlétérõl tesznek tanúbizonyságot. A Salamon-szigetek lakóinak egy része a mai napig a több ezer éves hagyományok szerint éli az életét, megpróbálják megakadályozni azt, hogy a modern civilizáció eltüntesse az õsi tradíciókat.

  • Újra repül a Concorde

    Két civil szervezet, a brit Save Concorde Group és a francia Olympus 593 a franciaországi Le Bourget Repülés- és Ûrtechnikai Múzeumban vizsgálták meg és tesztelték egy Concorde négy hajtómûvét.

    Az esemény egy nagyobb, 15 millió fontos projekt kezdete: a két csoport azt akarta megtudni, hogy milyen javítások után lehetne beüzemelni a motorokat, illetve egy Concorde-ot. Tervük az, hogy ezeket a javításokat el is végzik, és egy felújított Concorde már a 2012-es londoni olimpia megnyitóünnepségén is repülhet.

  • Málta

    A Földközi-tenger közepén, Szicília és Afrika között fekvõ Málta kis mérete ellenére változatos kulturális és turisztikai élményt nyújt az odalátogatóknak. Régi templomromok, tekintélyt parancsoló erõdök, középkori paloták, szûk utcák, hatalmas katedrálisok és a köréjük fonódó legendák tanúskodnak az ország gazdag múltjáról. A három lakott szigetbõl (Málta, Gozo, Comino) és sok kopár sziklából álló kis ország nemcsak mûemlékeivel, hanem természeti adottságaival is lenyûgözi az utazókat, a Földközi-tenger térségében keresve sem lehet búvárkodásra alkalmasabb öblöket, lagúnákat találni.

  • Huszonöt éve jár Budapestre Jumbo Jet

    Huszonöt éve, hogy a Lufthansa légitársaság Boeing 747-230B típusú repülõgépe elõször landolt Magyarországon. Ezzel egy új korszak kezdõdött a Ferihegyi repülõtér történetében, hiszen a hatalmas 747-es, becenevén a Jumbo Jet jelenléte a korszerû és nagy repülõterek közé emelte a budapesti légikikötõt.

    Negyed századdal ezelõtt, 1985. július 15-én több újság, sõt, még a televízió is kivonult a repülõtérre, a kilátóteraszon pedig százak tolongtak, hogy láthassák a Lufthansa D-ABYP lajstromjelû gépét, amely az óriásgépek közül elsõként szállt le a magyar fõvárosban.

  • A világ végén, Bolíviában

    A vakáció megtervezésében alighanem a megfelelõ úticél kiválasztása a legnehezebb. A színes prospektusok és az utazási irodák ajánlói nem elég életszagúak, olyan ismerõst pedig nem könnyû találni, aki pont azon a helyen nyaralt tavaly, amit kinéztünk magunknak. 'J. András' Bolíviáról írt élménybeszámolója következik. Egyszer régen, egy moziban eljutottam Wim Wenders-szel „A világ végéig”. Talán a film sajátos hangulata és fájó szépsége is közrejátszott abban, hogy utazásaim során mindig keresem az olyan helyeket, amelyek mintha nem is képeznék részét e világnak, annyira távoliak, elhagyatottak vagy szokatlanok.

  • A templomok városa

    Bristol az egyik legszebb angliai nagyváros, zenei, éjszakai és klubélete pedig legendás. Egyre többen keresik fel Közép-Európából, és nemcsak a fiatalok.

    A Frome, és a Severn-folyóba ömlõ Avon által körülölelt terület ideális kikötõ volt már a római idõk elõtt is. Hosszú ideig a második kikötõ volt London után, látképét toronydaruk és vámraktárak határozták meg. A közeli faluk és városok az elmúlt 100-200 év során beolvadtak a városba, így alakult ki Nagy-Bristol, amely a lakosság számához viszonyítva hatalmas területû.

  • Kétszázan fõzték a hallét a szegedi Tisza-parton

    Szeged - Kétszáznégy nevezõ fõzte legjobb tudása szerint szombaton a halászlevet a XII. Nemzetközi Tiszai Halfesztiválon.

    Frank Sándor a legjobbakról szólva elárulta, hogy idén hét versenyzõ nyerte el az Örökös halfõzõ címet. A Tisza-parti városban ugyanis elsõsorban a részvétel a fontos, és a rangos díjat az nyeri el, aki hét alkalommal már megfõzte a hallét a rendezvény tizenkét éve alatt és ezt a zsûri igazolta. Összesen csaknem húszan tartoznak már ebbe a klubba, miután évente öt-hat szakácsnak sikerül megszereznie az érdemrendet.

  • A világ 7 új csodája - A kínai Nagyfal

    A Kínai Nagyfal, a Föld leghatalmasabb építménye. Az egyetlen, amit a világûrbõl is lehet látni. Megépíttetése különös történet… Kína 7, egymással harcoló fejedelemségbõl állt. Az egyik kiemelkedett közülük. 25 év alatt, kegyetlenségének, és diplomáciai érzékének köszönhetõen legyõzte a másik hatot, és egységes birodalmat kovácsolt Kínából, amit négy tenger határolt, egységes jogrendszert alakított ki. Elsõ lépésként "Legfõbb Császárrá" kiáltotta ki magát. Pontosabban Elsõ Császárrá. Nem sokkal ezután összeesküvõk törtek az életére.

  • Jekatyerinburg

    Jekatyerinburg a Szeverdlovszki terület központja, és Oroszország legnagyobb ipari városa.

    Az Ural hegység keleti részén, az Iszety folyó partján fekszik. A város nyugati határán húzódik Európa és Ázsia határvonala. A negyedik legnagyobb város Oroszországban, közel 1,3 millió lakossal. Jelentõs ipari szerepe mellett a régió vezetõ oktatási és tudományos központja. Az 1721-ben alapított települést I. Katalin tiszteletére nevezték el Jekatyerinburgnak.

  • Luxor - Város a Királyok völgyében

    Luxor város Dél-Egyiptomban, Al-Ukszur kormányzóságban, a Nílus partján.

    Az ókorban itt volt Théba, Egyiptom déli fõvárosa, és a város területén, illetve közvetlen közelében olyan híres ókori mûemlékek találhatók, mint a karnaki templom, a luxori templom, a Királyok völgye, a Királynék völgye és az Dejr el-Bahari templom (Hatsepszut halotti temploma). A város gazdaságában jelentõs szerepet játszik a turizmus. A város mai neve az erõdöt jelentõ al-ukszur arab szóból ered; ez a templomra vonatkozik, melyet a római idõkben erõddé alakítottak át.

  • Várnegyed Monacóban

    A várnegyed reneszánsz stílusban épült sikátoraiban falatnyi terek kúttal, váratlanul elõbukkanó templomok, gyönyörû épületek, éttermek és boltok kötik le az embert.

    Hangulatos éttermek mindenütt vannak, ahol a francia és olasz konyha egyszerre van jelen – már csak a város elhelyezkedése miatt is. A két nép habitusa közötti különbség az ételeken is tetten érhetõ, hogy ki mire használja a konyhát és a fõzést.

  • Marrakesh, a rózsaszínû város

    Az ezerévesnél régibb, mintegy egymilliós királyi város zöldben és rózsaszínben pompázik.

    Marrakeshben rengeteg a gyönyörû kert, több tízezer pálmafa nyújt hûsítõ árnyat és minden ház, mecset, lakóház, szálloda (legyen az Sofitel vagy Sheraton) – rózsaszínû. A helyiek elmondása szerint azért nem fehérre festik a házaikat, hogy a szemüket kevésbé vakítsa a mindig ragyogó napsütés, kézenfekvõbbnek tûnik azonban az Atlaszban fellelhetõ építõipari alapanyag õsi használata.

  • Sharm el Sheik, a Sínai félsziget gyöngye

    Sharm el Sheikh, Egyiptom; a Vörös-tengeri turista paradicsom a kikapcsolódni, búvárkodni vágyóknak, családi üdülõknek. A Sínai félsziget gyöngye, évezredes történelmi múlttal, kulturális élményekkel gazdagon - és persze az egész évben ragyogón sütõ nappal. Egyiptom egyik legkeresettebb turistadesztinációja, egyik oldalán a Vörös-tenger, a másikon a Sínai hegy.

bohócdoktor vizit szja 1%