rss
  • Kastély a park közepén

  • Európa szerte, így hazánkban is megfigyelhetõ az a tendencia, hogy a felújított kastélyok szállodaként mûködnek, és ez a tény nem meglepõ. Egy-egy kastély rehabilitációja több milliárd forintot emészt fel és nyilván a befektetõk szeretnék, ha pénzük idõvel megtérülne, erre azonban belátható idõn belül csak a kastély szállodai formában való hasznosítása nyújt lehetõséget. Azonban vannak ellenpéldák is, és most egy ilyen kastélyt szeretnék bemutatni.

    Kalandozzunk együtt a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban, amely Székesfehérvártól mintegy 15 km-re fekszik!

    Magát a települést már 1193-ban említik, azonban hosszú évszázadoknak kellett eltelnie addig, amíg a terület a Károlyi család kezébe került az 1830-as évek elején.

    A Károlyi-kastély története

    1834-ben került a kastély gróf Károlyi György kezébe, aki Széchenyi István legközelebbi barátja, a Magyar Tudományos Akadémia egyik társalapítója. Mindemellett az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnöke, a Védegylet szervezõje, a Kisfaludy Társaság mûködtetõje, tehát a magyar tudományos, szellemi és gazdasági élet egyik legaktívabb résztvevõje volt.

    Károlyi gróf a kor szokásai szerint többször járt európai körutakon a '20-as években, 1826. és 1830. között Széchenyi Istvánnal tett közös tanulmányutat. Bizonyára ezen útjai során alakította ki elképzelését, mely szerint a XIX. század közepén megépítette angol-klasszicista kastélyát. Az épületegyüttes egészen 1945-ig a család tulajdonát képezte, akkor azonban elõször vállalati üdülõ, késõbb a Magyarországra települt görög partizánok gyermekeinek otthona lett.

    Az '50-es évektõl 1979-ig állami gondozott gyermekek otthonaként szolgált, állaga azonban úgy megromlott, hogy az intézményt ki kellett költöztetni az épület falai közül. Az évtizedek során a Károlyiak otthonának eredeti berendezése a legtöbb magyarországi kastélyéhoz hasonlóan megsemmisült vagy eltûnt. A kastélyhoz 46 hektáros park tartozik, melyben óriás méretû fák (császárfa, görög jegenyefenyõ, vadgesztenyefa) valamint fenyõfélék, tiszafa, kõris gyertyán is fellelhetõk. A fénykorában kerti építményekben gazdag parkban volt fürdõmedence és egy oszlopon álló turulmadár, ezek azonban a II. világháború alatt illetve az azt követõ idõszakban súlyosan megrongálódtak.

    Jelen és jövõ

    1991-ben az Országos Mûemlékvédelmi Hivatal (OMVH) vezetésével kezdõdtek meg a kutatások, felmérések és állagmegóvási munkálatok. A funkcióvizsgálatok elvégzése után olyan módon tervezték a felújítást, hogy az épületszerkezetben a késõbbi hasznosítás estén további átalakításra ne legyen szükség.

    1997-ben a Párizsban élõ Károlyi György által létrehozott Károly József Alapítvány és a MÁG együttmûködési szerzõdést kötött a kastély felújítására és hasznosítására. Az Alapítvány vállalta, hogy 15 éven belül helyreállítja az épületet és ennek fejében kilencvenkilenc évre megkapták a bérleti jogot.

    A felújítási munkálatok lassan haladtak. 1999-ben került sor a kápolna felszentelésére, amely a Máltai Lovagrend házi kápolnája. A hosszú ideig eltûntnek hitt, Anton Zallinger pozsonyi festõmûvész által 1782-ben alkotott "Kálvária" c. oltárkép a budapesti Szépmûvészeti Múzeum raktárában volt hosszú ideig, majd a restaurálási munkálatok után a múzeum engedélyével visszakerülhetett eredeti helyére. A kápolnában található egyedileg készített székeket Károlyi György felesége, Károlyi Angelica tervezte. A fõszárny helyiségeit sorra újították fel, a pince szinten kiépült az új gépészeti központ, kazánház, elektromos kapcsolóhelyiség, liftakna.

    A kastélyban már jelenleg is mûködik a Fejtõ Ferenc Könyvtár Európai Dokumentációs Központ és az Alapítvány irodája. A végsõ cél az Európai Kulturális Találkozó és Kutató Központ kialakítása és sikeres mûködtetése a kastély falai között, követve ezzel a kastélyépítõ gróf szellemiségét.

    Bízzunk benne, hogy a családban lesz elég kitartás ezen roppant nehéz, de nemes cél megvalósítására, vagyis a kastély teljes mértékû felújítására. Nyilván ne azt várjuk, hogy egykori pompáját hozzák vissza, mert az amúgy is lehetetlen, de azért adjon lehetõséget arra, hogy múltbéli szépségét egy kicsit megismerhessük. Kívánom mindenkinek, aki felkeresi e kastélyunkat, hogy érezze jól magát és emlékekkel gazdagodva térjen haza!

    helloinfo


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Lengyelország

    Lengyelország a természet és a kultúra kincsestára. Korszerû gazdaságot építõ, a nemzeti örökséget ápoló, vendégszeretõ demokratikus állam Európa szívében. Lengyelországot évente sokmillió turista keresi fel. Elégedetten utaznak haza és gyakran vissza is térnek. Mindenki megtalálja Lengyelországban a kedvére valót. A korszerû turisztikai infrastruktúra biztosítja a legmagasabb szintû pihenést. A múzeumok, kortárs mûvészeti galériák, koncerttermek, valamint az uszodák, lovas iskolák, diszkók és éjszakai klubok kielégítik a legigényesebb vendégeket is.

  • Vác

    Egy várost, ugyanúgy, mint egy embert a múltja, jelene és jövõje minõsít. Így van ez Vácott, ebben a több mint ezer éves kisvárosban is.

    Vác múltját kedvezõ földrajzi fekvése, a dunai hajózás lehetõsége, valamint a négy irányba mutató útkeresztezõdés létrejötte (Bécs, Krakkó, Kijev és Belgrád felé) alapozta meg. Nemcsak nemzetközi utak csomópontjaként, hanem kapuvárosként is definiálhatjuk, ahol a sokfelõl ide irányuló forgalom terelõdött rá a város akkori egyetlen átvezetõ útjára, a mai Budapesti fõútra.

  • Az egyik utolsó õsvadon

    A kanadai Sziklás-hegységben már 1885-ben nemzeti parkot alapítottak, s ezt nemsokára követte a többi. Az összefüggõ, összesen több mint 20 ezer négyzetkilométeres térség igazi õsrengeteg. E parkokat az ember tevékenységével megalakulásuk óta nem háborgatta: területükön nem létesített ipart, nem folytatott erdõgazdálkodást és nem vadászott. A Jasper, az Yoho, a Banff és a Kootenay Nemzeti Parkot az UNESCO 1985-ben a Világörökség részévé nyilvánította.

  • Rodosz

    A sziget fõvárosát, Európa egyik legszebb középkori mûemlék együttesét a johanniták (a késõbbi máltai lovagrend alapítói) által építtetett Nagymesterek Palotája, a mediterrán utcácskák, a sikátorok labirintusai, a mecsetek, a minaretek és a díszes paloták teszik vonzóvá. A "lovagok negyedében", az óvárosban rengeteg látnivaló - õsrégi tavernák, üzletek; az újabb városrészben pedig diszkók, éjszakai bárok, táncos lokálok biztosítják a színes és változatos nyaralást. Hosszan elnyúló tengerpartja a város észak-nyugati oldalán

  • Brüsszel: unalmas kisváros, vagy pezsgõ multikulturális központ?

    Van, aki szerint Brüsszel unalmas kisváros, mások szerint pezsgõ multikulturális élete izgalmasan sokszínû. Sorozatunk Európa nagyvárosait, az ottani élet- és munkakörülményeket mutatja be.

    Brüsszelben meg kell tanulni élni – hangoztatják sokan a városról. Amikor valaki elõször jár ott, nem érti, hogyan lehet valaki szerelmes Brüsszelbe. Ugyanakkor egy kis idõ után sokan imádják a belga fõvárost, és élvezik az ottani életet. A város sokféle arcot mutat: a központban kedves, középkori házak, míg a távolabb esõ európai uniós negyed már modernebb és jóval ridegebb.

  • Cseh köztársaság: nyugalom és kikapcsolódás

    Nyugalom és kikapcsolódás, ezek a szinonimák merülnek fel a legtöbb embernek a fejében, akik már egyszer ellátogattak a Cseh Köztársaságba, ebbe az elbûvölõ közép-európai országba.

    Õk már felismerték, hogy az Európai Unió eme új tagja több ezer kilométernyi turistaút által átszõtt gyönyörû természetet, hihetetlen mennyiségû kulturális mûemléket, festõi történelmi városokat és olyan nagy hírû fürdõket kínál az odalátogatóknak, melyekbe nemcsak gyógyulás, hanem pihenés céljával is érkeznek a vendégek.

  • Földalatti szakácsok: gerillaéttermek Londonban

    A vendégek ülnek az étteremben és tudják, hol alszik a szakács. Azt is tudják, hogy néz ki a fürdõszobája, milyen könyvek hevernek az éjjeliszekrényén, és hogy az illemhelyen egy mûanyag Madonna villog.A vendégek egy londoni "underground" étteremben vannak, ahol magánemberek fõznek otthon idegeneknek.

    Egészen titokban, egy kicsit a törvényen túl, és mindenekelõtt elõre bejelentve. A brit fõvárosban már több mint tíz ilyen "pop-up" étterem mûködik, és egyre több nyílik.

  • Vasvár

    Vasvár Vas megye államalapítás kori központja, a vasi esperesség majd a vasvári káptalan székhelye, Domonkos kolostora a XIII. század közepén épült.

    A középkorban jelentõs város, amely 1279-ben Kun László királytól kapott városi kiváltságokat, Királyi városi rangját egészen 1423-ig megtartotta, amikor Zsigmond király eladományozta a Gersei Pethõ családnak. Ettõl kezdve hanyatló földesúri mezõváros, melynek sorsát a török hódoltság pecsételte meg. A XVI. század második felében a megyeközpont és a káptalan is a Rábán túli, biztonságosabb Szombathelyre költözött.

  • New York szíve: Manhattan

    Bár New York öt városrészbõl áll- Manhattan, Queens, a Bronx, Brooklyn és Staten Island -, a legtöbb látnivaló és érdekesség Manhattanben van. Ezt a hosszúkás szigetetkeleten az East River határolja, nyugaton a Hudson, északon a Bronxtól a Harlem River válastja el. Manhattan utcái és Avenue-i rácsszerûen helyezkednek el. Az Avenue-k iránya észak-déli, az utcáké pedig kelet-nyugati, ezek derékszögben metszik egymást, így a város térkép leginkább egy hatalmas sakktáblára emlékezteti a látogatót.

  • Jégpalota Londonban

    Jégpalotát nyitott London szívében egy Angliában élõ magyar üzletember. A különleges attrakcióhoz szükséges 200 ezer liter víz Kanadából érkezett a brit fõvárosba. A június végéig nyitva tartó különleges sátorban 200 ezer liter lefagyasztott vízbõl alakították ki a különféle jégattrakciókat. A víz Kanadából érkezett hûtõkocsikban, és speciális eljárásnak vetették alá, eltávolítva az oxigén egy részét, hogy sûrûbb és áttetszõbb legyen. Az IceSpace állandóan változó élményt ígér...

  • Brüsszel

    Ha valaki nem tudná, Brüsszelt nem belgák, nem vallonok, de nem is flamandok lakják, hanem "a brüsszeliek". A hosszabb-rövidebb idõre Belgium (és Európa fõvárosában) megtelepedõ külföldiek, akik egyébként már maguk is színtiszta brüsszeliek, gyakran elkövetik azt a hibát, hogy gyanúsan francia vagy flamand nevû szomszéduktól megkérdezik: a Belgiumban élõ egyik vagy másik nagy népcsoporthoz tartoznak-e. "Je suis bruxellois" (azaz "brüsszeli vagyok") - vágják rá ilyenkor az esetek többségében a megkérdezettek, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.

  • Dél-Afrikai Köztársaság: Fokváros

    Gyakran a világ legszebb városának nevezik rendkívüli földrajzi adottságairól és környezetérõl, ezért is Fokváros a Dél-afrikai Köztársaság legfõbb turisztikai központja.

    Kikötõjét az 1600-as évek közepén holland hajósok alapították azzal a céllal, hogy Indiából jövet ivóvíz és egyéb a készleteik feltöltsék. Afrika partjai mellett ugyanis javarészt kikötésre alkalmatlan, sivatagi tájak sorakoztak. A drága indiai fûszerrakományok igen kelendõek voltak, Fokváros pedig egyre forgalmasabb és egyre gazdagabb település lett. A világ tengeri kereskedelmének jelentõs részét ma is Cape Town bonyolítja.

  • Nepál, az elszigetelt világ

    Nepál egy elszigetelt ország, India és Kína tibeti autonóm területe között.

    A Himalája az ország határán van, így Nepál híres a hegyes-dombos felszínérõl. Tulajdonképpen Nepál a világ legmagasabb hegyének otthona, a Mount Everest-é.

    Nepál lenyûgözõ domborzata nagyban hozzájárul az ország csodájához, és a turisztikai vonzerejéhez. Nepálban az utazás általában könnyen megy. Közlekedhetünk gyalog, biciklivel, vagy busszal, de a motor is egész népszerû.

  • A Karib-tenger paradicsoma: Barbados

    A Karib-tenger paradicsoma: BarbadosBarbados a Karib-térség egy kis szigetállama, a Kis-Antillák legkeletibb tagja. Az ország neve a spanyol „szakállas férfi” kifejezésre vezethető vissza, és azzal is kapcsolatba hozzák, hogy az itt honos fügefák levelei szakállra emlékeztetnek. A sziget legnagyobb részét korallzátonyok övezik. Az ország fő bevételi forrása a turizmus. Végtelen hosszúságú homokos partok 110 kilométeren keresztül, a mesés azúrkék tenger és a folyamatos felfrissülést hozó fuvallatok Barbadost olyan hellyé varázsolják, ahol a nyaraló mindig jól érezheti magát.

  • New York kerületei: Brooklyn (5/3. rész)

    Brooklyn New York City öt kerülete (Five Borough) közül az egyik, ez a város legnépesebb kerülete.

    Mintegy 2,5 millió lakosa van. 1898-ig önálló város volt, egy a hollandok által alapított kis településbõl, Breuckelen-bõl fejlõdött ki, ami a Long Island East River felõli oldalán állt és eredetileg a Hollandiai Breukelen városa után nevezték el. Habár már régóta New York City része, a kerületnek önálló városi karaktere van, szemben például Bronx-szal, ami inkább csak Manhattan meghosszabbítása észak felé.

  • Madrid a spanyol fõváros

    Spanyolország fõvárosa,a több mint három és fél millió lakosú Madrid,az ország vasúti és közúti csomópontja is. Tengertõl való távolsága és magassága (660 m) miatt a tél hideg, a nyár pedig forró.Madridban három világhírû képtár, egy Királyi Palota, fenséges terek, és Spanyolország történelmének kincseit õrzõ múzeumok várják az érkezõket. A várost körülvevõ kis tartomány,a Comunidad de Madrid nevezetességei közül a Sierra de Guadarrama és az El Escorial a legnevesebbek.

  • Martinique

    Martinique a Kis Antillák láncának egyik gyöngyszeme, Franciaország tengerentúli megyéje.

    Területe 1000 négyzetkilométer, lakosainak száma 335 000. A sziget hegyvidéki és vulkanikus jellegű. A tájat az óriási, 1397m magas Mont Pelee uralja. A forró, párás klíma és a termékeny vulkanikus talaj buja vegetációt éltet, trópusi esőerdőkkel és a partokon mangrove mocsarakkal.

  • Utazás egy másik Irakba

    Újra feltûnnek a nyugati tévécsatornákon az iraki országimázs filmek és reklámhirdetések, amelyben egy "másik Irakról" igyekeznek meggyõzni a turistákat. A "The Other Iraq" nevû, az Egyesült Államokban futó kampány tulajdonképpen az északi kurd területek biztonságát és szépségét hivatott megismertetni a világgal. Életképes ötleteink vannak - mondta Nimrud Youkhana, kurd idegenforgalmi miniszter, aki az új intézményben 417 alkalmazottal a nemzetközi kapcsolatok erõsítésén fáradozik.

  • Kijev csodái

    A végeláthatatlan sztyeppék országának egyik legrégibb városa Kijev. Ukrajna fõvárosát az V. században alapították.

    A három millió lakosú fõváros, a valamikori Kijevi Rusz bölcsõje a Dnyeper partján fekszik. A város túlélte a mongol inváziót, a pusztító tüzeket, a kommunista várostervezést és a második világháború rombolását. Kijev központjától gyalog sincs messze az óváros, melynek leghíresebb látnivalója a XI. században épült Szent Szófia Székesegyház.

  • Malaga - Picasso városa

    A spanyol Costa del Sol, vagyis Napospart fõvárosát látványosságain kívül leghíresebb szülötte, egy bizonyos Pablo Picasso is megismertette a világgal. Ma emlékét kiállítóhelyeken és házain kívül a repülõtér neve õrzi. Malaga azonban Spanyolország egyik legfontosabb kereskedelmi kikötõje is. A vidék gazdagságát jelzi az itt található szálláshelyek magas színvonala. A part mentén húzódó szállodasorban zömében a 3-5 csillagos kategória dominál, és az éttermek, szórakoztatóközpontok is szívesen látják a tehetõsebb rétegeket. Fõleg az angolok kaptak rá a mindig napos és zöldellõ golfpályákkal tarkított vidékre, de az elmúlt években egyre több magyar szót is hallani errefelé.

  • Kastély a park közepén

    Európa szerte, így hazánkban is megfigyelhetõ az a tendencia, hogy a felújított kastélyok szállodaként mûködnek, és ez a tény nem meglepõ. Egy-egy kastély rehabilitációja több milliárd forintot emészt fel és nyilván a befektetõk szeretnék, ha pénzük idõvel megtérülne, erre azonban belátható idõn belül csak a kastély szállodai formában való hasznosítása nyújt lehetõséget. Azonban vannak ellenpéldák is, és most egy ilyen kastélyt szeretnék bemutatni.

  • Brazília

    Az Isten brazil, erről meg vannak győződve Latin Amerika legnagyobb országának lakói. Felfogásuk szerint az Úr hat nap alatt teremtette meg a világot, s a hetedik napon Rio de Janeirot. A természet valóban jót akart Brazíliának, hisz termékeny földet adott neki, gazdag ásványkincseket, csodálatos tengerpartokat és életvidám embereket. A „leg-ek országára” jellemző a népek és kultúrák keveredése, a fantasztikusan sokszínű növényés állatvilág, a kitűnő konyha és a szamba ritmusa.

  • Várnegyed Monacóban

    A várnegyed reneszánsz stílusban épült sikátoraiban falatnyi terek kúttal, váratlanul elõbukkanó templomok, gyönyörû épületek, éttermek és boltok kötik le az embert.

    Hangulatos éttermek mindenütt vannak, ahol a francia és olasz konyha egyszerre van jelen – már csak a város elhelyezkedése miatt is. A két nép habitusa közötti különbség az ételeken is tetten érhetõ, hogy ki mire használja a konyhát és a fõzést.

  • Belgium a mûvészetek, a csokoládé, a sör és a bürokraták országa

    Legfõbb jellemzõje a kultúrális sokszínûség és a nyitott szellemiség, ami alapvetõen katolikus mivoltában különbözik a szomszédos Hollandia szabadosságától.

    Belgium képe mintha kissé halovány lenne. Ám ha Brabantról vagy Brüsszelrõl, Liége-rõl vagy Flandriáról esik szó, nyomban eleven képek rajzanak elõttünk: bonboniérekre emlékeztetõ piacterek, dús legelõk kövér szarvasmarhákkal, vörös téglás tornyok, katonatemetõk, rozsdás kapuzatú palotákban mûködõ gyárak - afféle ipartörténeti múzeumok. A többi, ami újonnan épült, akár Németországban is lehetne.

  • Szállodai bõvítés Bulgáriában

    A Bolgár Statisztikai Intézet adatai szerint az elmúlt évben az átlagos foglaltság a kereskedelmi szálláshelyeken 24,9% volt, ami 5,2%-kal marad el az elõzõ évhez képest. A kereskedelmi szálláshelyek bevételei a 2008. évi adatokhoz képest 15,5%-kal, 323 millió euróra csökkentek. A külföldi állampolgárok vendégéjszakák utáni bevételek 18,8%-kal, 211 millió euróra csökkentek. A múlt évben a kereskedelmi szálláshelyek, a 10 ágyat meghaladó szállodák, motelek, kempingek, turistaszállások és egyéb szálláshelyet szolgáltatók száma elérte a 3533-t. Ezek 126 100 szobát és 287 400 ágyat foglaltak magukba.

  • Mallorca, az ellentétek szigete

    Mallorca a Spanyolországhoz tartozó Baleári-szigetek legnagyobb tagja, változatos természeti adottságai a Földközi tenger egyik legkedveltebb és leglátogatottabb szigetévé tették. Kellemes klímája, strandjai, öblei, régi kolostorai és a városok mediterrán életvitele gondoskodik róla, hogy mindenki megtalálja itt a számítását. A szigetet éles ellentétek jellemzik: nehezen elérhetõ, magányos öblök és zsúfolt tengerparti sétányok számtalan szórakozási lehetõséggel, modern építészet és lenyûgözõ gótikus mûemlékek, nagy hotelkomplexumok és festõi kis falucskák határozzák meg arculatát.

  • Podgorica - A fekete hegyek fővárosa

    Kevés titokzatos és felfedezésre váró hely maradt már Európában. Montenegró az.

    Érintetlen szépségei – a Dinári-Alpok magas hegyei, a langyos Adria – a természeti értékek változatossága Európa közepén várhatóan az egyik legfelkapottabb turistadesztinációvá teszik. Érdemes tehát megelőzni az áradatot és megtapasztalni a csupán karnyújtásnyira található egzotikumot. Télen síparadicsomok, nyáron simogató tenger várja a felfedezőket.

  • Világörökségünk: Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta

    A Hortobágyon keresztül utazó avatatlan látogatónak a végeláthatatlan füves puszta láttán az az elsõ benyomása, hogy gyakorlatilag talán nincs itt semmi, csak a végtelen horizont.

    A tekintetet is csak ritkán akasztja meg egy gémeskút, csárda vagy tanya, kisebb fa- vagy bokorcsoport. A Hortobágy egy olyan, a pásztorközösségek által megmûvelt kultúrtáj, mely az ember és a természet kétezer éves, hagyományos és kíméletes földhasználaton alapuló, harmonikus együttmûködésének kiemelkedõ példája.

  • A Csodabogyós barlang titkai

    Megnyitották a nagyközönség elõtt az ország egyik leghosszabb cseppkõ-barlangját. A Csodabogyós barlang a Keszthelyi-hegység peremén, Balatonederics közelében húzódik, az ismert járatok hossza több mint öt kilométer. A turisták hétszáz métert járhatnak be . Többségét persze csúszva-mászva. Ne a legjobb ruháját húzza fel az, aki kíváncsi a Csodabogyó barlang csodáira - tanácsolják a túravezetõk. Itt még érintetlen állapukban láthatók a mészkõ képzõdmények. Kevés a kiépített sétaút. Nekem nagyon tetszett. Voltak nagy csepkövek. Kusztunk, másztunk, piszkos lettem.

  • Hawaii - Oahu-sziget

    A magyarországi idõzónától -12 órányi eltérésre fekvõ Hawaii-szigetcsoport az Amerikai Egyesült Államok legfiatalabb állama. Kivételesen kedvezõ klímája miatt (levegõ 28-29 fok, a tenger 26 fokos) egész évben bármikor utazhatunk ide. Oahu szigete tartogatja talán a legtöbb látnivalót az ideutazók számára. Míg Mauit a szörfösök paradicsomaként, Big Island-et a vulkánok szigeteként ismerik, Oahun számtalan program közül választhatunk. A szállodáktól néhány lépés távolságra...