rss
  • Szlovénia - ejtőernyős síugrás és hegymászás vízesésen

  • A szlovén terepek hátránya, hogy nem túl magasan fekszenek, így nem annyira hóbiztosak, főleg tél végén érhet minket meglepetés. Viszont a pályákat jól karbantartják, és nagy a síelhető terület is. A szlovének elég régóta síelnek, már 17. századi forrásokban is említik a hegyi embereket, akik sítalpakon közlekedtek. Ennek ellenére a magyar turista még viszonylag ritka arrafelé. A szlovák síterepek Budapesthez közel vannak, de nem kell sokat autóznunk akkor sem, ha Szlovéniába indulunk síelni.

    Maribor-Pohorje például alig több mint 400 km, de a dunántúliaknak még ennyit sem kell menniük. A terep hátránya viszont, hogy nem túl magasan fekszik, így nem annyira hóbiztos, főleg tél végén érhet minket meglepetés. Viszont a pályákat jól karbantartják, és nagy a síelhető terület is.

    Ha igazi magashegyi üdülőhelyre vágyunk, érdemes kipróbálni az ország északnyugati csücskében megbúvó Bovecet, ahol a sípályák 2300 méter magasról indulnak. Ez garantálja a jó minőségű és sok havat, ha szerencsénk van, akár május végén is csúszhatunk – és aznap még egy tengeri fürdés is belefér.

    Szállások baráti áron

    Ha Szlovéniát választjuk, nem kell nagyon magas árakkal számolnunk, kivétel talán a Bledi-tó vidéke, ami meglehetősen drága. Itt a sípályákhoz ráadásul nap mint nap buszoznunk kell. A gyönyörű vidék azonban kárpótolhat, mint például a tó közepén álló kastély, ahova, ha az idő engedi, korcsolyával is eljuthatunk.

    Aki a sífutás megszállotja, annak érdemes kipróbálnia Krnjaska Gora pályáit. Bár a terep kicsit messze van, egészen az olasz határnál, a csúszható pályák hossza azonban harminc km, és a szállások is baráti áron vannak. Barátságos hely a Ljubljanától alig tíz km-re fekvő Kravec, ahova a szlovén főváros lakói akár naponta kijárhatnak. Itt is bőven találunk szállást, például hangulatos hegyi fogadókban is megszállhatunk.

    Az extrém sportok kedvelőit valószínűleg vonzza majd Bohinj és a két síterep, az ezer méteren fekvő Kobla, és az nyolcszáz méterrel magasabban elhelyezkedő Vogel. Itt kipróbálhatjuk azt is, hogyan lehet szöges cipővel fagyott vízesést mászni, de akár ejtőernyős síugrásra is van lehetőség. A kimerítő sportolás után pedig sok sícentrumban van lehetőség szaunázásra és úszásra is..

    fn.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Negyvenezren dobálták a paradicsomot idén Bunolban

    Bunol (Spanyolország) - Negyvenezer ember vett részt szerdán a kelet-spanyolországi Bunol város híres paradicsomviadalán: az idei "Tomatina" során a piros zöldségféle termésébõl 120 tonnát használtak fel a harcosok, köztük sok ázsiai, brit, amerikai, német, francia és orosz hajigáló.

    A piros és lucskos ünnep hagyománya még a múlt század negyvenes éveiben nõtt ki egy barátok közötti paradicsomszüreti csatából. A környezõ Valencia tartomány Spanyolország veteményeskertjének számít.

  • Ferrari World Abu Dhabi

    Az új Közel-Keletként elhíresült Arab Emirség, Dubai testvére Abu Dhabi újabb világszínvonalú csáberõt vetett be a turisták megszerzéséhez. A Ferrari F430 Spider világ által ihletett hullámvasút jelenti most az új arab csodát.

    A park megnyitásával az olasz sportautó gyártó belépett a szórakoztatóiparba. A Ferrari világát 20 különbözõ túra segítségével ismerhetjük meg. Természetesen a legnagyobb attrakciót a GT hullámvasút jelenti, amelynek minden kocsija egy Ferrari F430 Spider másolat.

  • Kuba

    Kuba több, mint az Antillák legnagyobb szigete, Egy tekervényes szigetvilág, amely a fõ szigetet veszi körül (körülbelül Florida kétharmada), az Ifjúság szigete (Isla de la Juventud) és körülbelül 4500 korallsziget (cayo) és szigetecske. Ennek a Karib szigetnek a változatos felszíne 110,992 km2 - en terül el. Az ország a Mexikói-öböl bejáratánál fekszik 140 km-re a Bahamáktól, 146 km-re Jamaikától, 180km-re Floridától és 210 km-re Cancuntól. Kuba a nemzetközi kultúrális élet sok jelentõs figuráját adta, úgymint a képzõmûvészetek, film, balett, modern tánc és színház. Az országban a hagyományos zenét is felélesztették, úgymint a danzón, son, bolero, mambo, cha-cha-cha, stb.

  • Szófia

    Szófiát 7000 évvel ezelõtt alapították. Európa második legöregebb városa.

    A történelem folyamán, Szófia számos változáson ment keresztül, ahogy a különbözõ uralkodók, birodalmak alakították a város mai képét. Az eltérõ kultúrák pl. román, bulgár, ottomán keveredésének köszönhetõen a város igen gazdag mûemlékekben. Az idelátogatót magával ragadja, ahogyan az õsi épületek bele vesznek a modern világ forgatagába.

  • Szováta - A csábító szomszéd

    Szováta (románul Sovata, németül Sowata) város Romániában, Maros megyében. A Székely-Sóvidék központja, európai hírû üdülõváros.

    A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés. A régi mélyedéseket idõvel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az elsõ sóstavak. Elsõ lakói 1578-ban sótermelésre idetelepített elszegényedett szabad székely családok voltak, akiket 1581-ben ugyan elûztek, de rövidesen visszatelepültek.

  • Dél-Csehországi - 3. rész

    5. Látnivaló Dél-Csehországi régió:

    Cseh Kanada (Èeská Kanada)
    A több védett területet is magába foglaló nagy kiterjedésû, romantikus természeti park Jindøichùv Hradectõl délkeletre, Csehország, Morvaország és Ausztria határvidékén fekszik. A Cseh Kanadára az enyhén dombos, erdõvel borított táj a jellemzõ, amelyet jelzett turista- és kerékpárutak hálóznak be. A mély erdõkben számtalan bizarr alakú sziklaképzõdmény található, a szél által megformált sziklatálakkal – Masné krámy, Èertùv kámen vagy a legendákkal övezett Stodùlky.

  • Érdekességek, látnivalók a nyugat-csehországi régióban

    2. Látnivaló nyugat-csehországi régió:
    Franti¹kovy Láznì


    A fürdõt 1793-ban dr. Bernhard Adler chebi orvos kezdeményezésére alapították egy õsi gyógyforrás helyén.

    A XVIII. század végérõl és a XIX. század elsõ felébõl származik a település jellegzetes fürdõvárosi építészete – a klasszicista és empire stílusú épületek, pavilonok, parkok és egyházi mûemlékek.

  • Hajdúböszörmény - a hajdúk fõvárosa

    Hajdúböszörmény, a legnagyobb hajdúváros, a Hajdúság gazdasági, kulturális központja, egykor a Hajdúkerület központja volt. 32 ezer lakosával Hajdú-Bihar megye második, a régió negyedik legnagyobb városa.

    Írásos források elõször 1248-ban említik a települést, Nagyböszörmény néven. A helyi társadalom szellemiségében meghatározó szerepet játszott a református egyház, és annak iskolája, a mai gimnázium õse. Városunkban ma is döntõ szerepe van a kultúrának, a tudásnak.

  • Prágai kocsmakalauz

    Sörivóknak való

    A társadalom különbözõ szintjein élõk közti kommunikáció és információáramlás kötetlen helye a cseh kocsma a Prágai kocsmakalauz címû kötet szerzõje szerint.

    A cseh fõváros 246 sörivó helyének bemutatását a késõbbiekben a vidéki hospodákra is kiterjesztett kötettel kívánja folytatni az önmagát csak "kocsmográfusnak" tituláló Hagymásy András.

  • Zala környéki termálfürdők

    Zala környéki termálfürdőkHévíz központjában, a szépen gondozott nagy park százéves fáinak ölelésében fekszik a fürdőváros messze híres szimbóluma, a Tófürdő épülete, a víz fölött nyíló tavirózsákkal. Az enyhe hajlatú dombok övezte hévízi Gyógytó Európa legnagyobb melegvizű tava. A 4,44 ha kiterjedésű tó a világ legnagyobb gyógyító erejű melegvizű tava! Gyógyító erejét évszázadokon át csak a környék népe ismerte. A tó átlagos mélysége 12 méter, a forrástölcsérben 35,6 méter. A feltörő víz hőmérséklete 33 Celsius. A felszíni víz hőmérséklete 28-32 Celsius, télen sem hűl 25 Celsius alá.

  • Jamaika - a sokarcú ország

    Alig van sokarcúbb ország a Földön, mint Jamaica. Rastafarik bukkannak fel hosszú, befont hajjal, a levegõben ganja (marihuána) szaga terjeng. Bennünk dobog a reggae szívet-lábat megmozgató ritmusa. Vannak napfényes strandok és hûs, buja, zöld trópusi erdõkkel borított hegyek. De vannak nyomornegyedek is, tele veszélyekkel "bad boy"-okkal, kisebb-nagyobb gonosztevõkkel; de aki nem csupán egy szép, homokos strandra vágyik, felejthetetlen élményeket szerezhet Jamaicában.

  • A Kirkjufell hegy az egyik leggyönyörűbb hely a világon

    A Kirkjufell hegy az egyik leggyönyörűbb hely a világonA Kirkjufell annyira ismeretlen, hogy olyan mintha az izlandiak el akarnák titkolni a világ elől. A Kirkjufell hegy melynek jelentése „Templom hegy”, az izlandi Snæfellsnes-félszigeten található, nem messze a mindössze 900 lakosú Grundarfjörður falucskától. A mindössze 463 méter magas hegy uralja a tájat és képtelenség levenni róla a szemünket. Késő este a hegy óráról órára más arcát mutatja, ahogy az északi fény, az aurora borealis szeptember és január között “körbeveszi". Így aki arra a vidékre látogat, érdemes ezen hónapok egyikére időzítenie a látogatást, hogy le ne maradjon erről a gyönyörű látványról.

  • Monaco: A világ leghíresebb hercegsége

    A Vatikán után Monaco a második legkisebb állam a világon. A Földközi-tenger partján, Nizzától 18 kilométerre keletre fekszik, a francia-olasz határ közelében, szárazföldön csak Franciaországgal határos.

    Az ország egy keskeny földsáv a a harmadkorban felgyûrõdött, jobbára kristályos kõzetekbõl álló Tengeri-Alpok lábánál, legmagasabb pontja a 140 méteres Mont Agel. A Földközi-tengerbe nyúló Monacói-félszigeten és Monte-Carlo sziklakiszögellésén fekszik. 3 km hosszan és 200–500 m szélesen nyúlik el a parton.

  • Repülõvel olcsón? - Az utazunk.com utazási tippjei

    Aki nem egy szomszédos országba tervezi a nyaralását, az jó eséllyel repülni fog, ha csak nem szeretne akár több tíz órát buszon tölteni.

    Aki bátor, és egyedül - nem utazási iroda segítségével tervezi a nyaralását, az jó eséllyel sokkal olcsóbban kijöhet egy saját szervezésû úttal, mint egy utazási iroda ajánlatával. Összegyûjtöttünk Önnek néhány olyan apróságot, amelyre ha figyel, akkor akár fillérekért is utazhat. Az elsõ és legfontosabb kérdés, amelyre válaszolnunk kell, hogy merre is szeretnénk utazni.

  • Vizek Éve, Fürdõk Éjszakája

    Budapest - A Vizek Éve kampány decemberi fõszereplõje Budapest és a fõvárosi fürdõk. Ennek jegyében szervezik meg december 5-én elõször a Fürdõk éjszakáját, amikor 3500 forintért három fürdõben is kipróbálhatják az érdeklõdõk a lubickolást, és egész éjjel élvezhetik a szórakoztató programokat - hangzott el a turisztikai szakma szerda délutáni tájékoztatóján a Széchenyi Fürdõben.

    Elõször Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója vonta meg az idei turisztikai kampány, a Vizek Éve mérlegét.

  • Utazási tippek lottómilliárdosoknak

    Az utazunk.com csapata tippeket ad a mindenkori lottónyerteseknek, hogy mire is költsék a pénzüket, ha utazni szeretnének. Lehet, hogy Ön lesz a következõ lottónyertes!

    Sajnos magán repülõgépek, tengeri hajók, és szigetek megvételére egy néhány milliárdos nyeremény kevés lehet, de alkalmi luxus utazások beleférhetnek ebbe az összegbe. Tervezzen egy luxus utat Dubaiba, vagy Abu Dhabi-ba, és élvezze a keleti élet varázslatos világát. A repülõjegy 1 fõnek 1,5 millió, ha nem szeretne turista osztályon utazni.

  • Omán: keleti romantika és nyugalom

    Az Arab-félsziget délkeleti peremén elterülõ szultanátus az utóbbi idõben rengeteget áldozott a fõváros csinosítgatására, az ottani szolgáltatások fejlesztésére, szem elõtt tartva a környezetvédelmi kívánalmakat is.

    Maszkatban (Muscat) az olajvagyonból emelt modern épületkomplexumok és iszlám mûemlékek látványa fogadja a turistákat. A Perzsa-öböl menti országok közül Omán turisztikai kínálata a legszínesebb. A többi elõbb említett országnál gazdagabb a történelmi múltja. A fõbb vonzerõket az ökoturizmus, a kalandturizmus, valamint az üdülõturizmus köré lehet csoportosítani.

  • Tallinn - A legek városa

    Tallinn Észak-Európa legrégibb fõvárosa, központjában található a térség legjobban megõrzött középkori városmagja, és még folytathatnánk a legek sorát: a város falai között bukkanhatunk rá a világ legrégebben (1422 óta) mûködõ patikájára, St. Olaf nevét viselõ temploma az 1800-as évek végéig a világ legmagasabb épületének számított, a Városháza pedig Észak-Európa egyetlen érintetlenül megmaradt ilyen jellegû gótikus épülete. Az észtek mai fõvárosa, egykori nevén Reval, gazdag történelme során tartozott a dánokhoz, a német lovagrendhez, a svédekhez, az oroszokhoz, és pár évtizedig a Szovjetunió egyik nagyvárosa volt.

  • Ausztrália - Korallok között teknõsökkel és rájákkal

    Ausztrália keleti partjától nem messze található az UNESCO világörökségeinek listáján is szereplõ fantasztikus képzõdmény, a Nagy Ausztrál Korallzátony. Több száz kilométeren a parttól nem túlságosan messze található íve egyike a világ néhány háborítatlan természeti csodájának. Déli szakasza annyira közel fekszik a szárazföldhöz, hogy a kisebb pénzû turisták számára akár hajóval is megközelíthetõ egy napos kirándulás keretében.

  • Hawaii - The Big Island

    Hawaii-sziget azaz a „Nagy Sziget” vagy „Az orchideák szigete” az Amerikai Egyesült Államok Hawaii államának a legdélibb és legnagyobb kiterjedésû szigete a maga 10 450 négyzetkilométerével.

    Az Amerikai kontinens partjaitól 3400 kilométerre, keletre, a Csendes-óceánból kiemelkedõ vulkanikus eredetû sziget, a Hawaii-szigetcsoport legfiatalabb, a vulkanikus aktivitásnak köszönhetõen ma is növekvõ tagja. A háromszög alakú sziget méreteit jól jellemzi, hogy a területe jóval nagyobb, mint az összes többi szigeté együttvéve.

  • Szécsény

    Szécsény város az Ipoly völgyében, a Cserhát elõreugró dombjai között helyezkedik el. Lakosainak száma 6500 fõ, a közigazgatásilag hozzátartozó Pösténypusztával és Benczúrfalvával együtt.

    Szécsényrõl a legkorábbi írásos adatok a 13. században keletkeztek. A Kacsics-nembeli Szécsényi Tamás 1332-ben a ferencesek számára a pápától alapító oklevelet, 1334-ben pedig Károly Róberttõl a helység részére Buda városával megegyezõ kiváltságokat szerzett. A töretlen városfejlõdés egészen a Mohácsi-vészig tartott.

  • India legyõzte Olaszországot

    Indiát hozta ki a legnépszerûbb exkluzív utazások versenyében gyõztesnek a Condé Nast Traveller. A luxusutazások bibliájaként számon tartott brit újság felmérésében az ázsiai ország három helyet lépett elõre, leszorítva ezzel a dobogó felsõ fokáról a tavalyi gyõztes Olaszországot. Kihirdette a világ egyik legtekintélyesebb angol nyelvû magazinja, a Condé Nast Traveller a Best of The Best felmérés gyõzteseit. A luxusutazások területén a legjobb úti céloknak számító országok rangsorát szeptember 3-án, a Londoni Claridges Hotelben ismertették ünnepélyes keretek között.

  • Kalocsa, a paprika hazája

    Budapesttõl 120 km-re délre, a Dunától mintegy 5 km-re fekszik ezeréves katolikus városunk, a 18.500 lakosú Kalocsa. A Duna-Tisza köze legrégebbi városának legfontosabb, legmeghatározóbb építészeti remekei az egyházhoz kapcsolódnak.

    Az elsõ székesegyházát államalapító királyunk, Szent István építtette, aki megkeresztelkedésével elsõként ismerte el, vette fel, majd terjesztette el népe körében a keresztény vallást. Elsõ érseke Asztrik apát lett, aki elhozta a pápától kapott koronát Magyarországra.

  • A lengyelek Velencéje

    Régi díszletek között fiatalos, lüktetõ nagyváros - ez Wroclaw, a Lengyelországba utazók legfelkapottabb úti célja. Az lepi meg leginkább a külföldit, hogy mennyi a fiatal a városban, mennyien sietnek valahová, mennyivel pörgõsebb az élet, mint akár Varsóban. Nem is csoda: Wroclaw egyetemi város - 20 felsõfokú tanintézményében 130 ezren tanulnak. Legrégibb közülük a több mint 300 éves állami egyetem, amelynek elképesztõen díszes aulája, a Lipót császárról elnevezett Aula Leopoldin bármelyik barokk templombelsõn túltesz.

  • Dudai, Burdzs Kalifa

    A Burdzs Kalifa (Kalifa-torony) egy szupermagas felhõkarcoló az egyesült arab emírségekbeli Dubajban.

    Jelenleg a világ legmagasabb épületének számít 828 méteres magasságával, több mint 300 méterrel megelõzve a Taipei 101-et, a jelenlegi másodikat.

    Az új, 2 km²-es belvárosi negyed építésére szánt 20 milliárd dollárból több mint 4 milliárd jutott az Adrian Smith által tervezett monumentális épületre. Az építkezés 2004. szeptember 21-én kezdõdött el.

  • Kefalonia

    A szigeten sajátos kultúra alakult ki, melyre hatással volt földrajzi fekvése, a nyugati hódítók hatása, ötvözõdve annak görög voltával és a bizánci hagyományokkal, mely kultúra a szigetet ért természeti csapások ellenére változatlanul fennmaradt. Ezt az örökséget tükrözik a hagyományos búcsúk és vigasságok, szerenádok és áriák, a harangtornyok és épületek architektúrája, a költészet és a népnyelv. A kefaloniaiak jeleskedtek az irodalom, a tudományok és mûvészetek területén.

  • Tanácsok a nyaralás megtervezéséhez

    A kellemetlenségek elkerülése érdekében jó tanácsokkal segíti a nyári szabadságukat idehaza vagy külföldön töltõket a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület (KÖFE).

    A jogszabályi változások hatására ma már csak olyan vállalkozás szervezhet utazást, amely a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal engedélyével rendelkezik. Ha az engedéllyel rendelkezõ társaság anyagi helyzete miatt nem tudja teljesíteni vállalását, az érdeklõdõ az iroda által megjelölt hitelintézethez, illetve biztosítóhoz fordulhat.

  • Zöld-foki szigetek

    A Zöld-foki szigetek az Atlanti-óceán gyöngyszeme, Afrikától mintegy 450 km-re, nyugatra fekszik. Egzotikus, érintetlen, turisták által alig felfedezett terület, ahol mindig meleg és napsütéses klíma és kristálytiszta, néhol smaragdzöld, néhol azúrkék tenger fogadja az ide látogatót. A szigeteket körülölelõ Atlanti-óceán különleges világa kék bálnákkal, palackorrú delfinekkel és teknõsökkel igazi kuriózum, szélfútta fehér homokos strandjai lenyûgözik a nyaralni vágyókat.

  • Falusi turizmus hazánkban

    A falusi turizmus összefogás hiányában csak cammog, amíg az utazás szervezõk nem vesznek komolyan tudomást a létezésükrõl. Az utazási irodáknak például nem számít nagy bevételnek az a jutalék, amelyeket a vendégházak fizetnek. Ezzel szemben a szállodák és a külföldi ajánlatok igazi üzletnek számítanak. Egy átlagos vendégszoba egy éjszakája után 300 - 400 Ft-ot kap az utazási szervezõ. Ebbõl a káoszból csak összefogással lehetne kijutni, de senki nem kezdeményez, így mindenki reklámoz úgy ahogy akar és él abból a pénzbõl, amelyet megszerez magának.

  • Horvátország - Pazin, Jules Verne városa

    Pazin - Bár Jules Verne soha nem járt az Isztriai-félszigeten, Sándor Mátyás címû regényének helyszínét, Pazin városát - amelynek kastélya egy barlangi patakot rejtõ, több mint 120 méter mély szurdok fölé magasodik - pontosan olyannak ábrázolta, ahogyan az a valóságban most is látható.

    Aki olvasta az 1885-ben írott Sándor Mátyást, emlékezhet annak kulcsjelenetére, amelyben a címszereplõ úgy szabadul ki kastélybeli fogságából, hogy a mélybe veti magát és ott elnyeli a barlangi patak vize.