2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Abádszalók

Abádszalók
A Tisza- tó legkiépítettebb idegenforgalmi központja Abádszalók. A település a Tisza- tó bal partján, a Nagykunság nyugati határán Szolnok és Tiszafüred között fekszik. A múlt: A falu Tiszaabád és Tiszaszalók egyesülésével jött létre 1896- ban. Abádot, mint fontos Tiszai révhelyet, Thonuzoba besenyõvezér birtokaként említi Anonymus.

Szalók neve pedig török eredetû, a honfoglalás kori Zaluch (Szalók) személy-, és nemzetségnévbõl alakult ki. Nagy hagyományai voltak a kosárfonásnak, gyékényszövésnek, melyek alapanyagait a Tisza ártere biztosította.
bohócdoktor vizit szja 1%

A halasi Csipkeház segítségével sok parasztasszony tanulta meg a csipkeverés mûvészetét, melyet ma is sokan mûvelnek. És a jelen: a Tisza- tó kialakulása, jelentõsen megváltoztatta a település életét, lehetõségeit. A tó szigetekkel tarkított, duzzasztással létrehozott 127 négyzetkilométeres árterületébõl a 14 négyzetkilométeres szabadvíz felülete Abádszalóknál található, ezért itt épült ki a tó idegenforgalmi központja.

A település ma már a vízi sportokat, szabad strandokat, kedvelõ turisták paradicsoma. Évente több ezren keresik fel a várost. Az „Abádszalóki Nyár ” rendezvénysorozat kulturális, képzõmûvészeti, és sportprogramjai évek óta biztosítják a vendégek számára a szabadidõ tartalmas eltöltését. Éttermek, büfék, vendéglátóegységek, vidámpark, meleg vizû strandfürdõ, campingek, panziók, csónakkikötõk szolgálják a vendégek ellátását, kikapcsolódását.

Az abádszalóki Attila- öbölben kijelölésre került a motoros vízi sporteszközök üzemeltetésére szolgáló terület. Az enyhe lejtésû homokos vízpartot napozók és fürdõzõk tarka hada lepi el, akik épp a környéken tett kirándulások, evezõs- és csónaktúrák, kerékpártúrák fáradalmait pihenik ki, vagy jólesõen mártóznak meg a hûvös habokban.

Természet:

A nyugalomra vágyók számára semmi sem adhat több örömöt Abádszalókon, mint a környék egyedülálló természeti értékei. A mesterségesen létrehozott Tisza-tó és az Abádszalóki-öböl kialakításával ismét megjelent a korábban a Tisza vidékére jellemzõ õsi élõvilág. A sekélyebb vizekre gyönyörû szõnyeget terít a fehér tündérrózsa. A tündérfátyol által bearanyozott lebegõ hínár rabul ejti a szemlélõdõt.

A békatutaj, a sulyom és a rucaüröm levelein megkapó szépségû vízi madarak kutatnak táplálék után. Az Abádszalóki-öböl halfaunája országos hírû, több mint 50 különbözõ halfaj elõfordulását jegyezték fel fogási naplóikban a horgászok. A nyár egyik rövid ideig tartó látványossága a kérészek násztánca. Számukra csak egy nap az élet, csak egy nap a csoda: „Virágzik a Tisza”. A korán kelõ természetbarát gazdag madárvilággal találkozhat. Több mint 150 madárfajt azonosítottak ezen a tájon. A fekete szárcsától a kárókatonától, a patyolat fehér sirályokig és kócsagokig, megfordul itt minden vízi madár. A természeti értékek közül kiemelkedik a védett természetvédelmi területeken található abádi partifecsketelep.

Hagyományok: :

A település lakói féltve õrzik és ápolják múltjuk hagyományait. Napjainkban is hagyományosan zajlik a Tisza-tavi böllérverseny, pünkösdi királyválasztás, valamint a szüreti felvonulás és mulatság.

Faluház és Babamúzeum: :

A faluház leggazdagabb, legdíszesebb része a Kárpát-medence 215-féle viseletét közel 400 db babán bemutató kiállítás. Készítõje Steigauf Józsefné elsõsorban a magyarok lakta települések ruházkodását dolgozta fel, de megtalálható itt a sváb, szász, cigány, ruszin, rutén, szlovák, délszláv, horvát stb. nemzetiségek öltözetei is. A Föld 64 országának 266 öltözetében is gyönyörködhet a látogató.