rss
  • Lombardia: Világ az Alpok lábainál

  • Lombardia területének nagyságát tekintve a 4. helyet foglalja el Itália régió között, Szicília, Piemont, Szardínia után. Morfológiailag meglehetõsen egyszerû a táj.

    Területének több, mint 40%-a hegyvidék. Északi része az alpesi zónához tartozik (Alpi Lepontine e Retiche). Legmagasabb pontja a Bernina masszívuma (4 049 m), de több impozáns hegycsúcs magasodik 3 000 m fölé, köztük a Disgrazia (3 678 m) Svájc határán, az Adamello (3 554 m) és az Ortles-Cevedale (3 899 m) Trentino–Alto Adige határán.

    Az Alpok déli irányban az Elõalpok központi zónájában folytatódik, míg még délebbre a dombok veszik át helyét, mint a Brianza, a Varesotto stb. A déli területek fennmaradó része síkság (több mint 47%-a Lombardiának) és a Pó-síkságának (Pianura Padana) központi részét képezi. Az Oltrepò Pavese nevû területen már az Emiliai-Appenninek húzódnak, a hegység legmagasabb pontja a régióban a Lesima hegye (1 724 m).

    Alpok

    A lombardiai Alpokat völgyek rendszere tagolja, Valtellina völgyétõl kezdõdõen (mely a leghosszabb és legfontosabb az olasz Alpok rendszerében) egészen Valcamonica völgyéig. A völgyeket majdnem mindenütt a Pó folyó bal oldali mellékfolyói törik át. A legfontosabb nemzetközi átkelõhely a Spluga-hágó (passo dello Spluga) 2 118 m magasságban Svájc határán. Az ország területén belül érdemes megemlíteni a Stelvio (2 759 m) és a Tonale (1 883 m) völgyeit, melyek elválasztják Lombardia földjét Trentino–Alto Adigétõl. E területek mindig igen fontosak voltak a régió gazdasági illetve közlekedési értelemben

    Elõalpok

    A lombardiai Elõalpok (Prealpi) megszakítás nélkül tartanak a Lago Maggiore–tól a Garda-tóig (lago di Garda). Csúcsai alacsonyabbak, mint az Alpoké,általában több a növényzet de nem hiányoznak a mészkõ masszívumok sem, mint a Grigne (2 410 m), a Resegone (1 875 m) és legkeletebbre a Pizzo della Presolana (2 521 m). Az Elõalpok déli irányban a Pó-síkság felé egyre alacsonyabbá válik.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Nagyon francia, kicsit svájci

    Mi a közös Freddie Mercuryban, Chaplinben és Dosztojevszkijben? Mindhárman otthon érezték magukat a Svájci Riviérán. Lausanne-ban Henriette kalauzolt, jópofa, közel hetvenéves nõ, hajában óriási rózsaszínû masnival. Olyan fürgén szaladt, hogy idõnként alig tudtam utolérni. Igazi francia nõ, bár született svájci, tesz a szabályokra, és dühös az erõszakosan dohányzásellenes propagandára. Önfeledten gyújt rá ott is, ahol nem szabad, igaz, francia Svájc ezen a téren is sokkal toleránsabb.

  • München

    A bajor fõváros Németország második legnépszerûbb (és harmadik legnagyobb) városa.München az ország egyik kulturális központja, csak Berlin múlja felül a múzeumok és színházak számát illetõen. Mintegy 70 színház, 50 múzeum és tíznél több fõiskola van itt, továbbá az Európai Szabadalmi Hivatal és a Goethe Intézet központja. A város ad otthont 25 vásárnak is. Emellett festõi elhelyezkedése is vonzóvá teszi: az Alpok közelsége idilli hangulatot biztosít számára. A város egyik fõ jellemzõje a mozgalmasság. Az ide látogató a nemzetközi ízlésvilágnak megfelelõ nagyvárosi stílus és a népi hagyományok meglepõ kombinációjával találkozik.

  • Venezuela, a legészakibb déli ország

    Venezuela Dél-Amerika legészakabbra fekvõ országa, az Egyenlítõtõl nem messze.

    A klíma trópusi, a tengerpart gyönyörû. A legszebb strandok a híres Margarita szigeten találhatóak.

    Az északi, tengerparti területeken száraz trópusi az éghajlat, míg a Guyanai-hegyvidéken nedves, tropikus. A nagyvárosokban az egészségügyi ellátás megfelelõ. Általában azonnal készpénzzel kell fizetni, de egyes kórházak elfogadnak hitelkártyát is.

  • Sanghaj - A Kelet Gyöngyszeme

    Vannak városok, melyek az emberiség története során egy cseppet sem veszítettek fontosságukból. Sanghaj éppen ilyen: mindig a középpontban volt.

    A Kelet varázslatos világa sok utazót csábított már Kínába. Legtöbbjük hónapokat töltött el Ázsia szívében, rizsföldek között, a mozdulatlan idõ ölelésében.

    Sanghaj a tengerre épült, mégis hatalmas területen fekszik, mégis jól körülhatárolható belvárosa van, ahová az európai embernek mindenképpen érdemes elmennie.

  • Jó bizonyítványt kaptak a balatoni strandok

    Egy felmérésben 4,3-as átlagosztályzatot kaptak a balatoni strandok, a válaszadók a mosdók állapotában és tisztaságában találták a legtöbb kivetnivalót. A legjobbnak a gyenesdiási "Játékstrandot" találták a 37 balatoni helyszín közül.

    Gyõrffy Árpád, a Balatontipp.hu internetes portál szerkesztõje ismertette a balatoni strandokat bemutató portál legfrissebb felmérésének eredményeit. Az oldal 3192 olvasója az iskolai osztályzatokhoz hasonlóan értékelte a balatoni fürdõhelyeket tíz jellemzõ alapján.

  • Riga, a Baltikum ékszerdoboza

    Akit a szerencséje akár egy-két napra Lettország fõvárosába, Rigába vezérel, kellemes meglepetésekre készülhet fel. Az alig 15 éve független állam fõvárosa, annak is az óvárosa, valódi ékszerdoboz a turista számára. Már a repülõtérrõl bevezetõ út békés, nyugodt város képét mutatja. Ha vannak is a fõvárosban a látképet elcsúfító lakónegyedek, azokat sem a bevezetõ úton, sem késõbb a Szent Péter templom 72 méteres tornyából belátható városképben nem lehet észrevenni.

  • Ezt látnia kell Kuala Lumpurban: A Petronas Ikertornyok

    A francia pókember is megmászta Kuala Lumpurban, Malajzia fõvárosában a helyi olajtársaság székházát, a Petronas Ikertornyok egyikét, amely - 452 méteres magasságával - egy ideig a világ legnagyobb épületének számított.

    A Petronas Towerst többen nevezték techno-pagodának. Tervezõje Cesar Pelli amerikai építész, aki minden munkájában a legfejlettebb csúcstechnológiát ötvözi a helyi kultúra és hagyomány jelképeivel. A komplexum alapjául az iszlám építészet két jellegzetes eleme, a minaret és a városkapu szolgált.

  • Nagykarácsony település (Magyarország)

    A település megközelíthetõ közúton: a 6. számú fõútról Dunaújvárosnál kell letérni a Mezõfalva irányába vezetõ útra, az M7-es autópályáról Székesfehérvárnál kell a 63-as fõútra letérni, arról pedig Sárszentmiklósnál a mezõfalvi útra; vasúton a Dunaújváros-Mezõfalva-Rétszilas vonalon érhetõ el Nagykarácsony.

    A vidék egykor a kunok szállásterülete volt. A település neve 1952 óta Nagykarácsony. 1537 óta említik Karácsonyszállás néven. Ez az elnevezés a helybeliek szerint onnan ered, hogy valaha az Alföldrõl december közepén, karácsony táján terelték át a gulyákat a Dunán.

  • Meerufenfushi, egy varázslatos maldív gyöngyszem

    Kevés olyan pontja van a világnak, ahol ember és természet olyan páratlan harmóniában él egymással, mint itt. S hogy hol keressük a Maldív-szigeteket a térképen vagy a földgömbön? Az Indiai-óceán Egyenlítõhöz közeli részén, India alatt, Srí Lanka nyugati partjaitól nem messze. A 26 atollon belül (atoll=gyûrû alakú korallzátony) 1200 korallsziget található, ezek közül több mint 900 még mindig lakatlan. A lakott 300 szigetnek kb. 30 %-a turistasziget, 70 %-a pedig maldívok által lakott "halászfalu", illetve a turizmus céljából fenntartott, még üres sziget.

  • Côte d'Azur

    A Francia Riviéra vagy Azúr-part (franciául Côte d'Azur) a Földközi-tenger partvidékének Marseille-tõl Mentonig terjedõ szakasza, melynek hosszúsága kb. 120 km.

    A Liguri- és a Tengeri-Alpok karéja veszi körül. A hegység látványnak is szép és rengeteg kirándulásra ad alkalmat, sok helyen azonban nem éri el az 1000 m-es magasságot sem. Területének 80%-a hegy, 175 000 hektár erdõ, 1000 km folyó és hegyi patak található itt. Egyúttal Franciaország parkokban leggazdagabb területe is. Híresek Menton, Monaco, Èze parkjai.

  • Dayang sziget

    A Malájzia keleti partjainál található Dayang szigetet azoknak ajánljuk, akik szeretnek búvárkodni, a sziget egy igazi búvárparadicsom: kristálytiszta kék víz és érintetlen természet jellemzi.

    A víz alatti látótávolság 15-20 méter, de akár 30 méter is lehet. Rengeteg fajta halat lehet látni, illetve vannak óriásteknõsök is. A part annyira fehérhomokos, hogy a napközben szinte alig lehet látni, annyira vakít. És hát olyan extrák is vannak, hogy például két kókuszfa között kifeszített ágyban lehet kipihenni a nap fáradalmait, közben természetesen igazi kókusztejet kortyolgatva!

  • Abádszalók

    A Tisza- tó legkiépítettebb idegenforgalmi központja Abádszalók. A település a Tisza- tó bal partján, a Nagykunság nyugati határán Szolnok és Tiszafüred között fekszik. 4989 lakosa van. A múlt: A falu Tiszaabád és Tiszaszalók egyesülésével jött létre 1896- ban. Abádot, mint fontos Tiszai révhelyet, Thonuzoba besenyõvezér birtokaként említi Anonymus. Szalók neve pedig török eredetû, a honfoglalás kori Zaluch (Szalók) személy-, és nemzetségnévbõl alakult ki.

  • Francia Polinézia mesevilága Bora-Bora

    Bora Bora lenyûgözõ látnivalói már hosszú évek óta vonzzák a vastag pénztárcájú turistákat. Francia Polinézia fõ vonzereje az idén tovább erõsítette pozícióját, méghozzá több új luxusüdülõvel, köztük a júniusban megnyitott St. Regis Resorttal és repülõjárataival. A csendes-óceáni térség egyik legcsodálatosabb szigete tovább folytatja diadalmenetét, már ami a gazdag turisták figyelmének felkeltését illeti.

  • Magyar turistaútvonal nyílt Kárpátalján

    Ungvá - A magyar vonatkozású földrajzi, történelmi és kulturális emlékhelyeket érintõ turistaútvonal nyílt Kárpátalján.

    A magyar turistaútvonal tervét az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) turisztikai tanszékének és a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal európai integrációs, külgazdasági és idegenforgalmi fõosztályának a munkatársai dolgozták ki.

    A projekt négy túravonalból áll, köztük az elsõ a "honfoglalás útja", amely a Vereckei-hágón kezdõdik és az ukrán-magyar határ mellett fekvõ Mezõkaszonyban ér véget.

  • Peru

    Peru maga az élõ történelem. Kevés olyan hely van a Földön, mely olyan múlttal büszkélkedhet, mint ez a dél-amerikai ország. Az õsi korok emlékei viszonylag jó állapotban maradtak fenn, így az utazók megcsodálhatják az inka fõvárost Cuzcot, Machu Pichu fenséges romjait vagy éppen a spanyol hódítók korának építészeti remekmûveit. Ezek önmagukban is elegendõek...

  • Vámosatya a nyugalom és béke szigete a Beregben

    A község neve elõször 1289-ben tûnik fel oklevelekben Atya, Athyas megnevezéssel. Nevének "vámos" elõtagja azt jelöli, hogy hajdan vámjoggal bírt.

    Atya faluról elõször a nagyváradi káptalan irataiból olvashatunk. Késõbb 1321-ben említik elõször oklevelek a falu papját, Pétert. 1334-ben készített pápai tizedjegyzék alapján Atya nagy és módos helység lehetett. Az írásos emlékek alapján a honfoglalástól lakott terület volt. Ma kb. 600 lakosa van.

  • Száz évvel a Titanic után - A luxus óceánjárók biztonsági hiányosságai

    A Costa Concordia luxus óceánjáró hétvégi katasztrófájával kapcsolatban leggyakrabban felmerült kérdés, hogy miként eshetett meg egy ilyen baleset a 21. században, éppen 100 évvel a Titanic elsüllyedése után.

    Andrew Linington tengerészeti szakember szerint viszont inkább az a meglepõ, hogy eddig nem következett be hasonló szerencsétlenség. Kutatások szerint a tengeri balesetek 60-80 százaléka részben emberi mulasztás miatt következett be.

  • Vendégváró tengerpart Lengyelországban

    A lengyel tengerpart az egyik legszebb Európában. A homokos strandok hosszan, szélesen nyúlnak el, a festõi partvonal pedig lapos homokpadokkal és magas, meredek sziklafalakkal tarkított. A partmenti fenyõerdõk gyantájával és a jóddal telített levegõ csodálatos hatása miatt a Balti-tengert egész évben látogatják a gyógyulni, felfrissülni vágyók. A balti-tengeri fürdõhelyek õrzött strandokkal, vizicsúszdákkal, röplabdapályákkal, vizibicikli, vízisí, kajak, vitorlás és...

  • Miskolctapolcai Barlang- és Gyógyfûrdõ

    Miskolc a honfoglalás korában létrejött település, mely ma már 192.000 fõs nagyváros, ennek megfelelõ történelmi emlékekkel, infrastruktúrával, kulturális hagyományokkal és eseményekkel, oktatási és tudományos háttérrel (Miskolci Egyetem). A nagyváros közvetlen szomszédságában (a városközponttól 7 km-re) található Miskolc-Tapolca üdülõhely, különleges mikroklímájával, helyi jelentõségû, védett parkjával, csónakázó tóval, s a gyógyhatású termálvíz vájta természetes üregek feltárásaira megépült Barlangfürdõvel. A üdülõhelyen közel 7 hektáros területû strandfürdõ (4500 m2-es vízfelülettel) is a nyári pihenését, szórakozását biztosítja az évente több százezer Miskolc-Tapolcára látogatónak.

  • Monaco: A világ leghíresebb hercegsége

    A Vatikán után Monaco a második legkisebb állam a világon. A Földközi-tenger partján, Nizzától 18 kilométerre keletre fekszik, a francia-olasz határ közelében, szárazföldön csak Franciaországgal határos.

    Az ország egy keskeny földsáv a a harmadkorban felgyûrõdött, jobbára kristályos kõzetekbõl álló Tengeri-Alpok lábánál, legmagasabb pontja a 140 méteres Mont Agel. A Földközi-tengerbe nyúló Monacói-félszigeten és Monte-Carlo sziklakiszögellésén fekszik. 3 km hosszan és 200–500 m szélesen nyúlik el a parton.

  • Moszkva és London a világ legdrágább városai

    Immár második éve Moszkva számít a legdrágább európai városnak, legalábbis a svájci Mercer tanácsadó cég felmérése szerint. Az orosz fõvárost a hagyományosan drága London követi, amely egy év alatt három helyet ugrott elõre. Az elsõ tízben még négy európai város található, Koppenhága, Genf, Zürich és Oslo mellé csak japán települések és Hong Kong fért be. Az elsõsorban a külföldiek szemszögébõl készített felmérés alapján Európa a világ legdrágább régiója, hiszen a TOP 50-ben harminc európai város szerepel, közülük Milánó a 11., Szentpétervár a 12., Párizs a 13., Dublin a 16. és Róma a 18. helyet foglalja el.

  • Strand 200 méter magasan, a hotel tetején!

    A szingapúri Marina Bay Sands Hotel a világ legdrágább szállodája, amelynek tetején 150 méteres medence várja a strandolni vágyókat.

    Lélegzetelállító

    Moshe Safdie tervezte Skypark névre keresztelt komplexum 2010. júniusában nyitotta meg kapuját. A 200 méteres magasságban lévõ, 340 méter hosszú strandon három úszómedence áll a hotel vendégeinek részére.

  • Dél-Afrikai Köztársaság: Fokváros

    Gyakran a világ legszebb városának nevezik rendkívüli földrajzi adottságairól és környezetérõl, ezért is Fokváros a Dél-afrikai Köztársaság legfõbb turisztikai központja.

    Kikötõjét az 1600-as évek közepén holland hajósok alapították azzal a céllal, hogy Indiából jövet ivóvíz és egyéb a készleteik feltöltsék. Afrika partjai mellett ugyanis javarészt kikötésre alkalmatlan, sivatagi tájak sorakoztak. A drága indiai fûszerrakományok igen kelendõek voltak, Fokváros pedig egyre forgalmasabb és egyre gazdagabb település lett. A világ tengeri kereskedelmének jelentõs részét ma is Cape Town bonyolítja.

  • Horvátország - Pazin, Jules Verne városa

    Pazin - Bár Jules Verne soha nem járt az Isztriai-félszigeten, Sándor Mátyás címû regényének helyszínét, Pazin városát - amelynek kastélya egy barlangi patakot rejtõ, több mint 120 méter mély szurdok fölé magasodik - pontosan olyannak ábrázolta, ahogyan az a valóságban most is látható.

    Aki olvasta az 1885-ben írott Sándor Mátyást, emlékezhet annak kulcsjelenetére, amelyben a címszereplõ úgy szabadul ki kastélybeli fogságából, hogy a mélybe veti magát és ott elnyeli a barlangi patak vize.

  • Világörökségünk: Az Aggteleki- és a Szlovák Karszt barlangjai

    A Magyarország északkeleti és Szlovákia délkeleti határán elterülõ Aggteleki- és Szlovák-karszt természeti és kultúrtörténeti értékekben egyedülállóan gazdag, összefüggõ barlangrendszere a két ország közös felterjesztése alapján 1995-ben került az UNESCO Világörökség Listájára. A felvétel mellett szóló legfõbb szakmai érv a felszín alatti világ természeti formáinak rendkívüli változatossága, komplexitása és viszonylagos érintetlensége volt, és sokat nyomott a latban az is, hogy a szinte sértetlen természeti értékek sértetlen állapotban való megõrzése garantálható.

  • Rodosz: Sziget az Égei-tengeren

    A régi idõkben a föníciaiak uralkodtak rajta, akik Lindosz, Ialüszosz és Kameirosz városokat alapították. Az i. e. 1. évezred elején szorították ki õket a görögök, fõképpen a dórok.

    A rodoszi városok Halikarnasszosszal, Knidosszal és Kósszal egyesülve szövetséget, úgynevezett hexapoliszt alkottak. A sziget hatalma ezután gyorsan növekedett és különbözõ gyarmatokat alapított. Hatalmát növelte az is, hogy a három régi város milétoszi Hippodamosz mûépítõ tervei szerint i. e. 408-ban a sziget északkeleti végében egy új, a sziget nevét viselõ várost alapított.

  • Uralkodók vendéglátója, a Karapancsa kastély

    Királyi célpont volt a gemenci vad

    II. Vilmos német és Ferenc József osztrák-magyar császár és király is koptatta azokat a padlólapokat, melyek a Hercegszántó közelében, a szerb határ mentén fekvõ, teljesen felújított Karapancsa Kastély és Major épületegyüttesében ma is fellelhetõk. A Gemenci Erdõ- és Vadgazdaság Zrt. tulajdonában lévõ, a szerb határtól pár kilométerre fekvõ komplexum két kastélyból, vadászházból, majorsági épületekbõl és lóistállóból áll egy õsfás terület közepén.

  • Billund: Legoland

    Dánia sûrûn látogatott városa, Billund község központja.

    Aki városnézésre vágyik, annak az egyik legjobb választás Billund. Érdemes meglátogatni a helyi állatkertet, érdekességekkel kecsegtet. Itt található a Lego játékgyártó cég központja,és a település határában van a lego-gyár is, itt állítják elõ a mai napig a termékek 90%-át. A vállalat fõhadiszállásával szemben épült fel 1968-ban a világhírû Legoland, a gyermekek nagy kedvence. A hatalmas vidámpark az egész család vagy társaság számára hatalmas élményt kínál.

  • Taiwan (Kína)

    Tajvan egy csendes-óceáni sziget Kína partjaitól kb. 200 km-re délkeletre. A szigetet északról a Kelet-kínai-tenger, keletrõl a Fülöp-tenger, délnyugatról a Dél-kínai-tenger határolja. Tajvan keleti része hegyvidék, mely a szigetnek kb. kétharmadát foglalja el, nyugat felé síkság terül el. Tajvan szigete napos tengerpartokat, erdõkben gazdag hegyeket, csendes vidékeket kínál. A kínai és japán örökségbõl származó templomok és mûemlékek keverednek a felhõkarcolókkal a városokban, amelyek hajnalig mozgásban vannak.

  • Queen Mary 2 - a hajók és a luxus királynõje

    Luxus – csak kiválasztottaknak!

    A kultúrára szomjazó utasok szórakoztatását egy nyolcezer kötetes könyvtár, egy színház, egy teljes méretû planetáriumként is mûködõ mozi, valamint háromszáz olyan különleges mûalkotás biztosítja, melyek összértéke meghaladja az ötmillió dollárt. Az óceánjárón az Oxfordi Egyetem oktatási programja számos elõadást és mûhelymunkát kínál a történelem, a mûvészetek, az irodalom, a gazdaság, a politika, a filozófia és a szociológia iránt érdeklõdõknek.