A Costa Concordia luxus óceánjáró hétvégi katasztrófájával kapcsolatban leggyakrabban felmerült kérdés, hogy miként eshetett meg egy ilyen baleset a 21. században, éppen 100 évvel a Titanic elsüllyedése után.
Andrew Linington tengerészeti szakember szerint viszont inkább az a meglepõ, hogy eddig nem következett be hasonló szerencsétlenség. Kutatások szerint a tengeri balesetek 60-80 százaléka részben emberi mulasztás miatt következett be.
"Nem kellett volna egy modern Titanic-katasztrófának történnie ahhoz, hogy az utasok és a legénység megkapják a szükséges védelmet" - fogalmazott a szakember a Costa Concordia hétvégi szerencsétlenségére utalva.
Az óceánjárók gyártása és üzemeltetése egy virágzó ágazat, és a kereslet növekedésére adott egyik válasz a hajók méretének megduplázása volt az elmúlt években. Az akár 160 ezer gigatonnás ûrtartalmú óriáshajók új generációja egy kisebb város lakosságának megfelelõ embertömeget - több mint 6000 utast és 1800 fõs személyzetet - képes befogadni. Ez természetesen új biztonsági kihívásokat is jelent - mutatott rá a szakember.
Ahogyan azt a Costa Concordia legalább hét áldozatot követelõ balesete is megmutatta, a kihívásoknak nem minden esetben sikerült megfelelni. Linington szerint problémát jelent például, hogy a nagy óceánjárók fedélzetén szolgáló személyzet nemzetiségét tekintve rendkívül vegyes, ráadásul sokan érkeznek fejlõdõ országokból, egymást is alig értik meg, s így nehezen elvárható, hogy egy stresszhelyzetben betartsák és betartassák a parancsokat. Ezt súlyosbítja, hogy a hajókon rendszerint csak a gépházban illetve a hajóhídon dolgozók kapnak alapos kiképzést, a különbözõ kiszolgáló egységek alkalmazottai, például a pincérek vagy a szobalányok viszont csak minimális biztonsági felkészítésen esnek át.
Kutatások szerint a tengeri balesetek 60-80 százaléka részben emberi mulasztás miatt következett be. Ez a Costa Concordia esetében sem volt másként, hiszen a luxushajó kapitánya állítólag azért vezette veszélyesen közel a parthoz az óceánjárót, hogy a felszolgálók fõnökének kedvében járjon. Egy olasz egyetemi tanár, Gianfranco Pasquino szerint Olaszországban végzetesen gyakori a biztonsági elõírások figyelmen kívül hagyása. "Jellemzõ a biztonsági szabályok megengedõ értelmezése. Tudjuk, hogy néhány szabály valószínûleg értelmetlen, néhány betarthatatlan, sok pedig megkerülhetõ. Ezért sokszor a saját hibás ítéletünkre hagyatkozunk, amikor eldöntjük, mit lehet és mit szabad megtenni" - mondta Pasquino, a Bolognai Egyetem politikatudomány professzora. "Szankciók pedig nincsenek. Nagyon kicsi az esélye, hogy a szabályszegésért megbüntetnek, hacsak olyan súlyos baleset nem történik, mint a mostani (a Costa Concordia) elsüllyedése" - tette hozzá.
Az emberi tényezõkön túl az új generációs óriáshajók kialakítása sem mindig a nagyobb biztonságot szolgálja. A nagy utasszállítókat sokszor alacsony merülésûnek építik, hogy minél közelebb tudjanak menni a parthoz, s így ne kelljen segédhajókat igénybe venni a berakodáskor. A szintek számát viszont az utóbbi években megnövelték, hogy még több hasznot hajtó szabadidõs létesítmény férjen el a hajón. Ez, ahogyan az extra úszómedencék is, szintén rontja a monstrumok stabilitását - mutat rá a Linington. Bár a mentõcsónakok számát és méretét növelni kellett a biztonsági elõírások értelmében, a szakember szerint megkérdõjelezhetõ, hogy mennyire megfelelõ a mentõcsónakokra építõ evakuálási stratégia. "Ez a technológia alig különbözik a Titanic idejében használttól" - érvelt Linington.
MTI
