rss
  • Kelet-Európa egyik legrégibb városa: Kijev

  • Kelet-Európa egyik legrégibb városa: KijevKijev Kelet-Európa egyik legrégibb városa. A kijevi Aranykapu díszráccsal körbevont falmaradványai régmúlt századokat idéznek. Ez volt Kijev híres főbejárata. A rózsaszín mészhabarcsba ágyazott, hatalmas méretű téglákból, valamint gránit-, kova- és palakövekből rakták az Aranykapu falait. A bástyakapu szélessége eredetileg 7,5 , magassága pedig 8 méter körüli lehetett. A súlyos tölgyfából ácsolt kapuszárnyakat aranyozott rézlapokkal borították. Minden valószínűség szerint innen kapta Aranykapu nevét.

    A városban temérdek látnivaló közül kell választania annak, aki csak néhány napra érkezik. Semmiképp nem szabad kihagyni a Kijevi Barlangkolostort, a Pecserszka Lavrát. A Dnyeper folyó fölé magasodó dombon áll az ősi kolostor, amelynek aranyozott hagymakupolái szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak. A kolostort turisták és ortodox zarándokok ezrei keresik fel nap mint nap, s az épületegyüttes egyik fő attrakciója egy földalatti labirintusrendszer, amelynek egzotikumát növeli az itt eltemetett és mumifikálódott szerzetesek látványa.

    Szintén kötelező eleme egy kijevi városnézésnek a település legrégebbi temploma, a Szent Szófia székesegyház. A világörökséghez tartozó egyedülálló építmény belső mozaik díszítései a katedrális építésének idejéből, a XI. század elejéről származnak (az aranyozott kupolák és a 76 méter magas harangtorony a barokk időszak eredményei). A templomot egyébként Jaroszlavl herceg tiszteletére emelték, aki megvédte a várost a környező törzsek támadásaitól.

    A templom-komplexum előtt látható az ukrán nemzeti hős, a kozák Hmjelnyickij Bogdán lovasszobra, s nem messze innen áll a hatalmas, kék színben, arany kupolákkal pompázó Szent Mihály székesegyház, amely a város védőszentjéről kapta nevét. A katedrális 2001-ben épült az eredeti, 1108-ban elkészült építmény pontos másaként, amelyet a szovjetek 1937-ben porig romboltak.
    A székesegyház mögül indul le a folyópartra a város legizgalmasabb közlekedési eszköze, a sikló, amelyről ugyan a fák többnyire takarják a kilátást, a hidegebb hónapokban mégis megcsodálható a város.

    Kijev pezsgő éjszakai élete legendás. A kijevi diszkók egymással versengve próbálják áraikkal és vendégkörükkel is lekörözni a vetélytársakat.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Dévaványa

    Dévaványa jellegzetes alföldi település, a Körös és a Berettyó által határolt síkságon fekszik. A város határában feltárt régészeti leletek bizonyítják, hogy a település évezredek óta lakott, elsõ írásos emlékei az 1330-as évekbõl valók.

    A Tisza és a Körösök szabályozása elõtti idõkben a település magasabban fekvõ részei nádasokkal, ingoványokkal körülvett, nehezen megközelíthetõ, jól védett lakóhelyet adtak az itt élõ embereknek. Dévaványának a török idõktõl nevezik a települést, mai területén valamikor négy helység állott: Wanya, Ecseg, Kérsziget és Varsányegyház.

  • Dominika, az álomköztársaság

    Ha belenézünk akármelyik utazási iroda kínálatát szinte biztos, hogy ebbe az országba indít valamilyen formájú utazást. Ez nem csoda, hiszen valóban ez a hely a turisták számára van kitalálva. Kolumbusz fedezte fel 1492 decemberében fel Hispaniolát, melynek keleti részén található a karibi térség második legnagyobb országa.

  • Aruba

    Aruba egy 33 kilóméter hosszúságú sziget a Karib-tenger déli részén.

    Hollandia fennhatósága alatt áll, ahogy az adminisztrációt is õk kezelik. A legtöbb karibi területtõl eltérõen Aruba-nak száraz éghajlata van, és kaktuszokkal benõtt tájai. Itt bátran álmodozhatunk véget nem érõ napsütésrõl és gyönyörû tájakról, lélegzetelállítóan kék és kristálytiszta óceánról, fehér, homokos tengerparttal. Ez a hely az egyik legmegfelelõbb arra, hogy ide szervezzük a családi vakációt, esküvõt vagy a mézesheteket, vagy akár egyszerûen csak elvonuljunk a megszokott otthontól egy másik, színes világba.

  • Genf

    Genf a második legnagyobb lélekszámú város Svájcban (Zürich után). Genf kanton fõvárosa.

    Az ókorban egy kelta törzs, az allobroxok megerõsített határvárosa volt Genava néven. Julius Caesar is járt erre a gall háború során. A népvándorlás során a burgundiak fõvárosa lett 443-ban. A frank birodalomhoz csatolták 534-ben. A középkorban (kb. 400-tól) a genfi püspökök uralták. A polgárság elégedetlensége hozzájárult a reformáció térhódításához. Kálvin János 1536-ban jött elõször a városba, ekkor kiáltották ki a város függetlenségét.

  • Pápa

    A város területén a középkorban 11 falu volt, melyekbõl kialakult az a település, mely 1398-ban már civitas, 1401-tõl pedig oppidum. A városiasodásban jelentõs szerepet játszottak a szerzetesrendek (a ferencesek 1475-ben, a pálosok 1638-ban telepedtek le Pápán), illetve a nagybirtokos családok (Zápolya, Török, Esterházy). A városban szinte a reformáció kezdetétõl hódítottak a protestánsok tanai. Lelkész volt Pápán Sztárai Mihály, a neves író, Huszár Gál és Dávid, akik nyomdászok is voltak.

  • Vizek Éve, Fürdõk Éjszakája

    Budapest - A Vizek Éve kampány decemberi fõszereplõje Budapest és a fõvárosi fürdõk. Ennek jegyében szervezik meg december 5-én elõször a Fürdõk éjszakáját, amikor 3500 forintért három fürdõben is kipróbálhatják az érdeklõdõk a lubickolást, és egész éjjel élvezhetik a szórakoztató programokat - hangzott el a turisztikai szakma szerda délutáni tájékoztatóján a Széchenyi Fürdõben.

    Elõször Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója vonta meg az idei turisztikai kampány, a Vizek Éve mérlegét.

  • Róma: Európa kulturális központja

    Róma: Európa kulturális központjaRóma Olaszország legnagyobb és legnépesebb városa. Az a város, ahol mindenki megtalálhatja a kedvére való látványosságot vagy elfoglaltságot: számtalan műemlék, múzeum, étterem, bár, divatüzlet várja az idelátogatókat. A több ezer év alatt számos csodálatos templommal, szoborral, műkinccsel, épülettel, palotával, kerttel, szökőkúttal, és piazzával gazdagodott. Rómát leginkább egy hatalmas szabadtéri múzeumhoz hasonlítanánk, mely az emberi kultúra magasrendű alkotásainak kincstára.

  • Gyenesdiás a Nyugat-Balaton üdülõfaluja!

    Gyenesdiás a Balaton északnyugati partján, a Keszthelyi-hegység koszorújában fekszik, 2 km-re Keszthelytõl és 7 km-re a világhírû gyógyfürdõtõl, Hévíztõl. A családbarát üdülõfalu a Nyugat-Balatoni Régió egyik kedvelt üdülõ- és kirándulóhelye, kiváló lehetõségeket nyújtva a pihenni, sportolni, kirándulni vágyók számára.

    Gyenesdiáson a szobakiadásnak csaknem 30 éves hagyományai vannak, míg az idegenforgalom 100 éves múlttal rendelkezik. A község kisebb fövenyes partú strandja kisgyermekes családok kedvelt fürdõhelye.

  • Válságkezelés világ körüli úttal?

    Az idei katasztrofális év lehet a világgazdaság számára, de az egyik legizgalmasabbnak ígérkezik Heather Eisenlord New York-i ügyvédnõnek - éppen a válság miatt.

    Cége világkörüli útra küldte.

    A New York Times online kiadásában megjelent írás szerint, a 36 éves jogász öt éve dolgozik a Skadden, Arps, Slate, Meagher and Flom irodánál, és most nagy utazásra készül.

  • Az arab országok illemtana

    Az arab országok illemtanaEgy külföldi utazás során sok kellemetlenség adódhat, kezdve a jelentéktelenektől - mely a helyi szokások nem ismeréséből fakadhat- az életveszélyesig. Indulás előtt tudjunk meg minél többet a területről, melyet felkeresni szándékozunk. Ahány ország, annyi szokás, vagyis nem könnyű illedelmesnek lenni külföldön. Ha arab országba készülünk, alaposan fel kell készülnünk, mivel kultúráink nagyon eltérőek, így bizonyos helyzetekre teljesen más szabályok vonatkoznak, mint nálunk itthon, így könnyen bajba keveredhetünk.

  • Mezõkövesd, a Matyó fõváros

    A Matyóföld fõvárosa, Budapesttõl 130 km-re az M3-as autópálya mentén, a Bükk-hegység és az Alföld találkozásánál található hangulatos város. Hírnevét a világhírû „matyó” népmûvészeti hagyományainak és a határainkon túl is jól ismert Zsóry Gyógy –és Strandfürdõjének köszönheti.

    Az új Matyó Múzeumban a látogató többek közt a három matyó település – Mezõkövesd, Tard, Szentistván – viseleteit, lakodalmas menetet, 3 osztatú matyó ház berendezsését csodálhatja meg. Közelében az impozáns Szent László templomban városunk szülöttjének, Takács Istvánnak a freskóiban gyönyörködhet a látogató.

  • Barcelona

    Zorró él, és a barcelonai katedrális elõtt áll modellt a turisták fotóihoz. Pár centért szívesen a levegõbe rajzolja kardjával híres "Z" betûjét, vagy egy fénykép erejéig nyájasan átkarolja a jelentkezõ külföldieket. A jelenethez a közelben játszó ragtime banda adja a zenei aláfestést. Énekesük, aki egyben bendzsón is játszik, a bendzsót és az éneklést leszámítva megtévesztésig hasonlít egy szelíd krisna hívõre. Eredeti angolsággal beszélõ nagymamája pedig tánclépésben haladva kalapozik a tömegben. A látvány igen bizarrul festene a világ sok táján, de nem itt, Barcelona központjában, a Rambla tõszomszédságában.

  • A tenger nyugalma

    Dalmácia az utóbbi években ismét a legkedveltebb úti célok egyike a nyaralni vágyók körében. Nem is csoda: a legszebb tengerpart kontinensünkön. A tenger kristálytiszta, a part sziklákkal és öblökkel tagolt, vadregényes. A városok utcái történelmi levegõt árasztanak, lakói barátságosak, az ételek finomak, a borok tüzesek. Aki már sokszor nyaralt a horvát tengerparton, újabb és újabb területeket akar megismerni. Számukra ajánlható az eddig kevéssé ismert kis sziget: Primosten. A Sibeniktõl 28 km-re található sziget valóságos gyöngyszem az Adrián.

  • Aghia Triada, Bird Cay - A világ legdrágább magánszigetei

    Az Aghia Triada meglehetõsen közel esik a görög fõvároshoz, s minden földi jó megtalálható rajta, amit a mediterrán világ csak kínálhat, a gyümölcsfáktól az olajfa-ligetekig.

    Szintén 28 millió dollárért több tengerparti ingatlanhoz is hozzájuthatunk, emellett külön épületben helyezhetjük el személyzetünket. Aghia Triada szigetén még saját temploma is lehet a boldog tulajdonosnak, aki így a világ zaját maga mögött hagyva hálálkodhat az égieknek anyagi jólétéért.

  • A falusi és agroturizmus gazdaságunk ütõkártyája lehetne

    A falusi turizmus a nyugati országokban a kerékpáros fiatalok, a kisgyermekes családok és a nyugdíjasok egyik legnépszerûbb pihenési formája, bár nemcsak az õ körükben népszerû.

    Nálunk ez a turisztikai tevékenység igazán még nem futotta ki magát, jóllehet, a gazdasági válság miatt - az elõrejelzések szerint - a belföldi turizmusnak, és azon belül is az olcsóbb pihenési formáknak nõ meg az esélye. Ám ezt a lehetõséget megtorpedózhatja az adókedvezmények eltörlése és az áfaemelés, tehát a szakmai szövetség érthetõen tiltakozik ellenük.

  • Várna újra vár

    Sokak számára az Aranyhomok tengerpart gyermekkori nyaralását idézi, de legalábbis ismerõsen cseng.

    Ma fõleg német és angol turisták kedvelt nyaralóhelye, ahol magyar hangot szinte nem, vagy alig hallani. Várna arra vár, hogy ismét felfedezzük… Ha a nyaralásunkat egy hûsítõ vízparton töltenénk, akkor elõször azt döntsük el, hogy tengerpartra vagy gyógyvizekhez utazzunk. Kikapcsolódásunkat és felüdülésünket a legjobban az szolgálja ha egyikrõl sem kell a másik javára lemondanunk, mint például Bulgáriában ...

  • A Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj

    A Tokaj nevet az egész világon a borral azonosítják, de a világörökségi címet az ezzel együttjáró szõlõtermelési és borászati kultúra megõrzéséért is kapta. A Magyarország észak-keleti részén elterülõ borvidéken elõkerült a mai szõlõfajták közös õsének tekinthetõ miocén kori õsszõlõ levelének lenyomata - elmondható tehát, hogy a szõlõ Tokajban õshonos. Ez a kivételes mikroklímának; a vulkanikus és posztvulkanikus tevékenységek következtében kialakult talajviszonyoknak, a kedvezõ fekvésû lejtõknek, a Bodrog és Tisza folyók keltette õszi párának köszönhetõ.

  • Az Aggteleki Nemzeti Park

    Az Aggteleki Nemzeti ParkA nemzeti park a Sajó és a Hernád folyó között, 20 170 hektár területen helyezkedik el az Aggteleki-karszton, a Gömör–Tornai-karszt magyarországi részén. 1962-ben a karszt területén található összes barlang természetvédelmi oltalom alá került az 1961. évi 18. számú, természetvédelemről szóló törvényerejű rendelet eredményeképpen. 1979-ben az UNESCO a tájvédelmi körzetet bioszféra-rezervátummá nyilvánították, s két magterületet jelölt ki a Haragistya, valamint a Nagyoldal térségében.

  • Nem ért célba a Titanic

    Sokan egy nagy utazást, sokan a megváltást - egy új világot - remélték a hajóúttól. A hihetetlen méretekkel rendelkezõ vízi jármû gazdagokat, szegényeket, fehéreket, feketéket, egyszóval a társadalom minden rétegébõl származó utasokat vitt volna gyomrában. 1912. április 10-én indult elsõ útjára a világ talán leghíresebb és legrövidebb életû hajója, a Titanic. Amerikába menet tört ketté, és merült el a leküzdhetetlennek hitt hajó pontosan 1912. április 14-én. Jéghegynek ütközött, és elsüllyedt az Atlanti-óceánon. A szerencsétlenségnek 1513 halálos áldozata volt.

  • Mexikó - sertésinfluenza és csodás partok

    Mexikóról nem sok jót hallani mostanság. Drog, bandaháborúk és újabban a sertésinfluenza rontja a közép-amerikai ország hírnevét. Pedig a sombrero országában rengeteg rejtett paradicsom van, ahová érdemes lesz egyszer majd ellátogatni.

    Mexikó tele van ellentmondással. Az egyik oldalon luxusszállodák, a másikon szegénynegyedek düledezõ kartonvárosai. Gyönyörû tengerpartok és kietlen sivatagok is megtalálhatóak az országban, amelynek turizmusa fittyet hány a válságra.

  • Dunaszeg

    Dunaszeg a Szigetköz szívében, Gyõr belvárosától 15 kilométerre elhelyezkedõ település. A Mosoni-Duna partján terül el, annak egy szegletében, innen származik a falu elnevezése is.

    Az 1954-es árvíz után a falu teljesen újjáépült. A régi házak emlékét összesen két lakóház õrzi, melyek közül az egyik védetté lett nyilvánítva. Dunaszeg lakóinak lélekszáma 2009-ben már elérte a 2000 fõt. Folyamatosan nõ a lakosság száma, köszönhetõen annak, hogy eladó építési telek mindig van a településen.

  • A Kék Hegyeken túl

    Sydney házihegye a mindössze két-három órányi autózással elérhetõ Kék-Hegység. Ötven körüli idegenvezetõnk, Harry öreg, legalább húszéves kisbuszával tesszük meg az utat a nemzeti parkba. Amikor áthaladunk a 900 méter magasan fekvõ Leurán, egy kicsi, angolszász stílusú városkán, megtudjuk, ide azért zarándokolnak az ausztrálok, hogy megnézzék maguknak a gyökereiket. Mivel elég magasan van, éghajlata a kontinentálisra emlékeztet, õsszel, tehát úgy március felé megsárgulnak és lehullanak a levelek, elõfordul, hogy télen még hó is esik.

  • Madrid a spanyol fõváros

    Spanyolország fõvárosa,a több mint három és fél millió lakosú Madrid,az ország vasúti és közúti csomópontja is. Tengertõl való távolsága és magassága (660 m) miatt a tél hideg, a nyár pedig forró.Madridban három világhírû képtár, egy Királyi Palota, fenséges terek, és Spanyolország történelmének kincseit õrzõ múzeumok várják az érkezõket. A várost körülvevõ kis tartomány,a Comunidad de Madrid nevezetességei közül a Sierra de Guadarrama és az El Escorial a legnevesebbek.

  • Kalocsa

    Kalocsa igen régóta számít lakott területnek, a városban és környékén régészeti emlékek beszélnek errõl. A legrégebbi lelet egy i.sz. 300 körüli kelta település maradványait mutatja be. A honfoglaláskor a fejedelmi nemzetség szállásterülete lett.

    Államalapító Szent István király 1002 körül megalapította itt az ország második érsekségét, és elsõ érsekévé kinevezte Asztrik apátot, aki elhozta számára a pápától a koronát. Ez idõ tájt épült fel a mindenkori érsekek lakhelye, és a székesegyház, amely aztán a történelem viharainak köszönhetõen többször is újjáépült.

  • Damaszkusz: A próféta földi paradicsoma

    A legszebb és egyben legkülönösebb bókot Mohamed prófétának köszönheti Damaszkusz.

    Amikor a vallásalapító hosszú utazás után letekintett egy hegyrõl a ciprusokkal és pálmafákkal, színpompás bazárral, tornyokkal és kupolákkal ékeskedõ oázisvárosra, lenyûgözte a hely szépsége, mindazonáltal vonakodott belépni Damaszkuszba. „Az én számomra csupán egy Paradicsom létezhet - mondotta a próféta kísérõinek - s mivel az Allahnál van a mennyországban, a földit messze ki kell kerülnöm."

  • Zágráb csodálatos látnivalói

    Zágráb csodálatos látnivalóiZágráb látnivalói a három történelmi városrészbe sűrűsödnek. A Felsőváros Zágráb történelmi központja. A középkorban alapították a Káptalandombbal együtt. Ebben az időben több épületet építettek, amelyek még ma is láthatók. A Felsőváros főtere a Szent Márk-tér, ahol valamikor kereskedők árulták portékáikat, ma itt található a horvát parlament, a Szábor és a zágrábi városi közgyűlés. A Szent Márk-teret a Szent Márk-templom uralja, amely a 14. században épült gótikus stílusban. Később neogótikus stílusban felújították.

  • Grüetzi! Zürichi városkép

    Miért utazik az ember éppen Svájcba?

    Sokan nyaralni, hiszen ebben az országban minden megtalálható, havas hegyek, folyók, tavak és ugyanígy pálmafák. De nem csak természeti szépségekben bõvelkedik az ország, hanem több szempontból is sokszínû. A Svájci Államszövetség négy hivatalos nyelvvel büszkélkedik, francia, német, olasz és rétoromán területeket is találhatunk. Persze ez sem minden, hiszen rengeteg nyelvjárás van, így a Berndütsch illetve a Zürichdütsch.

  • Ó, azok az orosz méretek!

    Ha valaki elvetõdik Oroszországba, hamarosan rádöbben, itt most is más léptékkel és ûrmértékkel számolnak, mint Magyarországon. Moszkva épületei monumentálisak, az utak 8-10 sávosak - jobb állapotban vannak a budapestieknél -, a forgalom hatalmas, a metrón csaknem 10 millió ember hullámzik. Bõ tíz évvel a Szovjetunió felbomlása után vajon milyen lehet Moszkva? - töprengtem, miközben a repülõgép landolt a Seremetyevo repülõtéren. A városba befelé vezetõ úton már látható...

  • Elég az akvaparkokból?

    Túlkínálat, átgondolatlan fejlesztések, felszeletelõdõ piac - jellemzi a hazai akvaparkok piacát a Világgazdaság összeállításában. Túlkínálat jellemzi az akvaparkok hazai piacát, Magyarországon már "túl sok a jóból".

    A lapnak nyilatkozó akvaparkok vezetõi úgy vélik, túl sok szereplõs már a hazai piac, ráadásul az új fejlesztések is gyakran átgondolatlanok, mennyiségük nincs összhangban a fürdõzõk, azon belül is elsõsorban a külföldi vendégek számának a csökkenésével.

  • Ahol a természet mindent legyõz: Az Amazonas vidéke

    A dél-amerikai Amazonas folyó Földünk legbõvizûbb folyama, egyike a világ két leghosszabb folyójának (a másik a Nílus).

    Az Amazonason több víz folyik le, mint a Mississippin, a Níluson és a Jangcén együttvéve. A vízgyûjtõ területe is ennek a folyónak a legnagyobb: 7 180 000 km² — ez Dél-Amerika területének 40%-a. Elõször Francisco de Orellana spanyol kutató próbálta meg végigjárni a folyót a 16. században. Expedícióját harcos nõk támadták meg, ezért kapta a folyó brazíliai szakaszán a görög mitológia harcos nõire utaló Amazonas nevet.