rss
  • Kelet-Európa egyik legrégibb városa: Kijev

  • Kelet-Európa egyik legrégibb városa: KijevKijev Kelet-Európa egyik legrégibb városa. A kijevi Aranykapu díszráccsal körbevont falmaradványai régmúlt századokat idéznek. Ez volt Kijev híres főbejárata. A rózsaszín mészhabarcsba ágyazott, hatalmas méretű téglákból, valamint gránit-, kova- és palakövekből rakták az Aranykapu falait. A bástyakapu szélessége eredetileg 7,5 , magassága pedig 8 méter körüli lehetett. A súlyos tölgyfából ácsolt kapuszárnyakat aranyozott rézlapokkal borították. Minden valószínűség szerint innen kapta Aranykapu nevét.

    A városban temérdek látnivaló közül kell választania annak, aki csak néhány napra érkezik. Semmiképp nem szabad kihagyni a Kijevi Barlangkolostort, a Pecserszka Lavrát. A Dnyeper folyó fölé magasodó dombon áll az ősi kolostor, amelynek aranyozott hagymakupolái szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak. A kolostort turisták és ortodox zarándokok ezrei keresik fel nap mint nap, s az épületegyüttes egyik fő attrakciója egy földalatti labirintusrendszer, amelynek egzotikumát növeli az itt eltemetett és mumifikálódott szerzetesek látványa.

    Szintén kötelező eleme egy kijevi városnézésnek a település legrégebbi temploma, a Szent Szófia székesegyház. A világörökséghez tartozó egyedülálló építmény belső mozaik díszítései a katedrális építésének idejéből, a XI. század elejéről származnak (az aranyozott kupolák és a 76 méter magas harangtorony a barokk időszak eredményei). A templomot egyébként Jaroszlavl herceg tiszteletére emelték, aki megvédte a várost a környező törzsek támadásaitól.

    A templom-komplexum előtt látható az ukrán nemzeti hős, a kozák Hmjelnyickij Bogdán lovasszobra, s nem messze innen áll a hatalmas, kék színben, arany kupolákkal pompázó Szent Mihály székesegyház, amely a város védőszentjéről kapta nevét. A katedrális 2001-ben épült az eredeti, 1108-ban elkészült építmény pontos másaként, amelyet a szovjetek 1937-ben porig romboltak.
    A székesegyház mögül indul le a folyópartra a város legizgalmasabb közlekedési eszköze, a sikló, amelyről ugyan a fák többnyire takarják a kilátást, a hidegebb hónapokban mégis megcsodálható a város.

    Kijev pezsgő éjszakai élete legendás. A kijevi diszkók egymással versengve próbálják áraikkal és vendégkörükkel is lekörözni a vetélytársakat.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A kínai piramisok

    A történelmi Kína építészeti alkotásai közül jól ismert a nagy fal vagy a tiltott városok, de a kínai piramisok léte a nagy nyilvánosság és a történészek számára is egészen az 1990-es évek elejéig ismeretlen volt.

    Kínában mintegy 100 piramist tartanak nyilván, amennyiben piramison négyzet és téglalap alapú (csonka) gúla építményeket értünk. Ezek nagy része Xi'an város közelében találhatóak, mintegy 70 mérföldes körzetben a Qin Lin Völgyben. További piramisok lelhetõk fel Qin Ling Shan hegységben, Xianyang városka közelében, Stensi mellett, a Wei Ho folyó mentén, és a Taibai Shan hegységben.

  • Korzika a szépség szigete!

    Korzika a szépség szigete, már a görögök is így nevezték. Egy, a Földközi-tengerbõl elõbukkanó hegy, földíszítve a természet minden vonzerejével. Egy francia sziget a Genovai-öbölben, az olasz partoktól 83 km-re és mindössze 1 070 km-re Budapesttõl. 2500 m fölé emelkedõ csúcsok, 1000 km hosszú, homokos-sziklás tengerpart egy mindössze dunántúlnyi területen. Egy varázslatos sziget, ahogy azok emlegetik, akik már jártak ott. Valami titkos vonzerõ, ami miatt sokan visszavágynak és többször is visszatérnek a szigetre, pedig mehetnének bárhová.

  • Kapolcs, a mûvészi község

    A község a Veszprémet és Tapolcát összekötõ 74-es számú út mentén a Káli-medence Tájvédelmi Körzet szélén fekszik. (30 km-re Veszprémbõl, 17 km-re Tapolcától). Az Eger-víz és Király-kõ sziklafalának találkozásánál települt falu az Eger-völgyben mintegy kapcsot képez a Balaton-felvidék és a Bakony között. Kapolcs múltját, fejlõdését, település-szerkezetét elsõsorban vize és kereskedelmi útjai határozták meg. A völggyel párhuzamosan kanyargó útja, iparos múltjának emlékei teszik változatossá, öreg házai és patakparti kertjei pedig festõivé. Az Eger-patak a Káli-medence északi határát jelöli.

  • Elég az akvaparkokból?

    Túlkínálat, átgondolatlan fejlesztések, felszeletelõdõ piac - jellemzi a hazai akvaparkok piacát a Világgazdaság összeállításában. Túlkínálat jellemzi az akvaparkok hazai piacát, Magyarországon már "túl sok a jóból".

    A lapnak nyilatkozó akvaparkok vezetõi úgy vélik, túl sok szereplõs már a hazai piac, ráadásul az új fejlesztések is gyakran átgondolatlanok, mennyiségük nincs összhangban a fürdõzõk, azon belül is elsõsorban a külföldi vendégek számának a csökkenésével.

  • A Keopsz-piramis titkai

    A gízai Nagy Piramis, más néven Keopsz-piramis titkait 4500 éve kutatják kincsvadászok és régészek, de vannak olyan rejtett járatok az õsi egyiptomi építményben, amelyek máig õrzik titkaikat.

    A Leeds egyetem régészei most egy speciálisan kialakított robottal próbálják felderíteni, mi lehet azokban az aknákban, ahová több ezer éve nem tekintett be senki. A piramis mélyén két kisebb szoba található, ezeket a király fülkéjének, illetve a királynõ fülkéjének nevezték el a régészek.

  • Madagaszkár

    Madagaszkár nevét hallva a magyar utazónak legelõször valószínûleg Benyovszky Móricz jut eszébe (na, meg a rajzfilm - riszáljuk így is, meg úgy is), aki király lett ebben az országban. Bár egy ideig ezt vitatták, de tény, hogy a malagasy fõvárosban még utcát is neveztek el Benyovszkyról! Maga az ország egy hatalmas sziget, egészen pontosan földünk negyedik legnagyobb szigete. Mintegy öt Magyarországnyi a területe. A központi szigeten kívül néhány kisebb is az országhoz tartozik (Nosy Bé, Sainte Marie), valamint a délkeleti partok elõtt csaknem 450 km hosszan elnyúló korallzátony is Madagaszkár részét képezi.

  • Jó bizonyítványt kaptak a balatoni strandok

    Egy felmérésben 4,3-as átlagosztályzatot kaptak a balatoni strandok, a válaszadók a mosdók állapotában és tisztaságában találták a legtöbb kivetnivalót. A legjobbnak a gyenesdiási "Játékstrandot" találták a 37 balatoni helyszín közül.

    Gyõrffy Árpád, a Balatontipp.hu internetes portál szerkesztõje ismertette a balatoni strandokat bemutató portál legfrissebb felmérésének eredményeit. Az oldal 3192 olvasója az iskolai osztályzatokhoz hasonlóan értékelte a balatoni fürdõhelyeket tíz jellemzõ alapján.

  • Világörökségünk: Fertõ / Neusiedlersee kultúrtáj

    A Fertõ-tavat az UNESCO 1979-ben egyedi természeti értékei miatt bioszféra rezervátummá nyilvánította, hiszen Európa nemzetközi jelentõségû vadvize és a kontinens legnagyobb sós vizû tava, az eurázsiai sztyeppe tavak legnyugatibb képviselõje.

    A Világörökség Bizottság mindazonáltal - Magyarország és Ausztria példamutató együttmûködésben és közös irányelvek szerinti elõterjesztése alapján - a Fertõ-tavat / Neusiedlerseet az azt övezõ településekkel együtt 2001-ben mint kultúrtájat vette fel a Világörökségi Listára.

  • Világörökségünk: Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Fõapátság és közvetlen természeti környezete

    A valamikori "Pannónia szent hegyének" (Mons Sacer Pannoniae) monostora és a benne élõ szerzetesközösség egyidõs a magyar államisággal, ezért a magyar kultúra kivételes fontosságú részének tekinthetõ.

    Egy évezred lenyomata a Kisalföldbõl kiemelkedõ, 282 m magyas hegy tetején álló és a tájegységet uraló Fõapátság történelmi épületegyüttese is: bemutatja hazánk 1000 éves történetének különbözõ építészeti stílusait. A pannonhalmi Bencés Fõapátság tehát mind építészeti struktúrájában, mind eszmevilágában az évezredes, folyamatos használat alatt fejlõdött.

  • A legnagyobb vidéki ötcsillagos hotel

    A legmagasabb színvonalú, öt csillaggal jelzett szállodák eloszlása meglehetõsen egyenlõtlen Magyarországon. A legtöbb Budapesten található, de még ott is furcsa módon, egy kerületben öt, s egymás tõszomszédságában kettõ is mûködik. Vidéken csak néhány. Közülük a legnagyobb nemrég kezdte meg mûködését Debrecenben a város legszebb helyén, a Nagyerdõ kapujában. Amikor Szûcs Jánost, a Hotel Divinus igazgatóját arról kérdeztük, nem túl merész-e az ország gyengébb vásárlóerejû felében lévõ cívisvárosban ötcsillagos hotelt nyitni, határozott nemmel válaszolt.

  • Prága új tömegközlekedési eszköze a kishajó

    Prága - Új tömegközlekedési eszköze van a hét vége óta Prágának: a klasszikus autóbusz, a villamos és a metró mellett a cseh fõváros lakói és a turisták ezentúl hajóval is közlekedhetnek.

    A Prágát átszelõ Moldva folyón ugyanis ötre bõvült a rendszeres, menetrendszerû kishajójáratok száma, amelyek szombaton a tömegközlekedési hálózat részévé váltak, s ezentúl a hagyományos menetjegyekkel, illetve bérletekkel is igénybe vehetõek.

  • Moszkva, a szélsõségek városa

    Szentpétervárral összehasonlítva Moszkva építészetileg tervszerûtlennek és rögtönzöttnek tûnik. Pétervár nagystílû, Moszkva óriási. Moszkvában minden nagyobb, mint másutt: a házak, a székesegyházak, az utcák. Kereken tizenkét és fél millió ember él Moszkvában és közvetlen vonzáskörzetében. Tipikus moszkvai azonban nem létezik - a város légkörét száznál több európai és ázsiai nemzetiség jelenléte határozza meg. Különösen jólesõ az a roppant segítõkészség és meleg vendégszeretet, amelyet nem csak a régi Arbat bazártömkelegében vagy az új Arbat modern üzleti negyedében tapasztal a látogató.

  • Az Aggteleki Nemzeti Park

    Az Aggteleki Nemzeti ParkA nemzeti park a Sajó és a Hernád folyó között, 20 170 hektár területen helyezkedik el az Aggteleki-karszton, a Gömör–Tornai-karszt magyarországi részén. 1962-ben a karszt területén található összes barlang természetvédelmi oltalom alá került az 1961. évi 18. számú, természetvédelemről szóló törvényerejű rendelet eredményeképpen. 1979-ben az UNESCO a tájvédelmi körzetet bioszféra-rezervátummá nyilvánították, s két magterületet jelölt ki a Haragistya, valamint a Nagyoldal térségében.

  • Döbbenetes és félelmetes üvegkilátó a Mont Blanc csúcsán

    Döbbenetes és félelmetes üvegkilátó a Mont Blanc csúcsánEzt a különleges üvegkilátót a francia Alpokban adták át a Mont Blanc egyik csúcsán. Az üvegkocka úgy néz ki, mintha a levegőben lógna. Franciául “Pas dans le vide“, angolul “Step into the Void” névre keresztelt üvegkalitka (magyarul “Lépés a semmibe”) három oldalfala, mennyezete és alja is 12 mm vastag üvegből készült. Alatta csak az 1035 méteres mélység tátong. Az építmény állítólag ellenáll a 220 km/órás szélnek is. A kilátó a franciaországi Chamonix felett, az Aiguille du Midi csúcson található, ahová 20 perces liftezéssel lehet feljutni.

  • Bisztra-völgy

    Az Alacsony-Tátra déli oldalán, Breznotól 16 km-re északkeletre, a Bystra völgy kapujánál fekszenek Bystrá község sípályái. A könnyû lesiklópályák elsõsorban a kezdõ síelõknek nyújtanak élvezetet. A síszezon átlagos idõtartama 110 nap. 2 felvonó várja a síelni vágyókat, hosszuk 300 illetve 800 méter, teljes kapacitásuk 800 fõ/óra. Sífutásra, sítúrázásra alkalmas útvonalak vannak Tále, Veky Gapel és Skalka irányába. Van a közelben szánkózási és korcsolyázási lehetõség is.

  • Tallinn - A legek városa

    Tallinn Észak-Európa legrégibb fõvárosa, központjában található a térség legjobban megõrzött középkori városmagja, és még folytathatnánk a legek sorát: a város falai között bukkanhatunk rá a világ legrégebben (1422 óta) mûködõ patikájára, St. Olaf nevét viselõ temploma az 1800-as évek végéig a világ legmagasabb épületének számított, a Városháza pedig Észak-Európa egyetlen érintetlenül megmaradt ilyen jellegû gótikus épülete. Az észtek mai fõvárosa, egykori nevén Reval, gazdag történelme során tartozott a dánokhoz, a német lovagrendhez, a svédekhez, az oroszokhoz, és pár évtizedig a Szovjetunió egyik nagyvárosa volt.

  • Földalatti szakácsok: gerillaéttermek Londonban

    A vendégek ülnek az étteremben és tudják, hol alszik a szakács. Azt is tudják, hogy néz ki a fürdõszobája, milyen könyvek hevernek az éjjeliszekrényén, és hogy az illemhelyen egy mûanyag Madonna villog.A vendégek egy londoni "underground" étteremben vannak, ahol magánemberek fõznek otthon idegeneknek.

    Egészen titokban, egy kicsit a törvényen túl, és mindenekelõtt elõre bejelentve. A brit fõvárosban már több mint tíz ilyen "pop-up" étterem mûködik, és egyre több nyílik.

  • Dél-Afrikai Köztársaság: Fokváros

    Gyakran a világ legszebb városának nevezik rendkívüli földrajzi adottságairól és környezetérõl, ezért is Fokváros a Dél-afrikai Köztársaság legfõbb turisztikai központja.

    Kikötõjét az 1600-as évek közepén holland hajósok alapították azzal a céllal, hogy Indiából jövet ivóvíz és egyéb a készleteik feltöltsék. Afrika partjai mellett ugyanis javarészt kikötésre alkalmatlan, sivatagi tájak sorakoztak. A drága indiai fûszerrakományok igen kelendõek voltak, Fokváros pedig egyre forgalmasabb és egyre gazdagabb település lett. A világ tengeri kereskedelmének jelentõs részét ma is Cape Town bonyolítja.

  • Mexikó - sertésinfluenza és csodás partok

    Mexikóról nem sok jót hallani mostanság. Drog, bandaháborúk és újabban a sertésinfluenza rontja a közép-amerikai ország hírnevét. Pedig a sombrero országában rengeteg rejtett paradicsom van, ahová érdemes lesz egyszer majd ellátogatni.

    Mexikó tele van ellentmondással. Az egyik oldalon luxusszállodák, a másikon szegénynegyedek düledezõ kartonvárosai. Gyönyörû tengerpartok és kietlen sivatagok is megtalálhatóak az országban, amelynek turizmusa fittyet hány a válságra.

  • Amszterdam, a kreativitás fõvárosa

    Amszterdam városi tanácsa ambiciózus kampány terveit mutatta be. A cél az, hogy Európa-szerte újra felfedezzék a holland várost, mint a nemzetközi kereskedelem és a külföldiek kedvelt tartózkodási helyéül szolgáló elsõ öt európai város egyikét. A tervet cégek, szervezetek és kormányzati szervek képviselõivel folytatott 100 napos egyeztetés során állították össze. A hosszú elõkészület fõ tapasztalata: a kreativitás az, ami megkülönbözteti Amszterdamot a többi várostól. A most elindított Amszterdam Top City programra a város az elkövetkezõ öt évben 51 millió eurót költ.

  • Róma, a történelem városa

    Róma maga a történelem, találhatók itt etruszk síremlékek, a kereszténység korai éveibõl származó templomok, köztársasági találkozóhelyek, reneszánsz paloták és barokk bazilikák.

    2,7 millió lakosával óriási város, de történelmi központja elég kicsi. A hatalmas, és lenyûgözõ város történelmi obeliszkjei, oszlopai és szobrai árnyékában fulladozik nap mint nap az utcán autóval vagy motorkerékpárral araszoló irdatlan tömeg. Mindig számítani kell a dugókra, ahol zsibvásárjelleget ad a folytonos dudálás, kiáltozás, az indulatos integetés, miközben mesterien megformált épületek mellett vezet el az út. Róma épületei szinte fulladoznak az állandó szmog fogságában, hiába a tenger közvetlen közelsége.

  • Újraidézik a középkort Sirokban

    Akár a középkorban, ismét lovagok népesíthetik majd be a siroki várat. Az elkövetkezõ egy évben ugyanis 365 millió forintot fordíthatnak az erõdítmény rekonstrukciójára. Többéves elõkészítõ munka után a Heves Megyei Sirokban ünnepélyesen aláírták a Végvárak világa - Sirok barlangvár turisztikai központ elnevezésû pályázati projekt támogatási szerzõdését - adta hírül a siroki önkormányzat. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Magyarországi Operatív Programja keretében 365 millió forinttal támogatott beruházás a nyáron kezdõdhet el és a tervek szerint 2011 decemberére ér véget.

  • Szállodák szokatlan pótdíjakkal súlytanak

    Óvatosságra inti az olvasóit a TripAdvisor utazási portál, mert a megfigyeléseibõl kiderült, hogy a fórumon a szállodák hamis információkat tesznek közzé magukról, ugyanakkor rossz hírét keltik a konkurenciának.

    A világhírû utazási portál feltételezése szerint sima csalásról van szó, ami a pozitív hozzászólásért cserébe kedvezményes tarifákat és ingyen éjszakákat jelent a "megbízható" vendégek és alkalmazottak számára.

  • Svájc - Gleccsersí és panoráma

    Hóbiztos pályák és gleccsersízés – ezek csábítják leginkább a Svájcba utazókat. Nemcsak azért, mert itt találjuk Európa legmagasabban fekvő és legnagyobb szintkülönbségű pályáit, hanem mert Svájc híres „hóbiztosságáról" is. A hegyek közé zárt ország egyelőre nem a magyar utazók kedvence. Ebben híres zártsága is szerepet játszhat, árai azonban még inkább. Míg a közeli Olaszországban fejenként heti hatvan-hetvenezer forintból síelhetünk, Svájcban kétszázezer forint alatt ne számoljunk.

  • A világ 7 új csodája - a tibeti Potala Palota

    A tibeti fõváros, Lhásza felé magasló Potala-palotát, amely több száz éven át a dalai lámák téli otthona volt, Peking 53 millió jüanért (6,4 millió dollárért), öt éven át tartó munkával teljesen – és a XVII. század óta elsõ ízben – felújította. „Ilyen költséges renoválásra a központi kormány Kínában azelõtt még sohasem vállalkozott. Amikor 1985-ben ide érkeztem, komolyan féltem attól, hogy a Potala-palota egyszer csak összeomlik” – nyilatkozta az igazgatásáért felelõs bizottság vezetõhelyettese, Csiung Ta.

  • Dublin

    Talán meglepõen hangzik, de az ír fõváros és Magyarország egy igen jelentõs irodalmi kapcsolatot mondhat magáénak: Leopold Bloomot, James Joyce Ulyssesének kóbor semmittevõjét, aki Szombathelyen látta meg a napvilágot Virág Lipót néven. Ma akár Joyce-túrára is indulhatunk Bloom lábnyomait követve, felkeresve az irodalmi hõs 24 órás képzeletbeli kocsmajárásának színhelyeit Dublin lenyûgözõ városában, ahol az írók és az ital egyaránt meghatározó szerepet játszanak.

  • Ahol a természet mindent legyõz: Az Amazonas vidéke

    A dél-amerikai Amazonas folyó Földünk legbõvizûbb folyama, egyike a világ két leghosszabb folyójának (a másik a Nílus).

    Az Amazonason több víz folyik le, mint a Mississippin, a Níluson és a Jangcén együttvéve. A vízgyûjtõ területe is ennek a folyónak a legnagyobb: 7 180 000 km² — ez Dél-Amerika területének 40%-a. Elõször Francisco de Orellana spanyol kutató próbálta meg végigjárni a folyót a 16. században. Expedícióját harcos nõk támadták meg, ezért kapta a folyó brazíliai szakaszán a görög mitológia harcos nõire utaló Amazonas nevet.

  • Prága (Csehország)

    Csehország fõvárosát nem véletlenül tartják számon Európa legszebb városai között. Történelmi városrésze több mint 1100 éves múltjával, régi templomaival, kastélyaival, szûk, macskaköves utcáival, jellegzetes öreg házaival megragad minden idelátogatót.

    A fõváros az ország leghosszabb folyója, a Moldva két partján terül el. Öt részre osztható: a Hradcany (azaz a várnegyed), a Malá Strana (a XIII. századi Kisoldal), a Staré Mésto (a gótikus Óváros), a Josefov (korábbi zsidónegyed) és a Nové Méstro (a XIV. századi Újváros). A város legtöbb látnivalója itt található, és a területeket összekötõ Károly hídon.

  • Egyre népszerûbb idegenforgalmi célpont a csernobili tiltott övezet - jó csámcsogni mások nyomorán?!

    Ungvár - Mind több turista látogat a felrobbant Csernobili Atomerõmû körül elkülönített, sugárszennyezett 30 kilométeres tiltott zónába, ahová ukrán utazási irodák egyéni és csoportos kirándulásokat is szerveznek.

    A csernobili tiltott övezet nemcsak az ukrán katasztrófaturisták körében népszerû utazási célpont, sokan keresik fel a bekerített és állandó õrizet alatt lévõ zónát Oroszországból, Fehéroroszországból, Csehországból és a balti államokból is.

  • Celldömölk

    Celldömölk, Kemenesalja központja, több mint 750 éves múltra tekint vissza. Írásos formában elõször 1252-ben említik, de alapításának pontos ideje nem ismert. A XIII. század közepén két település alakult itt ki. Pórdömölk a jobbágyok és szolgálók faluja, míg Nemesdömölk a jómódúak, nemesek lakhelye lett. A XIII. században a településen bencés apátságot hoztak létre, mely a XVI. századra már messzeföldön híres búcsújáróhelyjé vált. Az apátság „csodatévõ kegyszobrát” a török támadások idején elmenekítették.