rss
  • Melbourne - az egész évben szórakoztató város

  • Melbourne - az egész évben szórakoztató városKlasszikus város, a látogatókat bizonyos szempontból emlékeztetheti San Franciscóra, legalább is ami a művészeteket és a gasztrokultúrát illeti. Ez sem egy olcsó város, mérsékelt árú szállást, hoteleket vagy hosteleket nem egyszerű találni. Melbourne és Sydney között ádáz a harc, de melbourne-iek abban a megnyugtató tudatban sütkéreznek, hogy kulturális tekintetben valójában verhetetlenek. Sőt, e város a helyszíne az Austral Open tenisztornának és az ausztrál Forma 1 Grand Prix-nek is. A város közelében Macedon Ranges világhírű forrásai várják a spa élmények kedvelőit.

    Melbourne-ből indul a híres Great Southern Touring Route, amely magában foglalja a régió szenzációs nevezetességeit és látnivalóit: az óceánparti panoráma utakat, bálnamegfigyeléseket, a Tizenkét Apostol szikláit.

    Melbourne az a város, ahol egy nap alatt át lehet élni mind a négy évszakot. Ez persze erős túlzás, mégis szeretnek vele büszkélkedni a városlakók. Az időjárás általában kellemes és enyhe, de hirtelen hatalmas eső zúdulhat a vársora, hogy aztán kisüssön a nap. Réteges öltözködés ajánlott. A nyár általában hűvösebb, mint Sydney-ben, de még mindig bőven elég meleg a strandolásra. A tél általában enyhe, de gyakran szeles, a hó nagyon ritka.

    Ausztrália második legnagyobb városa. Utcáin európai stílusú villamosok csörömpölnek a viktoriánus házak, pompás parkok és teraszos kávézók között. A rácsos szerkezetű város magva könnyedén bejárható gyalog is, megpihenni és hűsölni pedig kiváló a Királyi Botanikus, a Fitzroy és a Carlton kertek. Kevés a kihagyhatatlan látnivaló belülről, de az legalább drága. Jobb, ha sétálsz a belvárosban és a kerületekben, s ülj a bordó villamosra, onnan majdnem mindent megnézhetsz ingyen.

    Látnivalók:

    - Melbourne Múzeum
    - Eureka torony
    - OldMelbourne Gaol
    - Állatkert
    - Melbourne Cricket Ground
    - Great Ocean Road






  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Piliscsév

    Piliscsév Budapesttõl 30 km, Esztergomtól 18 km távolságra található. Autóval a 10-es számú fõútról közelíthetõ meg. Budapestrõl, és Esztergom viszonylatában is van menetrend-szerinti autóbusz-közlekedés.

    Vasúton is megközelíthetõ, a Budapest–Esztergom vasútvonalon Piliscsév megállóhely a falutól 1,8 km távolságra van. Piliscsév a Pilis-hegység által övezett Csévi medencében fekszik, egy elzárt, festõi kis völgyben. Zsákfalu, pihenésre, kikapcsolódásra tökéletesen alkalmas. A környezõ erdõk gazdag állatvilágnak adnak otthont.

  • Madeira, a csoda

    A sziget nem igazán a strandolók paradicsoma, mivel sok helyen meredek vagy éppen kavicsos a part, de azért akadnak igen ötletes megoldások: Calheta mesterségesen kialakított homokos partja vagy Porto Moniz lávamedencéi. Egy pici természetes-homokos öble is van Madeirának, Canical közelében a Prainha nevezetû strand. Ennek közelében található a Szent Lõrinc fok, ahol a kopár sziklákon túrázhat az ember, a kilátás természetesen errefelé is fantasztikus.

  • Libanon

    A beiruti fõvárosú Libanon, kicsi köztársaság, amelyet leírni nem lehet, csak megélni. Libanon neve a „lubna” arab szóból ered, melynek jelentése fehér, utalva a hófedte hegycsúcsok színeire. Az ország örök szimbóluma a közel kétezer méter magasságban honos libanoni cédrus. Magyar vonatkozásként meg kell említenem, hogy ezeket Csontváry Kosztka Tivadar is megörökítette A magányos cédrus címû híres festményén.

    Az országba való beutazáskor vízumra van szükség, valamint a 30 év alatti, egyedül utazó hajadonoknál elõzetes vízumfelvétel szükséges.

  • Szentendre, a mûvészetek városa a Dunakanyarban

    A Dunakanyar kapujában, a Pilis és a Duna, a hegy és sík vidék találkozásánál, gyönyörû természeti környezetben található egy kisváros, Szentendre, amely elsõsorban mûvészetével, kultúrájával, egyedi varázsával és kivételes hangulatával ragadja magával a látogatót.

    A város (Budapest irányából) könnyen megközelíthetõ autóval, HÉV-, autóbusz- és sétahajó járatokkal is. Kedvelt kirándulóhely, évente több millió turista keresi fel a világ minden tájáról. A kisváros sajátosan mediterrán hangulata az elmúlt évszázadok folyamán alakult ki.

  • Belgium

    Belgium a mûvészetek, a csokoládé, a sör és újabban a bürokraták országa. Legfõbb jellemzõje a kultúrális sokszínûség és a nyitott szellemiség, ami alapvetõen katolikus mivoltában különbözik a szomszédos Hollandia szabadosságától. Belgium képe mintha kissé halovány lenne. Ám ha Brabantról vagy Brüsszelrõl, Liége-rõl vagy Flandriáról esik szó, nyomban eleven képek rajzanak elõttünk: bonboniérekre emlékeztetõ piacterek, dús legelõk kövér szarvasmarhákkal, vörös téglás tornyok, katonatemetõk, rozsdás kapuzatú palotákban mûködõ gyárak - afféle ipartörténeti múzeumok.

  • Tanácsok a nyaralás megtervezéséhez

    A kellemetlenségek elkerülése érdekében jó tanácsokkal segíti a nyári szabadságukat idehaza vagy külföldön töltõket a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület (KÖFE).

    A jogszabályi változások hatására ma már csak olyan vállalkozás szervezhet utazást, amely a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal engedélyével rendelkezik. Ha az engedéllyel rendelkezõ társaság anyagi helyzete miatt nem tudja teljesíteni vállalását, az érdeklõdõ az iroda által megjelölt hitelintézethez, illetve biztosítóhoz fordulhat.

  • Milánó: Divat és kultura

    Sokak szerint Milánó a legunalmasabb olasz települések egyike, klasszikus óvárosa össze-vissza, tán ha tíz utcából áll, látványosságai egyetlen délután alatt könnyûszerrel végigsétálhatók.

    Ráadásul, ha jobban megnézzük, még csak nem is hasonlít egy rendes olasz városra. Lehet, hogy nem hasonlít, mondják a Milánó-hívek, de ezzel együtt a legtipikusabban európai olasz város, a divat és a dizájn fellegvára: 2,5 millió lábon járó pazar elegancia. Bevallom, jómagam sosem gondoltam volna, hogy ennyire elbûvöl.

  • Trendi hely lett mára az egykori NDK fõvárosából

    Ha a hetvenes években dönteni kellett, hogy Nyugat- vagy Kelet-Berlinbe mennénk, egyszerûnek tûnt a választás az elõbbi javára, s most 2005-ben is ugyanilyen egyszerû: az egykori Kelet-Berlin sokkal izgalmasabb és érdekesebb a nyugati résznél. A berliniek szerint városukat négy ízben építették újjá. Elõször a XIX. században, a német egyesülést követõen a Hohenzollernek szabtak új formát a Spree-parti birodalmi fõvárosnak. Majd jöttek a harmincas évek...

  • A dublini élet

    Az ezredfordulóra Dublin hirtelen fejlõdõ ipara és megélénkülõ idegenforgalma miatt a világ egyik legnépszeûbb kirándulóvárosává vált, a rossz hangulatú negyedeket - mint a Temple Bar és Smithfield - építettek ki kulturális szórakozónegyedekké, mindenütt megjelentek az egykori hazafias emlékmûvekhez képest szellemes köztéri szobrok és a hihetetlen építési lázról tanúskodó toronydaru-erdõk.

    A városközpont délutáni csúcsforgalma és a kocsmazárás utáni emberáradat azt a látszatot kelti, hogy az ír fõváros lakói a nehéz évtizedek után állandó mozgásban akarják pótolni az elmulasztott lehetõségeket.

  • Vámosatya a nyugalom és béke szigete a Beregben

    A község neve elõször 1289-ben tûnik fel oklevelekben Atya, Athyas megnevezéssel. Nevének "vámos" elõtagja azt jelöli, hogy hajdan vámjoggal bírt.

    Atya faluról elõször a nagyváradi káptalan irataiból olvashatunk. Késõbb 1321-ben említik elõször oklevelek a falu papját, Pétert. 1334-ben készített pápai tizedjegyzék alapján Atya nagy és módos helység lehetett. Az írásos emlékek alapján a honfoglalástól lakott terület volt. Ma kb. 600 lakosa van.

  • Rodosz: Sziget az Égei-tengeren

    A régi idõkben a föníciaiak uralkodtak rajta, akik Lindosz, Ialüszosz és Kameirosz városokat alapították. Az i. e. 1. évezred elején szorították ki õket a görögök, fõképpen a dórok.

    A rodoszi városok Halikarnasszosszal, Knidosszal és Kósszal egyesülve szövetséget, úgynevezett hexapoliszt alkottak. A sziget hatalma ezután gyorsan növekedett és különbözõ gyarmatokat alapított. Hatalmát növelte az is, hogy a három régi város milétoszi Hippodamosz mûépítõ tervei szerint i. e. 408-ban a sziget északkeleti végében egy új, a sziget nevét viselõ várost alapított.

  • Egyik legszebb településünk: Tihany

    Egyik legszebb településünk: TihanyHíres, még ma is meglévő nevezetessége a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. Tiszta, csendes időben még most is megfigyelhető, elsősorban télen. Tihany nevének eredete valószínűleg a szláv csend („tiho”) szóban keresendő. Tihany a Balatont két medencére osztó Tihanyi-félszigeten fekszik. A félsziget a geológiai érdekességek mellett számos ritka növény- és állatfajnak is otthont ad.

  • Tihanyi-félsziget

    A félsziget földtani felépítésében nagymértékben eltér a Balaton-felvidék más területeitõl. A terület fiatal alapzatát miocén mészkõ alkotja, rajta pannon rétegsorral. Tihany jelképe lehetne a valaha a Pannon-tengerben élt "balatoni kecskeköröm" (Congeria ungula caprae) is. A lepusztult pannon üledékre bazalttufa sorozat rakódott, melynek számos érdekes feltárása ma is látható, pl. Barátlakások. A felszíni kõzetek szerkezete és formái a vulkanizmus robbanásos tevékenységét bizonyítja. Különleges földtani értékei a gejzírképzõdmények, amelyek hévforrások vizébõl keletkeztek.

  • Dubai a luxus világa

    Ha utazásunk alkalmával sokat akarunk pihenni egy kényelmes, gyönyörû és luxus körülmények között, akkor irány a beduin törzsek és a gyöngyhalászok lakóhelyének egykori világa Dubai. Magyarországon van olyan utazási iroda is, amely saját gépet küld az arab világ legpompásabb országába, amennyiben nem sajnálunk 2 millió forintot kifizetni egy nyaralásért.

    Engedjenek meg egy kis kalauzolást ebbe a csodás világba, amely még a világsztároknak is drága.

  • Tripoli - Líbia fõvárosa

    Tripoli, avagy Tarabalus Al-Gharb (Tripoli a nyugat az arabban), a legnagyobb város és Líbia fõvárosa. Klímája mediterrán, hosszú forró nyarakkal és kissé hûvös, alig csapadékos telekkel. Az óváros - a Medina - a földközi tengeri látnivalók egyik leghíresebbike és az egyik legrégibb: utcáinak elrendezését még a rómaiak alkották meg, amikor azokat a magas falakat is, melyek a szárazföld felõl, Tripolitániából támadni készülõ ellent hivatottak volt távol tartani. Túléltek megannyi inváziót, mindegyik hódító helyrehozta az általa okozott kárt. A 8. században a muszlim uralkodó megépíttette a fal tenger felõli részét is.

  • Tonga

    A Tonga Birodalom az óceániai térség egyik meghatározó birodalma volt. A birodalom uralkodóját tu'i tongának nevezték, aki a Tongatapu szigetén lévő Mu'a nevű fővárosban uralkodott. A birodalom fénykorában Niue-től Tikopiaig (Santa Cruz sziget) terjeszkedett, de befolyási övezete ennél is nagyobb volt. A birodalom 950 környékén alakult, a szamoai Tu'i Manu'a és a fiji Tu'i Pulotu birodalmak hanyatlását követően.

  • Írország

    Vigyázat: aki életében egyszer eljutott ide, az örökre az Ír-sziget rabja lesz - kivéve persze, ha ellen tud állni a gyönyörû tájaknak, a barátságos embereknek és az emberléptékû élettempónak, vagy ha ki nem állhatja, ha néha jól bõrig ázik.

    Méretéhez képest az Ír-sziget annyi látnivalót kínál a turistáknak, hogy az már szinte csalás - nem véletlen, hogy a sziget egyik legvirágzóbb iparága a turizmus. Az ide látogatók legtöbbjét a csodálatos táj vonzza, melynek változatosságát sok nagyobb ország is megirigyelhetné.

  • A Seychelle szigetek luxusa mindenkit vár

    Ez a 115 szigetbõl álló csoport, a Seychelles szigetek Afrika partjainál, Madagaszkár szigetétõl észak-keletre található. A szigeteket alig 25 évvel ezelõtt fedezték fel mint turista paradicsomot, akkor még csak 75 ezer lakója volt, akik szinte csak a kreol nyelvet beszélték.

    A szigetek egy részét korallzátonyok, másik részét pedig gránitszigetek alkotják. Mahé, a legnagyobb sziget a Praslin, La Digue és Silhouette szigetekkel és a néhány közelben lévõ gránitszigettel alkotják a Seychelles szigetek közel felét. Ezeken a szigeteken él a legnagyobb számú lakosság és ezeket látogatják többnyire a turisták is.

  • Brunei - egy szultán miniállama

    Brunei Délnyugat-Ázsia egy törpeállama Borneó szigetén. Északi partjait a Dél-kínai-tenger mossa partjait, többi részén Malajziával határos.

    Nincs társadalombiztosítás és nincs adó. Ingyenes az oktatás és az egészségügyi ellátás. Sokáig élt az a rendelkezés, amely szerint, ha egy fiatal elérte a felnõttkor küszöbét, kap az államtól egy lakást. Mindez nem valamelyik utópisztikus szocialista tanulmány része, hanem a brunei valóság. A kicsiny ázsiai ország Kalimantan szigetének északi részén terül el, és mindössze háromszázezren élnek itt.

  • Kyoto

    Udvari költõk már a középkorban megénekelték Kyoto szépségét. Régi selyemfestmények tanúskodnak a zöld hegyek lábánál álló teapavilonokról, és elsárgult krónikák regélnek a japán császárokról, akik a 8. és a 9. század között pompás udvart tartottak Kyotóban, és bõkezûen támogatták a mûvészeteket. Nem volt még egy város a Felkelõ Nap országában, ahol akkoriban oly sok csodálatos mûkincs gyûlt volna össze, oly sok palota, díszkapu, sintoista szentély, Buddha-templom és...

  • Indonézia

    A majdnem 3700 szigetbõl álló Indonézia (Indonéz Köztársaság) mintegy hidat képez Ázsia és Ausztrália között. Az ország talán egyik legjellemzõbb vonása, hogy igen sok kultúra találkozik a szigetei alkotta térségben: Indonéziában 200-300 etnikai csoportot tartanak számon. Indonézia szigetei 8 millió km² kiterjedésû tengerrészen szóródnak szét az Indiai-óceán és a Csendes-óceán választóvonalában. A legnagyobb szigetek: Jáva (itt találjuk a fõvárost, Jakartát is), Szumátra, Borneó és Celebesz. A szigetvilág nagy részét hegyláncok hálózzák be, jelentõs a vulkanikus mûködés.

  • Grüetzi! Zürichi városkép

    Miért utazik az ember éppen Svájcba?

    Sokan nyaralni, hiszen ebben az országban minden megtalálható, havas hegyek, folyók, tavak és ugyanígy pálmafák. De nem csak természeti szépségekben bõvelkedik az ország, hanem több szempontból is sokszínû. A Svájci Államszövetség négy hivatalos nyelvvel büszkélkedik, francia, német, olasz és rétoromán területeket is találhatunk. Persze ez sem minden, hiszen rengeteg nyelvjárás van, így a Berndütsch illetve a Zürichdütsch.

  • Acapulco és a Pie de la Cuesta

    A nyugati parti kis halászfalu csak négy évtizede ébredt Csipkerózsika-álmából. Óriási fejlõdését mutatja az óceánparti szállodasor és a szórakoztatónegyed, ahol mindenki megtalálja az igényének és pénztárcájának megfelelõt. A kontinens nyugati oldalán levõ gyönyörû öböl már évtizedek óta az amerikai és az európai turisták legkedveltebb úti célja. Közkedveltségét éttermeivel, hangulatos bárjaival, rengeteg programlehetõségével és persze ez egzotikus környezettel és a kellemesen hullámzó tengerrel vívta ki magának a népszerû üdülõhely.

  • Somló - a bor szerelmeseinek zarándokhelye

    A Somlói Borvidék megújulása révén a bor szerelmeseinek zarándokhelye lett.

    Az ország egyik legrégebbi, egyúttal legkisebb borvidéke megújult pincékkel, borászati múzeummal és vinotékával várja mostantól a borok szerelmeseit. 155 millió forint uniós támogatásból megvalósult fejlesztés a borturisztikai kínálat grandiózus bõvítése a kulturális valamint természeti értékek vonzóbbá tétele mellett a régió versenyképességét is javíthatja a jövõben.

  • Tripoli, Líbia fõvárosa

    Tripoli, avagy Tarabalus Al-Gharb (Tripoli a nyugat az arabban), a legnagyobb város és Líbia fõvárosa. Klímája mediterrán, hosszú forró nyarakkal és kissé hûvös, alig csapadékos telekkel. Az óváros - a Medina - a földközi tengeri látnivalók egyik leghíresebbike és az egyik legrégibb: utcáinak elrendezését még a rómaiak alkották meg, amikor azokat a magas falakat is, melyek a szárazföld felõl, Tripolitániából támadni készülõ ellent hivatottak volt távol tartani. Túléltek megannyi inváziót, mindegyik hódító helyrehozta az általa okozott kárt.A 8. században a muszlim uralkodó megépíttette a fal tenger felõli részét is.

  • Nyári gyerektáborokon 2008-ban is a CSEMETE Egyesületnél!

    A Kiskunsági Nemzeti park területén, a Bugaci Õsborókás szomszédságában található a CSEMETE Egyesület oktatóközpontja. Földrajzi fekvése, látnivalói és felszereltsége alkalmassá teszik erdei iskolák, szakmai táborok, osztálykirándulások lebonyolítására. Elõadóteremmel, fûtött szálláshelyekkel és konyhahasználati lehetõséggel rendelkezik. Programlehetõségei: az Õsborókás, puszta, idõszakos tavak, õshonos háziállatok, pásztorélet témakörei, szabadtéri játékok, íjászat, hagyományõrzõ mesterségek kipróbálása, kirándulások a környékre. A hely a városi gyerekek paradicsoma!

  • Iráklio - Kréta fõvárosa

    A sziget északi partján fekszik, az ókori minószi fõváros, Knósszosz északnyugati szomszédságában. Ezért feltehetõ, hogy ebben az idõben a palotabirodalom kikötõje lehetett.

    Mai nevét Heracleum ókori római kikötõrõl kapta, amely valószínûleg ugyanezen a helyen volt. A i. sz. 9. században a szaracén Kréta fõvárosa volt, ekkor az arab Kandak („sáncárok”) nevet kapta, s ez torzult Candiává. A több ezer éves város korai történetére vonatkozóan csak töredékes emlékek utalnak.

  • Bükki Nemzeti Park

    A környezetébõl szigetszerûen kiemelkedõ Bükk hegység délrõl nézve átmenet a Kárpátok össze-függõ magas gerincei felé, északról jõve, pedig az Alföld laposságának elõfutára. Itt alakult meg 1977. január 1-én 38 774,6 hektár védett területtel hazánk sorrendben harmadik, ugyanakkor elsõ hegyvidéki nemzeti parkja. A hegység legjellegzetesebb, legegységesebb része az átlagosan 800 méter magas Bükk-fennsík. A hegyi rétekkel tarkított bükkösökkel és lucfenyvesekkel borított karsztplató enyhén hullámos felszínét alacsony bércek, a közöttük lévõ töbörmezõs karsztvápák és víznyelõ töbörsoros völgyek, víznyelõk, a mélyben zsombolyok és barlangok teszik különlegessé.

  • Martinique

    Martinique a Kis Antillák láncának egyik gyöngyszeme, Franciaország tengerentúli megyéje.

    Területe 1000 négyzetkilométer, lakosainak száma 335 000. A sziget hegyvidéki és vulkanikus jellegű. A tájat az óriási, 1397m magas Mont Pelee uralja. A forró, párás klíma és a termékeny vulkanikus talaj buja vegetációt éltet, trópusi esőerdőkkel és a partokon mangrove mocsarakkal.

  • Izland a vulkánok, gejzírek és a gõzfelhõk szigete

    Izlandon még érezhetjük, hogy bolygónk valaha tüzes golyó volt. De Izland a jég országa is: felületének több, mint tizedrészét hatalmas gleccserek borítják. Az Észak-Atlanti-óceán távoli szigetén közelebbrõl láthatjuk a természet õserõinek mûködését, mint bárhol másutt a földkerekségen. Az izlandiak a vikingek közvetlen leszármazottai. Elõdeik a 9. században Norvégiából menekülve érkeztek a szigetre. Azóta nyelvük úgyszólván semmit sem változott. Az Eddát és a klasszikus sagákat az izlandiak ma is eredetiben tudják olvasni.