rss
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

  • Kuala Lumpur

  • Kuala Lumpur városa már rég kinõtte az iszlám kisváros szerepét, és Ázsia egyik legdinamikusabban fejlõdõ városává vált. Pedig sokáig az elnyomás terhétõl szenvedett nemcsak Kuala Lumpur, hanem egész Malaysia. Az angol birodalomból a Japán elnyomás szakította ki, majd a háború után ismét a Brit Birodalom fennhatósága alá került. 1957-ben végül kivívta függetlenségét, békéjét azonban nem. Véres polgárháború kezdõdött a hatalomért, nem kevés etnikai fennhanggal.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    1963-ban a két észak-borneói állam és Szingapúr belépett a Maláj Államszövetségbe, utóbbi azonban gyorsan távozott is onnan. Malajzia békés útra lépett, és hihetetlen gazdasági fellendülésnek indult.

    Az etnikai ellentétek is elsimultak, a kínaiak a gazdaságra, a malájok pedig a politikára helyezték a fõ hangsúlyt. A 21 milliós ország 62%-a maláj, 30%-a kínai, és jelentõs indiai kisebbség is él itt. Sokáig itt állt a világ legmagasabb épülete, a Petronas 88 szintes, 452 méter magas ikertornya, amelyet a nemrég épített tajvani felhõkarcoló pár méterrel letaszított a trónról.

    Szerencsére ide sem kell vízum a beutazáshoz csak a határon kell kitölteni egy rakás papírt. Vigyázzatok a valuta nyilatkozatra, hivatalosan nem lehet 1000 RM-nél többet bevinni az országba. Egyéb valutát azt lehet, de Ringitet nem. Ezt mi egyszer megszívtuk Borneóra menet. Elõre váltottunk pénzt Szingapúrban és azt mind be is írtuk.

    Minden jelentõsebb városba olcsón és kényelmesen lehet eljutni távolsági busszal. A buszvállalatok magán kézben vannak, így egy pályaudvarról különbözõ busszal lehet ugyanoda elérni. Az indulási idõ az nem szentírás errefelé. Ha nincsenek elegen akkor még vár egy kicsit a sofõr, viszont ha az ülõhelyek elfogytak már indul is. Itt még nem utaztam olyan tömött buszon mint Pest és Szekszárd között a Deák térrõl induló 4.20-ason (páran talán tudják mirõl beszélek). Jelentõsebb ünnepek elõtt elõre érdemes jegyet venni mert ottragadhatsz a városban (pl kínai újév vagy Hari Raja környékén).

    Nagyobb távolságokon a busz legalább egyszer megáll egy kajáldánál. A távolsági buszokon az ülések tágasak, kényelmesek, a busz légkondis és többnyire kung fu videóval vagy maláj karaoki videóval szórakoztatják az utazó közönséget.

    A városokból kisebb falvakba vagy más közeli városba vezetõ buszok már nem légkondisok nem ennyire kényelmesek és nem túl tiszták (például Tapahból Tanah Rataba) de annál olcsóbbak.

    Elsõsorban szigeteirõl, homokos tengerpartjairól, búvár paradicsomairól és dzsungeleirõl híres. A szigetek közül messze a legismertebb, legfelkapottab Tioman, ahol mi eddig kétszer voltunk. Igaz ez a legismertebb, de a keleti parton több aprób, csendes sziget található, amik egyre jobban felkészültek a túristák fogadására (sajnos vagy szerencsére ??) Timanról bõvebben.

    A nyugati tengerpart nem olyan szép, tiszta, de az északi pontján Langkawit nagyon nyomja a maláj turisztikai hivatal. Ezen a szigeten például adómentes az alkohol és külföldiek egy nap alatt összeházasodhatnak (tiszta Las Vegas). Ezen kívül azért még maga a sziget sem rossz. Langawiról bõvebben.

    Dzsungelek tényleg vannak de már csak Nemzeti parkokként, védett területen. Mint azt a 2000 nyarán Borneón tett utunkon tapasztaltuk, ami nem védett azt már legalább egyszer végigirtották. A kivágott területek nagy részét olajpálmákkal ültették be. Itt az eredeti élõvilág az oráng utántól a rovarokig szinte mind kipusztult. Azon a területen amit nem ültettek be szintén hatalmas, visszafordíthatatlan károkat okoztak.

    Mi Borneón a Mulu Nemzeti Parkban, Sabahon a Kinabalu Parkban és a sepiloki oráng után rezervátumban jártunk. Ezekrõl részletesebben az útleírásokban olvashattok.

    Petronas torony

    Kuala Lumpur leghíresebb építménye a Petronas torony, amely 452m-el a világ legmagasabb ikertornya, a város központi része, az Arany-Háromszög felhökarcolói fölé magasodik. Az ikertornyot üveg és rozsdamentes acél burkolja, 88 emeletes, a 41-42 emeleten híd köti össze a tornyokat.

    Kellemes utazást kíván az utazunk.com!


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Esztergom szépségei

    Esztergom szépségeiFekvése miatt a Dunakanyar legfelsőbb városának is szokták nevezni. A város az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja. Az esztergomi bazilika Európa egyik legnagyobb bazilikája, és egyúttal az ország legmagasabb épülete. Itt található az egyetlen épen maradt magyar reneszánsz kori épület, a Bakócz-kápolna. A városnak van a leggazdagabb egyházi kincstára az országban, ami világviszonylatban is kiemelkedő gyűjteményekkel rendelkezik. Esztergom területén egykor több vár és erődítmény állt.

  • Közkedvelt téli síparadicsomok

    Közkedvelt téli síparadicsomokMurau-Kreischberg sírégió: Murau-Kreischberg 870-2118 méter magasságban fekvő síterepe nagy kedvenc a magyarok körében. A Magyarországtól 460 km-re lévő sípályarendszeren 17 kilométer kék, 15 kilométer piros és 8 kilométer fekete sípálya besíelésére van lehetőségünk. Mura-Kreischberg legmagasabb hegye a 2118 méter magas Rosenkranzhöhe, melyet felvonókkal érhetünk el. A sípálya alsó részén található a szánkópálya, az Airypark snowboard- és freeride-park, valamint a WM Aréna.

  • Gelénes

    Gelénes az észak-magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Beregi-Tiszaháton fekszik, az ukrán határtól nem messze. Gelénes nevét az oklevelek 1301-ben említették elõször Gelienus néven.

    A helynév személynévbõl a latin Kilianusból származik. Földtöltéssel megerõsített vára is volt. A XIV. században jelentékeny hely, Szatmár és Ugocsa megyék itt tartották közgyûléseiket. Ez idõ tájt birtokosai részben a Barabási család, részben a velük rokon Gelényesiek voltak. A Daróczy család 1307-ben az akkor már pusztának mondott birtokot a Várdaiaknak zálogosította el.

  • Zürchi útikalauz (Svájc)

    Zürich nem okoz csalódást látogatóinak: a tó, amelynek kifli alakja a leszálló repülõgépbõl oly szépen kirajzolódik, valóban elképesztõen kék színben tündököl. A folyótorkolatban hattyúk, sirályok, vitorlások, körülötte az Alpok havas hegycsúcsai.

    Nem csak az útleírásokból, a város címerébõl is lehet következtetni, mire büszkék a zürichiek: az átlósan két részre osztott - az ég meg a tó kékjét és a hegy hótakarójának fehérjét összekapcsoló - címert oroszlán tartja. Sokan azonban a hómadarat tekintik városuk jelképének. Ám ez a parányi eltérés megbocsátható, különösen azért, mert az elõzetes elvárások többsége beigazolódik:

  • Alsóörs a legkedveltebb észak-balatoni nyaralóhely egy napilap felmérése szerint

    Alsóörs - Alsóörs a legkedveltebb balatoni nyaralóhely a tó északi, veszprémi oldalán, míg a második helyre Badacsonytomaj (Badacsony), a harmadikra pedig Csopak került; ezt Veszprém megye napilapja, a Napló fõszerkesztõje közölte szerdán az ünnepélyes díjkiosztón Alsóörsön.

    Barták Péter elmondta: a lap éppen tíz éve keresi minden fõszezonban a legkedveltebb észak-balatoni települést; idén mindegyik tóparti településen 50 hazai és 20 külföldi vendéget kérdeztek meg heteken át az újság munkatársai az adott község vagy város szolgáltatásairól, tíz szempont alapján.

  • Dánia, Feröer szigetek

    A Feröer-szigetek hivatalosan Dániához tartozik, viszont széleskörû autonómiával rendelkezik, a dán parlamentben két képviselõ is helyet kapott.

    A szigeteken nincsenek erdõk, fák csak a településeken nõnek. Az aljnövényzet tundra jellegû, mohák, gombák, zuzmók, fûfélék alkotják. Védettebb völgyekben változatos virágos növények, köztük apró orchideák is élnek. Feröer kulturális központja Tórshavn, a fõváros. Ezen belül is fontos megemlíteni az Észak Házát, az ország legfontosabb rendezvényközpontját.

  • Rodosz: Sziget az Égei-tengeren

    A régi idõkben a föníciaiak uralkodtak rajta, akik Lindosz, Ialüszosz és Kameirosz városokat alapították. Az i. e. 1. évezred elején szorították ki õket a görögök, fõképpen a dórok.

    A rodoszi városok Halikarnasszosszal, Knidosszal és Kósszal egyesülve szövetséget, úgynevezett hexapoliszt alkottak. A sziget hatalma ezután gyorsan növekedett és különbözõ gyarmatokat alapított. Hatalmát növelte az is, hogy a három régi város milétoszi Hippodamosz mûépítõ tervei szerint i. e. 408-ban a sziget északkeleti végében egy új, a sziget nevét viselõ várost alapított.

  • Las Vegas: a giccs városa

    A világ legnagyobb giccsvárosa egy éven keresztül hatalmas látványossággal várja a látogatókat. A világ valószínûleg legnagyobb giccse, a piramismásolatokkal, újonnan épített velencei lagúnákkal és saját Eiffel-toronnyal büszkélkedõ kaliforniai Las Vegas, a szerencsejáték és a szex városa. A maffiavállalkozásnak indult, mára tisztára mosott tõkeszerkezetû Las Vegas elsõsorban gazdasági vállalkozás. Május 15-tõl egy éven át Las Vegas ünnepelni fog. Ünnepli saját magát és persze a turistákat és a szerencsejátékosokat is, akik rengeteg pénzt hagynak a városban.

  • Ferrari-élménypark a sivatagban: hullámvasút 240 kilométerrel

    A világ legnagyobb fedett attrakciós parkja épült fel egy sivatagi szigeten, Abu Dzabi városának szomszédságában, az Egyesült Arab Emírségekben (EAE). A 20 különbözõ látványosságot, köztük egyes szakaszain akár 240 kilométeres sebességet is lehetõvé tévõ hullámvasutat magában foglaló, naponta akár 10 ezer látogatót is fogadni képes Ferrari World. A Forma-1 versenyekrõl ismert, ott a kétszeres világbajnok Fernando Alonso révén élen álló Ferrari az elsõ versenyautó-cég, amely megjelenik az élményparkok eddig inkább mesefigurákkal és történelmi vagy technikai látványosságokkal benépesített világában.

  • Edinburgh

    Itt keresztezik egymást a skót és az angol történelem útjai. Hegyek és tenger, meredek szirtek és egy olyan égbolt, melynek drámaiságát a képzelet sem tudja túlszárnyalni. Robert Louis Stevenson, Edinburgh híres szülötte így vallott szülõvárosáról: "Érthetetlen, hogy ez a meghökkentõ látvány nem színpadi díszlet, hanem egy mindennapi életét élõ város képe." Edinburgh - a Világörökség része és nevezetes fesztiválváros - valóban mesterien érvényesíti adottságait, és nem csak a költõket lepi meg "színpadi díszlet megjelenésével".

  • Antalya

    A félmillió lakosú, mediterrán éghajlatú Antalya a Török Riviéra fõvárosa. Gyönyörû tengerpart, temérdek látnivaló, nyüzsgõ élet és bazárok teszik felejthetetlenné a látogatást. Klímája miatt igazán szeptemberben a legkellemesebb itt nyaralni, a levegõ ilyenkor már kevésbé párás, de még meleg. A törökök rendkívül vendégszeretõek, nem árt azonban észben tartani, hogy muzulmán országban járunk, ne bosszantsuk fel õket túlzottan lenge öltözettel, nyilvános alkoholfogyasztással, vagy azzal, hogy disznóhúst rendelünk az étteremben.

  • Isztambul

    Ma már nem a legendás Orient Expressen, s nem is Graham Greene kalandregényének Ostendébõl induló vonatán, hanem zömében repülõgépen érkeznek a turisták a "hajnalfényben égõ" Boszporusz partjára - a két földrészt, a bizánci az iszlám és a XXI. századi nyugati kultúrát összekötõ - több mint tízmilliós metropolisba, Isztambulba. Ha az Aranyszarv-öböl fölött átívelõ Galata-hídon sétálgatunk éjféltájt, légfürdõzve az uralkodó délnyugati szélben, a "lodoszban", eltelve a holdfénnyel...

  • Hiroshima és Nagasaki 1945-ben és napjaink japán túrizmusa

    Mint tudjuk a Japán Hiroshimát és Nagasakit az amerikai atombomba robbanása 1945 augusztusában teljesen megsemmisítette.

    Ha valaki most ellátogat Japánba, akkor láthatja, hogy a néppusztítás nyomai sehol sem láthatók. Sõt: Japán egy varázslatos, csodavilággá nõtte ki magát. Ha meg kellene fogalmaznom egy mondatban Japánról alkotott véleményemet, akkor azt mondanám, hogy az ország "a jövõ a jelenben - mély hagyományokkal övezve". A cikkben látható képek 2007-ben készültek.

  • Lake City: A természet és a modern építészet találkozása

    Az észak-floridai Lake City város közelében található a híres floridai indián törzsfõnökrõl elnevezett Osceola National Forest.

    Az erdõt szép tavak, kisebb mocsarak tarkítják, a legnagyobb tó, az Ocean Pond partja strandolásra is alkalmas. Az észak-floridai White Spring kénes tartalmú gyógyforrásáról ismert, ízületi bántalmak és reuma gyógyítására használják - már az indiánok kora óta. A törzsek szent területnek tartották, tilos volt megtámadni a más törzsbelieket, ha a forrásnál kerestek gyógyulást.

  • A Vatikán szerint a Zöld túrizmus mentheti meg a Földet

    Vatikánváros - Gyaloglás, környezetkímélõ közlekedés, természeti környezetben elhelyezkedõ szállodák - a Vatikán a nyári vakáció küszöbén a héten jó tanácsokkal látta el a turistákat, akiket felszólít a "felelõsség etikájára" a globális felmelegedés okozta károkkal szemben.

    "Az idegenforgalom jellegénél fogva hozzájárulhat az élet fennmaradásához a Földön és fékezheti az aggasztó globális felmelegedés kiszélesedését" - áll a Vatikán Elvándorlók és Úton lévõk Pápai Tanácsának közleményében.

  • Madagaszkár

    Madagaszkár nevét hallva a magyar utazónak legelõször valószínûleg Benyovszky Móricz jut eszébe (na, meg a rajzfilm - riszáljuk így is, meg úgy is), aki király lett ebben az országban. Bár egy ideig ezt vitatták, de tény, hogy a malagasy fõvárosban még utcát is neveztek el Benyovszkyról! Maga az ország egy hatalmas sziget, egészen pontosan földünk negyedik legnagyobb szigete. Mintegy öt Magyarországnyi a területe. A központi szigeten kívül néhány kisebb is az országhoz tartozik (Nosy Bé, Sainte Marie), valamint a délkeleti partok elõtt csaknem 450 km hosszan elnyúló korallzátony is Madagaszkár részét képezi.

  • Verona

    Az "urbs nobilissima" (legnemesebb város) kiemelkedik az adriai partvidék és a Pó-síkság gyönyörû városai közül. Õsi kereskedelmi útvonalak találkozási pontjánál épült, jelentõs nemzetközi vásárok helyszíne, joggal nevezték e1 Itália kapujának. Egyeteme, történelmi emlékei, múzeumai révén a térség kulturális centruma.

    Alapításáról nem szólnak legendák, de Kr. elõtt az 1. században már fontos római kolónia volt. Itt született a latin aranykor legnagyobb költõje, Catullus. Szerepét, fontosságát a korai középkor évszázadaiban is megõrzi. Nagy Károly fia, Kis Pipin, majd I. Ottó német-római császár szívesen idõzik itt.

  • Trogir (Közép-Dalmácia, Horvátország)

    A város a Split-i öböl nyugati sarkában elterülõ római kori város. Óvárosa, amely gazdag múltról tanúskodik, a világörökség részéhez tartozik. A középkor mûvészetének szépsége, hangulata ragadja meg a látogatókat. Az óvárosi részt körülveszi a tenger, szemben vele található a Ciovo sziget, amely a szárazföldrõl elválasztó keskeny csatornán közelíthetõ meg.

  • A hozzánk legközelebbi tenger

    Magyarországról érkezve itt látjuk meg elõször a tengert, s bár nem ez az adriai partvidék legfelkapottabb és talán nem is a legszebb része, sok magyarnak romantikus emlékképei támadnak, ha Crikvenicához közelít.

    A horvátországi nyaralóhelyeket sorra vevõ sorozatunkban ez alkalommal a Kvarner-öböl partvidéki helyeit járjuk be. A közel huszonöt kilométer hosszú üdülõhely öt kisebb várost érint, melyek gyakorlatilag egybeépültek mára.

  • Falusi turizmus hazánkban

    A falusi turizmus összefogás hiányában csak cammog, amíg az utazás szervezõk nem vesznek komolyan tudomást a létezésükrõl. Az utazási irodáknak például nem számít nagy bevételnek az a jutalék, amelyeket a vendégházak fizetnek. Ezzel szemben a szállodák és a külföldi ajánlatok igazi üzletnek számítanak. Egy átlagos vendégszoba egy éjszakája után 300 - 400 Ft-ot kap az utazási szervezõ. Ebbõl a káoszból csak összefogással lehetne kijutni, de senki nem kezdeményez, így mindenki reklámoz úgy ahogy akar és él abból a pénzbõl, amelyet megszerez magának.

  • Medúzariadó Mallorca partjainál

    Ez már a felmelegedés miatt van?

    Palma de Mallorca - A fürdõzõ vendégek számára kellemetlen csalánozók - a sötétségben fénylõ medúzák és polipok (Pelagia noctiluca) - csapatait fedezték fel tengerkutatók a spanyol nyaralóparadicsom Mallorca, valamint Menorca és Ibiza partjainál.

    A 22 Celsius fokot meghaladó tengervíz-hõmérséklet és megfelelõ szél esetében a hullámok a strandokhoz sodorhatják õket - írta a helyi sajtó.

  • Válságkezelés világ körüli úttal?

    Az idei katasztrofális év lehet a világgazdaság számára, de az egyik legizgalmasabbnak ígérkezik Heather Eisenlord New York-i ügyvédnõnek - éppen a válság miatt.

    Cége világkörüli útra küldte.

    A New York Times online kiadásában megjelent írás szerint, a 36 éves jogász öt éve dolgozik a Skadden, Arps, Slate, Meagher and Flom irodánál, és most nagy utazásra készül.

  • Az Adrián is jelen vannak a magyar rendõrök!

    Ismét szolgálatba állnak a magyar rendõrök Horvátországban.

    A július 1-jétõl augusztus 31-ig tartó idõszakban ezúttal is Zára (Zadar) körzetében látnak el szolgálatot horvát kollégáikkal együtt.

    A múlt évhez hasonlóan idén is nyolc magyar rendõr utazik az Adriára, õk kettesével, kéthetes váltásokban segítik a horvát hatóságokat és az ott nyaraló magyar turistákat.

  • Zala környéki termálfürdők

    Zala környéki termálfürdőkHévíz központjában, a szépen gondozott nagy park százéves fáinak ölelésében fekszik a fürdőváros messze híres szimbóluma, a Tófürdő épülete, a víz fölött nyíló tavirózsákkal. Az enyhe hajlatú dombok övezte hévízi Gyógytó Európa legnagyobb melegvizű tava. A 4,44 ha kiterjedésű tó a világ legnagyobb gyógyító erejű melegvizű tava! Gyógyító erejét évszázadokon át csak a környék népe ismerte. A tó átlagos mélysége 12 méter, a forrástölcsérben 35,6 méter. A feltörő víz hőmérséklete 33 Celsius. A felszíni víz hőmérséklete 28-32 Celsius, télen sem hűl 25 Celsius alá.

  • Bemutatkoznak a világ legmagasabb szállodái

    A 487 méteres hongkongi Ritz-Carlton a világ legmagasabb luxusszállodája. Ázsia és Dubaj büszkélkedhet jelenleg a világon a legtöbb felhõkarcoló hotellel.

    A Forbes magazin összegyûjtötte a legmagasabb szállodákat a tériszonyt nem, a költekezést és a luxuséletmódot viszont nagyon jól ismerõ milliomosok számára. A hongkongi International Commerce Centre (ICC) tornyainak tetején épülõ komplexum minden idõk legmagasabb szállodája. A 312 szobás hotel számos étteremnek ad otthont, lesz beltéri infinity pool is, de minden egyes szobából lenyûgözõ kilátás nyílik a dugókkal telített, zajos megavárosra és a Dél-kínai tengerre.

  • Brunei, egy szultán csodálatos világa

    A Magyarországtól több mint 10 ezer km-re fekvõ, 322 ezer lakosú Brunei Szultánság különleges hely. Sokan tudják róla, hogy uralkodója a világ egyik leggazdagabb embere, ám az ország ennél jóval többet nyújt. A fõvárosban, Bandar Seri Begawanban nagyvonalú mecseteket és hagyományos Kampung Ayert, azaz cölöpökre épült vízifalut láthatunk, és nem kell messzire utaznunk az esõerdõkért sem.

  • Fertõ (Neusiedlersee) kultúrtáj

    A Fertõ-tó Ausztria és Magyarország területén található, így a két ország közös felterjesztése alapján került fel a Világörökségi Listára. A tó a Fertõ-Hanság Nemzeti Park része, 1979-ben az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánította, és Európa nemzetközi jelentõségû vadvizeként tartják számon. A számos ritka, csakis itt élõ növény és a kétszáznál is több fészkelõ, vonuló madárfaj védelme érdekében a Nemzeti Park egyes részei csak engedéllyel és kísérõvel látogathatók. A Fertõ vízi telepe nyáron népszerû, strand; lehet itt fürdeni, szörfözni, csónakázni és vitorlázni. A tó körül kerékpárút épült.

  • Brunei, egy varázslatos ország

    A legtöbben vélhetõen csak annyit tudnak a világ egyik leggazdagabb országáról, hogy szultánja legendásan jómódú a kõolajlelõhelyek miatt. Ha azonban a térképen kellene elhelyezni, hiába keresnénk Kuvait és Abu Dhabi között, hiszen Délkelet-Ázsiában, Borneó szigetén fekszik ez az a csupán 570 km2-es területû ország. 280 ezer állampolgára ingyenes orvosi ellátásban, oktatásban és sportolási lehetõségekben részesül, míg a magas béreket nem terhei adó. Ennyi pozitívum mellett eltörpül az az apróság, hogy alkoholt a szigorú iszlám törvénykezés miatt sehol nem lehet vásárolni.

  • Szeged a Napfény Városa

    Szeged egy olyan város, amelyet minden magyarnak egyszer látni kell. Az országban nincs olyan ember, aki nem hallott volna már a Pick szalámiról, a szegedi paprikáról, a szabadtéri játékokról és esetleg a szegedi papucsról. Ezek csak azok a dolgok, amelyekrõl folyamatosan tájékoztatnak minket, pedig Szegeden sokkal több látnivaló van mint gondolnánk.

  • A hideg télibõl meleg nyárba

    Továbbra is Kuba az egyik legnépszerûbb célpont, hiszen viszonylag olcsó, a kiszolgálásról csak a legjobbakat hallani. A homokos strandokon nyújtózva elfeledhetjük mindennapos gondjainkat, bárki kaphat egy kis ízelítõt a karibi életbõl.

    A koktéloktól pedig rövid idõ alatt elbódulhatunk. Aki akar, remek kirándulási célpontokat találhat. Az üvegfenekû hajókon utazva gyönyörködhetünk a tenger élõvilágában.

bohócdoktor vizit szja 1%